10-arcke | arcna-belee | belef-boszu | botan-delne | delta-elfor | elfuj-enyel | enyem-felel | felem-fordu | foren-gyong | gyony-helye | helyr-inseg | inspi-kapos | kapoz-kezun | kezze-korul | koszo-latva | latya-lovon | lovun-megje | megjo-mezes | mezok-nezte | nezun-olaja | olajf-pipar | pipas-retre | rette-sutot | sugal-szinl | szinm-tas | taska-trefa | trefo-valta | valth-viszo | vitez-zuzod
bold = Main text
Part grey = Comment text
14055 3 | nekem emlegessék a katonai vitéz őseiket, s a hallgatásukban
14056 9 | Szarvasok hóban, Mátyás vitézjátéka. Egy zöldposztós vadásztáblán
14057 6 | magamnak.~S fordítottam a vitorlát egyenesen a Kecskeméti utcának.
14058 7 | nap otthon volt. Pötyögös vitorlavászon ruhába öltözött, török papucsot
14059 4 | de a ruhám csak afféle vitorlavászonból való, olcsó és szűkös. Lehet
14060 11 | meg is ütlegeltek, be is vittek, a hírlapok csak az öreg
14061 10 | apjuk előtt.~- Kiáltsátok: Vive la Hongrie!~ S a gyerekek
14062 8 | Úszómester. Télen meg vívómester, vagy lovaglómester. De
14063 8 | Mert magunknak nincs vívótermünk, se lovunk.~És erre még
14064 3 | holnap előbb iszik a Balaton vizéből, az él tovább.~- Mit mond?~-
14065 3 | papája, mindez csak egy korty vízen múlt.~Huszonhat éves voltam -
14066 9 | beleugranék valami jókora vizeskádba.~- No, már azt pedig...~-
14067 2 | voltam én mindig, mint a vizeskancsó. Soha semmiféle nő ki nem
14068 3 | szerint viszi az üvegdugós vizespalackot a pincébe, s hozza megtöltötten.~-
14069 10 | Ha ott találná Zsorzset a vizespoharában...~És a zenélőóra adázsiókat
14070 9 | S leült ő is a földre. A vizespoharamat maga mellé vette, s belemártotta
14071 9 | vállalkozott, hogy a patak vizét nézegeti végig: hátha abba
14072 9 | eddig, mert a vékony nedvű vízfestékhez voltam szokva. Nem színleheletek
14073 10 | A zsebkendőn csakhamar vízfoltok terjedtek el.~- Ó! Ó!~-
14074 9 | kék hegyek. Az út mellett vízgyöngyös akácfák.~Csak vártam, hogy
14075 4 | lyukon át kell valahogy a vízhez jutnom.~A leány mosolyogva
14076 6 | nézett, mint valami álmos víziló.~A tenoristát csakhamar
14077 7 | is fog, és később együtt vizitelünk.~- Hát így is jó - hagytam
14078 4 | nádpálcámat suhogtatva a vízmosásoktól szaggatott, gilicebokros,
14079 9 | hídnak valóságos híd lesz. Víznek... egy jó kád víz.~- Ah!...~-
14080 9 | Majd kiesik a szeme, úgy vizsgál.~Otthagytam. Nem akartam,
14081 9 | mint a kámfor.~Aztán a vizsgálatok emberfaló képe nőttön-nő,
14082 9 | Egyszerre elém rémlett a vizsgálatoknak szörnyű nehézsége. Az a
14083 3 | kuzinjaim!~Mégis gyanakodva vizsgálgattam. Húsz-huszonnégy éves arc,
14084 11 | aki a vászna előtt ülő nőt vizsgálja.~Szép. Szebb is Mártánál.~
14085 4 | útra térnek. Kíváncsian vizsgálnak már messziről.~Mikor elém
14086 3 | magukat azonban soha nem vizsgáló mamák szoktak. S a bátyámnak
14087 10 | mint szoktunk.~Én olykor vizsgálódva szemlélgettem.~...Ilyen
14088 8 | És a szeme szögletéből vizsgálón pillantott rám.~Kedves hangja
14089 9 | öltözött, nagy érdeklődéssel vizsgálták a puskámat, patronjaimat,
14090 4 | minden órában a felhőket vizsgáltam: mutatkozik-e valahol egy
14091 9 | Amíg beszéltem, az erdész vizslája elősétált a másik szobából.
14092 9 | egyet előbb abban a tiszta vizű patakocskában? Vagy legalább
14093 1 | nélkül való, haszontalan vízvesztegetés, mint az első volt.~- Már
14094 4 | köveken oda lehet jutni. A vödör a mélyben. Ahogy belevizsgálódok,
14095 4 | Soha életemben nem ittam vödörből. Úgy igyak-e, mint a fiákeros
14096 9 | Lekanyarodtunk a kúria mögött a völgybe.~Hosszú gledícsiakerítéshez
14097 9 | mellett. Valami kákás-nádas völgyecskébe fordultunk a végén. A völgyecskén
14098 9 | völgyecskébe fordultunk a végén. A völgyecskén túl erdő zöldült elő. No,
14099 10 | virágot: mezőkre, hegyekre, völgyekre, pópák ablakába! Igazán
14100 10 | Erdélybe.~Kisváros. Hegyes, völgyes, akácfás, kedves, mint minden
14101 9 | Izsák jött, s íme, távol, a völgyhajlásban meglátom a ceruzahegyű vörös
14102 9 | ostorával a kákás-nádas völgyre mutatva. - Mán itt vagyunk.~-
14103 9 | vastag, csillogó szemüveg. Vörhelyes szőr még az orrán és fülén
14104 11 | selyme, hanem sötétebb szőke, vörhenyeges szőke, gyermekien tiszta
14105 9 | rossz matériából szőtték: vörhenyesre fakult.~De hát mire való
14106 10 | Egy tizennégy éves forma, vörhenyesszőke kisasszonyka lépett be az
14107 3 | Olyan volt a szegény a vörös-bodros, fekete fürdőruhájában,
14108 9 | nő mellett. Mint valami vörös-szőke bagoly a nagy kerek szemüvegével!
14109 9 | Szívtam a fogamat, és a pokol vörös-tüzes fenekére kívántam minden
14110 9 | büszke fejű. Az arcuk is vörösbe játszó szőke, és egyforma,
14111 7 | amikor nekünk tetszik.~Vörösbor-szín ampírben fogadott, és olyan
14112 10 | esik. Csak az ég sötét. Vörösen villámlik olykor a távolban
14113 8 | ápolják. Gondolja, hogy vöröskeresztes apáca.~Gondba borult arccal
14114 Inc | el. Csak a szivarok tüze vöröslött tizenkét vörös csillagként
14115 Inc | társalgó zöld bőrszékeiben, a vörösrézfényű kandalló körül gunnyaszt
14116 8 | nyak! És a haja, mintha vörösrézszínben fénylő selyemmé vált volna.
14117 11 | volna meg. Már elmúlt róla a vörösség, fehér volt az arca színe,
14118 10 | gyönyörű képecske volt. Vörösselyem tokban tartották. Mosolygó,
14119 3 | majd, mint az én húgaim a vőlegényeiket?~- Ne higgy a nőnek, ameddig
14120 3 | amoda tegye be a vizet, a vőlegényem szobájába. Ma este nem iszok.~
14121 1 | volt. Máig is emlékszem a vőlegénykori levelére, amelyikben a boldogságát
14122 3 | van az ember életében: a vőlegénység kora. Én ezt házasembertől
14123 7 | Hát... ha én választom a vőlegényt, annyi aranyat adok, amennyit
14124 7 | váltottunk volna szót, és ma nem volnál a menyasszonyom.~- De úgy
14125 10 | súgva se. Csak mintha némák volnánk. A boldogságos Szűz meg
14126 11 | érdemtelen és azon kegyesi jó volta... azon... amelyben taníttatásom...
14127 8 | megmondtam a menyasszonyi voltát és még szabadabban kacérkodott
14128 11 | éreztetek vele együtt, nem voltatok egyek.~Mi az az egység? -
14129 5 | is... Azon a szép ajkon vonaglott tegnap a harag?.... Hm.
14130 7 | délután: várt. Látja, hogy vonakodom teljesíteni, amire kért,
14131 4 | szépen faragott íjának a vonala, olyan volt a felső ajka,
14132 9 | egyebet, csak a két bájos szem vonalait, meg az orrvonalat, s körül
14133 10 | léniát és ceruzát fog. Rajzol vonalakat, sávmezőket, értő szemmel,
14134 4 | hegynek még csak a széle vonalát se láttam.~És én mégis mindig
14135 8 | felől világos, rózsaszín vonallal szegte be az arcát, nyakát
14136 4 | piros ajkával!... S az a vonalnyira előfehérlő, hónál fehérebb
14137 10 | mosolyogva rendezgette a vonalzószereit.~És dolgoztunk, mint szoktunk.~
14138 9 | hogy a szeme fekete.~A vonásai, a termete, minden csak
14139 4 | emlékezetünkbe egymásnak a vonásait.~Én egy füves hancsokon
14140 7 | szobát milyen színű tapétával vonassuk be. Egyszer aztán elhallgat.
14141 8 | mellében. A szemét erős vonású, vékony szemöldök boltozta:
14142 9 | Gödöllőn már gyöngyözött is a vonatablak a szemerkélő esőcseppektől.
14143 4 | sokáig láttam még. Sokáig. A vonatablakból is.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
14144 10 | kérek önnek szabadságot.~A vonathoz kikísértek mind a ketten.~
14145 9 | arcomra száradt sár meg a vonati kőszénpor mosakodásra ösztönzött.
14146 3 | anyós mindig ellene lehel a vőnek. S ez lengyelül lehelne,
14147 1 | az asszonnyal?~A bátyám vonint a vállán. Emelint a szemöldökén.
14148 4 | hosszú juhászbotot a földön vonja maga után.~Bosszankodtam
14149 4 | és palatáblán körül kell vonni. Én aztán nyáron mindenféle
14150 3 | kártyát. Néz, pislog, vállát vonogatja:~- Nem tehetek rúla.~- De
14151 4 | Berendeltek - feleli a terítőt vonogatva, simítgatva. - Mikor vendég
14152 7 | legidősebb elmosolyodva.~Magamhoz vonom, megcsókolom. A másikat
14153 9 | és csupa csont, vén gebe vonszol előttünk egy taligát. A
14154 11 | is, mintha jobbra-balra vonszolnák alattam...~Lerogytam. Eldőltem.~
14155 11 | hordozna, hanem nekem kellene vonszolnom a lábamat.~De azért csak
14156 10 | fordított volna meg, és vonszolt volna kötélen: visszasétáltam.~
14157 8 | voltaképp száraz madzagon vontak a házasság paradicsomába.
14158 11 | Még a lovak is buzgóbban vonták az ekét, ha ő lovagolt a
14159 Inc | haj, mint veszedelem, nem vonul-e végig az egész világtörténelmen?
14160 10 | udvar mögé, a konyhakertbe vonultunk. Lugos állt ott, s a lugos
14161 7 | mondottam újra magamhoz vonva őket -, mindjárt jön a kávé.
14162 8 | tudnám megnyerni a maga vonzalmát, Ilda... azt hiszem, nem
14163 8 | leány! Van benne valami vonzó. A csipkerózsa is szimpla
14164 9 | ismerkedtem meg a zöld posztónak a vonzóerejével. A zöld posztó... nemcsak
14165 11 | valahányszor női szépség vonzott, női hang szólt kedvesen,
14166 9 | mohos a régiségtől.~- A vót-urunk innen szokta lőni a vadludat -
14167 10 | Tous écoutez! Entendez vous~Lá, dans les airs, des chants
14168 1 | De hátha elrontja a zárt? Wertheim-zár. És ha ki is nyitja, bezárni
14169 9 | asszonynak: ne adjon annyi zabot. De mindig abrakolják, mindig.~
14170 4 | kávét iszik még. A dohányzacskóját is megtömi.~Mikorra kilépünk,
14171 11 | Micsoda értelmetlen, zagyva beszéd ez? Talán hiányos
14172 8 | magamban voltam, a külső zaj is bántott. Különösen a
14173 8 | Hogy így a külső világ zaját teljesen kizártuk, még mélyebbé
14174 10 | fekete szemű gyermekfej. Zajgás, nyüzsgés. S időnkint egy
14175 9 | kipillantva.~S elmosolyodik.~Zajgó gyerekhad sokadozik elő
14176 4 | szeme.~- Hogy híjják?~- Ne zaklass most. Látod, hogy beteg
14177 7 | takarékpénztár megbízásából Zalába kellett utaznom. Egy tönkrejutott
14178 10 | igazán haragudott - a sorsra.~Zálogok gyűltek. Ki kellett váltani.~
14179 10 | csoszog a papucsban, és zápfogon pipázgat egy tojás alakú
14180 11 | falombokat. A lehulló víz záporként pergett a nyakam közé. Aztán
14181 3 | halkan-lassan behajlítja.~A zár tompán csukkan.~Viki lihegve
14182 3 | ismerem meg, hogy a konyhaajtó zára nyikorog. Nyikordul végre
14183 11 | szóló leveleket kulccsal zárja be a postamester a bőrtáskába.
14184 9 | szomszéd szobában az almárium zárjának a nyikorgása hangzott: tehát
14185 1 | Itt a fiókjaim kulcsa is. Zárnom kell azt az asztalt, mert
14186 9 | beülök a kunyhóba, s magamra zárom, azazhogy bemadzagolom az
14187 5 | öt ház állott: korábban zárták a kapukat.~Hallgatott. Az
14188 6 | Ó, Flóra! Flóra!~S hiába zártam be az ablakomat, hiába fordultam
14189 10 | ablak megint bezárul, és zárton-zárt marad, örökkön-örökké.~Állok.
14190 7 | embert. Diákkori ábrándozásokról szó sincs. A nő éppoly versenyfél
14191 9 | akitől leginkább félünk, hogy zátonyra viszi a vállalkozásunkat.~
14192 8 | becsukhatjuk az ablakot.~- Nem, nem zavar - felelte pillogva.~Aztán
14193 8 | és a parkettre nézett. Zavarában a kezét tördelte. Az utolsó
14194 1 | a járás fokozza a lelkem zavargását. De fekve se csillapult
14195 11 | búcsúzkodtam.~Az úton nem zavargott más a fejemben, csak az
14196 9 | azért is nem írtunk, hogy ne zavarjunk a tanulásban. De bocsáss
14197 7 | elgondolkodva.~- Nem fognak zavarni minket - feleltem elmosolyodva. -
14198 11 | fogadott akkor, s az is zavaróan hatott rám. Az a körülfal-könyv,
14199 8 | gondolatrendezkedésben az anyám belépése zavart meg. Megállt az ajtóban.
14200 11 | hogy összeröppentünk volna, zavart-pirosan bámultunk egymásra.~- Istenem -
14201 4 | kellemes helyünk. Meg is zavartak olykor bennünket. Hol kocsi
14202 9 | erdész nem volt otthon. Zavartalanul nézhettem Ilkára. Azt vélem,
14203 9 | aggodalmasan pislogott, és zavartan tömikélte a pipáját. Szőrös
14204 10 | divatosan kerített aljú, sárga zekében és nagy bokorra kötött,
14205 10 | luteránus pap volt, esperes, Zemplénben. Engem is papnak taníttatott
14206 9 | sem vagyok olyan jártas a zenében, hogy meg tudnám mondani.
14207 8 | fehér kezében és a hangja zenéjében.~- Íme - mondottam magamban -,
14208 4 | kolompja egyre bűvösebb zenéjévé lett a szívemnek.~De persze
14209 9 | dú-dú hangok, mint mikor a zenekarban a fagottot próbálja a fagottos.~
14210 9 | meggondolatlanság volt, hogy a zenélés után nagy lelkesedésemben
14211 10 | minden virágát, elvitte a zenélőórámnak a zenéjét is.~A kis Zsorzsetből
14212 10 | sejtett vagy tudott valamit a zenélőórámról, noha még magának Zsorzsetnek
14213 10 | és a szívem átváltozott zenélőórává. Minden öt percben egy lágy
14214 9 | Valami nekem ismeretlen zenemű volt az. Talán a Bétóven
14215 5 | fenyőfákon át valami bűvös zenesóhajtást hallok.~- Mi az?~- Eolhárfa -
14216 9 | van a leánynak!~S hol az a zenész, aki olyan zenét tud hallatni,
14217 10 | olyan melódiákat nem írt még zeneszerző, mint amilyenek bennem zengedeztek!
14218 10 | zeneszerző, mint amilyenek bennem zengedeztek! De micsoda jó gondolata
14219 3 | csak az éji bogarak halk zengése hallik.~Az én szép pávácskám
14220 8 | És micsoda kellemes, lágy zengésű hangon!~Bertának rikácsoló
14221 8 | amit a gyermekek lehelettel zengetnek.~Hallgatva nézett rám. Látszott
14222 9 | kicsi volt, de minden hangja zengett-bongott, és lélegzett, és sóhajtott.
14223 6 | ekhó csak tizenhatszorosan zengi vissza a beléje kiáltott
14224 10 | mint amilyenek a szívemben zengtek minden keze szorítása után.~
14225 9 | régi hangszerből olyan zengzetek szállottak elő, hogy akármi
14226 5 | is hallottam a bűvös-lágy zengzetet. És úgy tetszett, mintha
14227 10 | augusztus végi éjszakát!~Este zivatarra készülő, nyomott a levegő.
14228 9 | Másnap borult volt az ég. Zivatart lehetett várni. De az engem
14229 4 | örvendezéssel jártam másnap a zizegő gabona között: holnapután
14230 9 | szemem golyója is ugrált a zöcskölésben.~Szerettem volna én kiugrani
14231 9 | bőszülten. Ragadt eleinte a zökögős kocsiúton, aztán lefelé
14232 9 | ördög taligája. Rohan olyan zökögősen, ugrálósan, hogyha göndör
14233 11 | virágzásra tarkultak már. Minden zöldellt, virult. Vidám madárkák
14234 4 | otthagy. Ehetem a kökényt zölden.~Csak az isten adna egy
14235 8 | tízkor megjelent.~Csakaz a zöldesfehér ruha volt rajta, amelyik
14236 10 | róla, s fehér orom helyett zöldet látna a világ, vagy éppen
14237 6 | csak hozzá siettem. Ő a Zöldfa utcában lakott egy rendőrségi
14238 5 | megfordultam. Elmentem a Zöldkoszorúba. Ott vacsoráztam.~Szerencsére
14239 9 | mákos-mazsolás kalácsba zöldpaprikát.~Marcsa megenyhült arccal
14240 9 | taliga meg van rakva, púpozva zöldpaprikával.~És egy borvirágos orrú,
14241 9 | Mátyás vitézjátéka. Egy zöldposztós vadásztáblán avult kürtök,
14242 9 | A kertész ezen hordja a zöldségeit valahova a városba, megszokta:
14243 9 | kerítésen belől szőlőt, zöldséget, gyümölcsfákat lehetett
14244 9 | A völgyecskén túl erdő zöldült elő. No, ez kedves! Az erdőben
14245 9 | és szúnyogoknak szemtelen zöngicsélése.~Jer az ablakomra, kedves!...
14246 9 | Egyszer csak szúnyog is zöngicsélt a fejem körül. Nem is egy,
14247 2 | harangozás, csak olykor egy halk zördülést, olykor egy pattanást, olykor
14248 4 | el.~Végre mintha valami zördült volna!...~Megint...~A kőtörmeléken
14249 1 | de hál’istennek nem olyan zörgéssel. Átkozott zsámoly! De a
14250 5 | Reggel, alighogy fölkelek, zörget a postás: levelet hoz, hogy
14251 2 | töprengés után ráeszűdtem, hogy zörgetnem kell. Rugdosni fogom az
14252 3 | mindig hazaandalogtunk. Zörgettünk, beszóltunk az ablakon.~
14253 1 | A külső ajtó is nyikkan, zörren. Csend.~Még egy percet várok
14254 1 | igazságtalan gondolkodású vagy.~A zokogás egyszerre elszűnt. Az arcát
14255 3 | házból.~- Én is mondtam - zokogta Viki. - Mondtam: péntek
14256 11 | hajmeresztő rikoltozásai.~Sírtam, zokogtam a börtönömben. Egyszer hallom,
14257 10 | magyar vonalat Pragerhoftól Zomborig. Apámat igen szerettem.
14258 7 | Gyönyörű szőnyegek. Papagáj, zongora, pálmafa, bordószín plüssfotőjök,
14259 8 | dicsekvő.~- Ami Liszt Ferenc a zongorán, az vagyok én a női szíveken -
14260 9 | kótákról beszéltek. Maga is zongorázik? - kérdeztem szomorúan.~-
14261 9 | zongorázta nekem. S amíg zongorázott és danolt - ó, de nem azon
14262 9 | múltával! Akkor már maga zongorázta nekem. S amíg zongorázott
14263 6 | belőlem a versek.~Lassankint zordra fordult az idő. Hol eső
14264 9 | vállát, és mosolygott:~- Zrínyi nem kukoricával járt köztük.
14265 9 | iszen - erősködtem én -, Zrínyit is vaddisznó ölte meg.~Ilka
14266 10 | másnap beállított egy kis zsák rézpénzzel. Csupa krajcár...~-
14267 9 | öltöznöm.~Nézem a komisz zsákvászon ruhát. Előre is látom, hogy
14268 4 | szaggatott, gilicebokros, kék zsályás legelőn.~A lány állt és
14269 4 | meg: harangvirágot, fehér zsályát, középen mályvát. Össze
14270 1 | olyan zörgéssel. Átkozott zsámoly! De a kulcsot megtaláltam.
14271 1 | várnom, míg újra elalszik. A zsámolynak persze megint nekibotlottam,
14272 1 | lábujjhegyen a másik szobába. A zsámolyon csaknem keresztülbukfenceztem.
14273 7 | szeme úgy égett, mint a zsarátnok.~Az anyja megbotránkozva
14274 1 | egyik mellényemen egy belső zseb, abba dugtam.~És ezt jó
14275 1 | azonnal...~És tapogattam a zsebeimre.~- No, nézd, elvesztettem.~
14276 7 | megtapogatta a fiúnak a zsebeit:~- Nincs nálad cigaretta?~-
14277 1 | nálam van? Lyukas talán a zsebem: lecsúszott. Gyere, segíts
14278 9 | Fölpattantam a székről, s a zsebemre kaptam.~- A pénzem... -
14279 8 | haját is, szemöldökét is. A zsebkendője is szagos. A kabátja gallérján
14280 8 | volna ki. Láttam, hogy a zsebkendőjéért nyúl. Kitámolygott a szobából.~
14281 9 | izgalomtól.~Előrántottam a zsebkendőmet, s diadalmasan lebegtettem.~
14282 9 | Eleinte csak törülgettem a zsebkendőmmel az arcomról, térdemről,
14283 10 | és a szemére nyomta. A zsebkendőn csakhamar vízfoltok terjedtek
14284 1 | Egyszerre fölemelte az arcát a zsebkendőről, és a könnyein át mohón
14285 8 | S összehasonlítottam a zsebórámmal.~Végre!... Hallom a hangját,
14286 4 | bocskor. S fiatal még, alig zsemlyényi a domborodás a mellén.~A
14287 9 | ócska meszelő.~A gyerekhad zsibajog:~- Éljen a haza!~A falu
14288 6 | Néztem és néztem, boldog zsibbadozással. És még azután is, hogy
14289 10 | felé.~Ki lehet az a leány?~Zsidó-e, vagy örmény? Vagy oláh?~
14290 4 | két időske, fekete hajú zsidólány. Az egyik sápadtkás, a másik
14291 4 | juhászleány? Lehetetlen! A zsidólányok akkor nem csókolták volna
14292 4 | kérdeznem, hogy mit nézegettek a zsidólányokkal.~Szégyenkezve ballagtam
14293 9 | kisietett. Két gömbölyű zsidóleánnyal tért vissza.~A Szilágyi
14294 9 | Afféle komoly, okosdi szemű zsidóleány volt. Mikor hallgatott is,
14295 2 | egyedül ült ott: apja-anyja a zsinagógában. Bizonyára helyette is imádkoztak.~
14296 9 | volna a hajam, akkor is zsindelyszögekként meredt volna az égnek.~-
14297 6 | hosszú volna a nyakam, mint a zsiráfé.~De nem lehetett sokáig
14298 9 | nő. Láttunkra a hölgyek zsiráfokként nyújtogatták a nyakukat.
14299 9 | lehetett gombolni, és még zsírosabb nyakú, mint a délelőtti;
14300 9 | és különösen a kabátja zsírvonalas gallérjára. De hát az őz,
14301 10 | A másik szobában is nagy zsivajgás kerekedett, huppanás közben,
14302 8 | férjével marad, s tovább festi Zsolnaynak a szegfűket, klematiszokat
14303 9 | reverendával lódul neki egy-egy zsombéknak, mialatt a pipát magasra
14304 9 | vagy kétszáz lépésnyire a zsombékok között, szinte mohos a régiségtől.~-
14305 9 | másfél métereseket szökell a zsombékokon.~Bosszankodva vonulok be
14306 9 | a Hangliban!~S ugráltam zsombékról zsombékra. Körülöttem az
14307 10 | zenélőórámnak a zenéjét is.~A kis Zsorzsetből végre is nem maradt nekem,
14308 10 | jelenlétében nem mertem szólni Zsorzsethez, és ő is hallgatott. De
14309 10 | terjedtek el.~- Ó! Ó!~- De hát, Zsorzsetke - mondottam hozzásietve -,
14310 10 | az arca gödröcskéjét.~- Zsorzsetkém - rebegtem mámorosan -,
14311 10 | átmenjen a munkásokhoz, és Zsorzsettől értesülést kapjak.~Végre
14312 2 | valami egyenletes, halk zuborgás-zübörgés kezdődött, mintha távolról
14313 10 | buckós utcaköveket. Legyek zümmögnek. Alig egy-két ember lézeng
14314 8 | az olvasása, mintha méhek zümmögnének a szobámban. Zümmögött,
14315 11 | kisangyalbandának üdvösséget zümmögő zenéje. Ma a neved csak
14316 1 | Megint hallgattunk.~De nekem zúg a fejem, mint a malom.~Már
14317 2 | közelednének, csak marad a halk zúgás egyforma. Aztán csipp-csupp,
14318 2 | addig hiába, míg a harangok zúgnak.~Tapogatok ide-oda: hol
14319 2 | harangok újra megszólalnak, és zúgnak-búgnak tompán, hosszasan, mintha
14320 2 | mi titkos egyezségünknek.~Zúgó fejjel rohantam el. Mármost
14321 11 | virágárushoz. Magam választom meg a zugolyban tartott, bimbós virágok
14322 Inc | magamét.~- Helyes! Helyes! - zúgták rá vígan. - Téged választunk
14323 4 | ácsorogtam másfél órát a zuhogó esőben!~Csodálkozón pillantott.~-
14324 11 | élet merő értéktelenségek zűrzavara. Bolondok! Csak egy ér valamit:
14325 3 | volna vele, sőt a válla zúzódása folytán még a nyaka is úgy
14326 8 | fejem búbján is kegyetlen zúzódások.~Tessék most egy hónapot
|