10-arcke | arcna-belee | belef-boszu | botan-delne | delta-elfor | elfuj-enyel | enyem-felel | felem-fordu | foren-gyong | gyony-helye | helyr-inseg | inspi-kapos | kapoz-kezun | kezze-korul | koszo-latva | latya-lovon | lovun-megje | megjo-mezes | mezok-nezte | nezun-olaja | olajf-pipar | pipas-retre | rette-sutot | sugal-szinl | szinm-tas | taska-trefa | trefo-valta | valth-viszo | vitez-zuzod
bold = Main text
Part grey = Comment text
7041 10 | megnyúlt volna. Alig fogadta köszönésemet.~Megrökönyödtem.~Zsorzset
7042 11 | egyszer visszaveszi, hálás köszönet, hogy addig az enyém volt.~
7043 9 | szára?~Csak azután hebegtem köszönetet az életem megmentőjének,
7044 5 | nőtlenségemet egy pék órájának köszönhetem.~Már akkor működő professzor
7045 2 | Ezentúl, Gáborkám, ne úgy köszönj, hogy jó reggelt, hanem
7046 10 | kellett volna mennem, hogy köszönjek neki.~Másnap kis pecsétes,
7047 10 | beszélt velem. Kezdte a köszöntéseken, rövid mondatokon. Amíg
7048 10 | Szomorú mosolygással várja a köszöntésemet.~De hát a templomba már
7049 3 | a vizet a pincéből. Egy köszörült üvegpalackban szokott hozni
7050 4 | botjának?~- Hát. Fadarabot köt rá keresztbe. Oszt ott térgyepöl
7051 10 | volna meg, és vonszolt volna kötélen: visszasétáltam.~Épp akkor
7052 9 | az erdésznek még vannak kötelességei.~- De nekem haza kell mennem...~
7053 8 | semmire. Se pedig téged nem kötelez irántam semmire.~Mindezt
7054 9 | kölyökre, és megtörülte a köténye sarkával az édeskének a
7055 4 | az elmaradt kalászokat a kötényébe. Látszott rajta, hogy nem
7056 4 | gyalogguzsaly volt nála, és a kötényében szösz. Nézett rám szerelmes
7057 4 | A szűr a fél vállán. A kötényéből egy csomó keserűlapu kandikál
7058 10 | Hát hol a kendő?~- Itt a kötényem - mondta a bíró.~Fehér gyolcskötény
7059 8 | ismeretségébe.~Aznap reggel a kötést levette az orvos a karomról
7060 10 | olvasgatom a Vasárnapi Újság régi köteteit.~S különösen bosszantott,
7061 8 | is odaült később, és ott kötögetett. Berta is ott csacsogott.
7062 9 | kis kívánságom, s ehhez kötöm, hogy kisegítem-e önöket
7063 10 | Apámhoz nemcsak a komaság kötötte, hanem régi iskolai jópajtásság
7064 1 | gyönyörűn. A vonaton csak azért kötöttem ismeretséget a velem utazókkal,
7065 10 | selyemfűző rajta csokorba kötötten.~De lám, megáll az üvegesbolt
7066 10 | gyakorlatokat szemléltem a kopár, kövecses gyakorlótéren.~Egy délelőtt
7067 4 | kutat is. Sáros körületű, de köveken oda lehet jutni. A vödör
7068 8 | augusztusi reggelen egy köves, nagy árkot akartam átugratni,
7069 4 | gyűrűt, szépet, amilyen köveset kívánsz.~- Ne hozzon, nem
7070 9 | mihelyt nyilatkoznak, azonnal követelem, hogy vele játszassák Finum
7071 11 | vitte az oltár elé, mit követelhet a nőtől a szívének? Aki
7072 4 | ott terem Erzsi mellett. Követi, mint valami kutya.~- De
7073 6 | is lobogva örülne a nagy következendőknek.~Szédülés fog el. Ünnepinek
7074 5 | persze. Künn maradok, mert következetes vagyok. Künn maradok, mert
7075 9 | alkalmazott leszek, de azután...~S következnek újabb izgalmas napok. Redengotos
7076 11 | péntekre megint csütörtök következzen, másnap, mikor az Ákos úr
7077 8 | alig bírtam a figyelmemmel követni. Neki a szó mind egyszínű
7078 4 | malac esetlen galoppozással követte.~Csak álltam, mint a bibliai
7079 11 | szétrebbentünk, mintha bűnt követtünk volna el.~Engem úgy megzavart
7080 9 | kapaszkodnom a lőcsbe. Az út kövezetlen volt, és a mély kátyúkban
7081 8 | tette a fejét, és tolta a kövön. Nyivogott. Megint leült,
7082 1 | ünnepiesen eljegyezzem. Közbeérkezik egy karácsonyünnep. Hazagondolok.~
7083 10 | hogy gondolok reá.~De aztán közbejött valami: a levélírást másnapra
7084 9 | hozzáröppent és letépte, s közben-közben rám-rám nézett, hogy gyönyörködhessek
7085 10 | buzgón imádkozik.~Elena közbeszól:~- Nem is tudtuk, hogy az
7086 4 | rajzolt néhány komlólevelet, s közéje vad mályvavirágokat, másik
7087 4 | földön, azért nem látom. Közelebb-közelebb... Már bizonyos, hogy nincs
7088 7 | Gondoltam: miért ne nézzem meg közelebbről? A női társaság mindig üdítő,
7089 10 | az orrom alatt a bajusz közeledését hirdette. Tussal iparkodtam
7090 9 | látom, hogy három napernyő közeledik: két piros, egy fehér. A
7091 2 | a hangok, de azért mégse közelednének, csak marad a halk zúgás
7092 11 | csodálkozott, mikor az öregúr közeledtére mind a ketten megrezzentünk,
7093 4 | egy csokor búzavirág. Jön, közeleg a királykisasszony, virágon
7094 9 | kifordulva, hogy a hang közelgőnek tessék.~Amíg beszéltem,
7095 4 | elküldtél, és nem tudtam másképp közelíteni hozzád.~Hallgattunk. Elmélyedtünk
7096 10 | tavaszi szépségének teljes közelségében, szépségben égő arccal,
7097 10 | bizonyára a Kaszinóhoz való közelségért.~~Az én történetem szimpla
7098 7 | Vegyen ki egy villát itt a közelünkben.~- Magamnak?~A szempillája
7099 2 | alatt, elkerülök az udvar közepe felé. Hát csakugyan megpillantom,
7100 7 | a szemöldökét a homloka közepéig, s ravaszul pislantott:~-
7101 11 | a levelet, és már csak a közepét olvastam: Márta sokat siratott.~
7102 8 | asszonyért. Érezni e világ közepette, hogy mindenki szenved,
7103 7 | Hát neked? - kérdi a középsőt.~- Kálmán.~Meleg hullám
7104 9 | van mindig valami titkos közlenivalója - semmiségek persze -, de
7105 5 | pékleánynak valami érdekes közlése leköti, vagy hogy ő újságolta,
7106 9 | volt annyira piros, mint köznapon, s a templomi komolyság
7107 11 | Hol van Márta?~- Semmi közöd vele! Márta úri kisasszony,
7108 9 | valami nagy államtitkot közölne velem:~- A papunk a tanítónkkal...
7109 11 | ő maga, a derék vőlegény közölte a lapokban az eljegyzési
7110 9 | tovább.~S megszólaltam, közömbös színnel, de persze az irigység
7111 9 | a sárga lány - kérdeztem közömbösen -, akit megcsókolt? ~- Az.~
7112 9 | lesz fala. Hiszen akkor a közönség látja... Marcsát.~- Marcsát?
7113 9 | s ott először háttal a közönségnek fordulva, aztán lassacskán
7114 9 | Hogy van-e annak hatása a közönségre, és hogy mely részek azok?~
7115 10 | szemű gyerek is megjelent, s közöttük Lüpen úr széles mellű dakszlifigurája.
7116 11 | az angyalokat?~- Csak a közrendű angyalokat! A főrendűek
7117 8 | hadnagyomat...~A két huszár legott közrevette Bertát, és traktálta szép
7118 1 | kiáltottam neki messziről - a községházára. Kis, sürgős ügyem van ott.~-
7119 1 | lelte Jolánt? Mi történt köztetek?~Csak elhőkölök:~- Semmi.~-
7120 9 | megragadta a fantáziámat.~Közzétettem hát az Egyetértésben egy
7121 11 | újságpapirosba, ahogy a kofa belemérte.~Eszegetem a meggyet,
7122 11 | fák közt, lebocsátkoztam a kőfalról. Volt itt-ott akkora hézag
7123 7 | előszoba szögletében két nagy koffer sárgáll. A felöltőmet egy
7124 3 | cipőmet is kifordítom, még a kofferemet is kirázom.~S ahogy dühös
7125 7 | között.~S behozza az egyik koffert. Különféle gyermekruhák
7126 11 | utánozva? Vagy rossz híreket koholtak rólam? Isten tudja, mi történt
7127 11 | hazudjak?~S ezerféle mentséget koholtam. Végre is az látszott legjobbnak,
7128 9 | tudott szólni, csak ült kókadt fejjel, mint a nápolyi múzeum
7129 11 | a diófára. Könyököltem a kőkerítésre.~Vártam.~Az est sötét volt
7130 6 | a lábát láttam. Egy nagy kőlapnak a közepén állt. És én attól
7131 6 | fogva gyakran bámultam azt a kőlapot.~Még évek múlva is, mikor
7132 2 | ebédeket eszünk; mikor minden koldusnak ő ad legtöbb alamizsnát;
7133 7 | az akkor, és a dunántúli koldusok is ott nyüzsgöttek a tónak
7134 Inc | legyintett:~- Többet, mint a kolera.~- A házasság mindig hazárdjáték -
7135 9 | küldte át a szolgáját, a kollégájához.~A szolga - egy tizenhét
7136 10 | olyan szép leányt kapok kollégának. S pláne, az én kettős asztalomnál
7137 4 | megismétlődött. És a nyáj kolompja egyre bűvösebb zenéjévé
7138 4 | körülöttünk, csak a nyáj kolompjának a hangja hallatszott olykor
7139 4 | nyájat. A kolomp lükögve kolompolt. A birkák ijedten csoportoztak
7140 4 | beee... meg a náthás harang kolompszava. Mellettem, a legelő alján
7141 4 | csibegombaillat, kakukkfű, andalító kolompszó.~A puli vígan iramlik elém.~-
7142 4 | mennydörgős ménkű csapott volna Kolumbusznak a hajójába - mondogattam
7143 4 | akkor gurul be az ispán komáék sárga kocsija.~Egy ősz,
7144 4 | délutánra egy ispántársa, komája is vendégül ígérkezett.~
7145 10 | lakott. Apámhoz nemcsak a komaság kötötte, hanem régi iskolai
7146 1 | megismétlődik az a kínos komédia, amit az első fényképpel
7147 7 | zsebkendőt, és zokogott:~- Hogy komédiáznak!... Azt hiszik, hogy én
7148 9 | messziről pislog. Milyen komikus! Milyen nyugtalanul röfög
7149 4 | csakhogy nem iszalagból, hanem komlóból. És a nyakában is virágfüzér,
7150 4 | gondolkodó arccal rajzolt néhány komlólevelet, s közéje vad mályvavirágokat,
7151 4 | kaptam. Délelőtt jártak itt. Komlót rajzoltam nekik asztalterítőre.~
7152 3 | Viktóriának.~S láttam is a komolykás leányon valami katonai vonást.
7153 7 | Mehemednek formálta. S mindig komolynak ismertem. Csak akkor nevetett,
7154 9 | mint köznapon, s a templomi komolyság olyan furcsa volt azon a
7155 6 | Tetszett az az imádkozóforma komolysága is. Aztán az is szép volt,
7156 9 | fehér bundás, hegyeske fülű komondorral. Kölyök volt még, de igen
7157 4 | tízforintostól fogott gyanút. És komorrá vált. A tízforintost nem
7158 10 | nekem, és virágfigurákat komponált méteres rajzpapirosokra:
7159 Inc | történetem e-e-egy mondat: a komtesz ke-ke-keveslett engem, férjhez
7160 9 | Napnyugta után megkezdődött a koncert: rekeke, brekeke, ung-ung,
7161 11 | olajfaillat és a fülemilék koncertje éjfélig.~- Tudod-e, mit
7162 7 | Megálljon! - kurjantom a konduktornak.~És szedem az írásokat össze.~-
7163 10 | az óra: komoly és lassú kongással mondja a városkának a négyet,
7164 Inc | gondoltam, hogy ennyire kongjon a kaszinó. Magam is meg
7165 11 | ki a homokból az aranyat.~Konstatálom, hogy mindössze is csak
7166 9 | a méteren meg Szilágyi konstatálta, hogy kétujjnyival rövidebb,
7167 9 | boldogabb utazó nem volt aznap a kontinensen.~A málhám: egy ócska plédszíjjal
7168 9 | Csirke, aki most tollasodik - kontrázott a tanító.~- És félénk is.
7169 8 | maga Berta hozta tálcán a konyakot és három pohárkát melléje.~-
7170 3 | arcú sváb leány vasalt a konyhaablakban. Az jelentette be a látogatásomat.~
7171 2 | macska valóban kiugrik a konyhaajtón. De ebben a pillanatban
7172 10 | möszjő Kovaksz!~És jó illatú konyhagőz csapott meg, hagymaszag
7173 8 | öltözködése is gondos, de igen konyhai lélek, szegény.~Ilda a fejezet
7174 2 | szokott lomhaságával cammog a konyháig. Ott lehajol, s fölveszi
7175 10 | Haragszom rád!~Az udvar mögé, a konyhakertbe vonultunk. Lugos állt ott,
7176 1 | franciakulcsot bekérték tegnap a konyhára.~- Ülj lóra - mondom a kisbéresnek. -
7177 4 | A házban magam voltam. A konyháról olykor mozsárcsengés hallatszott.
7178 11 | kaptam, és babát és teljes konyhát. Van benne rézmozsár is.
7179 9 | el van foglalva a házzal, konyhával. Délután meg együtt ültek.
7180 8 | Hi-i-iszen elbeszéltem már: a kooomtessz kkkeveslett engem, fééérjhez
7181 1 | ülünk tovább, mint a két kőoroszlán a kapu tetején.~Én nem mozdulhatok -
7182 10 | úton.~A katona nagyléptű kop-koppal igyekezett a bakancsaiban
7183 10 | gyakorlatokat szemléltem a kopár, kövecses gyakorlótéren.~
7184 Inc | címmel kvietált.~S mintha kopaszok versenye volna, egy teljesen
7185 10 | a gyújtót. Legyintett.~- Koplalnak. Én nem koplalok. Szegény
7186 9 | pittyegnek, füttyögnek. Kopog a harkály.~Álmodozva sétálok
7187 8 | hangját, a cipője szelíd kopogását...~A szívem úgy dobogott,
7188 8 | Berta szokott olyan szaporán kopogni a magas sarkú cipőjében.
7189 8 | kézfeltevéssel gyógyított.~Azonban kopogó lépések közeledtek a másik
7190 2 | ajtót, vagy valami fával kopogok rajta, míg csak meg nem
7191 8 | beszélgethettünk. Az ajtómon kopogtattak.~A postahivatalból érkezett
7192 11 | az áll, a száj, az orr, a koponya. Csak a szeme volt apró,
7193 9 | embernek olyan kicsiny a koponyája!~Hát most már mindegy: a
7194 2 | egyszer láttam egy leányt koporsóban, annak volt olyan a színe.
7195 9 | agg nő ült, mint valami koporsóból kikelt, régi magyar asszony.
7196 10 | tegye a leveleimet titkon a koporsójába.~Egy tavaszon, hogy Erdélyben
7197 4 | tovább. Hallottam, hogyan koppanik időnkint a teke, s hogyan
7198 4 | szemét. Hallgatott. A kertben koppant-gurrant a teke, és vidám morgással
7199 6 | kellett valakinek a lépcsőt koptatnia.~S mikor Flóra elhaladt
7200 9 | Istenem, micsoda boldog kor, mikor még az ember gyöngyvirágokkal
7201 5 | terminust mondani!?~- Inkább korábbit! - szóltam én izgatottan. -
7202 9 | Rafael képét nézhették a korabeliek.~- Tehát a felhőt így kell... -
7203 9 | volt: aranyszín tyúkleves, korai tök és fiatal liba. Alighogy
7204 9 | színén hallgató molnárkák korcsolyáznak.~Íme, itt a kaszáló is.
7205 9 | között. Fürge molnárkák korcsolyáztak a színén. Egy türkizszínű
7206 9 | gyalog, a ménkű üssön a kordéjába! Életemben először ültem
7207 9 | Gondoltam, most már ha kordéra kerültem is, a lovacska
7208 9 | nem törött-e el, mikor a kordéról leesett.~Előhúzom, szemlélgetem.
7209 9 | előttem egy kiálló, mohos kőre, s nézett rám, mintha ő
7210 8 | többinek a története iránt. (A kórházi betegek is szeretik hallgatni
7211 4 | szőrfürtök alól.~- Csitt - korholta a lány -, csitt!~Csak állt.
7212 11 | indult. Kiültem a padra, a korlát mellé, s néztem a vizet -
7213 3 | bosszúság! Mármost ezt a kormot szívjam-e reggelig? Pű!
7214 9 | No, megkezdtük. Az öreg kóró leült egy karosszékbe, a
7215 7 | elhibázott fényképet jogász koromból.~Néztem.~Közben meghozta
7216 2 | tusvonás. És a szeme is, a koromszínű, sűrű pillákkal. Ült álmos
7217 3 | férjéhez.~Túl voltam már azon a koron, amelyikben bódult fejjel
7218 4 | volt a fején, mint valami korona.~S amíg egymásra szomorkodó
7219 7 | micsoda tea volt az! Én a Koronában szoktam teázni, hát persze
7220 4 | árnyék olyan volt, mintha egy koronás nőnek az árnyéka volna.
7221 1 | vagyonosodnak. A Juli négy koronát tett be a takarékpénztárba.
7222 7 | esküdött neki holdvilágnál a korondi fürdőn.~De hát csak engedtem
7223 9 | az Ilka kedves virága: a koronilla, az a csupa finomság, liláspiros
7224 9 | felelte Ilka egy rózsás koronilláért lehajolva. - Otthon meglőhette
7225 9 | szedett mindenfélét. Ilka csak koronillát, s köréje nefelejcset, a
7226 9 | a fekete szalmakalapos, koros hölggyel, akit a templomban
7227 9 | adják. Annak már nincs foga. Korpán él.~Bámulva pillantottam
7228 4 | hozza a királykisasszony a korsaját is: nem szükséges, hogy
7229 4 | fut - felelem -, tudok én korsóból is.~S nyúltam a korsóért.~-
7230 4 | korsóból is.~S nyúltam a korsóért.~- Lám, lám - pajkoskodott
7231 4 | rácsavargatta a vizes rongyot a korsóra, és visszaeresztette a lyukba.~
7232 10 | lestem, hogyan issza. Apró kortyokban itta, csemcsegette, nyalintgatta...~
7233 1 | máslásból.~- Igyál.~Ittam egy kortyot, és mint aki fél attól,
7234 9 | húgaim iránt, hogy milyen korúak, mi a nevük, milyenek. Az
7235 10 | lányok énekeltek fenn a kóruson valami kanyargós ájtatosságú
7236 9 | mintha egyenesen a pesti korzóról lépett volna oda.~Képzelhetitek,
7237 7 | Ott háltak a kicsinyek a kosarak között.~Hogy a köpönyegből
7238 10 | andalgok, egy virágárus asszony kosarán áll meg a szemem. Egy szál
7239 4 | képű. Félcipő a lábukon, és kosárka a karjukon.~Igen hegyesen
7240 9 | sáfrányszínbe játszó, szürke Kossuth-szakállas, csizmás ember. Bizonyára
7241 Inc | kis művész meg Palermóban kószál.~A szmokingos megnyomta
7242 10 | érdekel. Hát biz én csak kószálok, unatkozok, meg olvasgatom
7243 9 | száradt sár meg a vonati kőszénpor mosakodásra ösztönzött.
7244 9 | kissé fakó és a felső szélén koszlott.~A kalpagon elernyedt strucctoll.
7245 4 | metszetű, gyönyörű ajkával. Koszorúba tekert hajfonatában egy
7246 10 | nefelejcskoszorúcska körítette, és a kék koszorúcskában még inkább fehérkedett a
7247 11 | Térj eszméletre!~Bevittük a koszorúfonó szobába. Ott locsoltuk fel.~
7248 4 | fel volt csavarva a fejére koszorúsan, s egy szál fehér szegfű
7249 4 | asszony, mikor látta, hogy a koszorút bámulom. - Majd iszen a
7250 4 | Micsoda gyönyörű volt azzal a koszorúval! S az a bizalmas, szomorkás
7251 6 | nem hajolt.~Pénzt kértem a kosztosasszonyomtól rajzfüzetre, és lementem:
7252 6 | hónap végén. Az intőt a kosztosgazdám elé kellett volna terjesztenem,
7253 10 | valami papirostekercs, mintha kóta volna. De bájos!~Akármi
7254 9 | kérdést, hogy, megérkeztek-e a kóták, amiket a Szilágyi lányok
7255 9 | Marcsa még nem kapta meg a kótákat - folytatta a vallatást
7256 9 | Újrakezdtem vele:~- Az előbb kótákról beszéltek. Maga is zongorázik? -
7257 4 | zördült volna!...~Megint...~A kőtörmeléken ismét... gyakrabban...~Jön!~
7258 1 | maradhattam egy negyedórát: sietve kotortam bele a fiókokba és halásztam
7259 11 | darabka kalács. De most aztán kotródj! Meg ne lásson a tekintetes
7260 4 | Hogy nem hallottam a sulyok kottogását, visszatekintettem.~Még
7261 2 | A boltjukban ugyanis egy kótyagos paraszt válogatott pipát,
7262 3 | hallatszott a malmok monoton kotyogása.~- Nézd a holdat - mondotta
7263 10 | magamat! Zsorzset bizonyosan kotyogott valamit: nem szeretik az
7264 1 | itthon bőven. Shakespeare és Kotzebue vegyesen. Szárazon és nedvesen.
7265 10 | előtt:~- Möszjő Kovács!~Kovácsnak mondja a nevemet. A hang
7266 10 | maradjon! Ne soká, édes Kovakszom!...~És selyempapirosban
7267 9 | éreztem alattam a földet. Kóválygott előttem a rét, a kertész,
7268 9 | volt az őz a sínektől, hogy kővel is agyon lehetett volna
7269 4 | dolgozik, és ismeri a pályát.~- Kozák!~S valamennyien hosszú szárú
7270 4 | túlsó végén is mulatnak: a krajcárleső gyerekek meg a kerítésre
7271 2 | volt, mint egy kettétört krajcárnak a fele, de én mégis örömmel
7272 3 | szétrakja a kártyáit. Új krajcárokat kell persze ráraknunk. Végre
7273 11 | vonat. Ha megvolna a húsz krajcárom... És hát igaz, hogy Ilona
7274 Inc | A két pattantyús fiamat Krakkóba helyezték át épp most. A
7275 10 | végén az ünnep tiszteletére krampampulit csinált az öreg. Mazsolát,
7276 1 | amelyikért nem volt sírnivalója. Krecsányi Saroltának a fényképe. Soha
7277 8 | a hangja, mintha valami kriptában hevernék, holtak között,
7278 10 | mondogatta az apám.~- A kriptatulajdonos - mondogatta a pap.~- Tizennégyszeres
7279 10 | halott már el van temetve, a kriptával rendelkezhetik a család,
7280 2 | formált árpacukrot, a mézszín kristályokba töredezett sárgacukrot,
7281 9 | gyermek szeme olyan, mint a kristályvizű patak: minden kavicsot,
7282 7 | az omnibuszon, amelyik a krisztinavárosi templomtól járt a Ligetbe.
7283 1 | haboztam. Lehet, hogy a vasúti kritikának a megismétlődésétől is tartottam.
7284 9 | Plü-plü-pIü-pliupliu. S valami kritikus rigó közéjük: Srrrek. Mintha
7285 9 | Mintha a Neues Pester Journal kritikusa volna!~Aztán egyszerre elhallgatott
7286 3 | ragaszkodó és mindenkit kritizáló, magukat azonban soha nem
7287 9 | rekeke, brekeke, ung-ung, kroá-kroá... Millió béka!~Teremtő
7288 4 | krumpliskertben. Az öreg éppen a krumpliját töltögette.~A leányra nézek,
7289 4 | mint a pincében telelt krumplinak a tavaszi hajtása. Egy professzorom
7290 4 | mondogatták az emberek -, krumplira, kukoricára igen kellett.~-
7291 4 | a hodály mögött vagyok, krumpliskertben. Az öreg éppen a krumpliját
7292 7 | üzletet: ha még egyszer lesre küld az Ida, csak gyere fel hozzám,
7293 11 | Márta sokat siratott.~A küldeményt megettem. A húsz krajcárt
7294 11 | olvastam, hogy Ilona asszony küldi. S remegve bontottam föl.
7295 9 | gyerek, valami borbélyt küldj ide. Van itt borbély, ugye?~-
7296 1 | meg a Juli cselédnek, hogy küldjék utánam a reggelit.~És vágtatok
7297 11 | aztán három hónaponkint küldjem el neki.~Kinéztem az ablakon:
7298 7 | meg a lornyettjét.~Azonnal küldöttem utánuk.~De még másvalami
7299 4 | a Laci. Bizonyosan azért küldték, hogy nézzen meg.~De annyira
7300 3 | amit eddig írt. Ezek bizony külföldi könyvek: német, angol, francia,
7301 9 | isten megteremtette. Annál különb fát Lehmann se festhet.~
7302 9 | hogy a pesti szemétdombon különbek hevernek.~- Hát én nem bánom -
7303 9 | angol király sem ehetik különbet. Csak utána se sajt, se
7304 10 | tűnődtem, hogyan lehetne a különböző vallásokat egyesíteni? De
7305 8 | érdeklődéssel tudakolta, hogy min különböztem meg Bertával. Hogy én vagyok-e
7306 2 | úgyis csak két-három év a különbség. Hiszen maga szeret engem,
7307 7 | hát persze megéreztem a különbséget. És Ida maga szervírozta
7308 Inc | tizenegy személyre való különszobában várjon bennünket terített
7309 6 | Végül Lehel megfújja a kürtjét, és összehívja vele Pest
7310 9 | zöldposztós vadásztáblán avult kürtök, tarisznyák és valami öt
7311 11 | célja annak, hogy tanuljak, küszködjek, vergődjek? Márta a másé,
7312 9 | földre?!~- A földre vagy a küszöbre.~- Hát nem székre?~A fejét
7313 11 | így meg tud állni az élet küzdelmeiben, s aki ennyire tud ragaszkodni
7314 10 | Élj, dolgozz, ne búsulj. Küzdj az élettel, mint én. Csak
7315 7 | Onnan sétálva mentünk át Kuglerhez. A fiákerünk lépésben kísért.
7316 7 | prózaiak! Mint a cipó a kuglóf mellett. Mikor meg magunkra
7317 10 | vidd ki ezt az üvöltő kukacot!~Zsül már akkor a terítéssel
7318 4 | az emberek -, krumplira, kukoricára igen kellett.~- A mennydörgős
7319 4 | Menjen most már. Erre a kukoricás felé. Át a kukoricán.~-
7320 9 | kimegyünk a faluból kocsin a kukoricásba, foglyokra.~Ahogy leszállunk,
7321 4 | a tolvaj, a tarlókon, a kukoricáson át, nehogy a csősszel találkozzak!
7322 9 | mosolygott:~- Zrínyi nem kukoricával járt köztük. Ha mink kisétálunk
7323 10 | tótágast!~György lovaggal kukoríkoltatott a dézsa tetején.~Sose billent
7324 2 | függő tulipános festésű kulacsok, a dorombos fiók, a puskaporos
7325 11 | kastélyba szóló leveleket kulccsal zárja be a postamester a
7326 11 | volna át neki a mennyország kulcsait.~Hogyan mentem ki a házból,
7327 1 | óvatosan, aztán hipp-hopp, be a kulcsért könyékig a dívány alá.~Megtaláltam,
7328 2 | felcsillant bennem: hátha a kulcslyukon ki lehet látni, és Fánikát
7329 1 | a városba: ott megvan a kulcsnak a mása.~Nem felelt. Csak
7330 1 | ellopják. Add csak ide a kulcsodat, hadd tegyem el.~- A kulcsot,
7331 9 | ő is gondolkodna velem a kulisszafestés problémáján.~Teremtő Istenem!
7332 9 | is van.~Értettem, hogy a kulisszafestésre akarja terelni a beszélgetést.~-
7333 9 | erőltetem, el kell vállalnom a kulisszafestést, az is bizonyos.~De hogyan
7334 9 | belőlem minden szükséges kulisszájukat.~De hát még nem volt a leves
7335 9 | miniszterségnek!~S hátha még a kulisszák gondolatára is azt mondja,
7336 9 | legkevesebb költséggel a kulisszákat.~- Mert a színpad kérdése
7337 9 | pap azon szavára, hogy a kulisszakérdés csak a megoldatlan, jóakarattal
7338 9 | hát most már beszéljünk a kulisszákról - mondotta a pap pipára
7339 4 | a hegynek a túlsó felén kullog. Bent a tömzsök asszony
7340 11 | iskolaajtón, csak én magam kullogtam szomorúan.~Otthon lakatosék
7341 9 | az látszik jónak, hogy a kultuszminisztériumba lépjek. Oda be tud nyomni
7342 5 | volna. Ugyanaznap délben egy kultuszminisztériumi barátommal találkozom.~-
7343 8 | az a hadnagy ottan, az a kunkori bajszú... Értem. No, azért
7344 8 | alatt egy női keresztnév. Kunkorított bajszú, szeplős fiú volt
7345 1 | az első szavamra feljebb kunkorodik, mint kellene. Folytatom:~-
7346 9 | körülnéztem a gyertyával a kunyhóban, hogy hátha bent is van
7347 9 | úrféle igyekszik buzgón a kunyhóm felé: sáfrányszínbe játszó,
7348 9 | lehet egyengetni.~Közben a kunyhómhoz érkezik a vastag vadász.
7349 4 | Nemigen, bátyám. Aludtam a kupéban hajnalig.~- No, hát akkor
7350 7 | csillagvizsgáló toronynak a kupoláján.~- Valld meg - mondottam
7351 7 | hatvannyolc. Ha egy kis hizlaló kúrát is belevonok a számvetésembe...~
7352 10 | történt, hogy az oláh templom kurátorának a gebéje, vagy mint ők mondják,
7353 9 | arcomat is elfordítottam.~A kúriából dühös kutyák rohantak ránk.
7354 9 | szép, és ha egy régi nemesi kúriát le akarok festeni, ajánlja
7355 1 | A hangja sem az a vígan kurjantó. A mozdulatai is bágyadtabbak.~-
7356 10 | dicsekedett Lüpen. - Csak egyet kurjantok, egyszerre csend van a házban.
7357 6 | szerettem volna én is, és kurjongatni:~- Megvan! Megvan!~A forma
7358 3 | bekeveredtem egy ottani kurta-bálba.~A leány egyszerre leütött
7359 9 | A haja még szürkébb, s kuszált, mint az ócska meszelő.~
7360 7 | úgy állok én, mint a kútágas a Hortobágyon. De hát megszoktam:
7361 4 | moszat úszkált benne.~Nézem a kutat is. Sáros körületű, de köveken
7362 9 | a királyfiról szól és a kútban lakó tündérleányról.~Azt
7363 4 | gyújtottam. Visszakanyarodtam a kúthoz. A kúttól el a legelőre.~
7364 4 | érezni, ugye?~Lekísértem a kútig. Ott még egyszer megcsókoltuk
7365 4 | királylány a fűzfa árnyékában, a kútnál.~Sulyokkal veri egy padocskán
7366 4 | Visszakanyarodtam a kúthoz. A kúttól el a legelőre.~A leány ott
7367 8 | csiptetőt akasztottam egy fekete kutyácskának a fülére.~A kutya először
7368 4 | pillantott felém, mikor a kutyája - borzas, dühös, kis, fekete-fehér
7369 4 | tíz lépést, és kiáltott a kutyájának:~- Puli! Puli!~Aztán szétnézett
7370 9 | Barátságosan kezet rázott, és kutyáját, puskáját, vastag szemüvegét
7371 9 | tárandó titkokról. A papnak a kutyájával játszottam: kis, fehér bundás,
7372 4 | zsebemből, és odavetettem a kutyának.~- Tessék, Puli.~A kutya
7373 1 | hajjajjaj, micsoda minden cifra kutyaságok!~Hátha reggel későn találok
7374 2 | és a másvilágon valami kutyasorba kerül. És hát minden úgy
7375 10 | pillantott reám.~No, fene kutyaszorítóba éreztem magamat! Zsorzset
7376 4 | tüzesen sütött a gilicebokros, kutyatejfüves, aszott legelőre. A nyájat
7377 11 | gondolok, hogy talán fél a kutyától, és fára fut előle.~- Nem,
7378 4 | az asszonynak, holott a kvártélyt külön is megfizették. A
7379 Inc | Az is: ezredesi címmel kvietált.~S mintha kopaszok versenye
7380 10 | előtt.~- Kiáltsátok: Vive la Hongrie!~ S a gyerekek kiáltottak.~
7381 10 | Tous écoutez! Entendez vous~Lá, dans les airs, des chants
7382 3 | táncban töltötte volna. Könnyű láb, hajlékony derék, mosolygó,
7383 7 | s piros török papucs a lábacskáján. A vérszín lámpaernyő alól
7384 7 | olykor a piros papucsos lábacskáját.~- Szép, hogy úgy szereted
7385 2 | csatolták hozzá. Könnybe lábadt a szemem, mikor ezt a szót
7386 4 | kardot vont férfié.~- Én-e? A lábamhó lapul, mint a megvert kutya,
7387 8 | s lebontotta a gipszet a lábamról. Délig faragcsált ott.~S
7388 6 | vasárnapon tanulás helyett Flóra lábáról faragtam verseket.~Már akkor
7389 8 | csak a fejét rázta, aztán a lábával próbálta lekaparni. Aztán
7390 11 | megint elmélyedtem. Könnyben lábbogó szemmel bámultam a vízre.~
7391 10 | lépdegél hosszan nyúlladozó lábfejjel mögötte. Tehát az ment át
7392 9 | szokatlan viszketést éreztem a lábikrámon. Nem ügyeltem rá. Csak épp
7393 9 | vagyonuk volt, ráment a Lacira, a fiukra. Gyakorló erdész
7394 2 | Rémülten guggolok le a láda mögé. Összeguborodok, mint
7395 2 | körülötte üres portékás ládák.~Hát kilestem: mikor ül
7396 6 | hazaértem az iskolából, a ládám be volt pakolva. Ő maga
7397 11 | mégis kaptam egy postán jött ládikát. Bámulva olvastam, hogy
7398 4 | és senkitől se félek.~S lágyra másult hangon folytatta:~-
7399 8 | vagyok.~- Nem. Valami különös lágysága van a hangjának. Mások hangjához
7400 11 | Vékony lábszárú, nyurga lajdinánt lett belőle. Raccsolt és
7401 10 | már ismert, mohos bajszú lajhár.~- Egy még hiányzik!~A hiányzó
7402 7 | Gyakran lehet látni a Kossuth Lajos utcán, amint ott sétálgat
7403 1 | nem is ura volna, hanem lakája. S mintha arra az egy napra
7404 1 | napra megengedte volna a lakájnak, hogy közénk üljön, és hogy
7405 7 | mondd, akármi.~- Nekem az a lakás nem tetszik.~- Miért nem,
7406 11 | A nőtlen embernek csak lakása van. A családosnak otthona.
7407 7 | rózsát szerezhet be valaki a lakásába!~Azonban, hogy már harmincéves
7408 3 | tündéri a levegő. Udvari lakásban laktak, és a ház utcai oldalán
7409 7 | meglakhatunk az Egyetem utcai lakásomon addig is, míg átköltözhetünk
7410 7 | régi ismerősük volnék.~A lakásuk pompája és kellemes hársvirágillata
7411 6 | vele az emeletre, s be a lakásukba.~A versek özönével dőltek
7412 10 | Halott nincs benne, tehát lakatlan. Drága építmény, tehát ház.
7413 11 | eminenter tanultam. Mert ha lakatos leszek, a városban kell
7414 11 | kullogtam szomorúan.~Otthon lakatosék is kérdeztek:~- Te nem mégy
7415 11 | hiszen kérhetek én pénzt lakatoséktól. A mester mondta, hogy amire
7416 11 | öltöztettek fel.~Aztán elvitt egy lakatoshoz. Hosszan tárgyalt velük.~
7417 11 | fenyegetett is: ha nem tanulok, lakatosinasnak adat.~Hát tanultam, eminenter
7418 11 | Elegyenlítette, ami tartozásom volt a lakatosnál. És rágyújtott. Vitt haza.~
7419 9 | egy szobácska is van benne lakható. A berendezése akármilyen
7420 7 | óhajtása volt, hogy fás helyen lakjunk.~Hát a József téren találtunk
7421 9 | maradt, fehér cilinderemet, lakkbőr félcipőmet.~Micsoda szerencse! -
7422 9 | nyakkendőlovagok és egyéb lakkcipős kanászok nem ismerik a magasztos
7423 6 | fiatal mókus különben: lakkcipőt visel és cilindert, és szarvasbőr
7424 9 | embert, sok nőt. Ha Pesten laknék... ott még több az ember.~-
7425 7 | Varrnak, vásárolnak, grófias lakodalmat akarnak csapni. A püspök
7426 6 | szeptember végi nap kicsalja a lakókat a folyosóra. A pőtye bőrű
7427 10 | életrevaló ember. Hát jó. Hol lakol öcsém?~- Egy kamarában.
7428 11 | rekecselte a kisasszony. - Ezért lakolni fog!~- Börtönbe kerül! -
7429 7 | tudakozódás, hogy élek-e, hol lakom, miféle sorban vagyok.~A
7430 6 | hozott az ördög egy-két lakót, gyereket, asszonyt, embert
7431 8 | fütyöldözését.~A Duna-parton laktunk, csaknem szemben a Rác fürdővel.~
7432 9 | elhozza.~Szeretőn pillantott a lálészájú, maszatos kölyökre, és megtörülte
7433 9 | aranytányér savószínre fakult már. Lám-lám, még a festett asszony is
7434 7 | a lábacskáján. A vérszín lámpaernyő alól a fény a ruhája ráncain
7435 2 | Ekkor gyertyafény vagy lámpafény vetődött ki a konyhából.
7436 7 | elővon egy fényképet.~A lámpához sietek vele. Remegő szívvel
7437 3 | Emelkedik, emelkedik a világ lámpása, lassan, némán, az alvó
7438 7 | ült az asztalnál. Ida is a lámpásba bámult.~Aztán Idának a tekintete
7439 9 | megjelenik asztali lámpáskával... az Ezeregyéjnek egy fehér
7440 Inc | óra előtt meggyújtották a lámpásokat. De a ház üres. A játszószoba
7441 3 | már alhatok.~Oltanám is a lámpásomat, de akkor látom, hogy félméteres
7442 10 | akaszd fel, Zsül, ide a lámpásra.~Átnyújtottam Zsorzsetnek
7443 3 | öregasszony. - Sokszor elalszik a lámpásunk, és nem tudjuk némelyik
7444 7 | ablakdeszkán. Ahányszor lámpát gyújtanak, mindig a keze
7445 10 | terem, mintha virágfüzéres, lampionos bálteremmé vált volna. A
7446 10 | hajfürtöcskét, és az órám láncára akasztottam.~Sokáig viseltem
7447 7 | mindjárt a felhágó mellett.~A Lánchíd végén belép egy vadgalambszín
7448 4 | tőlük, mint a Vigadótól a Lánchídnak a budai vége.~Három kisasszony! -
7449 9 | Mily kedves!~Tekintetét a láncról rám emelte. Boldog és biztató
7450 4 | olyan fehér golyó, mint a láncvirág golyója. És csak reggel
7451 6 | egyszerre mintha tüzes kemence lángjában állanék. Micsoda éktelen
7452 Inc | Fény áradt be. S egy száz lángocskával égő karácsonyfa jelent meg
7453 6 | egy bús ifjúnak a szíve lángol a Föld és Ég legszebb leányáért,
7454 9 | sóhajtások, könnyezések, lángolások. A gerlemadár szava: Várj,
7455 4 | szedik marokba. De igen lángoló volt a meleg: leültem egy
7456 2 | foga-fehérkedőn, mintha egy más lánnyá változott volna.~Különben
7457 4 | Elmosolyodott:~- A kocsmáros lányai. A faluból valók. Minden
7458 1 | akkori naplóim tele vannak lánynevekkel. De hát régen volt az! Még
7459 9 | keze mért keményebb, mint a lányoké szokott lenni.~- De én egy
7460 10 | gyalázatosan rosszul.~Aztán a lányokra került a sor. Maricára is.~-
7461 10 | már. Kezet nyújt. S nem is lányosan, hanem meleg kézszorítással.
7462 9 | akartam eljönni - pityegte a lánytársainak. - Anyám alig bírt rávenni,
7463 8 | tekintetemet.~- Már csak egynehány lap van hátra - szólalt meg,
7464 6 | címszalagot, és belenézett a lapba. A címszalagot a szél elkapta,
7465 9 | sétált a gerincemen, s már a lapockámon is éreztem.~Átkozott kis
7466 9 | divatlapok meg erdészeti lapok és vadászlapok.~A társaim
7467 9 | pap tovább cseveg:~- Az én lapomat kéri el olykor a kertész,
7468 4 | szavak vagy görög szavak, egy lapon több is.~Rendre megmondtam
7469 4 | semmiségek, szenzációk.~Valami laposat láttam a tarisznyájában.~-
7470 4 | vad mályvavirágokat, másik lapra is átvonuló füzérben.~Amint
7471 4 | fején, hanem négy-öt nagy lapulevél. Nádra vagy mire fűzte őket.~
7472 4 | leány ott hasalt a szűrön, a lapulevél-ernyő árnyékában. Két könyökre
7473 11 | Óvatosan fogtam a kalapomat, lapultam, a szájam is elnyílt a nagy
7474 9 | elalszom, de hiába. A békák lármája nemhogy szűnt volna, hanem
7475 2 | keresztet; hiába tanultam lármás igyekezettel az esztergomi
7476 9 | beszélhetnek. Hátha belém vesz, lármát csap? Akkor a leányok éppen
7477 9 | ruha-megtakarításból kikerül az egész nyaralásom!~Csak éppen egy hordozható
7478 8 | irántad, nehogy aggodalommal láss engem az utadban.~A szavak
7479 9 | közönségnek fordulva, aztán lassacskán kifordulva, hogy a hang
7480 4 | tömzsök asszonnyal beszélek. Lássák, hogy arra van dolgom, járatom,
7481 9 | Időnkint egy ökrös szekér lassálkodik el a bolt előtt. Mellette
7482 10 | hangtalanul elfordítja. És lassan-lassan fordul-tárul az ablakszárny
7483 2 | Hová húzódjak, hogy meg ne lássanak? Meg hogy én mégis belássak
7484 4 | talán egyet-mást róla, hogy lássátok, mennyire fölötte lebeg
7485 10 | hosszúra hagyta, hogy ne lássék a nadrágon a foltozás.~Haj,
7486 11 | most aztán kotródj! Meg ne lásson a tekintetes úr!~- Márta... -
7487 9 | Alighogy letettük a kanalat, jött a tanító, jött az
7488 7 | szárú csibukból szítta a latakiát. Az is megszokta már, hogy
7489 4 | szúrást, csakhogy egymás látásában gyönyörködhessünk. S míg
7490 8 | Vannak asszonyok, kiknek látásán a szív önkénytelen megnyílik,
7491 8 | regény... Csupa valék, menék, láték.~Nevetésre fakadt. S kiment.~
7492 10 | kelni, hanem csak hogy engem láthasson.~És az öreganyja pörölt
7493 9 | válasz az ellenkezésükre. Láthatják, hogy nekem Hekuba a Finum
7494 6 | volt...~De azért, amint láthatjátok, most se viselek más színű
7495 4 | hanem fel. Hiszen egyszer láthatnak.~És néztünk egymásra szomorún,
7496 8 | szemmel, miközben a keble láthatóan hullámzott.~- Édes Ilda! -
7497 2 | türelmetlenségemben. De már az ablakon se láthatok jól be: az üvegtáblák olyanokká
7498 1 | Ha nézte volna, sehol se láthatott volna nevet, de készen voltam,
7499 8 | fénylik át rajta, s mégse láthatunk belé. Nem, soha. Mért néz
7500 5 | nyelvén beszélünk. Hát a latinba bele is egyezett. Homérosz
7501 10 | A román nyelv egy is a latinnal. Én Vergiliust is szótár
7502 6 | bolondoztak. Király Pál, a latintanár hamarabb belép, mint szokott.
7503 7 | már te vagy mi papánk... Látnád őket, hogy örülnek, ahányszor
7504 9 | fölfelé néznek! Levegőt látnak, nem falut!~Erre magam se
7505 9 | mellemre.~Szétpillantok: nem látnak-e meg bennünket? De azok már
7506 8 | almáriumot kellett mindig látnom, s rajta a cilinderskatulyámat,
7507 10 | olajfestményeken a mennyei jelenést látó franciskánus barát.~Zsorzset
7508 9 | hogyha éppen unatkozom, látogassak el hozzá. A falu innenső
7509 6 | Meg kellett lesnem, mikor látogat el hozzájuk a fiatalember,
7510 8 | leszek fosztva a maga kedves látogatásaitól. Maga nem is képzeli talán,
7511 11 | másnap, mikor az Ákos úr látogatására gombolom a fekete kabátomat,
7512 3 | újból látni. De hátha az egy látogatásból több is következik? Hátha
7513 9 | izgalmas napok. Redengotos látogatások, kilincselések. Nyugtalanító
7514 3 | konyhaablakban. Az jelentette be a látogatásomat.~A két hölgy a jó ismerősök
7515 7 | gondoltam: valami pajtását látogatja meg. Talán megengedték neki.
7516 11 | ismét meg akartam Mártát látogatni, a tanító nem engedett.~-
7517 7 | gyermekeket hát meg kellene látogatnia.~De aztán a védőügyvéd mindjárt
7518 3 | De hát mégiscsak meg kell látogatnom - gondoltam -, hiszen szinte
7519 7 | mégis meg kellett volna látogatnunk. Hiszen fél óra alatt meg
7520 8 | királyfi, s maga a hozzám látogató mesebeli tündér!...~A szeme
7521 11 | is ágyba tettek.~Az első látogatóm Ilona asszony volt. Szidott,
7522 9 | legyeknek vidám sokasága látogatott be, és csak azt várták,
7523 11 | Antal nevű katona-ficsúr látogatta meg, de nem az anyjával,
7524 9 | hírlapot a kertésznek? Ezért látogattak meg mindjárt másnap? Ezért
7525 1 | hegyes.~És egyre ritkábban látogattam el hozzájuk. Végre el is
7526 9 | Az arcuk összeér.~Kedves látomány! Mindig kedves, amikor a
7527 8 | partjaihoz, s ha négy fát látsz, s alattok egy követ, tudd
7528 3 | távolságban angyalbőrön is látszanak a pórusok. A bolondító zene
7529 9 | valami?~- Már kezd valami látszani - felelte boldogan az erdész.~-
7530 9 | múlva meg is szólalt:~- Látszik-e már valami?~- Már kezd valami
7531 9 | Az elbeszélő ötvenévesnek látszó, szikár ember. Valójában
7532 11 | hogy ők maguk fehérebbeknek látszódjanak. De hát a festők is kékebbnek
7533 9 | ölfarakások körülötte sem látszottak már olyan fantasztikus fekete
7534 7 | gyermekeket is adnak oda. Láttad volna, ahol engem neveltek...~-
7535 7 | gyerekek, hogy könnycket láttak az arcomon, elhallgattak,
7536 6 | hét vezér utána fordul:~- Láttál-e valaha ilyet? - kérdi Huba.~
7537 11 | benne. S ha néztétek is, láttátok is, nem azért nem vettétek
7538 9 | négy városias öltözetű nő. Láttunkra a hölgyek zsiráfokként nyújtogatták
7539 9 | szokás a békás helyen.~S látva, hogy emberevő kedvemben
7540 9 | fantáziája bizonyára egy ilyen látványból teremtette.~Egy óra múlva
|