Part, Chapter
1 Eslo, 1 | Jolánra már gyermekkorában ki volt mondva, hogy csak földbirtokoshoz
2 Eslo, 1 | kártyaasztalhoz. Ő csavarta ki otthon a pisztolyt a kezéből.
3 Eslo, 2 | visszatért. Micsoda név az az Ó?~Ki lehet az az Ó?~Valami zsidó
4 Eslo, 2 | látta:~- Ments meg! Húzz ki a gödörből! Az örvényből!
5 Eslo, 2 | esett, nem válogat benne: ki húzza ki. Ha pedig ez a
6 Eslo, 2 | válogat benne: ki húzza ki. Ha pedig ez a házasság
7 Eslo, 2 | fordult, hogy kérdezze: ki az az Ó Péter? Miféle úr?
8 Eslo, 2 | Aztán ajánló levelet járt ki magának a közoktatásügyi
9 Eslo, 3 | csak házi ügy?~- Most jött ki a klastromból. Kisgyermek
10 Masod, 1 | alig néhány hete szabadult ki a klastromból: még benne
11 Masod, 1 | Istvánné. ~Ida elképedt.~- Ki az?~- Azt mondja: dajkád
12 Masod, 1 | dajkáira is csak annyiban, hogy ki csontos volt, ki gömbölyű,
13 Masod, 1 | annyiban, hogy ki csontos volt, ki gömbölyű, ki Rozi, ki Mari,
14 Masod, 1 | csontos volt, ki gömbölyű, ki Rozi, ki Mari, ki cipellős,
15 Masod, 1 | volt, ki gömbölyű, ki Rozi, ki Mari, ki cipellős, ki mezítlábas.
16 Masod, 1 | gömbölyű, ki Rozi, ki Mari, ki cipellős, ki mezítlábas.
17 Masod, 1 | Rozi, ki Mari, ki cipellős, ki mezítlábas. Mégis hát örömmel
18 Masod, 1 | rendetlenség miatt tette ki. Kárt okozott az üzletnek -
19 Masod, 1 | valamit?~- Bodokyékrul? Ki is az a Bodoky? Tudom mán:
20 Masod, 1 | naccsága: még az ételt se adta ki.~Ida elgondolkodva nézett
21 Masod, 1 | olcsó helyről került volna ki. A cipője gombos cipő, de
22 Masod, 1 | fia volt. Cukrot hozott ki nekem, árpacukrot...~- Hát
23 Masod, 1 | ura-atyja épp ezért dobott ki...~- Nem, nem tudom - hőkölt
24 Masod, 1 | távoznom kellett. Még aznap ki kellett hurcolkodnom a házból.
25 Masod, 1 | kellett hurcolkodnom a házból. Ki is tekertem annak a disznó
26 Masod, 1 | megrázta a fejét, mintha ki akarná rázni belőle a kedvetlen
27 Masod, 3 | könnyen megválaszthatják: ki a legméltóbb a kezükre.~
28 Masod, 3 | és kábultan támolygott ki az ajtón.~~Tíz napra rá,
29 Masod, 3 | zongorateremből szólította ki Ottilia máter, s Ida szinte
30 Masod, 3 | tovább?~- Minek? - fakadt ki Ida - ha akkora a móringom...~-
31 Masod, 3 | Láttam - csak úgy mehet ki a levél a klastromból.~Imádkozott
32 Masod, 3 | apáca, hogy melyik társa ki volt, mi volt, mielőtt belépett
33 Masod, 3 | Jaj: bolha van bennem.~Ki is járhatott már a városba
34 Masod, 3 | reszket az örömtől. Hát ki is járogatott már. Hol egyikkel,
35 Masod, 3 | ügyeletes apácát. Ő mérte ki a lisztet, zsírt, fűszert -
36 Masod, 3 | csókoljalak meg! - fakadt ki örömében.~Azonban ha zajongtak,
37 Masod, 4 | édesatyja Pesten van. Kérje ki az irodából az újságot.
38 Masod, 4 | valamelyik apácával. Csak ki a ketrecből, ki! Mentül
39 Masod, 4 | apácával. Csak ki a ketrecből, ki! Mentül hamarabb!~A délután
40 Masod, 4 | De nem is hallgatott rá: ki hogyan felel. Kifelé fülelt:
41 Masod, 5 | az apja csak nem vetné ki?~A böjt első hetében történt,
42 Masod, 5 | lapult: csak ott fordulhatott ki.~Siet Sylvanához. Ha rosszul
43 Masod, 6 | szabad vagyok!~S nézett ki a másik ablakon. Nem látott
44 Masod, 6 | az arcocskája piroslott ki a pólyából. Ida elgyönyörködve
45 Masod, 6 | babának.~Estefelé szálltak ki a vonatból. A nap már csak
46 Masod, 6 | volna: hiába tekingetett ki a bérkocsi ablakán, nem
47 Masod, 6 | A boltban akkor gyúlt ki a villamos világító. Senki
48 Masod, 6 | szótlanul követte Bogárt ki a boltból, be a kapun, föl
49 Masod, 6 | a kapun, föl a lépcsőn, ki az emeleti folyosóra.~Mikor
50 Masod, 6 | felelte végre vontatottan.~- Ki az az Erzsi kisasszony?~
51 Masod, 6 | gyanakodón pillogott Idára.~- Ki az a kettő délben? - kérdezte
52 Masod, 6 | elsárgulva az asszony.~- Ki az a Gyuri?~- A bolti szolga.~-
53 Masod, 6 | mosdó-parfümök illata áramlott ki rajta. Egy tekintetre látta,
54 Masod, 6 | és élénken csevegnek.~Hát ki ez a leány az apjának?~Ó
55 Masod, 6 | a távolból az üzletemet. Ki vesz el téged, hozzád méltó,
56 Masod, 6 | orgonabúgás hallatszott ki a templomból. Betért hát
57 Masod, 6 | míg iskolába nem nevezik ki a diplomája szerint tanítónak.~-
58 Masod, 6 | a lábát, ha tüskét vesz ki a talpából. És oly szegény,
59 Masod, 7 | vékony test emelkedett ki viseltes drapp-szín télikabátban.
60 Masod, 7 | és vizes szemmel bámult ki a tavaszi felhőkre. Nem
61 Masod, 7 | meg az anyja sírjához járt ki.~- Ó, édesanyám, te egyetlen
62 Masod, 7 | Látszott, hogy a kezéből esett ki. Aludt. Elnyílt szájjal
63 Masod, 7 | bizonyosan az apja nyírt ki valami olyan hirdetést onnan,
64 Masod, 7 | a pénzt. Kérem, törölje ki a könyvből.~- Ahogy parancsolja,
65 Masod, 7 | hasa, és fűrészpor ömlött ki belőle, s ő elcsodálkozott,
66 Masod, 7 | férfibeszéd hallatszott ki. Valami borvásárló idegen
67 Masod, 7 | tépelődtem: hogyan szabadítsam ki atyámat a hálóból?~Reggel
68 Masod, 7 | megőrült-e? De aztán hogy ki is integet-mutogat az ablakon,
69 Masod, 7 | De hogy találhatták ki ezek az ujjal való telegrafírozást?
70 Masod, 7 | egymásnak a szájából rángatják ki megölt társuknak a belét.
71 Masod, 7 | hálás melegséget olvasott ki a szememből, mert még szívesebben
72 Masod, 7 | téged Monaszterly se elégít ki, írok Bécsbe. Vagy akár
73 Masod, 7 | járatta? Kérdezze meg, hogy ki vette neki a ruháit és ékszereit?~
74 Masod, 7 | ablakon Bogárék könyökölnek ki! És énrám Bogárék néznek,
75 Masod, 7 | kedvéért!~Istenem, szabadíts ki ebből a förtelmes pokolból!~
76 Masod, 7 | börtönéből!...~Szabadítsatok ki, szent mártírok! És szent
77 Masod, 7 | fehéret, és magam vittem ki, mert anyámnak vittem.~Panni
78 Masod, 7 | regényében: hogyan szorítja ki a mostoha anya az apának
79 Masod, 7 | vagyok: éppen ott metszett ki apám valami hirdetést, ahol
80 Masod, 7 | lehet rá, hogy megválassza: ki lehet a méltó párja a gyermekének.
81 Masod, 7 | Krisztushoz menekültem:~- Jézusom, ki az Olajfák kertjében vérrel
82 Harmad, 2 | csak egynéhány szálat vett ki abból, s a maguk kertje
83 Harmad, 2 | tiszta levegőjében csírázott ki évekkel ezelőtt - folytatta
84 Harmad, 2 | kocsiba.~És Ida nem nézett ki az ablakon, hogy még a szemével
85 Harmad, 3 | majonézból. Jó friss.~- Vedd ki te, angyalom.~- No, csak
86 Harmad, 3 | angyalom.~- No, csak vedd ki, no.~- Deiszen - vélte Nagy
87 Harmad, 3 | se nem kapált: most jött ki a klastromból.~- A klastromból? -
88 Harmad, 3 | iránt.~S ő is választott ki falatokat a maguk majonézéből.
89 Harmad, 3 | odakínálta Csabának.~- Vedd ki, kedvesem: nekem elég volt.
90 Harmad, 3 | elég volt. No, csak vedd ki.~- Köszönöm, angyalom -
91 Harmad, 3 | feledkezik meg. A cipőt ki szokták tenni, ha nincs
92 Harmad, 3 | egy rongy faluban szállok ki, ahol nincsen hotel. Nem
93 Harmad, 3 | hát hova megy ön? - fakadt ki Ida - hogy ilyen sürgős...~-
94 Harmad, 3 | négy napig is... nem mozdul ki a hotelból? Vagy velem jön,
95 Harmad, 3 | itt maradok. Nem mozdulok ki a hotelból.~- Ígéri?~- Ígérem.~
96 Harmad, 4 | nyugalommal! Mért dobták ki? - Mit érdekli őt? Olyasmiért
97 Harmad, 4 | az ülésre.~- Janika, nézz ki az ablakon.~Janika néz is
98 Harmad, 5 | Mikor először kelt útra ki az országból, akkor adta
99 Harmad, 5 | villamos csillár akkor lobbant ki világítóra. Ida megtekintette
100 Harmad, 5 | nyolc órakor kérdezi:~- Ki az a hölgy ott, aki egy
101 Harmad, 5 | hosszabb cilinderes urat került ki hirtelen a tolongásban,
102 Harmad, 5 | többé semmit.~Így értek ki a körútra, és tértek be
103 Harmad, 6 | Salzburgban nem szálltak ki.~Akkor már második osztályon
104 Harmad, 6 | Ida már nem is nyitotta ki mindjárt a könyvét. Érdeklődéssel
105 Harmad, 6 | mentegetődzött a francia -, de hölgy, ki ilyen tudományos könyvet
106 Harmad, 6 | szívesen.~S megindultak ki. Ida az asszonyok között.
107 Harmad, 6 | látott nőt életében.~- Váltsd ki Csabának a ládáját. Tetesd
108 Harmad, 7 | Hát ön? - de mégse mondta ki: hiszen ők maguk között
109 Harmad, 7 | bizalmas ismerősökké váljanak, ki tudja, Csaba hová bátorodik?
110 Harmad, 7 | mentegetőzik:~- Nem mentem ki. Alighogy beültünk a villamosba,
111 Harmad, 7 | felelte, hogy tegnap vette ki a lakást egy cukrász. Hát
112 Harmad, 7 | hogy ahányszor pénzt adok ki, két külön lapra írom. Amit
113 Harmad, 7 | tudhatom: mikor vergődök ki belőle. Hát kénytelen vagyok
114 Harmad, 8 | hálószobájuk.~Csaba mindjárt ki is választotta magának a
115 Harmad, 8 | modellek ott járhatnak be s ki.~Bíróék is örömmel fogadták
116 Harmad, 8 | bizalmaskodást.~Hát Csaba ki is lépett. A tavaszi, bolyhos
117 Harmad, 8 | Csaba.~Ida nem kérdezte, ki az az öreg. Csaba csak a
118 Harmad, 8 | temetőre vénült. Nem jön ez ki innen, csak lovon: a Szent
119 Harmad, 9 | Vigyázatos kézzel emeli ki. A könyv szétesik. De a
120 Harmad, 9 | valaki elolvassa. De hát ki tud magyarul más a házban?
121 Harmad, 10| mondta Csabának -, mentsen ki, hogy kellemetlen értesülések
122 Harmad, 10| otthon. Az asszony mindjárt ki is mentette, hogy az ura
123 Harmad, 10| nagyképén.~- Ugyan, Peti, vidd ki a kutyádat! Azt hiszed,
124 Harmad, 10| nyelveknek az a szokása menti ki a zavarából, hogy más témára
125 Harmad, 10| eksztázis, amelyet a mű fejez ki, hanem az az eksztázis,
126 Harmad, 10| Dehogyis ingyen! - fakadt ki egyszerre magasabb hangon -
127 Harmad, 11| ablakukon se tekinthetnének ki.~- Elég ebből. Iszen értem.~-
128 Harmad, 11| hát a házasok se vonják ki belőle magukat...~- Hát
129 Harmad, 11| tréfás büntetést eszelnek ki.~- Annál vígabb. Az én életem
130 Harmad, 11| borkereskedése.~No, furcsa.~Ki is az a Stern? Akivel az
131 Harmad, 11| De hát miért titkolta? Ki adta neki, hogy titkolni
132 Harmad, 11| gavallér!~Peti épp akkor lopott ki két cigarettát a kosárból.
133 Harmad, 11| ilyen hiányokkal bocsátják ki a klastromi nevelőintézetből.~
134 Harmad, 12| Katit látta ott.~- Nem jött ki a nagyságos asszony?~A leány
135 Harmad, 12| műhelyének az ajtaja, s Ida lép ki. A feje be van kötve menyecs
136 Harmad, 12| rút ez a rajz, hogy így ki van feszítve?~- A denevér
137 Harmad, 12| hogyan fordulhatott úgy ki a kerekem a sarkából. Hát
138 Harmad, 12| az ő hidegsége űzi Csabát ki a házból. Nem, hát annyira
139 Harmad, 12| Nem: Engem, kérem, hagyjon ki a gondolataiból. Még csak
140 Harmad, 12| barátokként együtt járnánk ki a környékre, itthon meg
141 Harmad, 12| különösen mikor vonaton mentek ki valahová, hogy a nők született
142 Harmad, 12| napon villamoskocsin mentek ki a városból. Onnan meg gyalogosan
143 Harmad, 12| Angyal-tragédia. Maga mondta ki! Én csak éreztem. De maga
144 Harmad, 13| a vászonra.~Ida nem járt ki többé vele. Azt mondta:
145 Harmad, 14| nyaralnak. Kati mindjárt ki is lép a konyhaajtón, és
146 Harmad, 14| máshova kellett szállnod? Ki gondoz? Azon aggódok, hogy
147 Harmad, 14| lenne, hogy elfogadná.~- Ki az? Mit óhajt?~- Nem mondja
148 Harmad, 14| gondolatnak is borzasztó!~De hát ki őneki Csaba? Hogy úgy elborzad
149 Harmad, 14| ordinárék, ha dühöngenek. Ki tudja: hogy esik nekem?
150 Harmad, 14| helyébe! Vagy ha a ló dől ki? Vagy ha se kerék nem törik,
151 Harmad, 14| nem törik, és ló se dől ki, oda is jut, de nem sikerül
152 Harmad, 14| előtt állt meg. Ida lépett ki belőle.~- Bocsánat, hogy
153 Harmad, 14| Városi urak jönnek ide ki. Tegnap este rendelték.
154 Harmad, 14| fiáker. Négy úr szállott ki belőle. Mind a négy ünnepi
155 Harmad, 14| ő is ott maradt. Lesett ki nagykomoly érdeklődéssel
156 Harmad, 14| vállat vonva -, Pista kihítt: ki kellett állanom.~- De a
157 Harmad, 14| Locsold, éleszd! Bontsd ki a ruháját.~S lebocsátotta
158 Harmad, 15| hogy a festő az mondja: ki ad többet érte? ~Az orosz
159 Harmad, 15| nagy érdeklődéssel emel ki a haldokló tarisznyájából
160 Harmad, 15| hogy ilyen finoman fejezte ki. Mondhatta volna magyarul:
161 Harmad, 15| Ígérje meg, hogy nem mondja ki ezt a szót: köszönöm. Nem
162 Harmad, 15| elfogadja. Ha pedig nem: dobja ki az ablakon. Csak mégis hát
163 Harmad, 15| engem?~Csaba az orrán fújta ki a füstöt, mint ahogy a tűzokádó
164 Harmad, 16| volt látható. Reggel még ki se világosodott, már sietett
165 Harmad, 16| készülnie a képemnek.~- De hát ki hajtja, hogy evésre sincs
166 Harmad, 16| is dobogó szívvel sietett ki a szobából, hogy a kézcsóktól
167 Harmad, 16| Mégis kérem hát: vegye ki azt a pénzt, ami az én külön
168 Harmad, 16| takarékpénztárból.~- Vegye ki maga, ha éppen annyira fáj
169 Harmad, 16| Nem: csak a könyvet veszem ki.~S indult is a kulccsal.
170 Harmad, 16| kabátomban a tárcám: vegyen ki belőle amikor, amennyit
171 Harmad, 16| firkált a ceruza.~- Én vegyem ki a takarékból, vagy maga?~-
172 Harmad, 16| hogy csak magának adják ki.~- De hiszen azok nem ismernek
173 Harmad, 16| eligazodik. Annyi pénzt vesz ki, amennyit akar. Akár a teljes
174 Harmad, 16| rekeszénél, hogy pénzt venne ki. Adnak neki egy számcédulát,
175 Harmad, 16| már tudja: hogyan adják ki. Kérheti azt is, hogy utalják
176 Harmad, 16| láthatta: csak önnek adják ki. Csakis önnek. Nekem, a
177 Harmad, 16| Nekem, a férjének se adnák ki, mert az van beleírva a
178 Harmad, 16| csak egyesegyedül ő veheti ki. A pénzével tehát ön rendelkezik.
179 Harmad, 17| villamoson járnia a műtermébe, ki a Rottenbiller utcába.~A
180 Harmad, 17| muffomban zseb is: nem csúszhat ki.~S ment. Kivett a pénzéből
181 Harmad, 17| kissé rossz voltam, de ki szeret úgy, mint én téged?
182 Harmad, 17| szolgált sehol, csak őnáluk. Ki is fogadna meg siketnémát?~-
183 Harmad, 18| kérdőjele előtt áll, jöjjön ki hozzám, Oroszországba, hiszen
184 Harmad, 18| Verescsagint vagy Rjepint. Jöjjön ki velem. Egyezzünk meg évi
185 Harmad, 18| hogyne szeretne - fakadok ki már majdnem sírva -, mi
186 Harmad, 18| szalmazsák benne.~Keresem, ki van a házban élő lélek?
187 Harmad, 18| hol késel? Mit akarsz? Ki az a nő? Miért küldted?
188 Harmad, 18| hívattál ilyen irtóztató módon? Ki az a hölgy? Őrült az? Vagy
189 Harmad, 18| levélből egy karikagyűrű gurult ki.~Az írás Ida nyugodt, apróbetűs
190 Harmad, 18| együtt vacsorázunk!~S rohant ki.~Futott a kocsiállomásra.
191 Harmad, 18| járókelők szinte ijedten tértek ki előle.~Ida akkor már ágyában
192 Harmad, 18| hallatszik.~Ida felrettent:~- Ki az?~- Az elhagyott férj! -
|