10-arcke | arcna-belee | belef-boszu | botan-delne | delta-elfor | elfuj-enyel | enyem-felel | felem-fordu | foren-gyong | gyony-helye | helyr-inseg | inspi-kapos | kapoz-kezun | kezze-korul | koszo-latva | latya-lovon | lovun-megje | megjo-mezes | mezok-nezte | nezun-olaja | olajf-pipar | pipas-retre | rette-sutot | sugal-szinl | szinm-tas | taska-trefa | trefo-valta | valth-viszo | vitez-zuzod
bold = Main text
Part grey = Comment text
12547 10 | engednem kellett az apámnak. Táskába raktam a nyári ruháimat,
12548 7 | szarvasbőr táskát lógicált, és a táskából iratok kandikáltak elő.
12549 9 | taligában maradt egyetlen táskámat. Letettem a gyöpre. Ráültem,
12550 7 | gyermekkorom!... A sors hogy taszigált, hogy rugdosott. Az Északi-sarkon
12551 4 | hol pedig tolt, szinte taszított magától. S az ajka is gyönyörű
12552 9 | Huszonhat éves forma, barna, tatár-pofacsontos ember. Három szál lefelé
12553 7 | bagoly.~De én is bámulok, tátulok.~- Kicsodák maguk? - szólalok
12554 9 | ismertem az országból. A tavakat meg éppen csak képekből
12555 2 | semmiben csak megerősödött.~Tavaszfelé ugyanis egy iskolai óraszünetben
12556 1 | béreseim a Galagonyáson vetik a tavaszit. A magtár kulcsa nálam van.
12557 1 | Csaptam a kályhába.~Már akkor tavaszodott. Olykor egy-egy égő gyújtót
12558 10 | adni! Nekem! Talán már a tavaszra!...~Ó, tavasz!... Csak jönne
12559 9 | Tudhatjátok, hogy mindig tavat festett meg gólyát.~Hát
12560 9 | alsó kertjét bérlem, meg a tavát. Mert, tetszik tudni, a
12561 7 | ínségesek! Mit adjak?~- Tejesz távét - feleli a kicsi.~Ekkor
12562 9 | levegőn fogok élni, a jó tavi levegőn: az orvos is mondotta,
12563 10 | mozgékony emberkét, aki tőlem távolacskán háttal állt mindig nekem,
12564 8 | figura, de hát el lehet távolítani. Hidegség, ügyes összeveszés...
12565 4 | nagy-rajzú, égő szív.~Aztán amint távolodtam, a tűz is egyre kisebbedett.~
12566 9 | akármilyen lehet. A fő a csend és távolság minden úri családtól. Toronyszoba
12567 9 | keresett gondosan a fűben.~Illő távolságba helyezkedtem. S kiáltani
12568 9 | időnek ezzel az említésével távozásra figyelmeztetett. De hát
12569 9 | vagyok, bocsánatkérésekkel távozik.~Még látom a kacsázó, büszke
12570 8 | ültették, az ágyam elé, egy teaasztalkához.~- Hagyjuk magukra - mondotta
12571 9 | válogatsz. Pörölsz, ha a reggeli teádat öt perccel később adjuk
12572 9 | kerülsz...~A másik húgom teafőzőt akart rám erőltetni, de
12573 7 | alkalmatlankodott: behörpölte a teáját, és elköszönt. Az anyja
12574 7 | valami grófi szalonban ülök a teánál.~A mama is hercegasszonyi
12575 7 | léptem be, hát mindjárt a teásasztalhoz ültettek. De micsoda tea
12576 11 | mikor megtettük az ezüst teáskannát bogárgyűjtő szelencének.
12577 7 | Én a Koronában szoktam teázni, hát persze megéreztem a
12578 9 | visszahúzódott a földbe szégyelletében.~- A maga hangjával bizonyára
12579 10 | professzorkodott a genfi technikán. Csak Mikes Kelemennek hítta.
12580 9 | szoknya.~Gyönyörű volt abban a Tegethof-szegélyes, kis hetyke kabátban, a
12581 11 | soványságban, fehérbabos, Tegethof-szín ruhájában.~Mögötte a kis
12582 9 | igen, hiszen tegezi is.~- Tegezem, mert tanítványom volt.
12583 11 | bizalmassággal ragyogott rám. És tegezett, mint azelőtt, és csakhamar
12584 9 | elbámulással.~- No igen, hiszen tegezi is.~- Tegezem, mert tanítványom
12585 4 | Már akkor könnyebb volt tegeznem.~- Berendeltek - feleli
12586 2 | örökké nyílt ajtajú, vörös téglapince, s körülötte üres portékás
12587 7 | mellé ültesd. Szivart is tégy eléje.~Másnap valami bankett
12588 7 | bácsi”. Itthon vagytok. Tegyétek le azt a kalapot. Vessétek
12589 9 | karperecét kicsatolva - tegyük a nyakára, nagymamuka. Ó,
12590 9 | a pénz érték neki, meg a tehén. A gyémántot ez is odaadná
12591 3 | vállát vonogatja:~- Nem tehetek rúla.~- De soká, ugye, soká?
12592 4 | veszem el. A fővárosban nem tehetém, de falusi ispánnak minden
12593 2 | S csurgott a könnyem tehetetlenségemben.~Ekkor gyertyafény vagy
12594 9 | maga már kipróbált színpadi tehetség.~- De a dal... Abba a szerepbe
12595 4 | vízre.~Az apám cukrász volt. Tehette volna. De sok tanakodás
12596 7 | rámpillantott:~- Hát mit tehetünk, ha a papának ez a kívánsága?
12597 11 | Kalácsho hát a Kalács megy tehozzád és Márta sokat Siratott
12598 10 | elteszi a csokoládét a tízórai tejecskéhez.~Novemberben ötven frankra
12599 9 | mondotta a kertészné. - Tejesfazékon is próbáltam. Hiába: nem
12600 7 | ínségesek! Mit adjak?~- Tejesz távét - feleli a kicsi.~
12601 7 | tagadja, hogy megette a tejfelt: rajta van az orrán.~Röstelkedve
12602 11 | sírásra fakadtam. Közben egy tejszínű és fekete szegélyű pillangó
12603 4 | A diófa mintha dőlne. A tekepálya mintha emelkedne a végén,
12604 4 | A benne hosszan elnyúló tekepályának a túlsó végén is mulatnak:
12605 4 | gyönyörű ajkával. Koszorúba tekert hajfonatában egy csokor
12606 4 | esetlenül gurdítják el a tekét.~A papnak mindig az orra
12607 4 | esett.~Tekézni persze nem tekéztünk aznap, de azért délután
12608 4 | Hiszen ha holnap is esik, nem tekézünk, még a faluból se jönnek
12609 11 | Aztán, hogy én nyugtalanul tekingettem a lépcső felé, fölkelt.~-
12610 9 | tótnak a munkálkodását.~Felém tekint: nagy, kerek arc, nagy szürke
12611 6 | Hogyne ragyogna! Pestre tekinte: Flóra mosolygott. ~A vers
12612 2 | réztükrök volnának. Az égre tekintek: tűzhegyek torlódnak egymásra
12613 3 | fogás voltam nekik, minden tekintetben. És hát a leány bizonyára
12614 5 | csak a mesterségemre való tekintetből is óhajtottam a rendezett
12615 8 | Látszott rajta, hogy kerüli a tekintetemet.~- Már csak egynehány lap
12616 9 | kedves maga! Mily kedves!~Tekintetét a láncról rám emelte. Boldog
12617 11 | Este! - mondottam könyörgő tekintettel Mártának.~Nem felelt, csak
12618 4 | perdített az orsóján.~A leányra tekintettem, hogy bosszankodik-e, amiért
12619 7 | kabátú, fekete kalapos, beteg tekintetű, sárgáshalvány dáma.~Elmondta,
12620 2 | beesik a pincébe is, és tán teknő van oda téve, abba csepeg.
12621 10 | örökkön-örökké.~Állok. Várok.~Az idő teknősbékalábon halad. Már a tizenkettőt
12622 2 | lehet, hogy nem akarta rám tékozolni a boltnak a kincseit.~Az
12623 10 | jönne már a tavasz!~De még a tél közepén se jutottunk túl,
12624 Inc | villamoscsengő gombját.~- Telefonozzon, János, a Hungáriába: tíz
12625 7 | behunyta:~- Egy leánypajtásom telegrafálta meg.~Aztán egyszerre a nyakamba
12626 4 | De hiszen nem vagyok én telegramkihordó. Odaérek, amikor odaérek.
12627 9 | vadászkunyhót!~Még abban az órában telegrammal küldtem a pénzt a kertésznek:~
12628 11 | nászasztalnál, sem a rózsaszínű telegramok. Csak a boldogságról beszél
12629 5 | nincs minden érték beírva a telekkönyvbe. Az egészség is vagyon.
12630 5 | akkor tudtam azt is, hogy a telekkönyvhivatalban fölösleges kérdezősködnöm.
12631 10 | legalább ne itt. A túlsó telekről belátnak.~S beszökkent a
12632 4 | voltam, mint a pincében telelt krumplinak a tavaszi hajtása.
12633 10 | hogyan szedték le rólam a télikabátnak kinevezett, őszi köpenyegemet,
12634 1 | valamennyit, a báránybéléses télikabátom külső felső zsebébe, mert
12635 6 | cilindert, és szarvasbőr színű télikabátot.~Ki lehet ez? - tűnődök
12636 9 | másképp, csak azzal, hogy teljesítem az erdész úrnak az óhajtását:
12637 7 | nem is nagyot, de okosat, teljesítenéd-e?~- Okosat pláne örömest.~-
12638 10 | jártam, eszembe jutott a teljesített ígéret.~A halál nekem nem
12639 10 | szemét, hogy valóban nem teljesítette, amit a bíró mondott.~Másnap
12640 9 | annak a leánynak a hangja, teljesítjük az óhajtását. De tegye le,
12641 11 | Csak nézem, nézem. Kissé teltebb arcú, mint leánykorában.
12642 2 | nem történt velem!~Percek teltek belé, míg csak annyira is
12643 11 | Lementem velük nagy búsan Temesbe. Feledni akartam, feledni!
12644 11 | Én birtokos ember vagyok Temesben, és most Bécsbe utazok.
12645 7 | iratokat: kétezer holdas temesi birtokról van szó. A levelek
12646 9 | díszített rámákban: a Vadász temetése, Szarvasok hóban, Mátyás
12647 2 | gyermekkel maradt özvegyen.~A temetésén ott volt az anyámnak a nagybátyja
12648 10 | Az a gondolat, hogy, a temetésére érkezek haza, kétségbeejtő
12649 10 | olyan kripta három sincs a temetőben.~S elővette a fiókjából
12650 10 | hogy ha a halott már el van temetve, a kriptával rendelkezhetik
12651 6 | vasárnap ellátogattam az apácák templomába. Érdekelt, hogy Flóra milyen
12652 8 | az én nevem is az Ildikó templomában? Ő már oltárkép az enyémben.~
12653 10 | engem keresett a szemével. A templomajtóban is megállt: megfordult,
12654 10 | Egyszer meg is néztem azt a templomot. Unatkoztam, s a templom
12655 7 | amelyik a krisztinavárosi templomtól járt a Ligetbe. Ülök mindjárt
12656 1 | Életemnek eddigi hullámos tengeréből végre a házasság nyugodalmas
12657 5 | forog, mint két kerék egy tengelyen. És hát a fiatal, legénykedő
12658 6 | előtt, mikor hegyek, földek, tengerek, folyók, életcsírák, napok
12659 3 | indulnak meg az Északi-sark tengerén, és leúsznak mifelénk, és
12660 4 | s a helyét cvikkeres és tengerészsapkás figurák foglalják el, akik
12661 4 | nyárra valahova a porosz tengermellékre, levegőre, vízre.~Az apám
12662 1 | akkor. És hogy hullámos tengerről beszélt, nem tudtam hamarosan,
12663 9 | olyan, mint a hegyekben a tengerszem: tükrözi az eget s a belénéző
12664 9 | hogy volna friss!~- De. Tennap hozták a városbul.~Egy óra
12665 9 | Éjet nappallá kellett tennem, hogy csak valamennyire
12666 6 | ablakban fésüli és keféli a tenoristának a haját, de a tenorista
12667 Inc | unalmas operának, amelynek a tenorja gyereksírás.~Nevettek.~A
12668 4 | nénémnek?~- Nem. Hiszen a ténsasszonynak van kertje. Anyámnak. Ma
12669 1 | ajánlott levelet vettem át, a tenta ott állt az asztalon. A
12670 6 | kifelé, hiába fogtam két tenyérbe a fejemet. A tihanyi ekhó
12671 1 | Hason fekszik. Az arca a két tenyerében, zsebkendőben. Sír.~- Mi
12672 9 | kesztyűmet, hogy mind a két tenyeremen beszennyeződött.~A kertész
12673 4 | S két fügét nyújtott a tenyerén.~- Milyen kedves vagy, milyen
12674 11 | cselédasszony agyba-főbe csapkod a tenyerével, s végül rúg is egyet rajtam,
12675 11 | pergett, pergett az alól sűrűn tenyésző bojtorjánlapukra. Gyötrelmes
12676 10 | de olyanféle. Struccot tenyészt. Öt-hatszáz strucca van,
12677 10 | hogy ott tanuljam tovább a teológiát. A keresztapámat különben
12678 4 | méláztunk ottan, szórakozottan tépdeste a virágokat.~- A jövő nyáron -
12679 3 | hájat.~Az udvarra áradó tepertőszagban elenyészett minden tündéri
12680 9 | nők, a nők...~- A nők? Hát Tercsinek ott van Szilágyi Malvin.
12681 9 | érdekelte, a leendő Bátki Tercsit. No, hát ha Ilkára azt mondták,
12682 5 | lépegetett, mintha a lába térdben rosszul megkent srófokon
12683 9 | oltár előtt mind a ketten térddel érintették a követ. S künn,
12684 7 | belebben.~- Milyen szépek!~S térdel közéjük. Csókolja őket.~-
12685 9 | Szék csak egy van. Nekem térdelnem kell, vagy ülnöm. Mer az
12686 10 | királyné boldogan nézett a térdelő lovagjára.~A következő játékban
12687 7 | Megcsókoltam a kezét, és melléje térdeltem.~- Milyen szép vagy, Ida!
12688 7 | csokrot fogok neki vinni, és térdelve nyújtom át: úgy kérek tőle
12689 2 | katekizmust; hiába eresztettem a térdemet minisztrálás közben a földig;
12690 7 | mind a három.~A legkisebb a térdemre teszi a tenyerét, és fölnéz
12691 9 | zsebkendőmmel az arcomról, térdemről, lábam száráról; de aztán
12692 7 | Nem is nevette, röhögte. A térdére csapkodott, a hasát fogta,
12693 4 | öreg már egyre fájósabb térdű.~- És várton-várják mán
12694 10 | beállítottak. Csupa rajztábla, és terebélyes asztalok. A gyárnak förtelmes
12695 4 | galagonyabokor is. Arra terelem majd a nyájat. De akkor
12696 9 | Csaknem félóra hosszat terelgette a jámbor nyájat a jó cselekedetek
12697 9 | rámbízott titkot. Át is tereltem a beszélgetést más útra.~-
12698 6 | a káosz lehetett a világ teremtése előtt, mikor hegyek, földek,
12699 9 | No, Csillag, gyű! Az apád teremtésit!~A ló nem mozdul. Csak áll,
12700 6 | beszélnem? Talán hogy mennyei teremtésnek emelkedett a fantáziámban?
12701 10 | miatt. Az isten egymásnak teremtett bennünket, az isten szolgái
12702 9 | felelte rá:~- Remeke vagy a Teremtőnek!~Nem emlékszem, hogy miket
12703 7 | az ablakból az egész szép teret láthatja.~- Ide teszem -
12704 4 | mán öreg, aztán fájós a térgye. Lefekszik néha...~És röstelkedve
12705 4 | köt rá keresztbe. Oszt ott térgyepöl neki.~- Mért híjják azt
12706 4 | szentelt pálinkát ivott. A térgyére adtam neki, hogy dörgölje
12707 1 | némelyik emléksorokkal is terhelt: Szív a szívnek! - Ne felejtsd
12708 10 | én is tudtam, hogy ő nem térhet az én vallásomra, az apja
12709 10 | Marica tudta, hogy én nem térhetek a vallásukra, az apám miatt,
12710 4 | elmém azon bolygott, hogyan térhetnék vissza a leányhoz.~Végre
12711 6 | arra jártam ki a Kálvin téri gimnáziumba. Ők a másik
12712 4 | hazakerülünk.~A verandán éppen terítenek. Valami csinosan öltözött
12713 9 | hogy festő vagyok, s akkor terítenem eléjük a valóságot, ha már
12714 10 | kukacot!~Zsül már akkor a terítéssel foglalkozott. Hosszú fehér
12715 3 | tojás, az árnyékban a fehér terítőn, s egy üvegben a friss víz.~
12716 4 | Berendeltek - feleli a terítőt vonogatva, simítgatva. -
12717 10 | nézte.~- No, de hát most már terítsetek! - dobbantott Lüpen. - A
12718 11 | mellemre dől.~- Márta! Márta! Térj eszméletre!~Bevittük a koszorúfonó
12719 4 | és nézett.~~Félszázadra terjed már vissza az emlékezetem.
12720 9 | amit Ilkának írtam, ívekre terjedt: Mentegetődzés volt, és
12721 10 | zsebkendőn csakhamar vízfoltok terjedtek el.~- Ó! Ó!~- De hát, Zsorzsetke -
12722 4 | mozog. A jobb kezét lefelé terjegeti. Bal kézzel fölfelé csipeget.~
12723 4 | szélén szürkülő világosság terjengett. Örzse felocsúdott a karjaimban.
12724 11 | ázott tollak rajta; vízben terjengő, szürke haj. Mink persze
12725 11 | kéred, hogy továbbra is terjessze ki rád a jóságát.~Este érkeztünk
12726 6 | kosztosgazdám elé kellett volna terjesztenem, hogy írjon alája. Nagy
12727 1 | Egy mozdulattal legyezővé terjesztette szét. A másik mozdulattal
12728 3 | a bátyám, hogy ő csak a Terkáját vette el, a mama ottmaradt,
12729 Inc | valaki. Végigkószál az üres termeken. Végre benéz a társalgóba
12730 11 | későbbi viharokat is, rossz terméseket, fagyokat, sovány éveket.~
12731 9 | nem akar?~- Mer olyan a természete, a holló egye meg...~És
12732 11 | Különben se volt az én természetem. Igen vidám volt és igen
12733 8 | szülők meg akarták előzni a természetet.~- Mit csináltak a jóakaratú
12734 6 | hát a veréb: csupán csak természetrajzi érdeklődés, hogy mivel táplálkozik.~
12735 11 | volt és tiszta világoskék. Természetre meg vidám volt, mindig mosolygó,
12736 10 | Nem valami színpadra való termet, csak mint a jércelányoké.
12737 9 | menyecskének, azzal a madárhúsú termettel csak leány ő.~Egy szombaton
12738 5 | Nem tudtál egy későbbi terminust mondani!?~- Inkább korábbit! -
12739 4 | Hát csakugyan arra az útra térnek. Kíváncsian vizsgálnak már
12740 1 | gyertya.~Vissza kellett térnem. Meg kellett várnom, míg
12741 9 | meglegyen a ruhám. Vissza akarok térni Pestre.~Megmosdottam. De
12742 6 | Múzeum-kert fáiról a Kálvin térre sodorta a szél a faleveleket.
12743 8 | Nem. Csak ismerős...~- Terringésit! Az aztán leány! Fene gyönyörű
12744 8 | sokszor, de mindig csak erre tértünk vissza. Anyám ezt szereti
12745 5 | a férfinak legtermészetesebb társa a nő. Mikor a munkámból
12746 11 | minden élet ered, s két testbe osztottan fújták volna alá,
12747 4 | hallottam...~Sóhajtott.~- Csak a teste nem él. De ő maga él, él.~-
12748 9 | mögöttem a tanító.~De csak a testem ballagott nekem ottan. A
12749 11 | fázott, a lábam fázott, egész testemben fáztam már, de azért csak
12750 6 | annyi súlya nem volna a testének, mint amennyit egy galambpehely
12751 8 | szék között...~Az elbeszélő testes és bicegő járású öregúr.
12752 9 | úrileány! Olyan elegáns, testhez álló, fehér ruhában áll
12753 9 | mint valami megnyújtott testű kínai.~A pap tovább cseveg:~-
12754 10 | hogy akik meghaltak, csak a testüket vetkezték le.~Elmentem a
12755 10 | a ruhájából, a következő testvér öltötte fel. Mikorra énrám
12756 6 | másvalaki jön, és az nem lesz a testvér-valakije!? Irtóztató volt nekem ez
12757 7 | volt a világon, csak egy testvérbátyám, a Jancsi - de azt még kicsikoromban
12758 7 | fogom a bátyámat! Az édes testvérbátyámat! Az egyetlen embert, akinek
12759 6 | vetkezetten, s beretválkozik. Testvérbátyja vagy mije volt a leánynak.~
12760 2 | ugyanaznapon megválni az anyjától, testvéreitől, családi fészektől, szülővárostól,
12761 11 | Úgy beszélgettünk, mint a testvérek szoktak, míg a kisasszony
12762 11 | Így beszélgettünk a régi, testvéri együttérzéssel.~- Kijön
12763 9 | meggörbített mutatóujjával:~- Tésuram! Ahun mán a szék, tessen
12764 9 | Tisztelteti a főúr, ebédre várja a tésuramat.~Ilka csak akkor nyújtott
12765 7 | halkan, gondolkodón:~- Hova teszed őket?~Én még mindig az elbeszélés
12766 10 | eszik - bármekkora táblát teszek az asztalra, másnapra sose
12767 1 | a padlásról, és épp oda teszik?~S tettem a kulcsot a virágpohárba.~
12768 Inc | Röviden vagy hosszan, ahogy a tésztája nyúlik.~Ezt a javaslatot
12769 10 | Az egyik időske, beteg, tésztaszín arcú, nyúlánk leány. A másik
12770 9 | megpillantottam! Csak a tetejét először, aztán a falát,
12771 11 | félméternyire volt a kőfal tetejétől. Márta nyakon ölelt, a képemhez
12772 4 | míg odajutottunk.~Horpadt tetejű, sárgafoltos hegy volt az,
12773 Inc | legyintett.~- Hazárdjáték.~- És a tétel mindig egy életsors - fűzte
12774 1 | belemagyarázom.~És hogy még tetézzem a vakmerőségemet, odanyújtottam
12775 9 | látszott, mint este. Akkor a tető egybeolvadt a fák homályával,
12776 4 | néhány percre. Az omlott tetőnek nehány korhadt gerendája
12777 9 | pénzén kell nekem még a tetőt is javíttatnom. Hiába, már
12778 4 | orsójától. Hozzám fordult:~- Nem tetszene-e egy kis aludttej? Adok szívesen.
12779 4 | egy kis szentelt pálinka tetszenék...~S hogy erre tagadón intettem,
12780 Inc | nyúlik.~Ezt a javaslatot is tetszéssel fogadták.~A szmokingos folytatta:~-
12781 4 | is tudom, hogy kártyára tette-e a kanász az asszonyt, vagy
12782 7 | bólint Idának. Elsiet.~- Mit tettél, szerencsétlen! - mondom,
12783 4 | vádlott egy szót se vallott. A tettet nem tagadta, de az okot
12784 11 | egyesül, holtáig érzi a tévedését, szívének a hiányosságát,
12785 10 | hiszen ez szegény ördög!...~- Tévedni méltóztatik. Van ezeknek
12786 5 | azt fogom gondolni, hogy tévesen emlékszem az órára? Hogy
12787 11 | Az asztalra csapott:~- Ti-ti-tizenharmadik!~- Meghalt! - kiáltotta
12788 10 | Még fiatalok vagytok, tietek az élet.~Azzal ő is bement.~
12789 6 | két tenyérbe a fejemet. A tihanyi ekhó csak tizenhatszorosan
12790 4 | leültem egy akácfa alá. Ott tikkadoztam. Még a cigaretta se ízlett.~
12791 2 | Semmi se volt soha, amiért tiloson foghatott volna, mégis szüntelen
12792 7 | cigarettáért! Ha meg van tiltva, értsd meg, hogy a szülőknek
12793 6 | színű tintát. A lila színű tinta jobban tetszett, mint a
12794 6 | mandzsettagombot vettem, és lila színű tintát. A lila színű tinta jobban
12795 6 | kedveshez, persze fekete tintával, mert a lilát már gyűlöltem.
12796 10 | lábán, nehézkes járással tipegett mellette.~Az öreganyja volt.~
12797 9 | Verbunkos kedvében buzgón tiporkálja a füvet a parton.~Végre
12798 2 | No, lesz nekem ezért!~És tipródtam türelmetlenségemben.~El-elmentem
12799 9 | leány, noha kissé keleti típus. De hát az se baj, hiszen
12800 9 | Lipóczy is ott pipázott a tiroliból a kertben, a vak nő mellett.
12801 10 | visszatér.~Végigsírtam Svájcot, Tirolt, Karinthiát, s a magyar
12802 4 | távolban óriás ezüstkígyó: a Tisza. És kék nyárfák. Egy helyen
12803 1 | mondottam elszoruló mellel - a Tiszába akart érted ugrani.~Legyintett.
12804 1 | neki adni, de a leány a Tiszának futott. A szülők aztán azt
12805 4 | éppen mulatság kedvéért...~Tisztább, szebb lélek nem élt még
12806 9 | csupa titok. És ártatlan tisztaság. Mint a gyermeké. Csakhogy
12807 1 | az asszony nem közönséges tisztaságú lélek. Okozott holmi kellemetlenségeket,
12808 9 | erdőben hazafele. Az erdő egy tisztásán házikó fehérlik ki a homályból,
12809 9 | harasztban, a gyepen, a tisztásokon.~Milyen jókedvű a leányféle!
12810 9 | a patakocska mellett egy tisztáson. Arrafelé találtuk a legtöbb
12811 4 | mosnom. És én szeretem a tisztát.~- Csak egy percre jöttem.
12812 9 | pökedezett a pipája mellől.~- Egy tisztelendő úrral is tanálkoztam - mondotta
12813 11 | Miként fejezzem ki a tiszteletemet?~- Majd megmondom neki.
12814 5 | visszatér.~- Átadtam - mondja tiszteletesen.~És a földre pislog.~- Őneki
12815 9 | hogy valahára művészt is tisztelhet a falu. A táj szép, és ha
12816 5 | is mondtam, hogy mondok: tiszteli a tanár úr, ezt küldte.~-
12817 2 | a templomban is füstölve tisztelik az Istent: talán a gálócsi
12818 9 | hozzám alázatoskodott.~- Tisztelteti a főúr, ebédre várja a tésuramat.~
12819 4 | grófkisasszonyok?~Volt ugyan tisztességes szalmakalapom, afféle akkor
12820 8 | Akkor léptették ki, mikor én tiszthelyettes voltam.~Egyszerre nagy érdeklődés
12821 1 | esztek-e efféléket ott a tiszti kaszinóban?~- Nemigen -
12822 Inc | megalakultnak jelentem ki. Tisztikar nem kell. Szabályok se kellenek.
12823 9 | ha ugyan meg lehet addig tisztítani.~A pap megint legyintett:~-
12824 9 | megizentem, hogy holnap délutánra tisztítsa meg az asszony.~- Holnap
12825 8 | véled, hogy a hadsereg egy tisztje érdeklődik irántad, nehogy
12826 4 | az iskolámat, és beállok tisztnek a gazdaságba.~- Ez az utolsó! -
12827 9 | hogy tisztöli Tóth Gáspár tisztölendő, tunni fogja Balázs úr,
12828 9 | hogy csak mondjam meg, hogy tisztöli Tóth Gáspár tisztölendő,
12829 9 | felejtődött az asztalon. Fogom, és tisztogatom róla a sarat fogkefével.~
12830 9 | is fogok többé.~S búsan tisztogattam a sarat a ruhámról és a
12831 9 | Gondoltam: a ruhám úgyis aligha tisztul meg délutánra, mért ne mulatnék
12832 4 | mutatkozik-e valahol egy kis tisztulás? Délben már nyugtalan voltam.
12833 11 | mindenség egy rejtett világának titkai közé tartozik.~De a kétféle
12834 9 | titkos örvendezést, a kettőnk titkának mélytenger bizalmát.~Azonban
12835 10 | előttem. Egy jeles mérnök titkárnak fogadott, és kivitt magával
12836 9 | hogy minden leány rajong a titkokért, és minden leánynak van
12837 9 | szakadt közénk, meleg és titkokkal teljes csöndesség.~Végre,
12838 9 | sejtelmem sincs az elém tárandó titkokról. A papnak a kutyájával játszottam:
12839 4 | hát mért?~És a szemében titkolhatatlan elégedettség ragyogott.~-
12840 6 | hogy egy fiúnak elmondjam a titkomat. Búza Jancsinak hívták a
12841 4 | a birkákra szemlélődött, titkos-édes pillantásokat váltottunk.~
12842 3 | sajnáltam az öregasszonyt, sőt titokban hálistenkedtem, hogy a házasságom
12843 5 | Nagy újság! - mondja titokzatosan. - De még nem szabad tudnod.~
12844 10 | mindenféle rajzot: egy-egy rajzot tíz-húszféleképpen is be kellett festenem vízfestékkel.
12845 8(*)| agglegény története után a tizediké. - A szerk.~
12846 7 | felelt, még a múlt hónap tizedikén.~Soha életemben olyan érzelmi
12847 10 | történt valami.~Mikor már vagy tizedszer látom a leányt, hosszasabban
12848 10 | A TIZENEGYEDIK AGGLEGÉNY ELBESZÉLÉSE~Csak
12849 3 | tizenkettőig, vagy csak legalább tizenegyig. Mert már csak még egy estét
12850 7 | lábszárú kölyök volt ott, olyan tizenhárom éves forma, fekete kefehajú
12851 6 | kiáltott szót, az én lelkem tizenhatezerszer ezt a gyönyörű szót: Flóra.~
12852 6 | fejemet. A tihanyi ekhó csak tizenhatszorosan zengi vissza a beléje kiáltott
12853 2 | üldögélt ott a pudli mögött.~Tizenkétéves-forma, holtszínű leány. Beteges
12854 10 | hajfürt - meg a nefelejcs.~~A TIZENKETTEDIK AGGLEGÉNY ELBESZÉLÉSE~Kinek
12855 3 | féljen: hadd maradjunk ki tizenkettőig, vagy csak legalább tizenegyig.
12856 10 | teknősbékalábon halad. Már a tizenkettőt is bongatja benn a papék
12857 9 | mert tanítványom volt. Tizenkilenc éves koromban már én tanítottam,
12858 10 | kriptatulajdonos - mondogatta a pap.~- Tizennégyszeres papa! - mondogatták a bátyáim.~
12859 4 | Csak gazdám, tetszik tudni. Tizennyóc esztendeje szógálok nála
12860 8 | bárányként állt a szoba közepén. Tizennyolc-húsz éves lehetett. Afféle árnyékon
12861 5 | azt gyászolta a; többivel.~Tizennyolc-tizenkilenc éves, fehér arcú leány.
12862 10 | alacsonyabb, jóval fiatalabb, tizenöt éves forma. A beteg gesztenyeszín
12863 11 | nem voltam messze, talán tizenöt-húsz kilométernyire.~Másnap kocsi
12864 10 | az ablakban.~A lány lehet tizenöt-tizenhat éves. Fekete hajú és fekete
12865 10 | aztán sorba bemutatta őket. Tizenöten voltak az ölében tartott
12866 7 | Jenő pajtás, ihol ez a tízes: adja oda a kocsisnak. Menjen
12867 1 | is. De egyre halogattam. Tízesztendős rendetlenségben hevertek
12868 4 | megfizették. A kanász attól a tízforintostól fogott gyanút. És komorrá
12869 9 | megörökítse! Nincs az a Tizian, nincs az a Botticelli!
12870 10 | S elteszi a csokoládét a tízórai tejecskéhez.~Novemberben
12871 11 | leggyakrabban. Megölelt néha, és tízszer, hússzor, százszor is megcsókolt.~
12872 Inc | Mi-mi-milyen jó, hogy nem vártunk to-to-tovább!...~Vacsoráztak. De nemigen
12873 7 | abban a vaskorpás, meleg tóban.~Hát vele töltöttem egy
12874 9 | tükörcserepekként csillogott a sok apró tócsa.~Nagy luccsanással ugrottak
12875 9 | nyakkendővel a legközelebbi tócsához. Nem volt más tükröm.~No,
12876 9 | víz. A fű töve mindenütt tocsog.~- Másfelé menjünk! - kiáltottam. -
12877 4 | azon forgott az elmém, hogy tódítsam-e a hazugságot, vagy megmondjam
12878 10 | szemű gyerekekre.~Tehát többen is vannak! És én csak két
12879 9 | percre a társalgásunk, mert a többiekre is kellett olykor figyelnem.
12880 8 | történetüket, érdeklődtek a többinek a története iránt. (A kórházi
12881 9 | bájoskán elkomolyodott.~A többire pillantott, akik már az
12882 9 | találkozásban a nyakadba. Nem többre becsülöd-e ezért, ha majd
12883 9 | pihen egy nap. Az agynak még többször kell a pihenés. Festeni
12884 9 | aranyszín tyúkleves, korai tök és fiatal liba. Alighogy
12885 6 | meg hát hogy...~Ezt oly tökéletes és elmés valaminek éreztem,
12886 10 | zsebéből.~- És nem óhajtaná tökéletesíteni a latin tudását? - kérdeztem
12887 9 | Nem. Ebben a percben tökéltem el, hogy nem.~- Tehát marad.
12888 9 | józan népnevelőt.~Micsoda tökfilkó! - gondoltam. Csak a pénz
12889 9 | előtt, fölemeli a kezét. A töksípok még buzgóbban szólnak. S
12890 9 | sokadozik elő a kocsiúton. Töksípot fúj egynéhány. Egy piros
12891 Inc | Célja: minél kellemesebben tölteni a karácsonyestét.~A javaslat
12892 11 | fegyvere: a nyakába ment a töltés.~Újra sírt. Aztán engem
12893 3 | Mert már csak még egy estét tölthetek Siófokon, aztán lehet, hogy
12894 Inc | ötletekkel!~- Azt gondolom, nem tölthetjük kellemesebben az estét,
12895 Inc | agglegények szintén együtt tölthetnénk az estét. Javaslom, hogy
12896 10 | De a vakációt mindig itt tölti?~- Lehet.~- Ennek a városnak
12897 4 | öreg éppen a krumpliját töltögette.~A leányra nézek, mert szokatlan
12898 9 | Negyedórát, félórát itt töltök, el is beszélgetünk.~A cseléd
12899 11 | internátusban. Tizenhat éves. Töltse vele a nyarat, és tanítgassa.
12900 4 | tetszett sehogy se. Azzal töltsem-e a nyarat, hogy ezeken a
12901 9 | javallotta:~- Három hónapot töltsön ott: megerősödötten fog
12902 2 | faház felől lúd gegeg. Vajon tömik-e azt a ludat? Vagy csak etetik?
12903 9 | aggodalmasan pislogott, és zavartan tömikélte a pipáját. Szőrös két füle
12904 2 | Istennek is kedvesebb, mint a tömjéné.~Néha, mikor kedvező időben
12905 7 | csavargó, vagy talán éppen tömlöctöltelék? Ó, szegény Jancsi! Szegény,
12906 4 | szita a kerti asztalon áll. Tömöm. Gyújtom. Szívom, mint ők.~
12907 2 | voltam, elemi iskolás, kis tömzsi gyerek.~Egy mezővároskában
12908 7 | Zalába kellett utaznom. Egy tönkrejutott úrnak a birtokát licitálták,
12909 3 | tőlük. Hiába volt ott a töpörtőszag és Omelka Nándor hentesüzlete,
12910 2 | sírban ülök!~Sok könnyes töprengés után ráeszűdtem, hogy zörgetnem
12911 11 | elvesztette az országát.~Szomorú töprengéssel feküdtem le.~S próbálgattam
12912 9 | Szorongattam a fejemet. Töprengtem annyit, hogy annyi gondolkodással
12913 11 | megmondom.~Eltoltak onnan. És én töprenkedve ácsorogtam az utazók között.~
12914 2 | a mézszín kristályokba töredezett sárgacukrot, a különféle
12915 8 | vigasztalan, hideg.~Aztán Ilda töredezetten susogott:~- Istenem!...
12916 7 | is! Mennyi kétségbeesett törekvés a pokolból való kiszabadulásra!
12917 10 | sokat kellett tanulnom. Nagy törekvések perspektívája nyílott meg
12918 9 | sárfröccsök nyomában! A töréseket meg semmiféle simogatással
12919 11 | nőies.~- Maga nem jóban töri a fejét - mondotta szelíd-dorgálón.~
12920 7 | alatt csak ugrik, de nem törik.~Persze az ilyen vertlabda-élet
12921 9 | hogy ő nem hazudik, inkább törjön a feje! Emiatt sok bolondság
12922 4 | Nem megyek. Ha kerékbe törnek, akkor se megyek!~- Dehogynem
12923 11 | jeles vagyok. A többivel nem törődött.~- No, jó - mondotta -,
12924 9 | figyelmeztetett. De hát törődtem is én akkor az időjárással!~
12925 3 | Bizony már nem tudom, hogy a török-orosz háború-e, vagy a politikában
12926 7 | oda. Aztán azt se tudom, törökök-e ezek, vagy zsidók, vagy
12927 1 | Jolán bizonyosan a port törölgette a könyvekről - ott akadt
12928 9 | akkurátusan.~S míg rajzolgattam, törölgettem, folyton azon járt az eszem,
12929 4 | nyugodtan aprítja a gallyfát a törpe-tömzsök vénasszony, aprítja a tőkén,
12930 4 | hallatszott. Bizonyosan szamócára törtek cukrot. A kertben vígan
12931 6 | szívdobogással lestem a történendőket, hogy szinte aléldoztam
12932 7 | olvas, egyszer csak más történetbe ütközik.~Nekem úgy harmincéves
12933 11 | gratuláltak, mintha abban az egy történetben mindenikük megtalálta volna
12934 4 | világtörténelemben, sem a magam történetében nem volt olyan nagy ügy,
12935 2 | Lehetetlen, hogy valami történeted ne volna. Az ilyesmi vele
12936 3 | hogy a szívének vannak már történetei. Egy fiatal férj kollégám
12937 8 | Karthauzinak holdsugarakból szőtt történeteiben.~S hogy elandalodva néztem
12938 7 | apácákról is hallottam rémséges történeteket. Hát még a fiúinternátusokban?
12939 10 | taníttatott volna. De én éppen a történetemből eredőleg elidegenedtem a
12940 9 | még mindig nincs vége a történetemnek. Tavaly nyáron, hogy Karlsbadba
12941 1 | felírom minden napomnak a történetkéjét, és vénségemben majd végigolvasom,
12942 4 | fizetem a pezsgőt. Mert az én történetkém fájdalmas-gyászos valami.~
12943 10 | legsajnálatosabb.~De hát elmondom a történetkémet, amennyire elmondható.~Az
12944 3 | fakadt aztán az a családi történetük, hogy katonai család. Az
12945 Inc | röviden mondjuk is el a történetünket, az is érdekes.~Az agglegények
12946 11 | vagy szerdán? Régen nem történhetett, mert a hírlap papirosa
12947 11 | üdvözítő, boldog álomban történne.~Csak nézem, nézem. Kissé
12948 2 | játszottam el!~Mi fog most már történni velem? - nem tudtam. Aztán
12949 3 | szék alá, a szőnyeg alá, a törülközőkendő mellé.~Semmi.~Hallgatódzok.~
12950 3 | betéved?~Hát csak az ablakot. Törülközőkendővel csapkodom a szelet a szobában.
12951 11 | joggal beleavatkoznia a törvénynek. A gyermekeknek is jobb,
12952 7 | kész hittel bizonyítani a törvényszék előtt a végrendelet igazát.~
12953 Inc | tanulságokat, mivelhogy úgyis törvényszerkesztő vagy. Nagy tanulságokat
12954 9 | félre. Ott is víz. A fű töve mindenütt tocsog.~- Másfelé
12955 9 | buzgón dolgozott a füle tövén.~Még ez is nekem vakar!~-
12956 5 | töviről hegyire és hegyiről tövire. Ágnes a nagy beszélgetésben
12957 4 | nap rá gondoltam. Mintha tövis állna a mellemben! Mintha
12958 11 | Csupa kaktusz állt ott: tövises és tövistelen, gömbölyű,
12959 11 | kaktusz állt ott: tövises és tövistelen, gömbölyű, lapos, szögletes,
12960 9 | konflison, gurulunk a gyönyörű tóhoz. Csak ez a fene keskeny
12961 10 | A kalapácsot leteszi. A tojáspipát felveszi. Kénes gyufát halász
12962 9 | Izsák kertész ajánlatába.~A tojásrántotta egy negyedórára megvigasztalt.
12963 4 | szalonnát, legfeljebb sülten tojásrántottán vagy lencsén. Idegenül néztem
12964 9 | elégedve, és hogy jó lesz-e, ha tojásrántottát hamarol vacsorára.~- Majd
12965 9 | lóbőrcsizmában, de nekem bizony tojástáncot kell járnom, hogy a félcipőm
12966 10 | megnyitotta. Vörös selyembélésű tok volt az. Elém tette.~Valóban
12967 10 | és úgy nevetett, hogy a tokája rengett belé.~Nem értem,
12968 8 | bóbitás asszony: a kettős tokájú állával, halántékára simuló,
12969 10 | Lüpen.~S a vastag derekú, tokás állú asszony nyájasan mosolyogva
12970 10 | képecske volt. Vörösselyem tokban tartották. Mosolygó, szőke
12971 9 | fürtöcskék. Beljebb néhány szőlőtőke, almafa, szilvafa. A kert
12972 4 | törpe-tömzsök vénasszony, aprítja a tőkén, rövid nyelű baltával.~Fölkel.
12973 7 | forint, és ha a klientúrámat tőkének számítom...~Ragyogó szemmel
12974 9 | Nincs baja. Csak éppen a tokja sáros.~Szétnyitottam, és
12975 11 | S próbálok mászni. Márta tol.~Egy kertészgyerek előttünk
12976 6 | vakmerőségén!~Vagy:~- Szemtelen tolakodó!~Ezen válaszoknak csak az
12977 1 | húzogatja a szakállszéllel toldott, vastag, szürke bajuszát.~~-
12978 9 | A Sárgának az apja - toldotta hozzá a leány, újra nevetésbe
12979 Inc | A bajuszának szakállal toldottsága katonai múltra vall. Az
12980 11 | több rossz véleményt vártam tőletek.~Mert hiszen az aggleányok
12981 9 | tűnődve keresem, hogyan toljam hátrább a gyönyörű pirosas
12982 11 | föl. Ázott kalap, ázott tollak rajta; vízben terjengő,
12983 11 | Aztán olvastam a vastag tollal írt ákumbákumot:~Édes Kelemen
12984 3 | gyönyörű kék szem, mint a páva tollán.~Eleinte azt gondoltam,
12985 9 | pap.~- Csirke, aki most tollasodik - kontrázott a tanító.~-
12986 2 | érkezett, pipát kapott, új tollszopókásat.~Én hát csaknem mindennap
12987 7 | volt, mint a felborzolt tollú pulyka. Kerek szemmel nézegetett
12988 4 | mint az örvény, hol pedig tolt, szinte taszított magától.
12989 8 | földre tette a fejét, és tolta a kövön. Nyivogott. Megint
12990 10 | percek kellettek, míg a tombolva muzsikáló zenélőóra szólani
12991 7 | koldusok is ott nyüzsgöttek a tónak a lefolyó árkában.~A báró
12992 6 | lépdegélt abban a formás topánkában!~A következő napokban már
12993 6 | S micsoda formás volt a topánkája!~Jött.~A lélegzetem is elállott.
12994 6 | szoknyácskát láttam, és topánkát. Csak ennyi látszott Flórából,
12995 9 | Borsodból - Izsák János s. k.~A tóparti vadászkunyhó megragadta
12996 7 | után; a sajóládi jegyző toppan be hozzám. A kiállításra
12997 4 | Fuss vissza pohárért! - toppant rá az asszony.~- Dehogy
12998 5 | Nézd a szabályt.~És ő akkor toppantani fog, és azt feleli:~- Nem
12999 7 | Ilyen embert kerestem én! - toppintott örömre gyulladt arccal. -
13000 9 | apámmal.~- Nagy az a tó?~- A tóra biz én nem emlékszem. Mondom,
13001 11 | köztünk nyílt volna meg a tordai hasadék, s nagy, nagy elválasztó
13002 7 | rajtam maradt, mint két hideg tőrhegy:~- Ki volt az a hölgy, akivel
13003 11 | vagy valami veszedelemnek a torkába esik.~Egy mondás erősítgette
13004 9 | És a nevetés annyira a torkán volt, hogy megállt, s elővette
13005 2 | nagybátyja is, az öspörös, egy torkig fekete reverendás, hosszú,
13006 2 | égre tekintek: tűzhegyek torlódnak egymásra a magasságban.
13007 Inc | nyolc felé járt.~A Hungária tornácában egy papos arcú öregúr állította
13008 11 | előkerten.~Bementek a kastély tornácának az ajtaján.~Én künn maradtam.
13009 9 | jegenyék között egy oszlopos tornácú nemesi kúria bontakozott
13010 9 | Mégiscsak oldalt.~No, jer elő tornásztudomány: hágjunk a kerékagyra, onnan
13011 9 | olyaténképpen nem, mint a tornázó gyermekek, mikor azt kiáltják
13012 11 | ismertem. A kastély déli tornyában volt. Nekünk a tájára se
13013 10 | Nyomban rá a magyar templom tornyán is megszólal az óra: komoly
13014 9 | Egyszer csak látom a falu tornyát. Formátlan alkotású, szegényes,
13015 9 | meglátom a ceruzahegyű vörös tornyot.~Valami különös jóérzés
13016 10 | posta mellett, csillagos tornyú templom mellett, kettős
13017 5 | Ágnes, akkora óra, hogy toronyba is beillene.~- Nem igaz.
13018 7 | amennyi a csillagvizsgáló toronynak a kupoláján.~- Valld meg -
13019 10 | utána hosszan-hangosan a toronyóra. Marica nem jön.~Állok.
13020 1 | Lukréciáé lehetett, amikor a tőrt a mellébe nyomta. ~S áttántorog
13021 9 | iskola udvarára. Egy ablakos tót kocogtatott ott egy ablakszárnyat,
13022 9 | s érdeklődéssel nézi a tótnak a munkálkodását.~Felém tekint:
13023 5 | való tekintetből is óhajtottam a rendezett életet. Az ember
13024 10 | éneket.~S fölemelte az ujját.~Tous écoutez! Entendez vous~Lá,
13025 10 | ezt a szót kiemeltem -, továbbá, hogy románul akarok tanulni.~
13026 10 | vagyonkámnak az utolsó fillérét.~Továbbhaladtam.~Aztán megint megálltam.
13027 9 | Hát persze, persze.~A továbbiak aztán az ötletemből szinte
13028 4 | kézzel fölfelé csipeget.~Továbbmentem. Mentem vagy negyedórát.
13029 11 | szól semmit. Megfordul. Továbbsétál.~Egy óra múlva megjelenik
13030 11 | csodálkozón nézett rám: továbbsétált.~Az öregúr megfogta a kezemet.~-
13031 9 | keserűn a bandájának.~S továbbvonult a nevető gyerekhaddal.~Az
13032 11 | gratulálok!~Bementem egy trafikba. Levélpapirost kértem. Megírtam
13033 7 | leggyakrabban? Leggyakrabban a trafikos asszonnyal beszélek; akinél
13034 11 | kisasszony - rebegtem a trafikosleánynak -, írja rá a címet, olyan
13035 10 | vendéglősnek? A szabónak? A trafikosnak?~És ha meghalok?~Láttam
13036 8 | Hát mondd el Az ember tragédiáját egy mondatban! - fakadt
13037 10 | moll-akkordokat tremolózott. Tragédiáknak a hűvös fuvalmát éreztem
13038 7 | megdermed bennem.~Aztán rám. S tragikai mozdulattal mutat a bárónéra:~-
13039 11 | A kalapomra bámultam, és tragikus érzések fancsalították újra
13040 4 | bakszakáll néven ismer a nép, tragopogon néven a botanika. Mikor
13041 4 | egy olyan golyóba magzott tragopogont. Ráfújt.~A magvak leröppentek
13042 8 | legott közrevette Bertát, és traktálta szép mondásokkal. Berta
13043 11 | is valami tüzes itallal traktáltak. Gondolom: paprikás tea
13044 8 | mondtam volna? Az, hogy apáink tréfából egymásnak szántak bennünket?...
13045 9 | helyett csak néztem reá.~Tréfál? Vagy sose hallott a csillagászatról?~
13046 10 | kedves volt az ember. Mindig tréfálkozott vagy lelkesedett. Olykor
13047 8 | a mozdulatban!~- Milyen tréfás ön - mondotta, míg én a
13048 10 | mintha valami farsangi tréfaszót mondott volna.~- És ki a
|