1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-6577
Part, Chapter
1 0, Inc | kerültünk belé. Csak meresztjük a szemünket, csak tapogatódzunk,
2 0, Inc | tapogatódzunk, bizonytalankodunk. És a szívünk hüledez.~- Merre?~
3 0, Inc | lépünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél.~- Istenem!...~
4 0, Inc | Hova jutok?!~S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban,
5 0, Inc | nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek
6 0, Inc | sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál
7 0, Inc | bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén,
8 0, Inc | láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet.~ ~~
9 Eslo, 1 | 1~Egy pohos úr a Kávékirályban göcögve nevetett:~-
10 Eslo, 1 | Vagy hárman ültek még ott a reggelizőasztalnál, afféle
11 Eslo, 1 | éhgyomor-kedvetlen pesti urak. Mutatja a szomszédjának az újságot:~-
12 Eslo, 1 | Valami bélyeggyűjtő huncut...~A szomszéd asztalnál egy szintén
13 Eslo, 1 | szintén fiatalember ivogatta a teáját. A pohos úr szavaira
14 Eslo, 1 | fiatalember ivogatta a teáját. A pohos úr szavaira letette
15 Eslo, 1 | pohos úr szavaira letette a csészéjét, s odanézett.
16 Eslo, 1 | csészéjét, s odanézett. A két szemöldöke szinte egy
17 Eslo, 1 | szinte tüskézett, mint a megérinteti sündisznó bőre;
18 Eslo, 1 | orra szinte megkeményült.~A pohos akkor nyújtja az újságot
19 Eslo, 1 | akkor nyújtja az újságot a szomszédjának, s mutat a
20 Eslo, 1 | a szomszédjának, s mutat a hátulsó lapon egy pontra.~
21 Eslo, 1 | hátulsó lapon egy pontra.~A fiatalember fölkel, és feszülő
22 Eslo, 1 | és feszülő mellel fordul a pohosnak:~- Újságíró vagyok.
23 Eslo, 1 | vagyok. Ennek az újságnak a szerkesztőségéből. Hogy
24 Eslo, 1 | kérem, dehogy... - hebegi a pohos egyszerre soványra
25 Eslo, 1 | értettem, kérem... Csak itt ez a hirdetés - s mutat az újság
26 Eslo, 1 | gondoltam, bélyeggyűjtőnek a furfangja. Bocsánatot kérek.
27 Eslo, 1 | tudom. Bocsánatot kérek itt a közönség előtt... Nichts
28 Eslo, 1 | Mentegetődzőn rezgette mind a tíz ujját, s az arca olyan
29 Eslo, 1 | olyan színűvé vált, mint a húsvéti zsidólaska.~- Bocsánat,
30 Eslo, 1 | intézve - felelte katonásan a fiatalember -, csupán annyi
31 Eslo, 1 | fiatalember -, csupán annyi még a mondanivalóm, hogy a hirdetéseket
32 Eslo, 1 | még a mondanivalóm, hogy a hirdetéseket nem az újságírók
33 Eslo, 1 | nem az újságírók írják.~A terem azon részén minden
34 Eslo, 1 | minden arc arra fordult. Még a pincérek is nyulladt nyakkal
35 Eslo, 1 | nyulladt nyakkal álltak meg a futkosásban. A kassza hölgyének
36 Eslo, 1 | álltak meg a futkosásban. A kassza hölgyének is a levegőben
37 Eslo, 1 | futkosásban. A kassza hölgyének is a levegőben maradt a karja
38 Eslo, 1 | hölgyének is a levegőben maradt a karja az ötszemes cukortálcikával,
39 Eslo, 1 | vitorlázott az asztalok között a kefehajú újságíróhoz.~-
40 Eslo, 1 | Köszönöm, Csaba! - mondta a kezét vidáman odanyújtva,
41 Eslo, 1 | kar nevében köszönöm! És a magam nevében is külön.
42 Eslo, 1 | külön. Pincér, hozza ide a teámat amonnan az ablakból,
43 Eslo, 1 | Csaba kedvetlenül kevergette a teáját.~- Nem tűröm, hogy
44 Eslo, 1 | Micsoda piaci beszéd. Csak a ruhájuk úri ezeknek.~A cvikkeres
45 Eslo, 1 | Csak a ruhájuk úri ezeknek.~A cvikkeres újságíró legyintett:~-
46 Eslo, 1 | nem is halljuk. Mint ahogy a fiáker-dübörgést nem halljuk,
47 Eslo, 1 | valahogy ott ül egyszer a szerkesztőségben. Én is
48 Eslo, 1 | amelyiken nem mártok ecsetet a festékbe. Lotz azt mondta,
49 Eslo, 1 | rá se nézek az ecsetre. A szobrászaton a lelkem. Csak
50 Eslo, 1 | ecsetre. A szobrászaton a lelkem. Csak időt nem találok
51 Eslo, 1 | Mellékesen is művelheted.~Csaba a fejét rázta.~- Mindent lehet
52 Eslo, 1 | megfordult az érzése, mint ahogy a lokomotív megfordul egy
53 Eslo, 1 | megfordul egy kerek vaslapon: a szobrászatnak fordult. Bár
54 Eslo, 1 | fordult. Bár akkor még csak a szemével, szívével.~Olaszországban
55 Eslo, 1 | akkoriban, és néhány cikket írt a carrarai márványbányákról.
56 Eslo, 1 | márványbányákról. Egy újság közölte a cikkeit, hát írt más cikkeket
57 Eslo, 1 | hazakerült, egyre gyakrabban ült a szerkesztőségben. Egy májbajos
58 Eslo, 1 | semmit se ért is hozzá. A betegmájút egyszer aztán
59 Eslo, 1 | aztán meggyógyította maga a jó Isten. Ő meg a helyén
60 Eslo, 1 | meggyógyította maga a jó Isten. Ő meg a helyén maradt a szerkesztőségi
61 Eslo, 1 | Isten. Ő meg a helyén maradt a szerkesztőségi íróasztalnál.~
62 Eslo, 1 | azért az esze egyre csak a szobrászságon füstölt. Érdeklődéssel
63 Eslo, 1 | füstölt. Érdeklődéssel járt el a Műcsarnok szobrászainak
64 Eslo, 1 | Műcsarnok szobrászainak a kiállításaira. Otthon meg
65 Eslo, 1 | egy-két évig megéljen, míg a nevét megismerik, és keresik
66 Eslo, 1 | egy erős hajóm. ~Pedig hát a tenyerébe tett egyszer a
67 Eslo, 1 | a tenyerébe tett egyszer a Sors tízezer koronánál nagyobb
68 Eslo, 1 | birtoknak és kastélynak a fele örökletét. Az apja
69 Eslo, 1 | hogy gazdálkodó legyen azon a birtokon, mint az ősök.
70 Eslo, 1 | birtokon, mint az ősök. A húgát - egy nálánál egy
71 Eslo, 1 | férjhez apanázzsal, vagy a birtok fele értékének a
72 Eslo, 1 | a birtok fele értékének a megváltásával, ha maga az
73 Eslo, 1 | beszélgettek már kicsi korukban is.~A két testvér úgy szerette
74 Eslo, 1 | családban is, ahol fiú és leány a testvér, s nincs anya. A
75 Eslo, 1 | a testvér, s nincs anya. A leány szíve az anyai szív:
76 Eslo, 1 | leány szíve az anyai szív: A leány keze az anyai kéz.
77 Eslo, 1 | leány keze az anyai kéz. A leány lelke a fehér árnyék,
78 Eslo, 1 | anyai kéz. A leány lelke a fehér árnyék, amely együtt
79 Eslo, 1 | árnyék, amely együtt jár a fiú fekete árnyékával az
80 Eslo, 1 | árnyékával az élete minden útján. A fiú meg oszlopa a lánynak
81 Eslo, 1 | útján. A fiú meg oszlopa a lánynak otthon, védelme
82 Eslo, 1 | lánynak otthon, védelme a távolban is. Ha nem is egyszerre
83 Eslo, 1 | mindholtukig.~- Jolán - mondta a húgának este a temetés után -,
84 Eslo, 1 | mondta a húgának este a temetés után -, maradjon
85 Eslo, 1 | temetés után -, maradjon a tied a birtok: menj vele
86 Eslo, 1 | után -, maradjon a tied a birtok: menj vele férjhez
87 Eslo, 1 | Mihelyt aztán pénzre válthatom a művészetemet, nem terhellek
88 Eslo, 1 | hálálkodott könnyes szemmel a leány -, te mindig jó voltál...~
89 Eslo, 1 | te mindig jó voltál...~A menj férjhez ahhoz a falu
90 Eslo, 1 | A menj férjhez ahhoz a falu jegyzőjének a segédje
91 Eslo, 1 | ahhoz a falu jegyzőjének a segédje volt, egy nyalom-bajszú
92 Eslo, 1 | ruhája nem volt több annál a vadászruhánál, de nyakkendőt
93 Eslo, 1 | meghajolni, és pátosszal mondta a hölgyeknek:~- Kezét csókolom.~
94 Eslo, 1 | parasztokkal huszonegyezett a falu kocsmájában.~A temetés
95 Eslo, 1 | huszonegyezett a falu kocsmájában.~A temetés előtt nem léphetett
96 Eslo, 1 | temetés előtt nem léphetett be a házba. Jolánra már gyermekkorában
97 Eslo, 1 | meg, Jolán se gondoljon a birtok eladására.~Az a háromszáz
98 Eslo, 1 | gondoljon a birtok eladására.~Az a háromszáz hold föld volt
99 Eslo, 1 | hold föld volt az öregnek a lelke.~Csaba már akkor festegetett.
100 Eslo, 1 | és festegetett, de csak a tanítóit, gyerekpajtásait,
101 Eslo, 1 | Gimnáziumos korában meg a kocsisukat rajzolta le emlékezetből
102 Eslo, 1 | azért nem gondolt rá, hogy a fiát művészi pályára nevelje.~-
103 Eslo, 1 | pályára nevelje.~- Föld való a magyarnak, nem pacsmag.~
104 Eslo, 1 | magyarnak, nem pacsmag.~A fia elvégezte a gimnáziumot.
105 Eslo, 1 | pacsmag.~A fia elvégezte a gimnáziumot. Az apja úgy
106 Eslo, 1 | jogászkodik, pedig hát Csaba a Lotz iskolájában, később
107 Eslo, 1 | olvasta el neki Csabának a leveleit, München helyett
108 Eslo, 1 | mindig Budapestet mondva. És a havipénzek utalványait is
109 Eslo, 1 | helyett persze Münchenbe.~Azt a jegyzősegédet bizony Csaba
110 Eslo, 1 | se vélte méltó férjnek. A fejüket hányó-vető, cifra-nyakkendős
111 Eslo, 1 | idegenkedett.~Mondta is a húgának:~- Vigyázz, mert
112 Eslo, 1 | húgának:~- Vigyázz, mert ez a légy nem téged dong, hanem
113 Eslo, 1 | légy nem téged dong, hanem a tányérodat.~Jolán azonban
114 Eslo, 1 | hogy el ne ítélj senkit a szegénységéért. Én ösmerhetem
115 Eslo, 1 | szegénységéért. Én ösmerhetem csak a szívét Jenőnek...~És akkor
116 Eslo, 1 | akkor már könnybe borult a szeme.~- Semmit se kérek
117 Eslo, 1 | Semmit se kérek Istentől a miatyánkon túl, csak ezt
118 Eslo, 1 | piros-szőke falusi kisasszony. A haját is csak falusiasan
119 Eslo, 1 | sallangfürtökkel szépítse. Csaba a temetés után csak addig
120 Eslo, 1 | történt. Csendes esküvő volt, a gyászhoz alkalmazott. Csak
121 Eslo, 1 | gyászhoz alkalmazott. Csak a pap, jegyző s a két tanú
122 Eslo, 1 | alkalmazott. Csak a pap, jegyző s a két tanú a vendég.~Ebéd
123 Eslo, 1 | pap, jegyző s a két tanú a vendég.~Ebéd után Csaba
124 Eslo, 1 | után Csaba félreszólította a sógort:~- Jegyezd meg -
125 Eslo, 1 | Jegyezd meg - mondta erősen a szemébe -, hogy én ugyan
126 Eslo, 1 | hogy én ugyan odaadtam a vagyonomat Jolánnak, de
127 Eslo, 1 | vagyonomat Jolánnak, de nekem a legszentebb, legbecsültebb
128 Eslo, 1 | gondolt többé vásznakra: a fejében leginkább két szobornak
129 Eslo, 1 | leginkább két szobornak a képét forgatta. Az egyik
130 Eslo, 1 | forgatta. Az egyik szobor a Bertheliér-t ábrázoló szobor
131 Eslo, 1 | ember, amint dacosan áll a bilincseiben, s az öklét
132 Eslo, 1 | Nem ölhettek meg teljesen! A másik szobor: Carpeaux szobra
133 Eslo, 1 | szobor: Carpeaux szobra a párizsi operaházban: táncoló
134 Eslo, 1 | gondolt többé másra, csak arra a két szoborra: mi van bennük,
135 Eslo, 1 | hogy annyira megrezegtetik a lelket? A milói Vénusz,
136 Eslo, 1 | megrezegtetik a lelket? A milói Vénusz, a kapitóliumi
137 Eslo, 1 | lelket? A milói Vénusz, a kapitóliumi Vénusz, a belvederi
138 Eslo, 1 | Vénusz, a kapitóliumi Vénusz, a belvederi Apolló és másminden
139 Eslo, 1 | másminden szobor-remekek csak a szemet gyönyörködtetik,
140 Eslo, 1 | szemet gyönyörködtetik, az a két szobor azonban a mellben
141 Eslo, 1 | az a két szobor azonban a mellben mozdít.~Mi van bennük?~
142 Eslo, 1 | érkezett, mikor megtalálta a választ:~- Vér van bennük,
143 Eslo, 1 | van bennük: eksztázis.~Ez a szó: eksztázis, úgy rendített
144 Eslo, 1 | eksztázis, úgy rendített a lelkén, mint Nagy Konstantin
145 Eslo, 1 | szobrászai mind nem értették a művészetüket: csigavérű
146 Eslo, 1 | vért az erekbe! S akkor a márvány is meleg és él!~-
147 Eslo, 1 | többé az erszényükben. Csak a húgát találta otthon.~Jolán
148 Eslo, 1 | megváltozott, hogy alig ismert reá. A mindig piroskás szőke, telt
149 Eslo, 1 | halvány arc mosolygott rá. A homloka azelőtt is magasas
150 Eslo, 1 | az arc megvékonyult, még a homloka is magasabbnak látszott.
151 Eslo, 1 | hegyeske, finom álla maradt a régi.~Csaba a viszontlátás
152 Eslo, 1 | álla maradt a régi.~Csaba a viszontlátás első perceiben
153 Eslo, 1 | közelgő jelei változtattak a húgán, vagy hogy valami
154 Eslo, 1 | szemmel vont vállat:~- Valahol a városban időz.~A testvér
155 Eslo, 1 | Valahol a városban időz.~A testvér olvas a testvére
156 Eslo, 1 | városban időz.~A testvér olvas a testvére arcán: Csaba azonnal
157 Eslo, 1 | megértette, hogy Jolán nem a szerencse csillaga alatt
158 Eslo, 1 | már tudta, hogy kártyás a fráter, és cigánnyal dombérozó.
159 Eslo, 1 | és cigánnyal dombérozó. A postán egyre sűrűbben érkeznek
160 Eslo, 1 | egyre sűrűbben érkeznek a váltó-óvatolások.~Csaba
161 Eslo, 1 | csak annyi ideig időzött a házban, míg a sógora haza
162 Eslo, 1 | ideig időzött a házban, míg a sógora haza nem érkezett.~
163 Eslo, 1 | ha én bele nem egyezek a házasságtokba. Hát mától
164 Eslo, 1 | úriember, vagy pedig...~S a nézése fekete felhőből kilobogó
165 Eslo, 1 | köpönyeg alatt hordja ő is a képkereskedőhöz a vásznait.
166 Eslo, 1 | hordja ő is a képkereskedőhöz a vásznait. De bajos az ilyen
167 Eslo, 1 | érzi magát. Inkább éhen hal a kenyérdomb mellett, hogysem
168 Eslo, 1 | ludaktól tanuljon-e szárnyalni a sas? Azoktól tanulgassa-e
169 Eslo, 1 | sas? Azoktól tanulgassa-e a szobrászságnak a mesterségi
170 Eslo, 1 | tanulgassa-e a szobrászságnak a mesterségi részét, akiket
171 Eslo, 1 | mindjárt az első szobrával a nullák közé nyom? És még
172 Eslo, 1 | tudott többé róla. Jolán csak a nevenapján írt neki, meg
173 Eslo, 1 | nevenapján írt neki, meg a születése napján, no meg
174 Eslo, 1 | megvagyunk - írta mindig a levelei végén.~Csaba nem
175 Eslo, 1 | hogy teljesen megismeri a baját. A szerkesztőségi
176 Eslo, 1 | teljesen megismeri a baját. A szerkesztőségi dolgai is
177 Eslo, 1 | lekötötték, meg egyre csak a szobrászságon forgott minden
178 Eslo, 1 | minden kereke az elméjének. A szobája gipszporral, gipszfigurákkal
179 Eslo, 1 | ornamentális gipszfigurákat a mennyezetre. Minden vonása
180 Eslo, 1 | kézzel dolgozott, mert hiszen a gipsz mindjárt merevül:
181 Eslo, 1 | elvenni belőle már csak abban a percben. Csaba hát a ráérő
182 Eslo, 1 | abban a percben. Csaba hát a ráérő idejében szintén gipszből
183 Eslo, 1 | csak az arca kész, másiknak a feje csak mint valami kis
184 Eslo, 1 | valami kis madártojás, de a ruhája ráncai tökéletesek.
185 Eslo, 1 | hogy egyik ötlete rásiet a másikra, és félrenyomja.
186 Eslo, 1 | Most már huszonhat éves. A kezében benne van minden
187 Eslo, 1 | benne van minden fogása a művészetnek, de nem bír
188 Eslo, 1 | nem bír kigázolódni sehogy a maga útjára!~- Csak tízezer
189 Eslo, 1 | azon gondolkodott, hogy a húgának és sógorának eléje
190 Eslo, 1 | és sógorának eléje teríti a szándékait és reménységeit.
191 Eslo, 1 | vessen az életének. Hiszen a birtok százezreket érő,
192 Eslo, 1 | adta. Ha nincs pénzük, ad a hitelintézet a birtokra,
193 Eslo, 1 | pénzük, ad a hitelintézet a birtokra, hiszen a fele
194 Eslo, 1 | hitelintézet a birtokra, hiszen a fele még az ő nevén van.~
195 Eslo, 1 | néhány napot. Irtózott attól a gondolattól, hogy megterhelje
196 Eslo, 1 | gondolattól, hogy megterhelje a birtokot. Az apjuk úgy beszélt
197 Eslo, 1 | hallatára is valamely birtoknak a megterheléséről, mintha
198 Eslo, 1 | volt azidőtájt. Nem is írt a húgának: gondolta, meglepi
199 Eslo, 1 | inkább rázatta magát egy órát a tél hidegében, hogy annál
200 Eslo, 1 | hogy annál kedvesebb legyen a hazatoppanása.~Jolánt megint
201 Eslo, 1 | otthon. Örömmel csókolta meg a két gyermeket is. Jolánka,
202 Eslo, 1 | idősebbik már kétéves, Jenő, a pólyás már nyolchónapos.~
203 Eslo, 1 | nyolchónapos.~Jolán lesütötte a szemét, mikor a bátyja azt
204 Eslo, 1 | lesütötte a szemét, mikor a bátyja azt tudakolta, hogy
205 Eslo, 1 | bátyja azt tudakolta, hogy a sógor hogyan viselkedik.~-
206 Eslo, 1 | viselkedik.~- Hát még néha eljár a városba - felelte Jolán
207 Eslo, 1 | városba - felelte Jolán a padlóra pislogva -, de már
208 Eslo, 1 | többet értett az arcából a húgának...~De aztán egy
209 Eslo, 1 | múlván arra gondolt, hogy a sógor is higgad, okosodik
210 Eslo, 1 | higgad, okosodik az idővel, s a gyermekeinek él majd. Elmondta
211 Eslo, 1 | gyermekeinek él majd. Elmondta a húgának, micsoda reménytüzek
212 Eslo, 1 | hát versenyfutónak kolonc a lábán... Ő már nem várhat!~-
213 Eslo, 1 | arccal nézett maga elé.~- A birtok - rebegte fájdalmas
214 Eslo, 1 | fakadt:~- Mit tehetek? Apja a gyermekeimnek.~A sógor akkor
215 Eslo, 1 | tehetek? Apja a gyermekeimnek.~A sógor akkor érkezett haza.
216 Eslo, 1 | ajka. De hát mit segít az a bajon, ha agyoncsapja azt
217 Eslo, 1 | bajon, ha agyoncsapja azt a frátert? És hát a két gyermek?~
218 Eslo, 1 | agyoncsapja azt a frátert? És hát a két gyermek?~S még a sógor
219 Eslo, 1 | hát a két gyermek?~S még a sógor hágott feljebb:~-
220 Eslo, 1 | következtek. És Csaba meg se hált a családi hajlékban: utazott
221 Eslo, 1 | nap múlván levél követte. A sógor arra kérte, hogy a
222 Eslo, 1 | A sógor arra kérte, hogy a birtok másik felét is engedje
223 Eslo, 1 | akkor az adósság rendezhető, a tízezer korona is kikerül
224 Eslo, 1 | esküszik Istenre, becsületre és a gyermekei boldogságára,
225 Eslo, 1 | soha többé kártyát nem vesz a kezébe.~A levél alján Jolán
226 Eslo, 1 | kártyát nem vesz a kezébe.~A levél alján Jolán írása:~
227 Eslo, 1 | írása:~Jenő megesküdött a feszületre, hogy úgy lesz.~
228 Eslo, 1 | hogy úgy lesz.~Csaba kiadta a jogosítást, hogy az ő részét
229 Eslo, 1 | részét is Jolán nevére írják a telekkönyvben. S várta az
230 Eslo, 1 | írt Jolán:~Édes jó Csabám!~A poklok ajtajában térdemre
231 Eslo, 1 | koronát. Ha nem teheted, a birtok május 4-én dobra
232 Eslo, 1 | dobra kerül.~S elmagyarázta a levélben, hogy Jenő egy
233 Eslo, 1 | kártyázott két nap, két éjjel a kaszinóban. Az első nap
234 Eslo, 1 | koronán fölül nyert tőle, a második nap vesztett. Akkor
235 Eslo, 1 | nap vesztett. Akkor már a vesztesége kötötte a kártyaasztalhoz.
236 Eslo, 1 | már a vesztesége kötötte a kártyaasztalhoz. Ő csavarta
237 Eslo, 1 | kártyaasztalhoz. Ő csavarta ki otthon a pisztolyt a kezéből. Fekszik
238 Eslo, 1 | csavarta ki otthon a pisztolyt a kezéből. Fekszik most betegen,
239 Eslo, 1 | még meg lehetne menteni a birtokot, s akkor vagy tíz
240 Eslo, 1 | Jenő azonnal levetetné a nevét a birtokról, és soha
241 Eslo, 1 | azonnal levetetné a nevét a birtokról, és soha többé
242 Eslo, 1 | életben nem venne pénzt a kezébe.~Csaba kezéből kiesett
243 Eslo, 1 | kezébe.~Csaba kezéből kiesett a levél. Csak ült lelkehagyottan,
244 Eslo, 2 | 2~Másnap történt az a kávéházi kis szóváltás,
245 Eslo, 2 | kis szóváltás, mikor az a másfél mázsás úr fölnevetett
246 Eslo, 2 | Ákos kolléga magára hagyta, a teája után rágyújtott nagyszomorún
247 Eslo, 2 | rágyújtott nagyszomorún a pipácskájára, és csak úgy
248 Eslo, 2 | szokásképpen fogja először is a maguk újságját.~Tekinti
249 Eslo, 2 | hirdetés az, amelyikre az a gyanú, hogy nem tisztességes
250 Eslo, 2 | nem tisztességes embernek a munkája?~A Házasság rovatában
251 Eslo, 2 | tisztességes embernek a munkája?~A Házasság rovatában mindjárt
252 Eslo, 2 | rovatában mindjárt rá is talál a szeme:~FÉRJHEZ ADNÁM a lányomat
253 Eslo, 2 | talál a szeme:~FÉRJHEZ ADNÁM a lányomat művelt fiatalemberhez,
254 Eslo, 2 | kártyás, és ép, egészséges. A lányom móringja most 300
255 Eslo, 2 | talán milliókra is rúgó.~Cím a kiadóhivatalban.~Csaba nem
256 Eslo, 2 | azonban ő is tudott, hogy a kiadóhivatalokban az efféle
257 Eslo, 2 | hirdetéseket bent firkálják. A bélyegkereskedés annyira
258 Eslo, 2 | nyirkálnak és gyűjtenek. A kiadóhivatali emberek ilyen
259 Eslo, 2 | meg-megüresedik egy-egy kis tér a hirdetések lapján. S vannak
260 Eslo, 2 | címzetten levelet küldenek a kiadóhivatalnak írt levél
261 Eslo, 2 | írt levél mellé:~„Kérem a t. kiadóhivatalt, szíveskednének
262 Eslo, 2 | szíveskednének ráírni erre a levélre a hirdetőnek a nevét,
263 Eslo, 2 | szíveskednének ráírni erre a levélre a hirdetőnek a nevét, s hogy
264 Eslo, 2 | erre a levélre a hirdetőnek a nevét, s hogy el is küldenék
265 Eslo, 2 | hogy el is küldenék neki.”~A bélyeget is nagybecsületesen
266 Eslo, 2 | nagybecsületesen ráraggatják.~A kiadóhivatali bélyeg-huncut
267 Eslo, 2 | arat...~- Pesti erkölcsök!~A nap folyamán mégis elő-előötlött
268 Eslo, 2 | elő-előötlött az eszében az a hirdetés.~Hátha igaz? Hátha
269 Eslo, 2 | társaságokba, bálokra. Vagy azon a környéken nincsenek hozzáillő
270 Eslo, 2 | akinek az apja börtönben ül: a leányt azon a vidéken nem
271 Eslo, 2 | börtönben ül: a leányt azon a vidéken nem viheti a családjába
272 Eslo, 2 | azon a vidéken nem viheti a családjába semmiféle úriember.
273 Eslo, 2 | olyan rút, hogy nincs az a férfi, aki ránézne. A hirdetés
274 Eslo, 2 | az a férfi, aki ránézne. A hirdetés mindenképpen gyanús.
275 Eslo, 2 | nem bent koholt hirdetés, a hirdetkező leányt csak nem
276 Eslo, 2 | korona!... ötszörösen is a megváltó hatvanezer!...
277 Eslo, 2 | találkoznak: nem lehetetlen, hogy a leányt ha ismerné, elvenné
278 Eslo, 2 | egyszer csak őrá is rákerül a házasság kérdése...~El-ellegyintette
279 Eslo, 2 | de olyan volt az, mint a bögöly, amelyet hiába legyint
280 Eslo, 2 | amelyet hiába legyint el a ló, a tehén, az ökör: a
281 Eslo, 2 | amelyet hiába legyint el a ló, a tehén, az ökör: a bögöly
282 Eslo, 2 | a ló, a tehén, az ökör: a bögöly csak egyet kanyarodik,
283 Eslo, 2 | visszatér.~Délután, hogy bement a szerkesztőségbe, benézett
284 Eslo, 2 | szerkesztőségbe, benézett előbb a kiadóhivatalba az apróhirdetések
285 Eslo, 2 | Mondják csak: tréfa ez a hirdetés? Vagy csakugyan... -
286 Eslo, 2 | Balogh úr is?... Tessék, itt a cím:~Ó Péter bornagykereskedő
287 Eslo, 2 | csupa Ó-karikával volt tele a sötétség, fal és mennyezet,
288 Eslo, 2 | mennyezet, ég és föld, mind a világ. Hiába mondogatta:
289 Eslo, 2 | mondogatta: nem úrnak való ügy! A háromszázezer korona nullái
290 Eslo, 2 | nullái is csupa Ó és Ó! S a közepén külön a Jolán hatvanezer
291 Eslo, 2 | és Ó! S a közepén külön a Jolán hatvanezer koronája
292 Eslo, 2 | hatvanezer koronája csupa ÓÓÓÓÓ. A leányra nem is gondolt,
293 Eslo, 2 | leányra nem is gondolt, csak a poklot megváltható hatvanezer
294 Eslo, 2 | üzletes elmének minden üzlet. A házasság is üzlet.~Reggel,
295 Eslo, 2 | homlokkal gondolkodott ismét a hirdetésen, utálat fogta
296 Eslo, 2 | megmosdott, megint csak a húga könnyeskínos arcát
297 Eslo, 2 | látta:~- Ments meg! Húzz ki a gödörből! Az örvényből!
298 Eslo, 2 | gödörből! Az örvényből! A pokolból!~Mikorra kilépett
299 Eslo, 2 | pokolból!~Mikorra kilépett a kapun, már úgy szorongott
300 Eslo, 2 | kapun, már úgy szorongott a melle, hogy szinte fulladozott
301 Eslo, 2 | egy recept mentheti meg, s a recept beleesik véletlenül
302 Eslo, 2 | esik oda, otthagyom. De a húgom élete!... És történetesen
303 Eslo, 2 | azt az orvost elgázolta a recept megírása után a villamos...~
304 Eslo, 2 | elgázolta a recept megírása után a villamos...~Szinte vért
305 Eslo, 2 | fölemeli tiltakozó kezét a koporsóból: - A földem!...
306 Eslo, 2 | tiltakozó kezét a koporsóból: - A földem!... A földetek!...~
307 Eslo, 2 | koporsóból: - A földem!... A földetek!...~És mintha vele
308 Eslo, 2 | mind élete fogytáiglan:~- A házunk... a földünk...~Az
309 Eslo, 2 | fogytáiglan:~- A házunk... a földünk...~Az ősi ház, az
310 Eslo, 2 | mindholtunkig.~Ment volna a szokott reggelizőhelyére
311 Eslo, 2 | szokott reggelizőhelyére a Kávékirályba, de mintha
312 Eslo, 2 | láthatatlan kezek tolták volna a József körútnak. Egyszer
313 Eslo, 2 | megdöbbenve látja, hogy a Práter utcának az elején
314 Eslo, 2 | is, mint minden lépésre a fővárosban. Üzlet és üzlet
315 Eslo, 2 | üzlet! De hát ha Ó Péternek a házasság is üzlet, hideg,
316 Eslo, 2 | egyszer valami üzletbe ebben a csupa-üzlet világban?~S
317 Eslo, 2 | jövője nem nyom-e többet a font másik serpenyőjén?~-
318 Eslo, 2 | másik serpenyőjén?~- Lássuk a portékát, s mérjünk!~Ment
319 Eslo, 2 | beljebb, feljebb. Mint ahogy a vágóhíd néma barma menne,
320 Eslo, 2 | ügy!~De megint megsiramlik a fülében Jolán hangja:~-
321 Eslo, 2 | cigarettavégre, amely ott hevert a lába előtt. Az ő élete is
322 Eslo, 2 | érjen-e ezután, mint az a cigarettacsutak?~De aztán
323 Eslo, 2 | mit csüggedezek! Nekem ez a házasság csak gázló. Gázló
324 Eslo, 2 | ki húzza ki. Ha pedig ez a házasság maga is gödör,
325 Eslo, 2 | ebből már kivergődök én a magam erejéből is! Itt minden
326 Eslo, 2 | kellemetlen kisasszonnyal - míg a pénzét vissza nem fizetem?
327 Eslo, 2 | Boldogságról nincs szó a hirdetésben. Aki így megy
328 Eslo, 2 | boldog, nincs maradása. Tehát a kisasszonynak se lesz mellettem
329 Eslo, 2 | majd. Tehát visszafizetem a pénzét, kamatos kamattal
330 Eslo, 2 | palack egymáson. Pinceszag. A bolt belseje pincébe mélyed.
331 Eslo, 2 | aki épp akkor billeg elő a pincéből.~- Ó Péter úrral
332 Eslo, 2 | Nem itt lakik - felelte a pincemester -, a hirdetés
333 Eslo, 2 | felelte a pincemester -, a hirdetés ügyében?... Csak
334 Eslo, 2 | mosolygó szemmel mutatott a pultra.~A tiszt már akkor
335 Eslo, 2 | szemmel mutatott a pultra.~A tiszt már akkor Csabát vizsgálta
336 Eslo, 2 | végez, és borítékba helyezi a levelet, meg le is ragasztja.~
337 Eslo, 2 | az asztalhoz.~Megmártotta a tollát. S a pincemesterhez
338 Eslo, 2 | Megmártotta a tollát. S a pincemesterhez fordult,
339 Eslo, 2 | az Ó Péter? Miféle úr? És a lánya is hát... Azonban
340 Eslo, 2 | cilinderes fiatalember lépett a boltba, fekete felsőkabátos,
341 Eslo, 2 | úrral volna ügyem...~Csaba a maga névjegyére írt csak:~
342 Eslo, 2 | írt csak:~26 éves vagyok. A hirdetés pontjainak megfelelek.
343 Eslo, 2 | mint bármelyik jelentkezőé. A móringgal értékben egyező.
344 Eslo, 2 | egyező. Katona voltam. Ha a család megismerni óhajt,
345 Eslo, 2 | bármikor is izenhet vagy írhat a szerkesztőségbe. Délután
346 Eslo, 2 | Délután 5-től 9-ig ott vagyok.~A kártya másik felére odaírta
347 Eslo, 2 | másik felére odaírta még a neve elé: Tófalusi. S egy
348 Eslo, 2 | sajnálta, hogy nem nyomatta rá a kártyája sarkára a címerét
349 Eslo, 2 | nyomatta rá a kártyája sarkára a címerét is.~Mikorra elvégezte,
350 Eslo, 2 | komoly fiatalember várt a helyére.~- Bolondság! -
351 Eslo, 2 | végén még bosszúsabban rázta a fejét:~- Nem merek tükörbe
352 Eslo, 2 | szembeköpöm magamat! - A Körúton már arra gondolt,
353 Eslo, 2 | visszafordul, és eltépi a levelét. De jött a villamosa,
354 Eslo, 2 | eltépi a levelét. De jött a villamosa, hát csak legyintett,
355 Eslo, 2 | már nem is gondolt arra a furcsa ügyre. Azon forgott
356 Eslo, 2 | de hát az uzsorások csak a fejüket rázták az üzletre.
357 Eslo, 2 | fejüket rázták az üzletre. A kávés is elhárította:~-
358 Eslo, 2 | ez nem az én szakmám...~A következő napokban egy püspökkel
359 Eslo, 2 | levelet járt ki magának a közoktatásügyi miniszterhez,
360 Eslo, 2 | Hiába! Hiába! Még csak a gipszfiguráit és rajzait
361 Eslo, 2 | és rajzait se nézték meg. A hetvenezer koronától mindenki
362 Eslo, 2 | sikoltás:~Ments meg bennünket! A fővárosban sokféle alkalmat,
363 Eslo, 2 | Csaba alig állt már a lábán a kálváriája járásától.~ ~
364 Eslo, 2 | Csaba alig állt már a lábán a kálváriája járásától.~ ~
365 Eslo, 3 | 3~A harmadik hét szombatján
366 Eslo, 3 | kerekképű, hentesforma úr lépett a szerkesztőség azon szobájába,
367 Eslo, 3 | Én vagyok.~- Ó Péter a nevem.~Csaba nézett rá,
368 Eslo, 3 | legyén át néz valakire. A nézett ember: zömök test,
369 Eslo, 3 | zsakettruhába, hogy jelen legyen a Magyar Mészárosok és Hentesek
370 Eslo, 3 | aztán kezet nyújtott, és a szerkesztői szalonba vezette
371 Eslo, 3 | szerkesztői szalonba vezette a vendégét.~- Tessék.~- Tudakozódtam
372 Eslo, 3 | felől is - kezdte Ó Péter, a szemét Csaba arcán és ruháján
373 Eslo, 3 | Ön tehát földbirtokosnak a fia. Jogot is hallgatott
374 Eslo, 3 | Házasságot nem ígért egyiknek se. A fizetése: csak éppen hogy
375 Eslo, 3 | igen szép...~- Kérem, csak a tárgyról.~- Tehát az információk
376 Eslo, 3 | nemigen forog, csak éppen a télen járt el néhány barátjához
377 Eslo, 3 | néhány barátjához vacsorára. A háziasszonyának nem tartozik.
378 Eslo, 3 | csakugyan pénz kell, ha a kisasszony ép és egészséges...~-
379 Eslo, 3 | Nem púpos?~- Egyenes, mint a lénia.~- Nem sánta?~- Úgy
380 Eslo, 3 | arcán.~- Karcsú?~- Mint a nádszál.~Csaba gondolkodva
381 Eslo, 3 | ijednek meg az arcától még a lovak is?...~- Szép, mint
382 Eslo, 3 | házi ügy?~- Most jött ki a klastromból. Kisgyermek
383 Eslo, 3 | Kisgyermek kora óta élt a klastromban. Ott nőtt fel.~
384 Eslo, 3 | Jelesen maturált.~- Hát mi a hibája? Mégis hát, mi a
385 Eslo, 3 | a hibája? Mégis hát, mi a hibája a kisasszonynak?~-
386 Eslo, 3 | Mégis hát, mi a hibája a kisasszonynak?~- A hibája? -
387 Eslo, 3 | hibája a kisasszonynak?~- A hibája? - és most már Ó
388 Eslo, 3 | már Ó Péter pillogott - a hibája? Hát az a hibája,
389 Eslo, 3 | pillogott - a hibája? Hát az a hibája, semmi egyéb hibája...~-
390 Eslo, 3 | Csupán annyi az értelme a nyilatkozatomnak, hogy özvegyember
391 Eslo, 3 | hordozhatom társaságokba a leányomat. Ő maga nem választott
392 Eslo, 3 | mennyien jelentkeztek?~Csaba a fejét rázta.~- Nem érdekel.~-
393 Eslo, 3 | került, hogy ezt megtudjam.~A beszédje tisztának látszott.
394 Eslo, 3 | nyugodt minden szava, mint a gyakorlott üzletes embereké.
395 Eslo, 3 | gyakorlott üzletes embereké. A pomádészag, amely felőle
396 Eslo, 3 | volt fővárosias, de hát a fővárosban is élnek ilyen
397 Eslo, 3 | élnek ilyen félig-urak.~- És a kedves leánya is elfogad?~-
398 Eslo, 3 | gondolkodott.~- Hát akkor a házasság még messze jár.
399 Eslo, 3 | hogy udvarolgatok előbb a leányának. Bálokba, Kuglerhez,
400 Eslo, 3 | fürdőre kísérgetem...~- A leányom három nap múlván
401 Eslo, 3 | leányom három nap múlván a felesége lehet.~Csaba szinte
402 Eslo, 3 | Sürgős? Mért sürgős?~- Csak a lehetséget mondom. Én mentül
403 Eslo, 3 | mentül előbb óhajtanám. A lányom, mondtam már, hogy
404 Eslo, 3 | semmit se tud az ügyről.~- A móringot készpénzben adja
405 Eslo, 3 | móringot készpénzben adja a leányának?~- Önnek. Akár
406 Eslo, 3 | egybekelés előtt való órában a közjegyző előtt. Mégis engedje
407 Eslo, 3 | képest: tapasztalatlan ezen a téren.~Csaba habozva nézett
408 Eslo, 3 | téren.~Csaba habozva nézett a szoba szögletébe. Eléje
409 Eslo, 3 | terítse ennek az embernek a húga keserves ügyét? Nem,
410 Eslo, 3 | tartozik, hogy férjet választ a lányának, s a közjegyző
411 Eslo, 3 | férjet választ a lányának, s a közjegyző asztalára olvassa
412 Eslo, 3 | közjegyző asztalára olvassa a leányának a móringját. Aki
413 Eslo, 3 | asztalára olvassa a leányának a móringját. Aki megházasodik,
414 Eslo, 3 | megházasodik, szabadon rendelkezik a felesége vagyonával. Vagy
415 Eslo, 3 | ismeretlen borkereskedőnek még a művészete ügyét is. Mit
416 Eslo, 3 | még az se bizonyos, hogy a leányt elveheti. Lehet,
417 Eslo, 3 | ámbátor minden borkereskedő a maga borát dicséri -, de
418 Eslo, 3 | hogy más okból olyan sürgős a házasság. Egy apa se nyitja
419 Eslo, 3 | házasság. Egy apa se nyitja fel a leányának a szennyes ládáját
420 Eslo, 3 | se nyitja fel a leányának a szennyes ládáját az esküvő
421 Eslo, 3 | újság ne olyan legyen, mint a többi.~- „Ne legyen olyan,
422 Eslo, 3 | Ne legyen olyan, mint a többi.” Jó. Fundamentumnak
423 Eslo, 3 | például egy jó újságnak a szerkesztését?~Csaba vállat
424 Eslo, 3 | bent. Bemutat még ma este a kedves leányának?~S fölkelt.~-
425 Eslo, 3 | itt lakik - mondta Ó Péter a kalapjáért nyúlva -, de
426 Eslo, 3 | Szombat. Holnap vasárnap. A jövő héten házasember lehet.
427 Eslo, 3 | héten házasember lehet. A polgármester szolgám nekem.~-
428 Eslo, 3 | polgármester szolgám nekem.~- És a kisasszony... hátha nem
429 Eslo, 3 | hátha nem tetszik neki a figurám?...~Ó Péter legyintett:~-
430 Eslo, 3 | Ó Péter feljebb szegte a fejét.~- Énvelem? Az én
431 Masod, 1 | 1~A kisasszony ebéd után kilopta
432 Masod, 1 | volna ott az apja szobájában a karosszékbe az íróasztal
433 Masod, 1 | olvashatta volna őelőtte. A kisasszony azonban csak
434 Masod, 1 | néhány hete szabadult ki a klastromból: még benne volt
435 Masod, 1 | újságot olvas.~Ott bizony a bejáró növendékek be-becsempésztek
436 Masod, 1 | Szombaton aztán minden leánynak a gyónásában benne volt:~-
437 Masod, 1 | nyomtatványt látott, s bedugta a két fülét, ha a lányok novelláról
438 Masod, 1 | bedugta a két fülét, ha a lányok novelláról vagy éppen
439 Masod, 1 | pedig szinte reszketett a kíváncsiságtól. De hát
440 Masod, 1 | Tizenkilenc éves volt. A klastromban már csak úgy
441 Masod, 1 | maradhatott volna, ha belép a szerzetbe.~Ida azonban zöld
442 Masod, 1 | Virágkorában meg már, hogy a felső osztályokba járt:
443 Masod, 1 | bejárótól kölcsönképpen a teljes Petőfit.~Petőfi költeményeinek
444 Masod, 1 | éppen nem indul apácának a már virágzó leány.~Ida szinte
445 Masod, 1 | Ida szinte megrázkódott a gyönyörűségtől, mikor ez
446 Masod, 1 | gyönyörűségtől, mikor ez a mondat először harsogott
447 Masod, 1 | mondat először harsogott a szívébe. Ha más mondta volna
448 Masod, 1 | volna, megborzadt volna a bűnös szavaktól, de hát
449 Masod, 1 | bűnös szavaktól, de hát a Poétika tanulókönyv, és
450 Masod, 1 | csupa szerelem és szerelem a könyv. Jaj, de hogy is tudományoskodhatnak
451 Masod, 1 | óhajtott apáca-kornétát a fejére. Esténként, mikor
452 Masod, 1 | szerelmet adj, Istenem, mint a kívül lakó, boldog, más
453 Masod, 1 | lelke, mikor az apja betette a klastromba, és a szünetekre
454 Masod, 1 | betette a klastromba, és a szünetekre se vitte haza.
455 Masod, 1 | szünetekre se vitte haza. Idának a szíve mindig hét tőrrel
456 Masod, 1 | tőrrel hasadozott, mikor a többiek hazamehettek. Ő
457 Masod, 1 | egymaga sírt az iskolának azon a boldog napján.~Őneki nem
458 Masod, 1 | igen elfoglalja az üzlete, a borkereskedés. Borkeres
459 Masod, 1 | utaznia. Mikor meg otthon van, a pincében foglalatoskodik.~
460 Masod, 1 | elfogultság látszott az arcán. A hajában egyre több a fehér,
461 Masod, 1 | arcán. A hajában egyre több a fehér, az orrán a vörös,
462 Masod, 1 | egyre több a fehér, az orrán a vörös, mintha a testének
463 Masod, 1 | az orrán a vörös, mintha a testének minden melege oda
464 Masod, 1 | megcsókolta, ügyelve, hogy a bajusz hegye meg ne bökje,
465 Masod, 1 | és szinte idegenül nézett a leányára. Aztán megint nem
466 Masod, 1 | uzsonnáztak, mikor az apáca a látogatóterembe szólította:~-
467 Masod, 1 | volt.~Ida nem emlékezett a névre. A dajkáira is csak
468 Masod, 1 | nem emlékezett a névre. A dajkáira is csak annyiban,
469 Masod, 1 | hát örömmel hagyta félben a kávéját, és sietett le a
470 Masod, 1 | a kávéját, és sietett le a lépcsőn.~Egy harcsaképű,
471 Masod, 1 | pislogott.~- Ó, Iduska!~S a szája az ó-nak mosolygó
472 Masod, 1 | Jaj, már meg se ismer a lelkem! Hogy megnőtt! Hogy
473 Masod, 1 | Hogy megszépült! Jaj, az a szép fekete szeme! Szakasztott
474 Masod, 1 | vót vóna. Rosszul mondtam a nevemet az apácának, azután
475 Masod, 1 | kellett vóna mondanom: Mari, a dajkája Iduskának. Mert
476 Masod, 1 | lett volna.~Mari behunyta a szemét, s felvonta a szemöldökét.~-
477 Masod, 1 | behunyta a szemét, s felvonta a szemöldökét.~- Pedig hát
478 Masod, 1 | szomorú?~- Hát... hát... Még a konyha is ott... Annál szomorúbb
479 Masod, 1 | nem láttam életemben - s a fejét csóválta -, itt is
480 Masod, 1 | itt is olyan szomorú-e a konyha?~- Hát... csendes.~-
481 Masod, 1 | cselédeink is. Hát maga a konyhán is dolgozott otthon?~-
482 Masod, 1 | Pillogott. Félbehagyta a szót. Megint csak az emlékezésekre
483 Masod, 1 | bizony nemigen emlékezett. A házuk is már csak úgy képlett
484 Masod, 1 | előtte álló. De különösen a sublót maradt az eszében.
485 Masod, 1 | Testes körtefa sublót. A tetején üveg alatt nagy,
486 Masod, 1 | gyönyörű képe jelenik meg, a kisded Jézus a karján. A
487 Masod, 1 | jelenik meg, a kisded Jézus a karján. A barát buzgó hajladozással
488 Masod, 1 | a kisded Jézus a karján. A barát buzgó hajladozással
489 Masod, 1 | való bútornak gondolta. A hosszan lelógó, zöld plüssterítő
490 Masod, 1 | rajta alkalmatosan takarta a búvóhelyet. Micsoda ünnep
491 Masod, 1 | Bodokyné ott ült náluk, és a Pista fiú is vele. A két
492 Masod, 1 | és a Pista fiú is vele. A két mama csevegett, ők meg
493 Masod, 1 | ketten ott elevenkedtek a zongora körül. Egyszer más
494 Masod, 1 | megcsókolták egymást, s a leányka is Idát. Ida akkor
495 Masod, 1 | nevették:~- No lám! Kap a legényen.~Ida igen elvörösödött.
496 Masod, 1 | gyermek volt, akire abból a korából emlékezett: egy
497 Masod, 1 | évvel is fiatalabb leányka, a könyvelőjüknek a leánykája.
498 Masod, 1 | leányka, a könyvelőjüknek a leánykája. Az a könyvelőjük
499 Masod, 1 | könyvelőjüknek a leánykája. Az a könyvelőjük ott lakott az
500 Masod, 1 | ő napja, magyarosította a nevét Alt-ból Ó-ra. Sváb
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-6577 |