10-arcke | arcna-belee | belef-boszu | botan-delne | delta-elfor | elfuj-enyel | enyem-felel | felem-fordu | foren-gyong | gyony-helye | helyr-inseg | inspi-kapos | kapoz-kezun | kezze-korul | koszo-latva | latya-lovon | lovun-megje | megjo-mezes | mezok-nezte | nezun-olaja | olajf-pipar | pipas-retre | rette-sutot | sugal-szinl | szinm-tas | taska-trefa | trefo-valta | valth-viszo | vitez-zuzod
bold = Main text
Part grey = Comment text
9045 9 | melyik úton jön: szőlőkön, mezőkön át, vagy éppen az erdőn
9046 10 | Teremtő mindenfelé a virágot: mezőkre, hegyekre, völgyekre, pópák
9047 7 | akasszam lejjebb, mert sík mezőt ábrázol.~- Hol tanulta maga
9048 2 | kis tömzsi gyerek.~Egy mezővároskában nevelkedtem, egy katolikus
9049 2 | pálcácskákba formált árpacukrot, a mézszín kristályokba töredezett
9050 Inc | Éppen tizenketten.~- Mi-mi-milyen jó, hogy nem vártunk to-to-tovább!...~
9051 8 | elégedetlenkedett a báró. - Mi-mi-minden történetet e-e-el lehetett
9052 9 | neki egy-egy zsombéknak, mialatt a pipát magasra emelinti.~
9053 7 | volt, hogy úgy átalakult miattuk a házam. Már nem a vendéglőbe
9054 1 | nap, mint az olvasóban a miatyánk.~No, de most már...~Csakhogy
9055 2 | keresztvetést kellett tanulnom. A miatyánkom végét megrövidítették. Helyette
9056 2 | hogy el ne mulasszam a miatyánkot meg az üdvözletet.~Azonban
9057 9 | patronjaimat, s tudakolták, hogy mibe került, hol lehet venni.~-
9058 9 | Mink bizony nem.~- Hát mibűl?~Izsák felvonta mind a két
9059 9 | pulykatojás. A derekukon a míder olyan keményen áll, mint
9060 9 | komoly Marcsa meg az a két míderes lány nem vállalkozik arra,
9061 9 | is otthon hagyta aznap a mídert: fehér, áttetsző blúzt öltöttek
9062 11 | járt, hogy miként lehetne mielőbb táncolnia. Egy hónapra a
9063 9 | állna.~Nézett.~- Hacsak a mienket oda nem adjuk - szólalt
9064 3 | Északi-sark tengerén, és leúsznak mifelénk, és azoknak a lehe okozza
9065 11 | angyalokat! A főrendűek férfiak. Mihály, Gábor... És az Istennek
9066 7 | gorilláé. A keresztnevét Mihályból Mehemednek formálta. S mindig
9067 11 | öltözzünk. Te pedig fuss, mihánt fölmennek. És többet ide
9068 6 | beretválkozik. Testvérbátyja vagy mije volt a leánynak.~A kiállott
9069 7 | mellel, hallgatva vártuk, miképp határoznak a sorsunkon.~-
9070 7 | szívességükre járt. - Már nem tudom, miképpen...~- Maga igen hálás szívű
9071 11 | süllyedt. A világ káosszá vált.~Mikori az újság? Nincs rajta dátum.
9072 11 | az izgalmat, ha klímát és miliőt változtat. Kik magának a
9073 10 | annyiszor mosdanom.~Már a milliós örökség elputtyant, a kripta
9074 9 | szeme... Százezreket ér! Milliót ér! Két szem, két millió!
9075 11 | katekizmust, bibliát és mindazt az apró-cseprő tudományt,
9076 5 | baja. Most is kérdezik... Ő mindeddig nem felelt, csak sírt. De,
9077 11 | dátum. De hát minek is? Nem mindegy-e, hogy hétfőn történt az
9078 9 | viszketett a bokámtól a nyakamig mindenem.~Nagy kedvvel ereszkedtem
9079 9 | efféle gondokat. Az emberek mindenféléről beszélnek. Ilka egy szoknyás
9080 9 | fiatalembernek szoknia kell mindenhez! Nekem nem az ágy a fő,
9081 2 | vőlegénynek! Alája lehetne írni mindeniknek: A balek.~Az agglegények
9082 Inc | Nagy tapasztalatokat hordoz mindenikünk a fejében. Mink idejekorán
9083 8 | hogy szeretettel néztem mindenkire. Még Kesztyűsre is.~S délután
9084 9 | Reggelenkint meglövöm a mindennapi pecsenyét, mint a gyermekkori
9085 9 | emberi gégének és nyelvnek mindennemű csodahangját. Minek mondjak
9086 11 | kétféle.~Miért kétféle? A mindenség egy rejtett világának titkai
9087 7 | maradtam.~A következő napon meg mindenszentek délutánja volt. Tudtam,
9088 2 | fölött szentelt barka. S mindezen idegen képek között egy
9089 Inc | alapszabályai egyetlen sor: Célja: minél kellemesebben tölteni a
9090 5 | érdeklődik, mint a botanika és mineralógia iránt, és őszintén sajnáltam,
9091 5 | Ágnesnek a botanikát és mineralógiát, s a kettőnek egymásra való
9092 10 | A pecsét Szűz Máriának a miniatűr képecskéje. Felbontom. Csak
9093 9 | hogy jusson be Károly a minisztériumba.~Az is megfordul mellékesen
9094 9 | barátja. No, vége a színügyi miniszterségnek!~S hátha még a kulisszák
9095 2 | hiába eresztettem a térdemet minisztrálás közben a földig; hiába kiáltottam
9096 1 | Meghaltam volna inkább, mintsem hogy olyan férfi legyen
9097 1 | rám lehetett látni.~Egy minutáig meredünk egymásra a tükörben,
9098 8 | végére ért. Hogy így egy minutányi szünet támadt, ismét reá
9099 9 | gabonaföldek közé.~Megálltam egy minutára, hogy a tanító mellém érjen,
9100 2 | reszelgette a körmét, s néhány minutát hallgatott.~Aztán fölemelte
9101 11 | fordult. Szorgalomról, vagy miről beszélt. Én azonban jobban
9102 9 | vén pogány! Benne volt a miskolci újságban, hogy az ilyen
9103 9 | csak három várost láttam: Miskolcot, Kassát és Egert. Úgy szerettem
9104 10 | ami misztikus. Szeretem a misztikumokat. És annyi szépség van abban
9105 10 | mert minden érdekel, ami misztikus. Szeretem a misztikumokat.
9106 11 | el.~- Nézz rám! Nézz rám! Mivé lettem!~A nyakamba borult.
9107 9 | megvallom, hogy hazugság a festő mivoltom, bízhatnak-e az őszinteségemben,
9108 8 | szakállát rázta:~- E-e-egy mmmondatban is e-e-elmondhattad volna.~
9109 8 | történetet e-e-el lehetett volna mo-mo-mondani egy mo-mo-mondatban.~- Hát
9110 8 | volna mo-mo-mondani egy mo-mo-mondatban.~- Hát mondd el Az ember
9111 4 | ijedten csobogott ki a vízből. Mocskos szárnyukat rázogatva és
9112 1 | ki belőle, mint a légy: mocskosan.~Másnap délelőtt fordulok
9113 3 | katonai vonást. Micsoda modell lehetne Jeanne d’Arc képéhez!~
9114 9 | pihenni - mondottam a vak modellnek. - Az ilyesmi fárasztja
9115 11 | az egész életét. Csak a módos leányokról szólok.~A fiús
9116 7 | Úr az bizonyára, s jobb módú, mint én. Ő fogja énvelem
9117 3 | fölkelt a somogyi hegyek mögül.~Összeölelkezve andalogtunk
9118 9 | Bolond Imre. Ott hevert egy mogyoróbokor mellett, s hogy mellette
9119 10 | leghitványabbja, diónak férgese, mogyorónak lyukasa. Respektálnom kellett
9120 4 | annyira el volt foglalva, oly mohó szemmel kereste a szavakat,
9121 1 | zsebkendőről, és a könnyein át mohón olvasta, hogy a mucus alá
9122 6 | látom, hogy egy görhes, mókusképű fiatalemberrel jön. Csevegnek.
9123 9 | tovább. A pap gerlére és mókusra is durrantott, de egyiket
9124 6 | Ez se lesz jó. Azt a mókust lövöm le előbb az utcán,
9125 10 | És a zenélőórám zavaros moll-akkordokat tremolózott. Tragédiáknak
9126 10 | néztem. A zenélőórám halk moll-akkordokban szólalt meg: - Ne felejts,
9127 3 | bejáratú szobácska.~Valami molnárnak a háza volt az. Eperfás
9128 9 | tudom, hogy ez csak intriga. Molnoséknak az erőlködése, hogy a Mariskát
9129 6 | szíve vasból volna, azt mondanám, hogy izzó szívvel mentem
9130 9 | fogott, de persze még sok a mondanivalójuk. A beszédjüket hallom is,
9131 6 | elkísértem az egyetemig. Annyi mondanivalóm volt, hogy rövidebben nem
9132 9 | elbocsátotta a füle mellett a mondást vagy nem értette. Ilkának
9133 9 | tegnap először is...~Egy mondatának se találta a végét. S vastag
9134 8 | Az ember tragédiáját egy mondatban! - fakadt rá a szmokingos.~-
9135 10 | Kezdte a köszöntéseken, rövid mondatokon. Amíg kártyázott, össze
9136 11 | leány.~Az agglegények mit mondhatnak egyebet?~- A nők nem érdemlik
9137 4 | rajzoltam nagyjából. Nem mondhatnám, hogy nagy kedvvel. Pihenni
9138 10 | került a sor. Maricára is.~- Mondj egy-egy hazugságot mind
9139 7 | legszomorúbb látvány?~Ugye, azt mondjátok rá: a temetési menet?~Hát
9140 10 | tanító rájuk se nézett.~- Mondjunk, huszonötöt. Az már csak
9141 3 | nyögte a Náni leány. - Mondtuk, hogy ne lépjen ki a házból.~-
9142 10 | édesen nézett rám, hogy ha a Montblánra úgy nézne valaki, minden
9143 7 | rezegtek. A fogaskerekű halk morajlással süllyedt a fák közt lefelé.~-
9144 Inc | Förtelmesen unalmas hely ez ma! - mordul fel végre a szmokingos. -
9145 9 | Mit nevetsz már annyira? - mordult rá Lipóczy.~- Hogy azt mondja:
9146 9 | szavára megcsillapodik, s morgadozva vonul vissza az óljába.~
9147 4 | teke, s hogyan görög és morgalódik vissza a lejtővályún.~Egyszer
9148 4 | oly csendes, hogy a vonat morgása tizennyolc kilométerről
9149 4 | koppant-gurrant a teke, és vidám morgással sietett vissza a helyére.~
9150 10 | maga is kincs! S valami móringja mégiscsak lesz talán. Amelyik
9151 Inc | legényembereket is lekötik ilyenkor - mormogja a másik.~Az érkezett maga
9152 9 | Dehogy sülsz bele! - mormogta. - Ha a Marcsa nem félt,
9153 10 | sok kell!~- Ponciusát - morogta egyszer az egyik bátyám -,
9154 2 | félrehúzódva, hogy a legkisebb morzsikájának is érezzem az édességét.~
9155 6 | való leány. És hiába őrlöm, morzsolom a leckét, a szavak nem akarnak
9156 9 | le egy ribiszkelevelet. Morzsolta, és rám nézett.~- Az első
9157 4 | fölkeltem.~Hát csakugyan lenn mos a királylány a fűzfa árnyékában,
9158 9 | sár meg a vonati kőszénpor mosakodásra ösztönzött. Körülnéztem:~-
9159 9 | meggyónhattam, tisztára mosakodhattam, gondolatban újra a szívemre
9160 9 | Dehogynem.~- Vagy nem lavoárból mosdanak?~- Mink bizony nem.~- Hát
9161 10 | Azért is kellett annyiszor mosdanom.~Már a milliós örökség elputtyant,
9162 4 | mosdik nagy liccsel-loccsal a mosdónál. Velem egy szobában hált.~-
9163 8 | matrózkalapjából, s letette a kalapot a mosdóra. Kicserélte a virágot másik
9164 9 | míg megértette, hogy nekem mosdótál kell. Aztán ő kérdezett:~-
9165 10 | Boldog voltam. Háromszor mosdottam a nevezetes nap délutánján,
9166 4 | a ruhámat magamnak kell mosnom. És én szeretem a tisztát.~-
9167 4 | az a bizalmas, szomorkás mosolygása...~Megállt vagy ötméternyire
9168 6 | mosolygott. Mi közöm vele és az ő mosolygásaival? Soha többé rá nem nézek.
9169 4 | mélyen.~Csak bámultam rá. A mosolygását bámultam, nem a vödröt.~-
9170 6 | mosolygott! Soha oly kedves mosolygást nem láttam!~Persze tanulás
9171 4 | szépségűvé vált attól a mosolygástól.~- Le kell nyomni a vödröt
9172 8 | pillantgat rám, de én csak mosolygok.~- Örülök - mondottam -,
9173 5 | perc.~Sétálok tovább, s mosolygom Ágnest. Várja az öreganyja,
9174 11 | ösmernek. Az asszony rám mosolyodik, és néz a sarokba, hogy
9175 7 | megzavarodok-e.~S csak azután mosolyodott el:~- Erre jártam; felfutottam
9176 9 | Nézd ezt a levelet.~Nézi, mosolyogja:~- Hiszen ez szomszédja
9177 5 | hittem: az a szép ajak csak mosolyogni tud, meg csókolni. Hm. Tehát
9178 Inc | szemek csillogtak, a bajuszok mosolyogtak.~A szmokingos folytatta:~-
9179 10 | Azontúl sok ideig csak mosolyogtam rajta, s ellegyintettem.~
9180 11 | világra.~Ne disputáljunk: mossuk ki a homokból az aranyat.~
9181 2 | neve. Megárvult szegény. Mostantul fogva az én fiam.~Este azonban,
9182 11 | hogyan kergette el őket mostohájuk, és hogyan találtak az erdőn
9183 9 | A képe is úgy meg volt mosva, mintha kicserélték volna
9184 4 | de az meleg volt, és zöld moszat úszkált benne.~Nézem a kutat
9185 7 | legidősebbik.~A hangjára meleg mozdulást érzek a mellemben: mintha
9186 8 | nyújtotta a kezét.~De milyen mozdulat volt az! Mennyi szemérmesség
9187 6 | szememmel minden színét, minden mozdulatát. Ó, boldog flaszterkövek!
9188 8 | és kedvesség volt abban a mozdulatban!~- Milyen tréfás ön - mondotta,
9189 9 | és nyájaskodnom kellett mozdulatlan testtel, s amíg beszéltem,
9190 8 | most egy hónapot feküdni! Mozdulatlannak lenni, mint az egyiptomi
9191 6 | mondva, hogy áll a hét vezér mozdulatlanul, kilencszázados gondolatokkal,
9192 1 | szem. Micsoda méltóságos mozdulatok azokkal a lapos kis kezekkel.~-
9193 2 | gyanakvó szemmel kísérte minden mozdulatomat.~Hiába hánytam én buzgón
9194 11 | vizes. A diófáról minden mozdulatomra víz pergett, pergett az
9195 1 | kőoroszlán a kapu tetején.~Én nem mozdulhatok - gondoltam. A kulcsot nem
9196 4 | ez valamikor.~Végre mégis mozdulnak a napernyők. Fölkelnek.
9197 7 | embervirágot: csak meg kell mozdulnom érte, hogy az enyém maradjon.~
9198 9 | kunyhóba. Belefekszem, ki sem mozdulok két hónapig. Ha nem akarnék
9199 7 | bágyadtan.~És akkor már mozdultam, hogy megragadjam a kezét,
9200 7 | vigasztalom -, addig nem mozdulunk, míg csak egy papirost is
9201 9 | hangjában van az ereje: a mozgásában, játékában.~- Láttam egyszer
9202 4 | javában alszom, a házban már mozgást hallok. A Laci gyerek ott
9203 9 | Szinte jólesett, hogy ide-oda mozgathattam közben a derekamat és a
9204 8 | Csak épp a szememet bírtam mozgatni.~A lány darabig lesütött
9205 11 | Tizenegy óra felé gyönge szél mozgatta meg a falombokat. A lehulló
9206 10 | egy folyton fütyörésző, mozgékony emberkét, aki tőlem távolacskán
9207 6 | be volt hunyva. Az ajka mozgott, mint aki imádkozik. De
9208 5 | rosszul megkent srófokon mozogna.~Az Úri utca sarkán megállt
9209 1 | magunkra maradtunk, megint mozogtak a fényképek a zsebemben.~
9210 4 | voltam. A konyháról olykor mozsárcsengés hallatszott. Bizonyosan
9211 8 | Hogyan nincs festő, aki azt a mozzanatot meg tudná festeni!~S pillantgattam
9212 9 | rigókat. Műcsicsergőket és műbőgőket. Az emberi gégének és nyelvnek
9213 9 | fülemiléket, szoknyás rigókat. Műcsicsergőket és műbőgőket. Az emberi
9214 7 | képekről, mintha Röszkinnek a műértése volna a fejünkben. Végre
9215 9 | tanító úr: így festik.~S nézi műértő szemmel. Nekem szinte dagadozik
9216 10 | utcán.~Az öregúr kifordul a műhelyből. Mindjárt eszembe jut, hogy
9217 4 | virágteremtő istennek a műhelyéből!~Mosolygott, és érdeklődéssel
9218 9 | és sokszor láttam, hogy a műkedvelők műrontókká válnak.~- Ó,
9219 9 | rosszát játszatná el...~- Műkedvelőkkel.~- Úgy. Tánc is lesz a végén.~
9220 6 | Kiszólít. Meg se tudok mukkanni.~Hallatlan valami énrajtam!
9221 Inc | Szabályok se kellenek. A működést vacsora után megkezdjük:
9222 Inc | évben csak két-három nap működik. Az első év programja: minden
9223 5 | órájának köszönhetem.~Már akkor működő professzor voltam. Nem is
9224 2 | figyelmeztetett, hogy el ne mulasszam a miatyánkot meg az üdvözletet.~
9225 4 | tekepályának a túlsó végén is mulatnak: a krajcárleső gyerekek
9226 9 | tisztul meg délutánra, mért ne mulatnék egyet? Puskát ugyan még
9227 10 | járt sehova. Az egyetlen mulatsága az volt, hogy összeült délutánonkint
9228 3 | vezérigazgatónknak a házi mulatságára voltam hivatalos. Két eladó
9229 8 | ebédeken mellém ültették, a mulatságokon velem táncoltatták, a születése
9230 9 | végképp elrontotta minden mulatságomat. Minden parasztszem rajtam
9231 4 | Sose véltem, hogy olyan mulatságosak a vasárnapi délutánok a
9232 3 | szél meg visszafújta. Így mulattak a szelek a homokkal.~Mégis
9233 8 | is, művelt leány.~- Hogy mulattál tegnap? - kérdeztem egykedvűen.~-
9234 9 | hogy elfogadhatom.~Pompásan mulattam volna a leányoknak ezen
9235 9 | próbáltam, hát azt csak magam mulattára fogom csinálni.~- De hát
9236 4 | egy pesti fiatalemberrel mulattassák magukat. Azonban ők már
9237 8 | Kesztyűs el is kísérte és mulattatta, az anyja vele volt. Csak
9238 9 | legkevesebbet.~S az idő boldogan múldogált.~Mikor aztán már minden
9239 4 | boldogságra, amely mindig rövid és múló, mint az éji viola virága.
9240 10 | möszjő Kovaksz?~- Tizennyolc múltam.~- Lehet. Svájcban lehet,
9241 Inc | szakállal toldottsága katonai múltra vall. Az is: ezredesi címmel
9242 8 | lenni, mint az egyiptomi múmiák. Nem látni a világból mást,
9243 9 | nagymamuka...~S megölelte a múmiát, odavezette a kláviszhoz.~
9244 9 | maradtunk a fehér főkötős múmiával.~No ez alatt az egy perc
9245 9 | ingatta a fejét.~- Mennyi munkája kárba veszett!~S éreztem
9246 9 | érdeklődéssel nézi a tótnak a munkálkodását.~Felém tekint: nagy, kerek
9247 9 | bizonyára borjúvételben munkálkodott. Hogy meglátott bennünket,
9248 5 | tesebb társa a nő. Mikor a munkámból fáradtan hazatérek, már
9249 4 | olykor meg-megjelensz te is a munkások között.~- Szíves örömest.~
9250 10 | hogy Lüpen úr átmenjen a munkásokhoz, és Zsorzsettől értesülést
9251 10 | mind a ketten abbahagytuk a munkát. Én olyan szemmel és ájtatos
9252 10 | valaha ennél szebb angyalt Murillo?~S megtörölte az angyalnak
9253 9 | láttam, hogy a műkedvelők műrontókká válnak.~- Ó, kérem... -
9254 9 | megvilágított szoba. Valami muskátliszag-féle. A lámpás alatt terített
9255 8 | A ruhája zöldes habszín muszlin. A fején három csipkerózsával
9256 11 | szemébe néztem:~- Tempora mutantur...~Aggódón pillogott az
9257 7 | legénykével lehet látni a műtárlatokon. Az is hasonlít hozzá a
9258 11 | szeretem a hálálkodást. Mutasd a bizonyítványodat. És micsoda
9259 9 | mint a csicsergő madárka.~- Mutassa meg a kertjüket - mondottam
9260 4 | órában a felhőket vizsgáltam: mutatkozik-e valahol egy kis tisztulás?
9261 6 | valami, hogy így lépcsőn mutatkozzon be egy fiatalember, de kénytelen
9262 4 | tudok. És így magában nem mutatós a levél. Csak ha sok van
9263 10 | érzek. A fehér kéz emelt mutatóujjal nyúlik ki. Az arca visszafordul.
9264 9 | Mikor hallgatott is, a mutatóujjára támasztotta az arcát, s
9265 9 | hívón intett a meggörbített mutatóujjával:~- Tésuram! Ahun mán a szék,
9266 8 | a magával hozott könyvet mutatta.~Szerettem volna mondani,
9267 1 | is voltam, hogy meg nem mutattam neki előre a fényképeket!
9268 9 | ostorával a kákás-nádas völgyre mutatva. - Mán itt vagyunk.~- Én
9269 10 | mikor Lüpen kifordult a műteremből, mindig hévvel gyakoroltam
9270 6 | tanévek végén. Az apák úgy mutogattak rám otthon és a szomszéd
9271 4 | mentünk föl a hegyre. Onnan mutogatták el: melyik tájon aratnak,
9272 1 | lódás. Az egyik csoroszlya muttere meglazult. A franciakulcsot
9273 4 | van a házban. Vajon mit művel? De jó volna, ha megint
9274 8 | szótlanul, s anélkül, hogy e művelet alatt rám nézett volna.~
9275 4 | Vigadónál. Valamikor szőlőt művelhettek a déli oldalán, mert az
9276 4 | leány közé.~Csak lesem, mit művelnek ott. Talán ott a juhász
9277 11 | és franciául szállítja a műveltséget a hajadonoknak.~Márta már
9278 9 | kunyhómba betekintve. - De hát a művészek ilyenek, tudom.~Ötvenéves-forma,
9279 9 | hogy a festőjük minden művészete nem ér egy tenyérnyi bársonyt!...~
9280 9 | növekvő hévvel lehelt tovább a művészetért.~- De hát hogyan lesz az
9281 9 | Mert magam is szeretem a művészetet - folytattam fontoskodva -,
9282 9 | festmények benne azzal a művészettel készültek, amellyel nálunk
9283 7 | hogy meg tudja becsülni a művészi értékeket. Még a falon függő
9284 7 | önkéntest áthelyezték, a művészke meg Itáliában kóborol.~~
9285 9 | halántékon ritkul. Kacsafarkban művészkedi el a fürthiányokat.~Nappal
9286 9 | örvendezését, hogy valahára művészt is tisztelhet a falu. A
9287 6 | esett, hol szél fújt. A Múzeum-kert fáiról a Kálvin térre sodorta
9288 9 | kézzel csattogtatja rajta a múzeumba illő primitívumot.~- No -
9289 1 | mint az üvegszemű halak a múzeumban. Nekem a hajam szála is
9290 10 | kellettek, míg a tombolva muzsikáló zenélőóra szólani engedett:~-
9291 11 | zenéje, a szeretetnek minden muzsikánál szebb harmóniája.~Ti ketten-hárman
9292 11 | kisasszonykával kiosontam a parkból. Muzsikaszó zengett a faluban. Búcsú
9293 9 | szállottak elő, hogy akármi muzsikus is megcsodálhatta volna.~
9294 3 | leány. - Tessék bejönni: a naccsága is fél, hallotta a madarat.~
9295 9 | az illúzióm.~Először is a nádashoz sétáltam, hogy ha még ott
9296 10 | volt a lába szára, mintha nádból volna, s vígan futkostak
9297 11 | karneolfogantyús, sárga nádbot. Apró, ráncos szeme meleg,
9298 3 | Eperfás udvar. A középen náddal fedett jegespince. Az ablakokon
9299 3 | emelkedik. Ablakom előtt a nádkévés pince. A nádszálak csillognak
9300 9 | cigánysátor-forma, barna nádkunyhó állt vagy kétszáz lépésnyire
9301 7 | Hogy én mindig a József nádor hátát nézzem? Februárban
9302 4 | előtt.~A Laci gyerek egy nádpálcácskát nyújt:~- Tessék, Tamás bácsi.~
9303 4 | vele.~S indultam sétálva, a nádpálcámat suhogtatva a vízmosásoktól
9304 4 | négy-öt nagy lapulevél. Nádra vagy mire fűzte őket.~Le
9305 9 | akkor annyi volt a sár a nadrágomon, hogy három fecskefészek
9306 9 | nézett vastag szemüvegén át a nadrágomra. Aztán meghítt, hogyha éppen
9307 10 | hagyta, hogy ne lássék a nadrágon a foltozás.~Haj, de keserített
9308 10 | magamkorú fiatalember, fehér nadrágos, cvikkeres.~Lizavéta eléjük
9309 9 | vonulok be a kunyhómba, és a nadrágtartómat a lehető legrövidebbre erőltetem,
9310 3 | előtt a nádkévés pince. A nádszálak csillognak a harmattól a
9311 9 | megfaragott ceruza.~S látom a nádtetős házakat is. Itt a falu,
9312 4 | tűz a közepén: mint egy nagy-rajzú, égő szív.~Aztán amint távolodtam,
9313 11 | vagy megfestettem volna nagyba, hogyha már a sorsunkat
9314 10 | perc múlva -, az a maga nagybácsija... Beszéljen valamit arról
9315 10 | örökölték. Egy milliomos nagybácsijuk hagyta rájuk.~S elmondtam,
9316 10 | Amelyik családban olyan gazdag nagybácsik teremnek... Az is lehet,
9317 10 | Beszéljen valamit arról a nagybácsiról.~- Anri bácsiról? - felelte
9318 10 | mondta az imént, hogy nem a nagybácsit siratja.~- Nem, nem - felelte
9319 10 | Kovaksz.~- Hogyhogy?~- Míg a nagybátyám él... nem mehetek férjhez.~
9320 2 | temetésén ott volt az anyámnak a nagybátyja is, az öspörös, egy torkig
9321 1 | erőltettem magamra.~Jolán nagyböjti arccal nézett maga elé.
9322 2 | el fog-e venni, vagy nem?~Nagycsizmás lépések hangzottak az ablak
9323 11 | mindig, és amint mondom, nagyfejű. Csupa fej, mint az ebihal.
9324 10 | akkor is láthatná, merre a nagyhosszú kémény. Amerre a kémény,
9325 11 | vasból verték volna, mint a nagykapu tulipánjait. Komoly volt,
9326 4 | cselekszem, helytelen. Ó!...~Nagykendő volt rajta. Azért is nem
9327 4 | feligazodott. Összevonta a vállán a nagykendőjét, és szólott komolyan:~-
9328 7 | odacsörtetett a kavicsos úton a nagylábú próza: a Jenő kölyök. És
9329 10 | Genfben ritkaság a szép nő. Nagylábúak, kapafogúak, kecsegeorrúak,
9330 11 | azt mondja: - Bizony már nagylány vagy, férjhez menő. Milyen
9331 10 | a hosszú úton.~A katona nagyléptű kop-koppal igyekezett a
9332 9 | sose jártam Pesten. Csak a nagymamám. Mondja, szép a hangja?~-
9333 9 | köztük. Ha mink kisétálunk nagymamukával, el se futnak tőlünk.~Oly
9334 9 | De mentegetődzött is:~- Nagymamuska nem tudta, hogyan öltözzön.
9335 9 | zsebkendőjét a szemére nyomta.~- Nagymamuskának gyönyörű szeme volt - mondotta
9336 8 | vannak olyan asszonyok!~A nagynéném, Kaposváry ügyvédnek a felesége.
9337 7 | is, míg átköltözhetünk a nagyobba.~A szülők tűnődnek, tanakodnak.
9338 9 | haja, és selymesen hajolt a nagyobbik választék a fejére.~S a
9339 9 | nappali világosságban jóval nagyobbnak látszott, mint este. Akkor
9340 10 | vadászszemmel lesi a kártyát. Nagyokat üt vele olykor. Vörös a
9341 9 | víz langyos volt, s nem is nagyon iszapos. Belehevertem nyakig.
9342 10 | Krisztus áll előtte, életnyi nagyság, szép fehér márvány-Krisztus.
9343 7 | Mán egy órája lesik a nagyságos urat az ablakon át.~Másnap
9344 4 | ott, alatta meg egy kenyér nagyságú, lapos, veres kő. Fölvette
9345 5 | olyan.~A kapu kinyílik. Nagysebten befordul.~Én künn maradok
9346 2 | gazdája szalonnát eszik.~Nagyszombat volt aznap, verőfényes,
9347 1 | szende megszöktetése, a naivának küldött ötstrófás butaság,
9348 4 | Mért nem azokat nézi?~- Náladnál nem szebbek, nem ékesebbek.
9349 11 | feje volt, mintha valami nálánál nagyobb emberrel fejet cserélt
9350 11 | hordozza a fiát, az Antit, egy nálunknál sokkal idősebb, sunyi kamaszt.
9351 4 | napernyős. Kettőnek fehér a napernyője, egyé meg zöld.~De még akkor
9352 6 | két leánnyal csevegett. A napernyőjük néhány percig felém volt
9353 4 | Végre mégis mozdulnak a napernyők. Fölkelnek. Az egyik fehér
9354 4 | vállára. Hát azt néztem én napernyőnek?~Körülötte a juhok szétoszladozva
9355 4 | összecsókolódzik a zöld napernyőssel. Aztán a másik fehér napernyős
9356 4 | ingben, áll azzal a pápai napernyővel. Az oldalán másfél araszos
9357 11 | Hiszen bent kell ülnöm napestig a hivatalban.~S hogy péntekre
9358 10 | elmúlt minden bajom. Mintha napfénnyel telt volna meg a levegő.
9359 11 | Márta! Márta!~A neved nékem napfényem volt eddig, meleg napfény,
9360 2 | hosszú, zord ember, aki még napfényen is olyan volt, mint a Slemil
9361 9 | Hát azért, mert én a napfölkeltét sose látom. Alszom olyankor.
9362 6 | valahova. A leányon az előbbi napi kékszín ruha, s a fején
9363 Inc | világtörténelmet, csak a hírlapoknak a napihíreit, a sikkasztásokat, rablásokat,
9364 3 | fogjuk édesíteni az öreg napjait!~Valóban nem is lehetett
9365 9 | S a tűzijátékosok forgó napjaként szikrázik bennem mindenféle
9366 3 | jegyesek voltunk.~Az esküvőnk napját akkorra határoztuk mikor
9367 10 | megismerkedésünk első csütörtök napjától bizonyára nem tudta mire
9368 11 | körülfal-könyv, a nagy gazdasági napló az asztalán. Aztán oldalt
9369 1 | kadét koromban. Az akkori naplóim tele vannak lánynevekkel.
9370 1 | eszembe jutott, csak az nem.~Naplók is hevertek ott. Tudod,
9371 1 | könyéken olvassa az egyik naplómat.~A többit képzelheted.~~
9372 1 | érzelmi sorokat is írtam a naplómba! S különösen a szoknyák
9373 7 | héten elkérdezte, hogy a napnak melyik órájában hol jártam,
9374 9 | pirosas színnel, mint amilyen napnyugtakor volna.~Leülök az állványomhoz,
9375 9 | kék eget, felhős eget, napnyugtát.~A fejét csóválta, hümmögött.~-
9376 9 | eget festek: felhőket és napnyugvást - felelem barátságtalanul,
9377 9 | augusztusra álomszépségű napokat. A tündérkert kapuja megnyílott
9378 6 | volna!~S így tartott megint napokig. Jártak, jártak, mindig
9379 6 | megszólítanom! Talán a lépcsőn...~S napokon-éjeken át zúgott, katakolt, gőzölgött
9380 4 | megmondhatnám, a következő napokra is várathatnék vele valami
9381 9 | szaladgál előtte. Magas szárú Napóleon-csizmákban gázolja felém a kákát. Közben
9382 9 | ült kókadt fejjel, mint a nápolyi múzeum haldokló gladiátora,
9383 1 | eltökéltem, hogy felírom minden napomnak a történetkéjét, és vénségemben
9384 9 | Ilka. - Sosem kérdi, hogy napos-e az idő vagy borult. Mindig
9385 9 | el nem felejtette.~A ház nappali világosságban jóval nagyobbnak
9386 9 | szemmel a vonaton.~~Éjet nappallá kellett tennem, hogy csak
9387 11 | cifra vaskapun. Átmentek a napsütötte előkerten.~Bementek a kastély
9388 8 | tavasszal az ablakon besütő napsugáré. Vidámságot hordozott magával
9389 7 | írni-olvasni se tanult meg? Napszámos lett, vagy pálinkaszagú
9390 4 | érdeklődéssel kerestem a naptárban a hold keltét! Micsoda nagy
9391 3 | sötét volt. Megnéztük a naptárt: tíz órára ígérte a holdat.
9392 4 | erős népet, amely az égető naptűzésben csorgó verejtékkel dolgozik.
9393 7 | lyukat égetne rajta, mint a napüveg.~Akaratlanul is rátekintettem
9394 10 | beszélgettünk, és még negyvennyolc napunk volt a cúgra.~- Nem jár
9395 6 | Mért nem jöttél elő, fényes napvilágom?~Felhő volt az égen, árnyék
9396 9 | olyan képet, amelyet künn a napvilágon kezdett. De nekem mindegy
9397 10 | szinte végtelenül jönnek napvilágra a kisebb japáni skatulyák.~
9398 11 | beledobta a Dunába, mintha csak narancshéj volna.~- Az élet nagy érték,
9399 10 | belebotlottam az utcára kitett narancsoskosárba.~Nini, gondoltam, a gyerekeknek
9400 10 | valamit.~Tűnődve álltam meg: narancsot csak nem vihetek? Ordináré
9401 10 | éves forma, szőke. Afféle nárcisz termetű, aminők az angol
9402 11 | szegényt. Odavetettem neki a nászajándékok közé egy fekete levelet.
9403 11 | Sem a pohárköszöntők a nászasztalnál, sem a rózsaszínű telegramok.
9404 1 | felelte a bátyám. - Még csak nátha se volt rajtam.~Aztán az
9405 10 | közül kibőgdözött olykor egy nazális férfihang - a kántor hangja.~
9406 8 | óráját.~Ránézett.~Elképedt:~- Né-né-négy óra!~De hát még néhányan
9407 1 | Kotzebue vegyesen. Szárazon és nedvesen. Némajátékban és orgonaszóval.~
9408 2 | valami edényre léptem. Hideg nedvesség a lábamon...~Újabb rémület!~
9409 9 | boldogultam eddig, mert a vékony nedvű vízfestékhez voltam szokva.
9410 10 | között. A poharat friss nefelejcskoszorúcska körítette, és a kék koszorúcskában
9411 4 | kiöltözött! Pántlikás haj, nefelejcsszín pruszlik, rózsaszín-virágos
9412 10 | valami úrnak a háza. Szép négyablakos, dohányszínre festett. Csak
9413 9 | visz be az erdőbe. Csak negyedórányira van bent a háza.~- Köszönöm -
9414 3 | nevét, akinek ígérkezett.~A négyes alatt már éreztem, hogy
9415 3 | szabadulni a szemétől.~- A négyest is remélhetem talán?~Melegen
9416 10 | kongással mondja a városkának a négyet, és utána még mélyebb érchangon
9417 7 | hatéves, a legkisebb tán négyéves.~Kerek szemmel bámulnak
9418 7 | az ember, nekem is vagy négyezer forintot.~Hát nagy boldogan
9419 1 | hirtelen-hamar a dívány alá!~És ahogy négykézlábról felegyenesedek, a fali tükörben
9420 3 | szerencsét.~Adok neki egy négykrajcárost, és küldöm a fenébe.~Azonban
9421 7 | Csak ámultam, bámultam.~A négyméteres legyezőpálma alatt, a szalonban
9422 9 | mintha egyszerre mind a négynek fogfájása érkezett volna.~
9423 10 | lányt nem kapok, akinek négyökrös szekérrel szállítják majd
9424 9 | nyújtja neki a kezét. A kezén négysoros aranylánc. Megrezzenek.~
9425 7 | kis megtakarított pénzem: négyszázhét dollár. Gondoltam, majd
9426 10 | mise végéig?~Hát még vagy négyszer rámvillant a szeme.~De a
9427 9 | fehér. Talán azért is viselt négyszeres sorú aranylánc karperecet.~
9428 7 | szemben találtunk egy szép, négyszobás lakást.~- Lásd, lásd - mondotta. -
9429 7 | elmentünk lakást keresni: négyszobásat, az Erzsébet téren meg a
9430 Inc | agglegény. Egyikünk sincs a negyvenen alól.~- Hiszen te nem vagy
9431 1 | árkádiai nimfa!~Stb.~Már negyvenesztendős volt akkor. És hogy hullámos
9432 10 | Én éppen nem sokallanám a negyvenet se, de hát...~- Értem -
9433 10 | vált rajtam minden ruha. A negyvenkettes gallér éktelenül bő volt
9434 10 | Mikes Kelemennek hítta. A negyvenkilencediki országos vihar fújta ki
9435 9 | fehérlett elő a fák közül, alig negyvenlépésnyire tőlünk, az egyik blúz: az
9436 10 | utcán beszélgettünk, és még negyvennyolc napunk volt a cúgra.~- Nem
9437 8 | Né-né-négy óra!~De hát még néhányan nem mondták el a történetüket.~-
9438 10 | Lüpen ordítása:~- Szilansz!~Nehányszor olyat csapott az asztalra,
9439 7 | a boltba.~Jártam már ott néhányszor. Ismertem a boltost is.
9440 9 | tanácskoztuk meg, hogy maga a nehezebbik szerepet is el tudja játszani:
9441 5 | Az én szívemre ólomterhek nehezedtek.~- Hát nem bánod - szóltam
9442 9 | kérdések persze nekem is nehezítik a fejemet. Az életem sorsát
9443 10 | ólomtestet hordozna a lábán, nehézkes járással tipegett mellette.~
9444 10 | megjelent. No, a földön nehézkesebb volt a járása, mint az égen.
9445 9 | a vizsgálatoknak szörnyű nehézsége. Az a tengernyi tanulnivaló!
9446 4 | érzem, hogy a fejem dagad, nehezül. A diófa mintha dőlne. A
9447 10 | álltak. Kezet csókoltak néki. Bizonyosan tanítványai
9448 7 | cseréprózsát ha megunom, nekiadom a vicénének. De ha a feleségemet
9449 8 | Elveszett. Hogy tudod?~- Nekiadtad a hadnagynak - feleltem
9450 1 | zsámolynak persze megint nekibotlottam, de hál’istennek nem olyan
9451 6 | haza.~Ebéd után mindjárt nekidőlök a délutáni tárgyaknak. Nagy
9452 8 | Kesztyűs mindjárt ott előttem nekihevül, hogy éppen ő is oda készül
9453 9 | félreugrott. A Csillag megint nekiiramlott kissé, de aztán csakhamar
9454 2 | felgyűrintettem az ingem ujját.~Nekirontok nagy játékos dühvel egy
9455 8 | Forgott oly sebesen, hogy nekivágódott a falnak. Aztán a földre
9456 4 | megint a zsebemben volt. Nekivetettem. Egy-két falásra bekebelezte,
9457 7 | És most már... nem tudnék nélküled élni!...~S mint a haldokló
9458 1 | vegyesen. Szárazon és nedvesen. Némajátékban és orgonaszóval.~Csak bámultam
9459 10 | Még súgva se. Csak mintha némák volnánk. A boldogságos Szűz
9460 2 | parasztasszonyok a kezét csókolják. Némelyikkel szóba állt, és megnevezett
9461 8 | érzed magadat, s jobbnak s nemesebbnek...~Ez a mondás mély húrokat
9462 8 | boldogsághintőknek, olyan nemesítő sugarúaknak. A többi legfeljebb
9463 10 | homokdomb.~Karmester volt Németországban, Olaszországban is, később
9464 9 | vizsla is, úgy látszik, nemhiába dolgozott mellettem. De
9465 1 | megbocsátanátok az egész női nemnek.~Hogy is hítták? Várjatok
9466 10 | kriptájuk is.~- Kriptájuk?~- Az. Nemrég örökölték. Egy milliomos
9467 7 | bidres-bodros sáfrányszín nemtom-micsodájában. Csak egy nagy lábú és vékony
9468 11 | Gubernáttya van Csolkollak~Ilona nénéd~Százszor elolvastam. Mindig
9469 4 | Kinek?~- Egy asszonynak.~- A nénémnek?~- Nem. Hiszen a ténsasszonynak
9470 4 | napot. Éppen vizet kértem a nénitől.~- Fuss vissza pohárért! -
9471 9 | én fiatal lelkem.~A falu népe a templomba megy. Talán
9472 4 | csodálatosan egészséges, erős népet, amely az égető naptűzésben
9473 6 | összehívja vele Pest város népét. Flórát pajzsra emelik,
9474 3 | asszonyember, valami olyan afrikai népfajból, amelyiknek az ujjai kétszer
9475 9 | volna megcsókolni a józan népnevelőt.~Micsoda tökfilkó! - gondoltam.
9476 9 | feleltem határozottan. - A népszínművekben csak kettő dalolhat: a legény
9477 4 | és hallgatództam.~Semmi nesz, csak a monoton bogárzengés...
9478 4 | Fölmentem a hegyre, hogyha netalántán meglátnám onnan. S lestem
9479 9 | közéjük: Srrrek. Mintha a Neues Pester Journal kritikusa
9480 10 | persze román szavak, román nevek, hogy kinek a leánya volt,
9481 9 | társulatnál lehetnek - persze más neveken.”~~Évek múlva aztán elhalványult
9482 5 | okkal-idővel majd magamhoz nevelem.~_ - No, csak vigye el Lukács,
9483 8 | akár azt, hogy nevetés vagy nevelés, az neki mind azonos hangzású:
9484 8 | látom hogy a női lélek a nevelésben bontja ki a virágát. A Karthauzi...
9485 7 | előkelő családok gyermekeit nevelik.~A leány a földre pillogott,
9486 1 | penészes befőttek illatában nevelkednek. Kissé finomkás, kissé méltóságoskodó,
9487 2 | gyerek.~Egy mezővároskában nevelkedtem, egy katolikus öspörösnek
9488 11 | bizonyára feléje se nézett. A nevelőanyja már akkor nem élt. Azon
9489 11 | emeleten hált már akkor a nevelőanyjának a volt szobája mellett.
9490 11 | szokott nyers hangján szólt a nevelőapa:~- Márta, ez az ebéd eljegyzési
9491 10 | Kolozsvárott, a De Gerando híres nevelőintézetben tanult. Divatos nefelejcs
9492 7 | Hát nézd: vannak igen jó nevelőintézetek; előkelő gyermekeket is
9493 11 | ez a fiatalember lesz a nevelője Palinak. Ő is gyászol.~A
9494 7 | mellett van. Olcsó. Barátok a nevelők. Gyere el, és beszéljük
9495 8 | olyan nők? Külön cserépben nevelték-e őket? Vagy egy finomabb
9496 Inc | voltaképpen három unokaöcsém. Én neveltem őket, hát úgy szoktam mondani.~-
9497 10 | akart engem a pap tovább neveltetni.~Az apám persze nem értette
9498 11 | Az a leány nem neked van nevelve! Az Ilonka asszony hagyatékát
9499 4 | most utoljára szólíts a nevemen!~- Nem tudom. Nekem maga
9500 9 | toldotta hozzá a leány, újra nevetésbe vidulva -, meg Gyuszié,
9501 9 | láttam, hogy nyeldesi a nevetést.~Egy pad volt ott: leült,
9502 9 | szorította, úgy cikogott.~- Mit nevetsz már annyira? - mordult rá
9503 9 | lány!~És szinte fuldoklott nevettében.~Letörölte a nevető könnyeit,
9504 11 | százszor is megcsókolt.~Eleinte nevették ezt a szokását később sem
9505 8 | Fenomenális ember. Sokat nevettünk.~- És a bal kesztyűd? -
9506 7 | éntőlem meg ötöt. Aztán majd nevetünk rajta. De azért ne cigarettázz
9507 7 | Valld meg - mondottam nevetve -, te már megint gyanakszol!
9508 10 | voltam. Háromszor mosdottam a nevezetes nap délutánján, és órák
9509 7 | hegyes, szépnek is volna nevezhető. A kezében szürke szarvasbőr
9510 9 | bútorkereskedőknél látható. Spinétnek is nevezik. Olyan mellett állt a fehér
9511 9 | mintha legalábbis alkirálynak neveztek volna ki a mesebeli Tündérországba,
9512 8 | Kesztyűs hadnagy. Azért nevezték Kesztyűsnek a kaszárnyában,
9513 9 | legkívánatosabb. Stb.~Hogy mért neveztem magamat festőnek? Hát csak
9514 7 | legközelebbi nőismerősét nevezze meg - faggatott tovább -,
9515 6 | éltem, hogy kitudódik a névhamisítás. Arról nem is beszélek,
9516 7 | Ajánlhatok. Éppen van nálam névjegye is.~És átadom a névjegyemet.~
9517 7 | névjegye is.~És átadom a névjegyemet.~Két vagy három óra múlva
9518 5 | S mosolyogva írtam egy névjegyemre:~Ágneskám! Van-e már óra
9519 9 | Végre is a papnak írtam egy névjegyen, hogy kölcsönözzön két napra
9520 9 | csodahangját. Minek mondjak el egy névlajstromot, hiszen ti is ismeritek
9521 10 | pillantásokat vetettem, hogy nézeget-e a gattinára.~Megnyugvással
9522 7 | tollú pulyka. Kerek szemmel nézegetett a leányára.~Engem nyugtalanított
9523 9 | vállalkozott, hogy a patak vizét nézegeti végig: hátha abba ejtődött
9524 4 | volna kérdeznem, hogy mit nézegettek a zsidólányokkal.~Szégyenkezve
9525 9 | sötétkék szemet...~Csak nézem-lesem óvatosan az ablak egy diónyi,
9526 5 | Látszik a szemén. És az a nézés - hiába van nyitva a szeme -,
9527 9 | kéken és melegen.~Az én nézésem azt mondta neki:~- Rabod
9528 4 | a domborodás a mellén.~A nézésemre elpirul, és pillog.~Az öreg
9529 9 | a vásznam elé a legszebb nézését. S hogy a pap, aki mindent
9530 10 | szemével, azzal az álomlátó nézésével.~És mikor arra megyek, rámnéz,
9531 10 | Nézem.~Ő is néz.~S ahogy a nézésünk egybesugárzik, a hátamon
9532 2 | jobbra-balra tántorodik nézgelődés közben, rálép a pipára.~
9533 9 | várok - felelte.~S újra nézgelődik mindenfelé.~Végre megrázogatja
9534 9 | figyelemmel hajladoztak, nézgelődtek a fűben. A tanító arra vállalkozott,
9535 9 | tekintetes urat?~- A kunyhóba.~S nézgelődtem, hogy hol a tó.~No, bizonyosan
9536 9 | császár kitömött szerecsene nézhetett az üvegrekeszből.~Egy pillanat
9537 9 | amilyennel a Rafael képét nézhették a korabeliek.~- Tehát a
9538 4 | olvassák, és lexikonban nézik meg, hogy a lucernát mikor
9539 4 | szemében a végtelenség tükörébe néznék.~Egyszerre megrándult. A
9540 9 | és néztem anélkül, hogy nézném.~Mert ott is talált virágot,
9541 10 | életén elvégre is nincs semmi néznivaló. Zöldséges kofák a nyári
9542 9 | felvonta a vállát:~- Végig kell néznünk mindent, amerre csak jártunk.
9543 9 | színpadot emeljük, hanem a nézőteret. Magas padokat, fokozatosan,
9544 1 | Jött, és bámult rám.~- Mért néztél olyan különösen? - szólalt
|