10-arcke | arcna-belee | belef-boszu | botan-delne | delta-elfor | elfuj-enyel | enyem-felel | felem-fordu | foren-gyong | gyony-helye | helyr-inseg | inspi-kapos | kapoz-kezun | kezze-korul | koszo-latva | latya-lovon | lovun-megje | megjo-mezes | mezok-nezte | nezun-olaja | olajf-pipar | pipas-retre | rette-sutot | sugal-szinl | szinm-tas | taska-trefa | trefo-valta | valth-viszo | vitez-zuzod
bold = Main text
Part grey = Comment text
8041 8 | magunknak nincs vívótermünk, se lovunk.~És erre még szomorúbbá
8042 3 | boltosné, valami Lőwné vagy Lőwingerné szokott fürödni egymaga.
8043 9 | csillogott a sok apró tócsa.~Nagy luccsanással ugrottak bele, és legott
8044 9 | kilencvenhatos őrház mellett, a lucernában. Rögtön megismertem arról
8045 4 | lexikonban nézik meg, hogy a lucernát mikor jó kaszálni.~A kocsizörgésre
8046 7 | oly előre gyönyörködőn a lucskos-szeles novembert, mint én.~De ő
8047 9 | mutat a falinaptár. Csúnya lucsok, pocsok idő. Sárba sodort
8048 2 | gyújtottak.~A faház felől lúd gegeg. Vajon tömik-e azt
8049 4 | Szólok neki halkan.~- A ludak is gágognának.~- Túlról
8050 4 | hozzánk.~- Megijedt a szürke a ludaktól - mondja kitüzesült arccal -,
8051 11 | posztókalapos, puffadt képű asszony lükkent föl. Ázott kalap, ázott
8052 10 | Zsorzsettel és velem, mint Lüpenékkel...~Ólomhegy nehezült a mellemre.
8053 10 | asszony, aki már százéves. Lukácsnénak hívják.~És kezet nyújtott.~-
8054 1 | volt, mint amilyen a római Lukréciáé lehetett, amikor a tőrt
8055 1 | Hátha mégis nálam van? Lyukas talán a zsebem: lecsúszott.
8056 10 | diónak férgese, mogyorónak lyukasa. Respektálnom kellett a
8057 4 | korsóra, és visszaeresztette a lyukba.~De milyen szép volt minden
8058 4 | Megértettem, hogy azon a lyukon át kell valahogy a vízhez
8059 Inc | ke-ke-keveslett engem, férjhez m-m-ment egy ci-ci-cigányprímáshoz.~
8060 5 | vallatásba:~- És azt mondta... Má csak megmondom; úgy, ahogy
8061 10 | Szép macska! Lüpen úrnak a macskája.~S nevetett.~Én is elmosolyodtam.
8062 2 | Intek majd neki, s kijön.~Macskalépésekkel lopódzok a fal mellett az
8063 6 | borsó volna a cipőjében. A macskánk szokott úgy járni otthon,
8064 10 | gondoltam -, mindjárt macskáról beszél.~De nem folytathattuk,
8065 10 | azzal a melegen hunyorgó macskaszemével.~A zenélőóra szakadatlanul
8066 10 | rajzpapirosokra: cinniát, mácsonyabugát, violát, almavirágot, kökörcsint,
8067 3 | naccsága is fél, hallotta a madarat.~Viki átölelt, megcsókolt.~-
8068 9 | Ilkával sétáltam a lombos, madárdalos erdőn át a próbára.~A leányt
8069 9 | csöndességben meg-megszólaló madárhangokat.~Talán félórát is hevertem
8070 9 | öltözik menyecskének, azzal a madárhúsú termettel csak leány ő.~
8071 4 | gubbaszkodott ottan, mint valami madárijesztő.~Később megint arra szemlélődtem.
8072 11 | zöldellt, virult. Vidám madárkák csicseregtek a parkban.
8073 3 | Egyszer csak egy csúnya madárrikoltás hangzik az éjben valamelyik
8074 3 | arcképek. Egy megbarnult arcú Madonna-kép is. Bizony nem mennyei arc,
8075 3 | letérdelt a hosszú ujjú Madonnája elé, és úgy hálálkodott
8076 9 | kulcsot is. Nem volt. Csak egy madzag akadt a kezembe. A madzaggal
8077 9 | gondolatom az, hogy nem madzagolom be az ajtót, de az ágyterítőt
8078 8 | hogy engem voltaképp száraz madzagon vontak a házasság paradicsomába.
8079 2 | Akkasztófára való eretnek mag! Majd megtanítalak én mindjárt
8080 10 | vele egyszer az utcán is. Magába mélyedt, komor ember. Komor
8081 8 | olyan hamar, mint tegnap. Magából gyógyító erő árad belém.
8082 9 | semmiféle gyerekeket ne gyűjts magad köré. És mondd anyádnak,
8083 4 | nekem az ügyelésben, hozz magaddal papirost, plajbászt: írd
8084 7 | ne esküdj meg. Csak úgy magadtól tedd meg, amire kérlek.
8085 4 | de egyet se érezhet soha magáénak.~Egész nap rá gondoltam.
8086 6 | fogok szólni Flórához:~- Ezt magáért tettem.~S a következő pillanatban
8087 8 | Fogja ki hát mindenki a magáét:~Ne szeresse soha senki
8088 10 | sajnáltam. Milyen gyorsan a magáévá tette az a lőcsnadrág.~Mikorra
8089 10 | Dolgoztam volna értük, mint magamért.~Így kinek dolgoztam?~A
8090 Inc | érdekes lesz. Én is elmondom a magamét.~- Helyes! Helyes! - zúgták
8091 2 | nagy játékos dühvel egy magamforma termetű fiúcskának, és víg-hősen
8092 10 | lépett be az udvarra, és egy magamkorú fiatalember, fehér nadrágos,
8093 7 | mosolyogva mentegetődzök:~- Magamnál becsületesebb ügyvédet nem
8094 4 | fölemeljen. De én fölkeltem magamtól.~Akkor láttam, hogy a hodály
8095 9 | akkor is ráfordítana a nagy magányosság.~A nap már lefelé ereszkedett
8096 11 | az amerikai vaddiófák még magasabbak. Föl lehetne azokra mászni.
8097 2 | nézett ő soha. Igaz, hogy magasan is volt az a polc. De az
8098 11 | Márta elidegenült irántam.~A magasban egy gólya jelent meg. Szélesen
8099 9 | erdész háza. A mellette magasló, kalitkás ölfarakások sokasága
8100 9 | szememnek az ő termete látszott magasnak? Vagy magas sarkú cipő volt
8101 4 | költöző lélek. Isten veled, magasság utazója! Jó lenne veled
8102 4 | volna valaki az ég kéklő magasságába. A táj csendes. Csak a méhek
8103 2 | tűzhegyek torlódnak egymásra a magasságban. A konyha kéményéből füst
8104 9 | fölemelte az arcát, mintha a magasságból szedné az inspirációt.~Játszott.
8105 3 | Az egér rág, annak más a magaviselete.~Hátha kígyó?~S hideg viszolygott
8106 6 | A francia papok alázatos magaviseletére gondolok.~~Az én történetem
8107 4 | asszony. - De mért tetszik magázni ezt a jércét? Nálunk nem
8108 11 | neked mondani, hogy mért magázol engem? Nem vagyunk már gyermekek.
8109 8 | mint a Váci utcán sétáló mágnáslányoké, és a járása könnyű.~Olyan
8110 1 | Galagonyáson vetik a tavaszit. A magtár kulcsa nálam van. A vetőgép
8111 1 | reggelit.~És vágtatok a magtárba. Kísérem ki a gépet a szántóföldre.
8112 11 | prémsapka. Ráadták. Márta sírt. Magukkal ragadták.~A tanító másnap
8113 3 | Minek az a sok könyv maguknak? - kérdeztem a szekrényre
8114 9 | aztán az ötletemből szinte maguktól pattantak elő.~- A második
8115 11 | csak az a kérdés, hogy ha magunkban találkozunk, másképp viselkedett
8116 3 | szobaleányt is levittük magunkkal. Az volt egyúttal a szakácsunk
8117 8 | csak úgy: segítő... Mert magunknak nincs vívótermünk, se lovunk.~
8118 4 | magzott tragopogont. Ráfújt.~A magvak leröppentek a szárról, és
8119 9 | Mentegetődzés volt, és magyarázat, sóhajtások, könnyezések,
8120 1 | kellett faggatnom, megindult a magyarázata magától is:~- Az én mézesheteim
8121 10 | búsra változik.~Látom, hogy magyarázatot várnak tőlem, röstelkedve
8122 10 | enni - mondotta a tanító magyarázatul. - Tartson velem, ha szereti.
8123 4 | a felét. Csakhogy el ne magyarázd.~Egy szekér ismét megzavart
8124 11 | Kelen. A mi Kelenünk! - magyarázgatta Márta.~- Rokon? Hiszen nem
8125 4 | közé! Másnapra is maradt magyarázni való.~És másnap megint csak
8126 1 | húsvéti viasz. Az anyám magyarázott neki valamit komoly arccal,
8127 9 | vándorló csalántól, hévvel magyaráztam, hogy legjobb, ha Finum
8128 9 | egyszer arra kérné, hogy magyarázza meg neki, mi a sinus és
8129 9 | faluban.~- Hallod-e, méltó magzatja apádnak: nekem beretválkoznom
8130 4 | botanika. Mikor az a virág magzik, olyan fehér golyó, mint
8131 4 | Fölvett egy olyan golyóba magzott tragopogont. Ráfújt.~A magvak
8132 9 | De sose gondolt rá. Aztán maholnap meghal szegény: hetvennégy
8133 10 | vannak testvérei, s azok majdan az én testvéreim lesznek.
8134 4 | ragaszkodtam kézzel-lábbal, mint a majom az anyjába. A ló meg vágtatott,
8135 11 | kopasz angol hízóé az Ákos úr majorjában. A kezében karneolfogantyús,
8136 4 | hajtása. Egy professzorom már májusban beszélt a szülőimmel, hogy
8137 11 | hogy együtt éljük át a májust, vállalnunk kell, hogy együtt
8138 9 | testembe.~Ahogy ott vesződök a makacs állatkával, egyszerre női
8139 10 | beszédet.~- Milyen boldog ez a makaróni! - mondottam Zsorzsetnek.~-
8140 9 | Ilkát meg az apját, meg a makaróni-kalapos lányt. Az oltár közelében
8141 9 | kezet. Az apja is.~A leány a makaróni-kalapossal susogva haladt előre. Az
8142 9 | Ilka bemutat. Azonban a makaróni-leánynak hívón szólt a fekete kalapos,
8143 9 | vagy inkább mintha vékony makaróniból volna fonva.~A fekete kesztyűs,
8144 10 | Megnyugvással láttam, hogy a makaróninak jegygyűrű van az ujján.
8145 10 | teremben csak egy fiatal makarónit láttam az elhelyezkedésemkor,
8146 9 | töltött káposztába nem rakunk mákos mazsolát, sem a mákos-mazsolás
8147 9 | rakunk mákos mazsolát, sem a mákos-mazsolás kalácsba zöldpaprikát.~Marcsa
8148 4 | afféle régimódi, csizmás, makrapipás, virágos kalapú ispánokat.
8149 4 | után rágyújt a bátyám a makrára, és kérdezi, hogy fáradt
8150 9 | nem félek tőle. Télen a malacok hozzám jönnek az etetőnél.
8151 9 | volt aznap a kontinensen.~A málhám: egy ócska plédszíjjal duplán
8152 3 | Sió felől hallatszott a malmok monoton kotyogása.~- Nézd
8153 3 | mentem haza, pedig csak málnalét ittam a bálban. Ki lehet
8154 4 | három elfakult, paprikaszín mályva. Meztelen lábán az a piros
8155 9 | hova tegye.~- Tegye ide a mályvabokor mellé.~Aztán jött a két
8156 4 | fehér zsályát, középen mályvát. Össze volt kötve. Bele
8157 4 | komlólevelet, s közéje vad mályvavirágokat, másik lapra is átvonuló
8158 11 | rívogatta.~- Hol a mama? Mamához vigyenek!~Az anyám valami
8159 10 | Itt dolgozott a maga mamája is, ahol most maga?~- Ó,
8160 3 | elvégződött a keringő, a mamájához kísértem, és beszélgettem
8161 4 | magas sarkú, lakk félcipő. A mamájuk nem jött el.~Aztán megérkezik
8162 3 | mellett nőtt fel. S a leány a mamától, a mama a pincsijétől, a
8163 7 | éves forma, fekete kefehajú mamlasz, az nem illett közénk. Öccse
8164 7 | elzavarta a tündéri percek mámorát.~- Kálmán bácsi, a kocsis
8165 9 | gyúrt rezgő nyárfa levelével mámorította akkoriban a fiatal hölgyeket.~
8166 9 | az olyan, mint a szerelmi mámorosaké!~Ilka persze szintén nézett
8167 9 | citera szólana! Ugye, nagymamuka?~Az agg nő mosolyogva bólintott.~
8168 2 | szemet... abból a cukros mandulából.~- Jó - felelte készségesen -,
8169 2 | összetöpörödött, penészes mandulácska éktelenkedik! Penészes!
8170 2 | boltba.~Összekaptam a két manduladarabot, és rohantam, csak úgy hajadonfővel -
8171 2 | eljátszotta az életét. No, én egy manduláért játszottam el!~Mi fog most
8172 2 | Belenyúlt az üvegbe. Kivette a mandulák közül a legkívántabb rózsaszínűt.
8173 2 | cukorból marad-e akkorra? A mandulára már rákapott az a két leány
8174 2 | boltba.~No, ha meglátja a mandulás üveget!...~Visszaosontam,
8175 6 | Azokban a napokban F-betűs mandzsettagombot vettem, és lila színű tintát.
8176 11 | hosszú körmű leány. Ma is, ha manikűrözött, hosszú körmű nőt látok,
8177 9 | semmi affélét.~Hát hogy a manóba szoktak felülni? Hátul,
8178 4 | éltek azelőtt. De ősszel manőver volt erre. A király is járt
8179 8 | fáradt voltam utána, mintha manőverről kerültem volna haza. Ilda
8180 1 | jutott eszembe, hogy nem mára ígérkeztek, hanem holnapra.~
8181 2 | kérdés, hogy a cukorból marad-e akkorra? A mandulára már
8182 10 | Sírtam. Pisztolyt vettem a maradék pénzemen másnap, és kimentem
8183 10 | minden tálnak az utolsó maradékocskája jutott, az almának leghitványabbja,
8184 2 | megbotránkozva mered a szemem a maradékra.~No, ez kínos ügy! Én a
8185 2 | megkábított.~Nem, ez nem maradhat ennyiben! Visszaviszem!...
8186 9 | arcukat festeniük? Vagy maradhatnak a maguk arcszínével?~A legtöbb
8187 7 | álmodozva. - Szeretném, ha itt maradhatnék.~S valóban, abban a percben
8188 7 | Hát elbúcsúztam:~- Ma nem maradhatok.~És kábult fejjel indultam
8189 10 | Protestáns embernek igen maradi vallás az a cifra oltáros.~
8190 3 | egy estén ne féljen: hadd maradjunk ki tizenkettőig, vagy csak
8191 9 | festünk. Nem bírnék nyugodtan maradni. Vagy menjünk be. Odabent
8192 11 | azt mondják: együtt kell maradnotok, ha nem is vagytok egyek!
8193 9 | könnyű lenne Ilkával magunkra maradnunk! Szent Ámor, adj egy jó
8194 7 | A cselédhez fordultam:~- Maradt-e valami képe legalább?~-
8195 Inc | volna a révgarast, s innen maradtak a parton. Az ilyeneket helyreigazítjuk,
8196 8 | fajnak a közénk szóródott maradványai?~Csak azt a két nőt ismertem
8197 8 | olyan, Ilda, mint az isten márciusi napja. Életet sugárzik.
8198 9 | érdeklődéseit! Mintha csak Molnos Marcsáért kérdezné.~- Csak már jönne! -
8199 9 | fűzlevélszín szoknyájuk fölé. Marcsán vajszín blúz volt és fekete
8200 9 | nem lop senki.~- És hát Marcsával még nem is beszélt.~S a
8201 1 | felejtsd el a te holtig szerető Marcsókádat! - A tied! - És más efféle
8202 11 | és göndör hajú kis bábu. Margitnak hívta a bábuját.~A légy
8203 11 | rászáll.~- Vigyük a hűsre Margitot - mondja. - Ott nem csípik
8204 11 | bábuját.~A légy rászáll Margitra. Márta elűzi. A légy megint
8205 7 | annyian.~És sétáltunk a Margitszigeten.~A következő napra meg a
8206 7 | ültünk. - Menjünk inkább a Margitszigetre. Ott nem járnak annyian.~
8207 3 | arca olyan, mint a felfújt marhahólyag, amelyre valaki pajkosságból
8208 7 | arca gyöngéd fehér, mint a Mária-képek arca, és szép metszetű ajka
8209 9 | oldalt álló, hordozható Mária-képet bámulgatni.~Régi Mária lehetett.
8210 2 | megrövidítették. Helyette a Mária-üdvözlést csatolták hozzá. Könnybe
8211 11 | szobában, amely szentek és Máriák képével ékes, ott ül a második
8212 11 | mint amilyennek a Fájdalmas Máriát szokták festeni.~- Takarodj! -
8213 10 | a lányokra került a sor. Maricára is.~- Mondj egy-egy hazugságot
8214 10 | Haljon meg.~Mindezt megírtam Mariskának is, és azt ajánlottam neki:
8215 9 | Molnoséknak az erőlködése, hogy a Mariskát híresítsék. Ismeri őket?~-
8216 9 | Az állomásfőnök a hajába markolt, és a fogát vacogtatta.
8217 4 | az anyám külön nyomott a markomba:~- Előre nem látható költségekre.~
8218 9 | gyeplőt nem bocsátottam ki a markomból.~Mondanom se kell, hogy
8219 4 | felhőket: mintha egynehány marok hattyúpelyhet szórt volna
8220 4 | a gabona, hogyan szedik marokba. De igen lángoló volt a
8221 9 | Micsoda? Nem dalolsz? Márpedig a művész úrnak hallania
8222 9 | csapott zsebkendőjével:~- Mars!~A kutya visszakullogott
8223 4 | ruhát. Olykor facsar. Olykor márt. Megint sulykol.~Körülvizsgálódtam
8224 11 | olyan indiánkiáltozással Mártához. Igaz, hogy aznap nem is
8225 11 | felfárasztanom szegény kis Mártámat. Hát amikor megjelent a
8226 11 | hetekben többet gondoltam Mártára, mint a bizonyítványomra.~
8227 1 | Már akkor benne voltam a mártásban. Nem mászhattam ki belőle,
8228 11 | örökre el leszek-e szakítva Mártától?~Elszorult mellel követtem
8229 4 | bezzeg tudtam.~Szegény, jó mártír!~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
8230 10 | egykedvűen pipázott, és mártogatta a tusba az ecsetjét.~Az
8231 10 | megcsináltatta. Tiszta fekete márvány, és egy fehér Krisztus áll
8232 10 | életnyi nagyság, szép fehér márvány-Krisztus. A mennybe mutat.~- Rengeteg
8233 9 | lágy vonalú karcsúságot márványba tudná örökíteni?~Félig behunyt
8234 4 | állíttattam szegénynek a sírjára márványkeresztet.~Röviden mégis mondok talán
8235 8 | kalapskatulyát. Ha balra fordultam, a márványmosdómat kellett bámulnom, vagy a
8236 7 | paradicsomszín szaténba. De eleven márványnak is rút volt: a szemöldökét
8237 7 | Megint a csúnya, bajuszos márványszobor! A haja le van bontva derékig.~-
8238 7 | színváltozást: mintha a márványszobrát öltöztették volna a ruhájába,
8239 1 | Pompejiban kiásott, avas márványszobroké.~A karácsonyestét persze
8240 1 | ott megvan a kulcsnak a mása.~Nem felelt. Csak nézett
8241 8 | Ne szeresse soha senki a másét. ~Ilda elmosolyodott. Rámnézett.~-
8242 1 | visszalopom a kulcsot, vagy máshova rejtem. Mert hátha mégis
8243 9 | egy pillanatra néznének máshová - fohászkodtam -, hogy legalább
8244 7 | Férjhez mentél volna máshoz.~- Soha! Hiszek abban, hogy
8245 9 | liliomszál meg melléje a másikba. Az erdész mögöttem pipázott.~
8246 9 | Egyik kezében vastag bot, a másikban hosszú szárú pipa. A bottal
8247 8 | arra lesett, hogy vajon a másiké érdekesebb-e.~Még a báró
8248 7 | enyémhez, mint egyik fél alma a másikhoz!~S ezernyi kérdés sodródott
8249 9 | állanunk, míg a harmadik masinával is megkínálja a pipáját,
8250 10 | szegfű a kezében. Járhat-e másképpen, mint virággal?~A tanítónak
8251 4 | is, mért ne tartsam fenn máskorra?~Habozva pillogott. Aztán
8252 1 | a poharamba a karácsonyi máslásból.~- Igyál.~Ittam egy kortyot,
8253 1 | püspöki asztalra illő tokaji máslást szerzett valahonnan. A vacsora
8254 7 | slafrok van rajta, rózsaszín máslikkal díszített. Sápadt. Megint
8255 3 | aztán lehet, hogy az a másnapi est esős lesz vagy szeles.~
8256 6 | emeleti folyosóra, de a másodikra is leláthattam onnan, ha
8257 9 | vasárnap beretválkozok.~- De másokat nem borotvál?~- Csak tessen
8258 3 | volt, mennyire kitüntetett! Másokkal alig kettőt-hármat fordult
8259 7 | Vagy azt a párizsi eleven másomat? - de szinte lihegett értem.~
8260 4 | szokták nálunk átkötni. Máson talán furcsálltam volna,
8261 10 | Már akkor nem is tudtam másról gondolkodni, csak Zsorzsetről,
8262 9 | ez a szereposztás meg nem másul.~Szívesen megtették.~- No,
8263 4 | senkitől se félek.~S lágyra másult hangon folytatta:~- Csak...
8264 7 | küldöttem utánuk.~De még másvalami is maradt ott, amit már
8265 6 | szamárságot eszeltem én össze? Másvalamit kell mondanom, mást! Valami
8266 2 | katolikus, nem igazi ember, és a másvilágon valami kutyasorba kerül.
8267 3 | bárcsak együtt mehetnénk a másvilágra is!~Ez olyan mély érzéssel
8268 10 | menazsériás vadak. S az apróknak maszatossá vált a képük.~- Még! Még! -
8269 1 | voltam a mártásban. Nem mászhattam ki belőle, mint a légy:
8270 3 | lehet más, csak béka! Rám mászik az átkozott az éjjel! Még
8271 9 | újra... mintha száz hangya mászkálna bennem!...~Lehetetlen volt
8272 3 | is következik? Hátha úgy maszlagol majd, mint az én húgaim
8273 4 | a mezőn, még bogáncsot, maszlagot is. A bogáncs a legszebb
8274 4 | mintha valami kerítésre másznék.~A két másik ló megindul.
8275 4 | fölkeltem, három hernyó is mászott rajtam, csúnya, nagy, égettcukor
8276 9 | maga elé, mint a templomi Mater dolorosa.~- Ne aggódjon
8277 9 | Azt bizony valami rossz matériából szőtték: vörhenyesre fakult.~
8278 4 | Csak a görög viola - a mathiola bicornis - ágya fehérlik,
8279 9 | Kimehetünk - mondotta Matild vonakodva. - De várjuk meg
8280 4 | Danit? Nekem nem jegyes mátkám. Ha akarom, hozzámegyek;
8281 11 | pufi arcú teremtés volt. Matrózgalléros, indigószínű ruhácskában
8282 8 | kivonta a tűt a csipkerózsás matrózkalapjából, s letette a kalapot a mosdóra.
8283 9 | temetése, Szarvasok hóban, Mátyás vitézjátéka. Egy zöldposztós
8284 5 | rekviemen láttam először. A Mátyás-templom előtt mentem el, és bevont
8285 10 | De a tus persze a bőrre mázolódott. Azért is kellett annyiszor
8286 6 | tűzzel, mint az Olibiusz mécse.~De még nem ütött a boldogság
8287 4 | szebbet! Éjjel olvastam el, mécses mellett. Ma is elolvastam
8288 4 | mint a rezgefű, a briza media - és ezek a semmiségek,
8289 3 | hogy a Balaton kicsap a medréből.~Sok keresésre találtam
8290 2 | iránta, és tele volt a szívem medvecukros reményekkel. Ha véletlenül
8291 2 | szivart vettem, egy darabka medvecukrot tett a szivar mellé.~- Ezt
8292 4 | szeretnék érteni benne. És meg-megakadok: olyan szavak...~Elővonta
8293 8 | aki szép vidéken jár, és meg-megáll, elszemlélődik.~...Menj
8294 9 | Mélyen lehajolva, olykor meg-megállva, keresett gondosan a fűben.~
8295 7 | Talán jogászkoromban ha meg-meggyúlt néha a gyertyám egy-egy
8296 4 | is aratunk. Jó, ha olykor meg-megjelensz te is a munkások között.~-
8297 8 | vagyok... a maga bizalmára... Meg-meglátogatnám, Ildácska mikor felkelek.
8298 9 | hallgattam az erdei csöndességben meg-megszólaló madárhangokat.~Talán félórát
8299 9 | Krajcárba se kerül.~- Megadjuk! - kiáltották olyan hangon,
8300 7 | választaná, akit a leánya?~- Megadom mind a kettőnek a súlyát.~-
8301 9 | föl a gyékényt a taligára. Megajánlotta, hogy egynehány nap múlva
8302 11 | Egyik-másik társam mintha megalacsonyodott volna.~S év végén, mikor
8303 Inc | Karácsonyesti társaságot tehát megalakultnak jelentem ki. Tisztikar nem
8304 3 | fiatalemberek.~Nehéz volt megállanom, hogy három napig ne lássam,
8305 9 | hogy csak valamennyire is megállhassak a vizsgálatokon, s minduntalan
8306 9 | itt a szomszéd faluba. Megállított, hogy aszongya: - Ájjon
8307 3 | lépvessző. Nem vagyok én csíz! Megállítottam a bérkocsit: leszálltam
8308 7 | papirosú, régi levél.~- Megálljon! - kurjantom a konduktornak.~
8309 2 | Pista is.~Végre a piroska megállott, s a kék papirost vigyázatosan
8310 11 | mit gondol.~A síremléknél megállottam.~- Emlékszel-e Márta?~Hozzám
8311 4 | bátyám is, a Laci gyerekkel. Megálltak kívül a kerítésen.~- Nincs
8312 9 | gondolkodva ül itt ez a bogár.~S megállunk.~- Vajon min gondolkodik? -
8313 10 | szólalt meg Lüpen előttünk megállva -, ez nagy csapás ránk,
8314 9 | Mikor a reggeli napfény megaranyozza a havas fákat. Aranyerdő!...~-
8315 9 | pocsolya helyén gondosan megárkolt, kövér rétet találtam.~Hanem
8316 2 | unokaöcsém, Gábor a neve. Megárvult szegény. Mostantul fogva
8317 1 | velünk marad. De csakhamar megásítja a beszélgetésünket, és ő
8318 11 | egy korty lélegzetszorítón megbágyasztja a szívnek dobogását.~Márta!
8319 10 | kisvárosi nép minden idegent megbámul.~Rámnéz, s egy engedetlen
8320 8 | amit cselekedtem. Semmi megbánás! Szinte megkönnyebbülés!~
8321 3 | olajfestésű arcképek. Egy megbarnult arcú Madonna-kép is. Bizony
8322 9 | bátrak meggyávulnak, gyávák megbátorodnak. És az a hang...~- No, de
8323 1 | de hiába, az érzékenysége megbecsülni való. Szó se lehet arról.
8324 8 | szakítottak?...~- Örökre.~- Holnap megbékülnek.~- Lehet, de csak barátilag.
8325 9 | örülnöm kell, ha vállalkozik a megberetválásomra.~S Hamlet szemével néztem
8326 7 | Másnap odalátogattam, hogy a megbeszélésünk szerint együtt nézzük meg
8327 1 | korán. Fontos ügyeket kell megbeszélnünk.~Fölkelt. Utánafüleltem,
8328 10 | festenem vízfestékkel. Aztán megbírálták. A legalkalmasabbat kiválasztották,
8329 7 | sokkal rá egy takarékpénztár megbízásából Zalába kellett utaznom.
8330 9 | is fogom én azt az Ilka megbízását teljesíteni?~Mert hogy Finum
8331 11 | tudom, hogyan intézte el a megbízásomat.~Már az első évnek a végén
8332 4 | gondoltam én több semmi megbízásra. A királykisasszony vár!~
8333 11 | ha az, akit úgy ismertem, megbízhatatlan volt, hogyan higgyek olyannak,
8334 7 | Nem ajánlhatna nekem egy megbízható ügyvédet?~- Megbízhatót?
8335 7 | egy megbízható ügyvédet?~- Megbízhatót? Szívesen.~- Becsületeset,
8336 9 | hogy verbunkos. A király megbízottja, hogy gyűjtsön hadat. Szólongatja
8337 1 | állna, hát érette egyszerre megbocsátanátok az egész női nemnek.~Hogy
8338 11 | bolygásig. Hiszen mindent megbocsátottak.~Egy délután mégis beszöktem.
8339 4 | könyv sorain.~Szegény, jó, megboldogult Jókai! Mennyire áldottam,
8340 10 | tehát örökség. Gyermeke a megboldogultnak nincsen, tehát az önök öröksége.~
8341 9 | hozzájuk.~S íme, hogy teljesen megbolonduljak, mi történik?~Ahogy a ház
8342 9 | színpadon? Én ezen a kérdésen megbolondulnék, ha folyton kellene rajta
8343 8 | érte a hátad mögött.~Még megbosszankodott rám.~- Én nem tudom, hogy
8344 10 | ebből a földi világból? Vagy megbúsítsam az apámat annyira, hogy
8345 8 | szemmel: elhagyott. Szinte megbűvölten figyeltem reá.~Milyen más
8346 10 | vagy asztalosműhely előtt megcsap az az enyvszag, csirizszag,
8347 4 | életnek sok minden hulláma megcsapott, és magamat is sok minden
8348 4 | mint a városi nők!~A szavam megcsapta. Talán nem is értette, mi
8349 2 | ostorszíjat. Leesett, ahogy megcsaptam a lovat, és sehogy meg nem
8350 Inc | É-é-édes méreg! - szólt a báró megcsillanó szemmel.~- Azok a hosszúhajúak...~-
8351 9 | Azonban az erdész szavára megcsillapodik, s morgadozva vonul vissza
8352 10 | Csakhogy a kriptáját előre megcsináltatta. Tiszta fekete márvány,
8353 9 | hogy akármi muzsikus is megcsodálhatta volna.~De nem is igen ügyeltem
8354 3 | feleltem -, hogy a hold is megcsodálja.~Aztán arról beszéltünk,
8355 2 | készségesen -, de aztán megcsókol-e érte?~- Meg.~Fölkelt. Odatette
8356 1 | feleltem megölelgetve, megcsókolgatva -, persze hogy te vagy.~
8357 1 | csókol neki. Az asszony megcsókolja Palinak a homlokát. Elvonul.~
8358 7 | hozzád. Csak azért, hogy megcsókoljalak.~Kezdett már idegesíteni.~
8359 10 | borult, szabad az arcát megcsókolnom. Megcsókoltam a halántékán.
8360 10 | ítéletet mondott.~- Marica, megcsókolod mind a két fiatalembert,
8361 4 | felelt:~- Barátságosan.~- Megcsókoltad?~Hallgatott. Hozzám simult:~-
8362 5 | huszonharmadikán - mondottam a kezét megcsókolva. - Köszönöm.~Mily boldog
8363 2 | szörnyű katolikus volt, megcsontosodott-szörnyű katolikus.~A keze súlyát
8364 9 | való szőrt is, a szarvát is megcsorbították, de őt magát nem lehet meglőni.~-
8365 4 | a leány a Pulinak.~Puli megcsóválta a farkát, s leült büszkén
8366 8 | megy. Mint ahogy az anyámat megcuppantja, vagy a leánytársait. Se
8367 7 | bárónéra, hogy a vér is megdermed bennem.~Aztán rám. S tragikai
8368 11 | lépcsőre.~Márta az első percben megdöbbent, de aztán belenyugodott.~
8369 5 | Micsoda logikával vélhette megdönthetőnek?~Éjfél után sokára aludtam
8370 9 | mézes kanálkát, és a széken megdőlve nevetett:~- Ilka danolni
8371 9 | Sajnálkozva nézett a ruhámra, és megdorgálta az urát, hogy mért nem tette
8372 10 | Csakhogy akkorra a virág is megdrágult. Egy szál szegfűért húsz
8373 5 | aludtam el. S reggel, hogy megébredtem, az első gondolatom megint
8374 11 | adott, az ifjúságomat is megédesítette egy hónál fehérebb lélek
8375 10 | szórt belé. Egy-két gyerek megégette a száját, és üvöltött. Aztán
8376 1 | Nekem a hajam szála is megegyenesül ijedtemben. Látott-e vajon,
8377 2 | szeretem...~- Akkor hát megegyezhetünk. Mért haboz? Mi tartja vissza
8378 Inc | agglegények vagyunk. Valamennyien megegyezünk abban, hogy okosabb szemmel
8379 1 | Az egyetlen valami, amit megelégedéssel láttam rajta, az volt, hogy
8380 9 | ötletet!~Szent Ámor azonban megelégedett annyival, hogy a gyújtó
8381 9 | gyönyörűségével kellett egyelőre megelégednem, meg egy-egy meleg kézszorítással -
8382 8 | Aludtál?~- Nem.~- Hogy vagy megelégedve az olvasóleánnyal? Ugye,
8383 8 | forintot kap arra a hónapra.~- Megelégszik vele? - kérdezte az anyám.~-
8384 7 | Tudjuk - felelték a gyerekek megélénkülve.~S az idősebbik folytatta:~
8385 4 | mezei urak házánál! A kert megelevenül. A benne hosszan elnyúló
8386 10 | Nézek majd valamit, hogy megélhess.~Harmadnap izent értem.~-
8387 3 | szegényen, de tisztességesen megélhetünk.~- A jó isten mindent eligazít -
8388 9 | szomszéd falutól tartunk, hogy megelőz... Mert... nem tudjuk, hogy
8389 10 | oláh paphoz. Az esküvőt megelőző héten még írt:~Ha a lehetőségnek
8390 9 | azt látja, hogy másvalaki megelőzte.~Ránéztem a kínai szabású
8391 10 | negyven frankot. Esztendeig megélsz belőle. És beszélgess szüntelenül
8392 8 | fizetésem lesz, hogy kettecskén megélünk. Az apa kissé kellemetlen
8393 7 | felelem.~S a kalapomat megemelintem a leány felé.~A leány mosolyogva
8394 1 | angyalom - feleli Pali. - Ha megengeded, abból a diósból adj még.
8395 9 | dalol, hanem kukorékol. Megengedem, hogy szépen kukorékol,
8396 6 | búcsúzni. No, hát ennyit én is megengedhetek magamnak.~S fordítottam
8397 6 | meg, hogy...~Vagy:~- Talán megengedheti...~Ezerféle variációt találtam,
8398 1 | mintha arra az egy napra megengedte volna a lakájnak, hogy közénk
8399 7 | pajtását látogatja meg. Talán megengedték neki. No, majd befűtök én
8400 7 | Egyetlen gyönyörűség, amit megengedtem magamnak, a szőnyegek csodálata
8401 2 | hogy nem akartam futtomban megenni. Majd otthon, félrehúzódva,
8402 10 | a vallásban...~Az arcuk megenyhül. Csak a Mariska arca marad
8403 9 | kalácsba zöldpaprikát.~Marcsa megenyhült arccal tűnődött maga elé.
8404 7 | dolgozni az életem tovább megépítésében.~Néztem, néztem.~Ha nem
8405 7 | Egynehány száz forintot megér a hallgatás.~Meg is egyeztünk.
8406 10 | harangoznak. Ennyi figyelmet megérdemel tőlem. Holnaptól kezdve
8407 4 | Szombaton aztán igazán megeredt az ég csatornája. Az aratók
8408 10 | öregasszonyok sok mindent megéreznek.~Állok. Várok.~Az ég alja
8409 10 | nefelejcset, aztán egyszer csak megérjük a mennyei ünnepet, amikor
8410 9 | akkor az új operett.)~Végre megérkezek. Felhúzom a szép vajszínű
8411 4 | éjjeli csendben. A hold már megérkezett, az égi királykisasszony;
8412 9 | néhány kegyes kérdést, hogy, megérkeztek-e a kóták, amiket a Szilágyi
8413 9 | is tanulsz, mint kellene! Megerőlteted a fejedet, hogy belebetegszel”
8414 10 | Látszik rajta, hogy nagy megerőltetésébe került a megszólításom.~
8415 Inc | ilyeneket helyreigazítjuk, megerősítjük az agglegényi sorban. Erre
8416 4 | csónakázó-egyesületbe: majd megerősödök a Dunán.~S megkérdeztem
8417 4 | csodálkozott a bátyám. - No, majd megerősödöl itten a jó magyar ájjeron!~-
8418 2 | csekélyke ártatlan semmiben csak megerősödött.~Tavaszfelé ugyanis egy
8419 9 | cimbalomzengést hallok, s abból megértem, hogy Lipóczy uram nem magányos
8420 9 | fiúcska.~Az asszony jobban megértett. Sajnálkozva nézett a ruhámra,
8421 9 | Egész éjjel tűnődtem, hogy megértette-e a leány a vallomásomat.
8422 9 | leginkább. Gondoltam, így jobban megértik. A toronyszoba valami gyermekmeséből
8423 3 | gondoltam, hogy Vikivel most már megesküdhetek, mihelyt kissé kiheveri
8424 9 | nézett rám:~- ...bizalmas.~- Megesküdjek?~- Ne. Elég, ha megígéri.~-
8425 6 | végiggondoltam: mi a legszentebb? - megesküdtem nagy szent fogadással a
8426 11 | Nem bánom már én, ha megesz is! Aztán valaki kiált,
8427 9 | vennem, különben a legyek megesznek elevenen.~Szerencse, hogy
8428 7 | macska hiába tagadja, hogy megette a tejfelt: rajta van az
8429 11 | sokat siratott.~A küldeményt megettem. A húsz krajcárt is elcukroztam,
8430 9 | olvadás kezdődik, aztán éjjel megfagy, s reggelre egy üvegerdő
8431 2 | ajtajában. Áll, mint egy megfagyott ember, aki álltában fagyott
8432 9 | szegényes, hegyes torony, mint a megfaragott ceruza.~S látom a nádtetős
8433 4 | vártam, vártam, míg keleten megfehéredik a felhő, s előcsillan a
8434 5 | beszélgetésben bizonyára megfeledkezett az óráról. Csak azt érezte,
8435 9 | hogy az a nyafi hang éppen megfelel annak a szentimentális parasztleánynak.~
8436 10 | harmincnyolcast ítélte a boltos megfelelőnek.~Akkor már Lüpen is sejtett
8437 2 | meg, hogy mind a kettőt megfelezik.~Piroska gondos-kimérten
8438 7 | fogja énvelem a vagyonát megfelezni: azért tudakol!~Föl és alá
8439 9 | isten?~- Mire? Hát hogy megfesse a színfalakat.~Egyszerre
8440 9 | Ha akarja, nagysád, hogy megfessem a szemét is, az Iluskáé
8441 9 | kerülni? És hogy lesz a megfestése? Mert hogy egy krajcárba
8442 11 | már az íróasztalomra, vagy megfestettem volna nagyba, hogyha már
8443 6 | hogy a haja gondosan van megfésülve, és elöl-hátul hullámosan
8444 4 | holott a kvártélyt külön is megfizették. A kanász attól a tízforintostól
8445 6 | az iszákos, aki mindennap megfogadja, hogy utoljára iszik, de
8446 11 | annak ugrottam utána, hogy megfogjam.~Az inas a könyvtárszobába
8447 8 | tartana, hogy erővel is megfogom.~- Nem, nem... Várjon... -
8448 9 | Én nem lépek be előre.~Megfogtak: betoltak.~Függőlámpással
8449 11 | volt az ég, vagy a hold megfogyott, vagy a járása nem egyezett
8450 11 | összeházasodik. Mindent meggondolt, megfontolt, csak azt az egyet nem,
8451 9 | az a Blaháné? Akik Pesten megfordulnak, mind róla beszélnek, meg
8452 5 | Nem jön senki. Végre is megfordultam. Elmentem a Zöldkoszorúba.
8453 6 | álmomba se láttam.~Végül Lehel megfújja a kürtjét, és összehívja
8454 10 | játékszerboltos Bécsben. Ott meggazdagodott, hazatért. Most háza és
8455 9 | nyomakodott, és hívón intett a meggörbített mutatóujjával:~- Tésuram!
8456 11 | házassága rosszaságának.~A meggondolatlan házasságok, a bűnös házasságok...
8457 9 | nagy merészség és talán meggondolatlanság volt, hogy a zenélés után
8458 9 | lebocsátani a magasból, de aztán meggondolkodott, s a hegy a levegőben maradt.~
8459 11 | összeházasodik. Mindent meggondolt, megfontolt, csak azt az
8460 10 | Az este bizonyára ő is meggondolta. Eretnek vagyok neki, sőt
8461 8 | pillantgatott reám.~Vajon meggondolták-e a szülőim, mikor eljegyeztek
8462 11 | is pelyhedzett, csakhamar meggondoltam, hogy gyöngédtelenség a
8463 9 | tapasztaltam, hogy bátrak meggyávulnak, gyávák megbátorodnak. És
8464 9 | a kis maszatos. (Csupa meggylé volt a szája körülete.)
8465 4 | mit szól rá a Dani, ha meggyön?~És szerelmesen hunyorgott
8466 9 | Milyen jólesett, hogy meggyónhattam, tisztára mosakodhattam,
8467 1 | pillanatra! - felelte a lépését meggyorsítva. - Valamit mondok.~És hogy
8468 9 | sikoltásától még inkább meggyorsulva rohan a kaszálón keresztül.~
8469 7 | óra hosszába került, míg meggyőzhettem a segédeimmel, gazdasszonyommal,
8470 9 | mélyedést, ahol annyira meggyülemlik, hogy belemehetek.~Végre
8471 3 | asztalkán, az ágyam mögött.~Meggyújtom. Fogom: nézek az ágy alá.~
8472 Inc | már jóval négy óra előtt meggyújtották a lámpásokat. De a ház üres.
8473 9 | de kettő, három...~Újra meggyújtottam a gyertyát, s vadásztam
8474 4 | felszántották. A hegyet meghagyták legelőnek.~Akkor is legelt
8475 7 | mellett...~- Lehet, hogy néha meghagytam, ámbár...~- De ezelőtt öt-hat
8476 4 | gömbölyű lába szára! Nyaka meghajlása! Dereka könnyű mozgása!...~
8477 4 | kibomlik egy fürt a hajamból és meghajlik. Olyankor tudom, hogy ő
8478 4 | Azonban ők már a huszadik évet meghaladták, s az első pillantásra látták
8479 10 | csendesség oly siket, hogy meghallanám, bármi halkan nyitja is
8480 6 | egyszer!...~És az isten mintha meghallgatta volna az imádságomat: a
8481 11 | Bejelentselek?~- Ne. Majd meghalljuk, ha jön. Nem is akarok különben
8482 9 | feleségül!~A leány, mintha meghallotta volna a szívem kiáltását,
8483 11 | Ha nem jön ki, ó, bár meghalnék!...~A fák lombjain át odalátszott
8484 10 | Hiszem és érzem, hogy akik meghaltak, csak a testüket vetkezték
8485 1 | olyan, mint némelyik férfié. Meghaltam volna inkább, mintsem hogy
8486 7 | Úgy, tudod: elegánsabb és meghatóbb. Felelni is fog, és később
8487 9 | kívánhatom ingyen - vélekedett meghatódottan.~- Dehogy munka, pihenés
8488 1 | kocsihúzója. Sose hittem, hogy megházasodik.~A levele többi részében
8489 7 | eszembe se jutott, hogy megházasodjak.~Korán gondokba került gyermek
8490 1 | annyit mondok: ha valaha megházasodol, hegyes orrú leányt el ne
8491 8 | igen művelt nő lehet.~- Meghiszem azt - felelte csillogó szemmel. -
8492 9 | szemüvegén át a nadrágomra. Aztán meghítt, hogyha éppen unatkozom,
8493 11 | legénybúcsú volt. És ezennel meghívlak benneteket az esküvőmre:
8494 7 | Párizsban nevelték.~Aztán meghívtak, hogy én is nézzem meg az
8495 5 | rendes tanári sorba iktattak.~Meghívtam ebédre, a Szarvasba. Tokaji
8496 10 | Fazék volt nála és fakanál.~Meghökkent, hogy engem ott látott.
8497 7 | hozzám a vadgalambszín ruhás. Meghökkenve áll meg az ajtómban.~Eléje
8498 11 | szép felnőtt leány állt meghőkölve előttem. A postásgyerek
8499 4 | bámulom. - Majd iszen a Dani megigazítja a kerekét!~A Dani név hallatára
8500 9 | utaztam. Ha én egyszer valamit megígérek...~S kezet szorítottunk.~
8501 9 | hívtak ebédre, vadászásra?~Megígérem a lánynak, hogy mihelyt
8502 9 | Megesküdjek?~- Ne. Elég, ha megígéri.~- Ígérem.~Még mindig habozva
8503 11 | kaktuszt. Az első lépcsőn is.~Megijedtem. A kertész reggel meglátja:
8504 7 | borult, és nevetett:~- Ugye, megijesztettelek?~- Hát ezért voltál beteg?~
8505 9 | Kálmán kivezeti az útra, és megindítja. Nézz be estére, Kálmán:
8506 4 | másznék.~A két másik ló megindul. Az enyim csak áll.~Megpöccintem:~-
8507 10 | zsebkendőjét.~Az öreg Lüpen is mély megindulással áll mellettünk.~- Csak férfiasan,
8508 10 | boldogan.~Este hét órakor megindultam olyan érzéssel, mintha csak
8509 9 | No? Látta? Mit szól rá?~S megindultunk.~- Az a sárga lány - kérdeztem
8510 10 | lekötelez... Sáfár úr.~S megindulunk.~És beszélgetünk. Kiderül,
8511 9 | volna, nem lehetett engem megingatni.~- A hang a fő - csökönyösködtem. -
8512 9 | rohantak ránk. A Csillag kissé megiramlott. Lekanyarodtunk a kúria
8513 10 | bizonyára hogy a román levelet megírja. Helyette egy anyóka lép
8514 10 | megírni haza...~- Jó, majd én megírom.~S följegyezte a papnak
8515 5 | másfél hónap alatt ő is megismerhetett engem. Én is őt. Időpazarlás
8516 4 | volna eldobni. De hátha megismerik, hogy a bátyám kamarájából
8517 10 | elviselt fehérneműt. S a megismerkedésünk első csütörtök napjától
8518 10 | hogy az oláh tanítóval megismerkedjek. A vágy annyira fokozódott
8519 7 | szőnyeg, szót váltsunk, megismerkedjünk. És most már... nem tudnék
8520 11 | szokta sodorni. Csakhamar megismernek. Ő is megnéz...~De nem:
8521 7 | ember lehet? Milyen? Vajon megismernénk-e egymást, ha az utcán találkoznánk?~
8522 1 | gyöngyöcském, mindig, mióta megismertelek...~- Micsoda?~- Az, hogy
8523 Inc | fejében. Mink idejekorán megismertük, hogy a szerelem csak szép
8524 Inc | vacsorát minden esztendőben megismételhetnénk. A családos emberek úgyis
8525 1 | hogy a vasúti kritikának a megismétlődésétől is tartottam. Ha itthon
8526 1 | nyugtalanítani fognak, és hogy megismétlődik az a kínos komédia, amit
8527 Inc | pezsgőben. Amit nyerünk, megisszuk.~- Helyes! Helyes!~De már
8528 10 | történet. De ma se tudom megítélni: szerencsém-e vagy szerencsétlenségem?~
8529 4 | hogy dörgölje vele, ő meg megitta. Aj, kérem, úrfi, nem lehet
8530 1 | az asszony!~A kávémat már megittam. Még mindig ott ülünk. Azt
8531 9 | gyereknek a ruhámat, cipőmet. S megizentem, hogy holnap délutánra tisztítsa
8532 9 | az életemben, hogy vízben megizzadtam.~Most már biztos, hogy a
8533 4 | is sok minden forgatagban megjátszott a sors. De sem a világtörténelemben,
8534 3 | folytán még a nyaka is úgy megjavult, hogy nem húzogatta többé.~
8535 10 | levegőt illeti, bátorkodtam megjegyezni, hogy meg is látszik rajta
8536 6 | lekandikáltam hozzájuk.~Csakhamar megjegyeztem, hogy a leány néhány perccel
8537 7 | falon függő képekre is értő megjegyzéseket mondott.~- Az a hold kissé
8538 2 | agglegények derültek ezen a megjegyzésen. Koccintottak, ittak. A
8539 9 | nyelvemet, hogy újabb fullánkos megjegyzést ne mondjak.~De hát nem tanácsos.
8540 8 | megfordult nálunk. Minden megjelenése olyan volt, mint tavasszal
8541 6 | nem háborgatta a szépséges megjelenéseivel.~Soha nem beszéltünk mink
8542 2 | cukros-mandulás!~A Fáni leány az első megjelenésemkor nehány kérdést intézett
8543 8 | Maga az igazi! Maga az első megjelenésétől kezdve boldogságot hozott
|