Part, Chapter
1 Eslo, 1 | könnyes szemmel a leány -, te mindig jó voltál...~A menj férjhez
2 Eslo, 1 | leveleit, München helyett mindig Budapestet mondva. És a
3 Eslo, 1 | havipénzek utalványait is mindig Jolán írta meg, Budapest
4 Eslo, 1 | cifra-nyakkendős ficsúroktól mindig idegenkedett.~Mondta is
5 Eslo, 1 | hogy alig ismert reá. A mindig piroskás szőke, telt arc
6 Eslo, 1 | Máskülönben megvagyunk - írta mindig a levelei végén.~Csaba nem
7 Eslo, 3 | valami huszártiszt.~Csaba még mindig gyanakodva vizsgálódott
8 Eslo, 3 | hogy özvegyember vagyok és mindig utazgató, járó-kelő: nem
9 Masod, 1 | lefeküdt, az imádsághoz mindig hozzásóhajtotta:~- Szabadságot
10 Masod, 1 | vitte haza. Idának a szíve mindig hét tőrrel hasadozott, mikor
11 Masod, 1 | nyáron is Idát maguk között. Mindig szép fekete kabátban jelent
12 Masod, 1 | jó asszony volt.~- Csak mindig szomorú - mondta Mari.~-
13 Masod, 1 | Ida igen elvörösödött. Mindig szégyenkezett, ha azt mondták,
14 Masod, 1 | annak a Bogárnak a leánykája mindig künn játszadozott az udvaron.
15 Masod, 1 | tudnám. Kenderhajú gyerek. Mindig kisasszonyommal játszott.
16 Masod, 1 | hajú leány. Orra igen pici. Mindig piros almát harapdált az
17 Masod, 2 | ahogy az iskolateremben is mindig szemlélték, hogy milyen
18 Masod, 3 | kissé komolykás arc, mintha mindig templomban járna, állna,
19 Masod, 3 | óhajtana! A bejáró növendékeket mindig irigyelték ők, bentlakók.
20 Masod, 3 | megette. Éjjel beteg volt tőle mindig, de másnap cukrot hozatott
21 Masod, 3 | móringom...~- Minek? A diploma mindig jó. Grófkisasszonyok közt
22 Masod, 3 | tizennyolc éves vagyok. És még mindig növendékruhában. Más leányok
23 Masod, 3 | valamelyik ismerős apáca. Ők mindig az ürmösből vittek olyankor
24 Masod, 3 | kapucsendülést hallott, mindig megrezzent, és fülelt, hogy
25 Masod, 4 | több fizetést adok neki. Mindig is sajnáltam, hogy olyan
26 Masod, 4 | leányához is. Elmondta, hogy még mindig nem talált olyan asszonyságot,
27 Masod, 6 | felől való. Abban hált ő mindig az édesanyjával.~- A ládámat -
28 Masod, 6 | hagyott hátra apám?~- Pénzt mindig Bogár úr ad a kasszából.~-
29 Masod, 6 | iránt. Ahányszor megjön, mindig énekel egy-két dalt a társaságban.~-
30 Masod, 6 | már, hogy lesz, mint lesz. Mindig kerestem neked való párt,
31 Masod, 6 | ebédelnem. Más helyen a férj mindig részegen tért haza, s a
32 Masod, 6 | nekem kellett az ajtót mindig kinyitnom. Legutoljára ebbe
33 Masod, 6 | fogalmai voltak. Az apácákhoz mindig járt be egy-két zsidóleány
34 Masod, 6 | zsidóleány is. Azok iránt ők mindig tartózkodók voltak. Egyszer,
35 Masod, 6 | hogy szinte tokás. Szeme mindig elnyílt, fekete hideg szem,
36 Masod, 6 | ajka duzzadt, piros, mintha mindig paprikás ételt enne.~- Bocsánat -
37 Masod, 6 | házunkba? - kérdezte még mindig elszorult szívvel - kik
38 Masod, 6 | zsebkendőt, egy pár harisnyát ad mindig mosásba. De annak is van
39 Masod, 7 | ahogyan nők és gyermekek érzik mindig öröknek a földi életet is.)~
40 Masod, 7 | utcába - felelte Ida még mindig nyiladozó szemmel. - Ó Péter
41 Masod, 7 | Erzsinek a helyére jött? Itt mindig gyors a változás. Mint a
42 Masod, 7 | szólt a leányának:~- Még mindig ez a klastromi pepita van
43 Masod, 7 | Életem eddigvaló folyamán mindig azt hallottam a leánytársaimtól,
44 Masod, 7 | akkor látnák csak, hogy mindig hullámzok. Mióta megjöttem,
45 Masod, 7 | És azóta az én lányomnak mindig azon az esze. Egyre csak
46 Masod, 7 | fickónak - mert úgy néz az mindig, mint az ijedt ló. Várja
47 Masod, 7 | módosak. Szereti Annát. Mindig rajta a szeme Annán, ha
48 Masod, 7 | virágzanak?~Panninak is mindig mellettem kell ülnie. Varrogat.
49 Masod, 7 | se ház asszony nélkül. Én mindig az üzlettel vagyok elfoglalva.
50 Masod, 7 | tésztánál megszólalt:~- Még mindig nem rendeltél ruhát?~- Ha
51 Masod, 7 | arca zordságát.~- Ha még mindig nem tudod, hogy kik varrnak
52 Masod, 7 | gázolt leány iránt, aki mindig áhítattal nézett az égre.~
53 Masod, 7 | fordulnak utánam. Pesten mindig azt véltem, hogy azért néznek,
54 Masod, 7 | érdekelheti annyira atyámat, hogy mindig kinyír egyet? Bizonyosan
55 Masod, 7 | Április 29.~Atyám még mindig nem jött meg.~Az ágyból
56 Masod, 7 | a szülők jóakaratát nem mindig érti meg a gyermek. Iskolába
57 Harmad, 1 | pillantott egymás után. Még mindig ott állt.~- Bocsánat - mondta
58 Harmad, 1 | nyugodtan, elszántan, a szeme mindig a leány arcán.~Ida megszólalt,
59 Harmad, 1 | számítandó egy év folyamán mindig együtt laktak. Halálom után
60 Harmad, 3 | gondoltam. Azontúl nappal mindig együtt lát bennünket a világ.
61 Harmad, 3 | nincs kiadásom?~Csaba még mindig halvány arccal tette zsebre
62 Harmad, 3 | színpadon virult hölgy, még mindig csinoska, különösen esti
63 Harmad, 3 | piszkálva félre - Velence mindig Velence marad: az örök romantika
64 Harmad, 5 | szokták viselni az ilyesmit: mindig Mária-érmet vagy tojásdad
65 Harmad, 5 | kellemetlenség. Pesten is mindig... Emlékszik talán rá, hogy
66 Harmad, 6 | utaznunk kellett, s utazásra mindig két könyvet teszek a kofferembe:
67 Harmad, 6 | is, mert a francia könyv mindig könnyedén, világosan beszél.
68 Harmad, 6 | és kellemes kisétálások. Mindig visszatérek Beethovenhez.
69 Harmad, 6 | egy hete?!~- Ez a Csaba mindig olyan különös volt - csóválta
70 Harmad, 6 | a cigánysoron született. Mindig szeretettel néz Csabára.~
71 Harmad, 6 | damoklészi veszedelemként vonul mindig át a feje fölött.~- Lapulj,
72 Harmad, 6 | még, páviánok! De Csaba mindig szerencsés volt. Ha sorsjegyet
73 Harmad, 6 | sugarú szemmel vizsgálta mindig, hogy lehetetlen volt nem
74 Harmad, 6 | is mondta:~- Ez a Csaba mindig ilyen különös volt.~Hát
75 Harmad, 7 | Ahányszor egybekel valakivel, mindig arra szerződik, hogy ameddig
76 Harmad, 7 | figurák, némi eksztázis is, de mindig csak küzdő szobrokban. A
77 Harmad, 7 | Külön-külön rendeltek, mint mindig, bár néha nekem is azt.~-
78 Harmad, 7 | magam szobácskája...~- Még mindig két malomban őrlünk. Azt
79 Harmad, 7 | Egy évig ön rendelkezik: mindig a férj rendelkezik. - És
80 Harmad, 7 | a szemét behunyva Ida -, mindig azt véltem, hogy értek magyarul...~-
81 Harmad, 7 | Én meg azt véltem, hogy mindig világosan beszélek. Tehát
82 Harmad, 7 | mit eszik. Gépiesen mondta mindig a szolgáló frajlának:~-
83 Harmad, 7 | az igen érdekes. Nőknek mindig a legérdekesebb témájuk.~-
84 Harmad, 8 | ültek az asztalnál, mintha mindig is ott ültek volna.~- Ez
85 Harmad, 8 | Ahányszor megfestek valamit, mindig arra szánja az árát.~- És
86 Harmad, 8 | feleség vagyunk: az asszony mindig a férje hajóján ül.~- Tessék:
87 Harmad, 8 | nem haltunk meg! Te pedig mindig érdeklődtél minden szép
88 Harmad, 8 | szekerem tengelye? De hát mindig az a szerszám való mindenkinek,
89 Harmad, 8 | is beszéltünk? Igaz: hogy mindig az jó, amit szeretettel
90 Harmad, 8 | árnyék a nyakán... Azt látom mindig, azt az áttetsző árnyékocskát -
91 Harmad, 8 | bocsáss meg: házas ember mindig pórázon jár. Néhány nap
92 Harmad, 8 | természetű. Vélem azonban: mindig restelkedik is utána, hogy
93 Harmad, 8 | Talán azért is kerülte mindig az embereket, mert a nyelve
94 Harmad, 9 | helyette a tanár -, mustrából mindig a legszebbje kerül külföldre.
95 Harmad, 10| tájképek a köznapi költségekre mindig készpénz. Csak esős és szeles
96 Harmad, 10| fékezésének, s aki ott nőtt fel, mindig különbözik az egyszerre
97 Harmad, 10| beszélgettem, csak őrajta volt mindig a szemem, és csak őrá mosolyogtam.
98 Harmad, 10| az asszonyok.~Csaba még mindig ott állt, s bámult a feleségére.~-
99 Harmad, 10| fel. Bizonyosan babonából. Mindig megsajnáltam a kis állatot...~-
100 Harmad, 10| az öregek szoktak, akik mindig fáradtak már.~- De hát hetvenéves
101 Harmad, 11| így nyáron nem ülhetnek mindig otthon. A férjek mindig
102 Harmad, 11| mindig otthon. A férjek mindig kint kóborolnak, ők meg
103 Harmad, 11| kint kóborolnak, ők meg mindig a kövek között éljenek?
104 Harmad, 11| élelmet, hosszú nyakával mindig fölötte a társaságnak. Fehér
105 Harmad, 11| Dicsérték is neki sokszor, de ő mindig elhárította:~- Otthon tanultam.
106 Harmad, 11| éveiért, hogy a férfiak szeme mindig hódolattal ragyog az arcára.~-
107 Harmad, 11| fejedre a legyeződet.~- Neked mindig ihaj - vág vissza Kenderné.~
108 Harmad, 11| ővele! Csupán csak ővele! Mindig csak ővele! A férj előtt!
109 Harmad, 11| előtt! A világ szeme előtt! Mindig csak ővele! Táncol vele
110 Harmad, 12| Mert az éj folyamán is mindig maga előtt látta Ida könnyes
111 Harmad, 12| vagy legalábbis vacsorára mindig hazatért.~Várt kissé, hogy
112 Harmad, 12| hamisít. A festő azonban mindig a színeket és vonalakat
113 Harmad, 12| Millneréknél se mulathat mindig. A festőnékhez meg maga
114 Harmad, 12| esik is, esernyőt ezután mindig viszek magammal.~S az ajkán
115 Harmad, 12| magával, mert hiszen nem mindig tánc közben jön a zivatar,
116 Harmad, 12| Leheveredett olykor Csaba mögött, mindig bal felől, hogy a készülő
117 Harmad, 12| képekre megjegyzéseket, mindig dicsérő megjegyzéseket.~-
118 Harmad, 12| festőismerősök közül is mindig lézengett ott egy-kettő.
119 Harmad, 12| kertbe, a diófa alá. Mi mindig ott uzsonnázunk.~- Méhes
120 Harmad, 12| Aludttejet hozzon.~Ida még mindig nem érti, hogy Csaba mért
121 Harmad, 13| udvarán - mondta Csaba még mindig izgalomban. - Az őrlő parasz
122 Harmad, 13| szenvedő női arc látása mindig kellemetlen volt, kínos
123 Harmad, 14| otthon. De nappal az uram mindig otthon ül. Tudja talán,
124 Harmad, 14| Görög képnek - mondta - mindig drágább az ára.~- De hát
125 Harmad, 15| mik, hanem mi az áruk?~Még mindig bőszült volt azokra a disznó
126 Harmad, 15| az utcán járt, és Ida még mindig ott ült a székén. Csaba
127 Harmad, 15| a társaság. Szép időben mindig együtt vacsoráztak kint,
128 Harmad, 15| vacsoráztak. Csaba, mint mindig, gondolatokba mélyedt arccal,
129 Harmad, 16| voltaképpen. A történelmi képen mindig látható az is, ami nincs
130 Harmad, 16| azért is, mert az a láda mindig zárva volt előtte.~Hát nem
131 Harmad, 17| kész, de festőnek a szeme mindig talál igazítani valót a
132 Harmad, 17| szólt ismét neki:~- Hát még mindig megvan a Pistád?~Panni örömmel
133 Harmad, 18| eloszlott. Komolyas volt, mint mindig, de azok a nehéz felhők,
134 Harmad, 18| néha: kisasszony.~- Még mindig nem nézett zongorát, kisasszony.~-
135 Harmad, 18| láttára. A színházban is mindig szótlanul ült Csaba mellett.
136 Harmad, 18| maradt? De reggel mégis mindig tudta, hogy férfitársaságban
137 Harmad, 18| kefe. Ida megérezte: mi az. Mindig valami nyalánkság: bolti
138 Harmad, 18| már kedveskedett. Tette mindig szótlanul az asztalra, Ida
139 Harmad, 18| Utána annak a bérkocsinak, mindig ötven lépésnyire! És hazatérsz,
140 Harmad, 18| csésze teát. Ilyen hidegben mindig jó a tea. És maga süteménnyel,
141 Harmad, 18| Köszönöm, hogy tegezel. Te mindig olyan jó voltál...~Három
142 Harmad, 18| mennyitől tartok. Mert nálunk mindig kisebb árakat szabnak, mint
143 Harmad, 18| jóvá kell tennie!~Ida még mindig csak álmélkodott.~- A húga?~-
|