Part, Chapter
1 Eslo, 1 | Jolán tudott róla. Az apjuk szeme már meghomályosodott akkor:
2 Eslo, 1 | akkor már könnybe borult a szeme.~- Semmit se kérek Istentől
3 Eslo, 2 | rovatában mindjárt rá is talál a szeme:~FÉRJHEZ ADNÁM a lányomat
4 Eslo, 2 | ősi föld!...~S homályzó szeme előtt az apja képe jelent
5 Masod, 1 | apja szobájából.~Az apja szeme láttára is kivihette volna,
6 Masod, 1 | fejkendős asszony fogadta. Apró szeme örömtől pislogott.~- Ó,
7 Masod, 1 | megszépült! Jaj, az a szép fekete szeme! Szakasztott tekintetes
8 Masod, 1 | benne van minden grófnénak a szeme. Jaj: a föld alá süllyedne,
9 Masod, 1 | okuláréján át... Mintha a szeme is üvegből volna: néz úgy,
10 Masod, 1 | más.~Hát csak ráfagyott a szeme.~De az idegen leányon is
11 Masod, 1 | nézett, mint az ijedt hal - a szeme is olyan kékesszürke -,
12 Masod, 1 | emlékezik rám talán...~A leány szeme vizsgálódva járt Ida arcán.
13 Masod, 1 | szép. Csak épp hogy orra, szeme rendes. De az arca színe
14 Masod, 1 | fekete, kopott kabátban. A szeme apró, orra vékony, ösztövér
15 Masod, 1 | hasonlóság a kettőn, noha az apa szeme fekete volt, s az orra vékony
16 Masod, 2 | persze minden növendéknek a szeme a főasszony kezén járt:
17 Masod, 2 | Idának reggel vörös volt a szeme, s a párnája is nedves.~-
18 Masod, 3 | szemöldöke kissé magasas, és a szeme már sugaras - távolacskán
19 Masod, 3 | másnak. Vigyen már haza.~És a szeme tele volt könnyel. Az ajka
20 Masod, 3 | hordozhat a szárnya alatt.~Ida szeme ijedtre kerekült. A vén
21 Masod, 3 | legszentebbnek is hogyan csillog a szeme, ha valami kis megszólást
22 Masod, 3 | járása méltóságosabbá vált, a szeme komolyabbá, minden mozdulata:
23 Masod, 4 | cigarettázni?~Idának elnyílt a szeme.~- Nem tudom.~- Bizonyosan
24 Masod, 4 | azonban csak Nórán áll a szeme.~- Lehetetlen - bámul -,
25 Masod, 5 | tudok.~Idának elnyílik a szeme.~- Micsoda titkot?~- Mondja
26 Masod, 5 | váll-közepéig érő, és a szeme fiús, barna szem. Ida azért
27 Masod, 5 | Nincs nálam - rebegte.~S a szeme gyűlölettel villant Mészkuthyra.~-
28 Masod, 5 | Hozza ide rögtön.~A leány szeme már akkor tele volt könnyel.~-
29 Masod, 5 | fölemelte az arcát. Könnyes két szeme meleg hálával tapadt Ida
30 Masod, 5 | Ida arcára.~A főasszony szeme szinte rájegesült.~- Semmi
31 Masod, 5 | élet rendje.~A főasszony szeme szinte kidagadt a haragtól.~-
32 Masod, 6 | elmosolyodott.~Bogár úrnak a szeme eltágult, de egyben örvendezővé
33 Masod, 6 | kisasszonyé?~Az asszony szeme oly szaporán pillogott,
34 Masod, 6 | azonban nem szemlélődhetett: a szeme a falon virító nagy képre
35 Masod, 6 | volt a képe az embernek. A szeme szinte kétszer akkora, mint
36 Masod, 6 | jelent meg az ajtóban, de a szeme megütközéssel és hideg csodálkozással
37 Masod, 6 | szemmel hallgatott, s közben a szeme Ella lábán bolygott: kacér
38 Masod, 6 | közben-közben vizsgálódva járt a szeme Ida arcán, hogy őrá vonatkozik-e
39 Masod, 6 | csodálkozásra nyílott a szeme.~Örült volna annak a hírnek,
40 Masod, 6 | fogadott. Tegeződtünk is.~Ida szeme még hidegebbé vált:~- Nem
41 Masod, 6 | cselédszerző asszonyhoz.~De a szeme azon a boás leányon állt.
42 Masod, 6 | valaki megfricskázta volna. Szeme gyanakvón villant Idára.~-
43 Masod, 6 | tisztességes lelkek között...~S a szeme elnedvesült.~Ida a kezét
44 Masod, 6 | ágyon hevert. Bámuló fekete szeme: mint a küszöbön fekvő vizsláé,
45 Masod, 6 | arcú, hogy szinte tokás. Szeme mindig elnyílt, fekete hideg
46 Masod, 6 | mellől.~Idának elnedvesült a szeme.~- Kik jártak a házunkba? -
47 Masod, 7 | Bágyadtan mozdult végre. A szeme a felsőkabátját kereste.
48 Masod, 7 | kedve földrengés órájában?~A szeme a könyvesbolton állt meg.
49 Masod, 7 | végre elő a nyíláson. A szeme vörös szegélyű, mint aki
50 Masod, 7 | szinte elhőkölt: a leánya szeme vörös és csupa víz. Sápadt
51 Masod, 7 | apukám, szeress engem!~A szeme elvizesedett. Fölkelt, és
52 Masod, 7 | karperecet is kereste a szeme, a láncocskákból oly gyönyörűen
53 Masod, 7 | gyémántgyűrűn megállt a szeme. De eszébe fordult, hogy
54 Masod, 7 | apróbb kövű gyűrűt.~Ida szeme a nyolcszázkoronáson maradt.~-
55 Masod, 7 | fiúknak látszanak. Az asszony szeme gyorsan rápillogott, s utána
56 Masod, 7 | írószerekkel volt tele. A szeme azonban csak egy bőrkötésű,
57 Masod, 7 | ajka ha nevemen szólít, a szeme így szólítson: - Boldogságom!~
58 Masod, 7 | Szereti Annát. Mindig rajta a szeme Annán, ha láthatja. És már
59 Masod, 7 | keresztényei a Colosseumban.~Atyám szeme valóban rám kövesedett.
60 Masod, 7 | vagyon! A pénz! És atyám két szeme!~És engem kiforgat itt minden
61 Harmad, 1 | halványságából nyugodt két szeme a szokottnál is erősebben
62 Harmad, 1 | Így?! - Csabának elnyílt a szeme.~- Azt vélem-e? Hiszen hirdették.
63 Harmad, 1 | megy férjhez?~S lesiklott a szeme a leány cipőjére, s vissza
64 Harmad, 1 | nyugodtan, elszántan, a szeme mindig a leány arcán.~Ida
65 Harmad, 3 | ha férfi volt, rátapadt a szeme Idára. Egy fiatalembernek
66 Harmad, 3 | egyszobás legénylakás.~Ida szeme rányílt.~- Csak nem gondolja
67 Harmad, 3 | felelte Csaba Ida helyett. Ida szeme megrebbent.~- Münchenbe -
68 Harmad, 3 | aggodalomtól táguldozott a szeme.~- Nincs senki ismerősöm -
69 Harmad, 3 | kisasszony.~S a házaspár szeme oly hidegen állt egymáson
70 Harmad, 4 | betegesen aggodalmas, a szeme csupa kérdőjel.~Csabához
71 Harmad, 4 | pénz kiáltásra elnyílt a szeme, és Jolánra fagyott. Aztán
72 Harmad, 5 | Idának megállt rajta a szeme. Nők szokták viselni az
73 Harmad, 5 | hatok.~Idának elijedt a szeme.~Csaba is elkomolyodott:~-
74 Harmad, 5 | fotografáló gép szegeződött a szeme Ida arcára.~A pikoló bécsi
75 Harmad, 6 | Csaba csak épp a feje és szeme mozdulatával felelt, hogy
76 Harmad, 6 | magának. De persze nem a világ szeme láttára. Sem úgy, hogy rólunk
77 Harmad, 6 | Valamennyinek Idán ragyog a szeme. A három asszonynak bemutatja
78 Harmad, 6 | arcú, nyúlánk szobrászné, szeme már ráncosodni kezdő, de
79 Harmad, 6 | odaszemlélődtek. Ida tiszta tükrű szeme még akkor klastromi tekintetű
80 Harmad, 6 | csakugyan olyan szép az ő szeme? A klastromban gyakorta
81 Harmad, 6 | nem mondta ő is, hogy a szeme, nyaka, termete szép, a
82 Harmad, 7 | vonultak és kavarogtak a szeme előtt Európa képgyűjteményeinek
83 Harmad, 7 | mondta aztán -, köszönöm. - A szeme néhány percig meleg sugárral
84 Harmad, 7 | költsége.~Idának elnyílott a szeme.~- Az én költségem?~- Sajnálom,
85 Harmad, 8 | Csodálkozva ütközött a szeme egy fekete hajú és barna
86 Harmad, 8 | hónapja nem mosta a haját. A szeme apró és kifejezéstelen.
87 Harmad, 8 | Gratulálok.~- Mire?~- Jó a szeme.~S kérdezte, hogy milyen
88 Harmad, 9 | találkozik.~S az asszony szeme elnedvesült, és Ida szeme
89 Harmad, 9 | szeme elnedvesült, és Ida szeme is elnedvesült. És Millnerné
90 Harmad, 9 | egyszerre eldermedt? A két szeme, mint aki éjféli kísértetre
91 Harmad, 10| elszontyolodottan hallgatott, de a szeme hálás figyelemmel tapadt
92 Harmad, 10| magadat. De mindenkinek más a szeme, a gusztusa. És ami fő:
93 Harmad, 10| igazgyöngy füzért, amelyben a szeme gyönyörködött, hogy teljes
94 Harmad, 11| emberek is megfordulnak.~Ida szeme megrebbent. Az apja töprengése
95 Harmad, 11| megértik, hogy a világ szeme előtt átalljuk.~Ida elborult
96 Harmad, 11| nyáriasan frizurált.~A férfiak szeme meg is akadt rajta. Még
97 Harmad, 11| ugyancsak tapadozott rá a szeme a kocsi ajtajából. Csorba
98 Harmad, 11| rajtuk volt mind a négyük szeme.~- Micsoda gavallér ez -
99 Harmad, 11| éveiért, hogy a férfiak szeme mindig hódolattal ragyog
100 Harmad, 11| gömbölyded hegyek, hogy a festők szeme szinte áhítattal fordult
101 Harmad, 11| Csak a szobrásznénak járt a szeme a földön is.~- Rosszul vagy
102 Harmad, 11| Klára már ásított is. A szeme közé ásított Petinek. Tizenegy
103 Harmad, 11| tizenöt, sőt több ember szeme láttára fél napon által
104 Harmad, 11| férj jelenlétében, a világ szeme előtt: fogadja az apró figyelmeskedéseit.
105 Harmad, 11| ővele! A férj előtt! A világ szeme előtt! Mindig csak ővele!
106 Harmad, 12| halavány, mint este látta. A szeme bús. A haja csak épp hátrafésülve,
107 Harmad, 12| Csabának megörvendett a szeme.~- Szép idea, ugye szép
108 Harmad, 12| egyszerre meghidegültek. A szeme szigorúan, szinte férfiasan
109 Harmad, 12| azt a szőke nőt...~Csaba szeme elborult:~- Nem, azt emlékezetből.~
110 Harmad, 12| egykedvű színnel. Csaba szeme elnedvesült.~- Kedves-e?~
111 Harmad, 12| Tessék.~- Köszönöm.~És Ida szeme is elborult. Fájdalmas emléke
112 Harmad, 12| egészséges az arca. Színes. A szeme azonban...~- Nem: Engem,
113 Harmad, 12| erősen összevonta, de a szeme nem nedvesült el. S még
114 Harmad, 12| Csaba oldalt tekintett, s a szeme rajta maradt Idán. Ida egy
115 Harmad, 12| rezgett az örömtől, hogy a szeme is nedvedzett belé. És Ida
116 Harmad, 13| Minden! Minden, amire a szeme valamely percben szeretettel
117 Harmad, 14| volna németes kék, jobb szeme alá, de az is rizsporos
118 Harmad, 14| Az asszony lihegett. A szeme vörös volt, mint aki sokat
119 Harmad, 14| női modellek minősítése. A szeme gyűlöletesen villogott.
120 Harmad, 14| Katinak akkorára nyílt a szeme, mint a partra rántott potykáé,
121 Harmad, 14| szegény, meghalt. - S a szeme elvizesedett.~- Szegény
122 Harmad, 14| tartotta.~Idának orra és szeme megmozdult.~- Él! Él! -
123 Harmad, 15| igazi színek és árnyékok. A szeme szinte lefotografírozta,
124 Harmad, 15| csak épp hogy átfutott a szeme.~- Hát egyezzünk meg abban -
125 Harmad, 15| fordul megint a falnak. A szeme megint megáll egy képecskén.
126 Harmad, 15| egykedvű színnel Tinyakov.~De a szeme csillogása elárulta a mohóságát.~-
127 Harmad, 15| orosznak azonban csillog a szeme.~- Ez valami egzotikus kivégzés,
128 Harmad, 15| szíve megint gyorsan vert. A szeme szinte káprázott az örömtől,
129 Harmad, 15| Elgyönyörködve állt rajta a szeme.~Soha neki senki nem vett
130 Harmad, 16| hanem azt, hogy amit az ő szeme nem lát, mondják meg: most
131 Harmad, 16| akadjon belé senkinek a szeme. Talán a szekrényembe, vagy
132 Harmad, 16| megszólalt.~- Jobban van a szeme?~- Köszönöm. Semmi bajom.~-
133 Harmad, 16| szinte leroskadt a székre. A szeme azonban egyre Csabán.~-
134 Harmad, 16| Csabának könnybe lábadt a szeme, hogy a levelet olvasta,
135 Harmad, 17| már kész, de festőnek a szeme mindig talál igazítani valót
136 Harmad, 17| Panni elvörösödött. A szeme egyszerre vízbe áradt.~-
137 Harmad, 18| árnyék borongott. Néha a szeme is, mint a temetőből kijövő
138 Harmad, 18| költségekre.~Sápadt volt, de a szeme száraz. A hangja, mint mikor
139 Harmad, 18| szikrázó rakéta volna a szeme.~- Ida maga megint mondott
140 Harmad, 18| Csabának szinte elnedvesült a szeme.~- Ida, jóságos jó Ida,
141 Harmad, 18| elfakulva, megöregedve, a két szeme mintha összezsugorodott
142 Harmad, 18| hogy szinte ordított a szeme.~Ó Péter csak bámult, ámult-bámult
143 Harmad, 18| gyapjútakarót. Az ajtóhoz siet. A szeme még vizes, de már hideg
144 Harmad, 18| fájdalmas hullám vonult át. A szeme elnedvesült. Csaba esdeklőn
145 Harmad, 18| meghalnék!~S az ajka remegett, szeme elnedvesült, ahogy bűnbánóan,
|