Part,  Chapter

 501 Masod,  1  |                  bácskai sváb. Hát annak a Bogárnak a leánykája mindig
 502 Masod,  1  |               sváb. Hát annak a Bogárnak a leánykája mindig künn játszadozott
 503 Masod,  1  |               kerek pofikája piros, mint a rózsa. Ida szinte mindennaposan
 504 Masod,  1  |                 És csókolgatta, kacagott a beszédein.~Mikor Ella még
 505 Masod,  1  |                 Ida gyakran gondolt arra a leánykára is. De persze
 506 Masod,  1  |           leánykára is. De persze többet a fiúra. S különösen, mikor
 507 Masod,  1  |               szünet közeledésén örültek a növendékek. Ha ő is hazamehetne,
 508 Masod,  1  |         találkozna Pistával...~Mikor már a felső osztályokba járt,
 509 Masod,  1  |              gondolt, hogy az ő férje az a Pista lesz. Először csak
 510 Masod,  1  |                  Először csak talán volt a gondolata, később már bizonyosan.~-
 511 Masod,  1  |                   De hogy ott maradtak-e a városban, vagy hogy elköltöztek?~-
 512 Masod,  1  |            vállalt hivatalt Bogár úr. De a télen ők is felköltözködtek
 513 Masod,  1  |                      Találkozott? Él még a kis Ella?~- Hogyne élne!
 514 Masod,  1  |                  Kelen­földön, vagy hogy a Lágymányoson. De nem kis
 515 Masod,  1  |               hogy vékonyan füstöl náluk a konyha.~- Jaj, édes-aranyos
 516 Masod,  1  |                 Aztán mégiscsak kimondta a kérdést:~- Hát Bodokyékról
 517 Masod,  1  |                    Bodokyékrul? Ki is az a Bodoky? Tudom mán: Bodokyné
 518 Masod,  1  |                   egyik pirosköves, mint a piros bor. Vót egy citromszín-selyem,
 519 Masod,  1  |                  jártam az utcájuk felé. A piacra meg maga az asszonyom
 520 Masod,  1  |                 Ott mán nem vót olyan jó a sorom, mint maguknál. Igen
 521 Masod,  1  |                maguknál. Igen komisz vót a naccsága: még az ételt se
 522 Masod,  1  |                   hát hogyan?...~- Ahogy a többi. Mindenkit hazavisznek.~-
 523 Masod,  1  |                 hónapban más asszony van a háznál.~S elmosolyodva rázta
 524 Masod,  1  |             háznál.~S elmosolyodva rázta a fejét:~- A tekintetes úr
 525 Masod,  1  |            elmosolyodva rázta a fejét:~- A tekintetes úr igen jókedvű
 526 Masod,  1  |              ember.~Ida nem értette ezt. A gazdasszonyt gondolta, hogy
 527 Masod,  1  |           teljesen elvégzi, ő fogja majd a gazdasszonyt, ő rendelkezik
 528 Masod,  1  |              gazdasszonyt, ő rendelkezik a házban. Csak azon a szón
 529 Masod,  1  |          rendelkezik a házban. Csak azon a szón csodálkozott, hogy
 530 Masod,  1  |                     Meghiszem azt - vont a nyakán mosolyogva a dajka -,
 531 Masod,  1  |                 vont a nyakán mosolyogva a dajka -, vannak ott olyan
 532 Masod,  1  |        magamfajta asszonyok is szógálnak a konyhán: nem lehetne-e,
 533 Masod,  1  |                 hogy engem is...~- Mi az a dombérozás?~- Dombérozás?
 534 Masod,  1  |               Ida.~Ida elmondta mindjárt a dajkája óhajtását, de az
 535 Masod,  1  |              óhajtását, de az apáca csak a fejét rázta rá:~- Mindennap
 536 Masod,  1  |             kérelemmel: megvannak nekünk a magunk régi belső cselédei.~
 537 Masod,  1  |          cselédei.~Ida sokáig töprengett a dombérozás és devernyázás
 538 Masod,  1  |             Aztán el is feledte. Csak az a bizonyosság maradt meg előtte,
 539 Masod,  1  |              hogy ő lesz majd az asszony a házukban: ő rendelkezik,
 540 Masod,  1  |                 akkor majd körmére néz ő a cselédségnek, nem lesz annyi
 541 Masod,  1  |               néki, hogy elvégezze előbb a gimnáziumnak mind a nyolc
 542 Masod,  1  |                előbb a gimnáziumnak mind a nyolc osztályát?~A következő
 543 Masod,  1  |                  mind a nyolc osztályát?~A következő vasárnapon megint
 544 Masod,  1  |              következő vasárnapon megint a látogatóterembe szólították
 545 Masod,  1  |               magát - mondta az apáca -, a szülővárosából való.~Ida
 546 Masod,  1  |                mindjárt tudta, hogy Ella a látogató. Bogár Ella. Kisanyám.
 547 Masod,  1  |          látogató. Bogár Ella. Kisanyám. A pirospozsgás, édes nevetésű
 548 Masod,  1  |                Szinte szárnyon repült le a lépcsőn. Az arca kipirult.
 549 Masod,  1  |                az ajtaja nyílott kifelé. A kornétának alig néhány ujjnyi
 550 Masod,  1  |               csücske fehérlett még elő, a sötétkék szoknyának is csak
 551 Masod,  1  |                  szoknyának is csak alig a széle. Ida mégis azonnal
 552 Masod,  1  |            testvér, az igazgató asszony.~A futása egyszerre rendes,
 553 Masod,  1  |                 téli szél fújta volna le a mosolygást és a pirosságot.~
 554 Masod,  1  |                 volna le a mosolygást és a pirosságot.~Mert a főasszony
 555 Masod,  1  |         mosolygást és a pirosságot.~Mert a főasszony előtt, jaj, dehogyis
 556 Masod,  1  |                láb, és lebeghetett vígan a szoknya. A főasszony ugyan
 557 Masod,  1  |             lebeghetett vígan a szoknya. A főasszony ugyan nem dorgál,
 558 Masod,  1  |                dorgál, se nem büntet, de a főasszonynak grófné volt
 559 Masod,  1  |             született, kékvérű grófné, s a grófnék igen polgári nevelet­
 560 Masod,  1  |            ségnek ítélik az ugrándozást. A grófnék nem szólnak, csak
 561 Masod,  1  |                  szólnak, csak elnyitják a szemüket. A főasszony szemében
 562 Masod,  1  |               csak elnyitják a szemüket. A főasszony szemében benne
 563 Masod,  1  |               benne van minden grófnénak a szeme. Jaj: a föld alá süllyedne,
 564 Masod,  1  |                  grófnénak a szeme. Jaj: a föld alá süllyedne, akire
 565 Masod,  1  |           szimpla szíjgyártóné az anyja, a növendékek csak egy közönséges
 566 Masod,  1  |                  okuláréján át... Mintha a szeme is üvegből volna:
 567 Masod,  1  |               nem is pillant. Mint ahogy a múzeumi baglyok néznek.
 568 Masod,  1  |                  múzeumi baglyok néznek. A legfincározóbb természetű
 569 Masod,  1  |                nézéssel, hogy rezeg belé a szemük bogara. De általában
 570 Masod,  1  |        cselekedet vagy mozdulat kétséges a klastromi leányban, egyetlen
 571 Masod,  1  |             gondolata: hogyan cselekedne a főasszony? Vagyis hát a
 572 Masod,  1  |                  a főasszony? Vagyis hát a grófné. Ahogy a sifonérban
 573 Masod,  1  |               Vagyis hát a grófné. Ahogy a sifonérban egy kis szagos
 574 Masod,  1  |                 magába veszi az illatát, a növendékek is úgy szívtak
 575 Masod,  1  |                úgy köhint, nem úgy fogja a zsebkendőjét, nem úgy beszél
 576 Masod,  1  |                 kezek ragadták volna meg a bokáját. A dereka katonásan
 577 Masod,  1  |            ragadták volna meg a bokáját. A dereka katonásan megegyenesült.
 578 Masod,  1  |               mély meghajtásával köszönt a főasszonynak.~- Laudetur...~-
 579 Masod,  1  |                meghajolva várta meg, míg a főasszony elsuhog előtte.~~
 580 Masod,  1  |               főasszony elsuhog előtte.~~A vendégszoba közepén egy
 581 Masod,  1  |            fiúsarcú leány állt és nézett a megnyíló ajtóra. Szegényes
 582 Masod,  1  |                 fakó, lila-szín szoknya. A fején bazári szalmakalap,
 583 Masod,  1  |              kopott bársonyszalag rajta. A kezében is bazári fehér
 584 Masod,  1  |                is bazári fehér napernyő. A homlokát a hajának szinte
 585 Masod,  1  |               fehér napernyő. A homlokát a hajának szinte merev nyirata
 586 Masod,  1  |                 helyről került volna ki. A cipője gombos cipő, de látszik,
 587 Masod,  1  |                  nem az ő lábára vették: a lába-szárától eltágult a
 588 Masod,  1  |                 a lába-szárától eltágult a széle.~Teljesen idegen,
 589 Masod,  1  |               hogy Ida beljebb is tekint a terembe. De nincs ott senki
 590 Masod,  1  |                  más.~Hát csak ráfagyott a szeme.~De az idegen leányon
 591 Masod,  1  |              nézett, mint az ijedt hal - a szeme is olyan kékesszürke -,
 592 Masod,  1  |              vagyok, kisasszony - felelt a leány. S bókolt kissé.~Fakó,
 593 Masod,  1  |         reménykedő mosolygás jelent meg. A kisasszony szó kellemetlenül
 594 Masod,  1  |               kisanyukám...~Nézett, mint a grófi-szemű Mária testvér
 595 Masod,  1  |                is emlékezik rám talán...~A leány szeme vizsgálódva
 596 Masod,  1  |                     Bizony...~S felvonta a bal vállát.~Ida akkor a
 597 Masod,  1  |                  a bal vállát.~Ida akkor a kezére pillantott a leánynak:
 598 Masod,  1  |                akkor a kezére pillantott a leánynak: vörös kéz, fekete
 599 Masod,  1  |            lakott? Mikor még kicsi volt?~A leány elmosolyodott.~- Sok
 600 Masod,  1  |               macskára, ahogy pofozgatta a bábumat. Két bábumra emlékszem.
 601 Masod,  1  |                  bábumra emlékszem. Mind a kettőnek a feje porcelánból
 602 Masod,  1  |               emlékszem. Mind a kettőnek a feje porcelánból való, s
 603 Masod,  1  |                 porcelánból való, s mind a kettő eltört, és sírtam...~-
 604 Masod,  1  |                  És másra nem emlékezik? A leány elgondolkodott.~-
 605 Masod,  1  |              leestem róla. Akkor tört el a bábum is. Egy tükörre a
 606 Masod,  1  |                  a bábum is. Egy tükörre a díványunk felett...~- Hát
 607 Masod,  1  |             beszédű. Együtt jártunk haza a dedóból.~- És a másik?~-
 608 Masod,  1  |             jártunk haza a dedóból.~- És a másik?~- Az is az utcánkban
 609 Masod,  1  |          játszótársaira nem emlékszik? - A leány gondolkodott.~- Egy
 610 Masod,  1  |                    ez későbbi. Boltosnak a fia volt. Cukrot hozott
 611 Masod,  1  |             fiúra nem emlékszik?~- Abból a korból csak arra a két dedóbeli
 612 Masod,  1  |                 Abból a korból csak arra a két dedóbeli leányra. -
 613 Masod,  1  |                 miért jó őneki? Végre is a fiatalságára vélte, hogy
 614 Masod,  1  |             beszélgettek, az ő szemét is a szépek közé sorolták.~Mikor
 615 Masod,  1  |                elvált Ellától, egyenesen a mosdószobába sietett, és
 616 Masod,  1  |         érdeklődéssel szemlélgette magát a tükörben.~Hát bizony ha
 617 Masod,  1  |               mögötte, olyan valaki, aki a formákat és színeket értő
 618 Masod,  1  |               arca színe még nem virági. A szemében még nincsenek sugarak.
 619 Masod,  1  |          szemében még nincsenek sugarak. A termete még csak mint valami
 620 Masod,  1  |                 mint valami nyurga fiúé. A szája meg éppen nagyocska
 621 Masod,  1  |               meg éppen nagyocska is. Az a kese leány csak azt látta,
 622 Masod,  1  |               leány csak azt látta, hogy a maga ruhája tiszta és rendes,
 623 Masod,  1  |                és rendes, s az arcára és a kezére bőven jut a mosdószappanból.~
 624 Masod,  1  |             arcára és a kezére bőven jut a mosdószappanból.~De hát
 625 Masod,  1  |               mosdószappanból.~De hát az a másvalaki nem állt Ida mögött,
 626 Masod,  1  |                  szemmel nézegette magát a tükörben.~~A következő vasárnapon
 627 Masod,  1  |             nézegette magát a tükörben.~~A következő vasárnapon megint
 628 Masod,  1  |                 egyszer ha történt, hogy a vendégterembe szólították.
 629 Masod,  1  |                  kivel jöhetett az apja?~A teremben akkor többen is
 630 Masod,  1  |                 egyben megismerte Ellát. A lila-szín szoknya és fehér
 631 Masod,  1  |                blúz volt megint rajta, s a bársonyszalagos bazári szalmakalap.
 632 Masod,  1  |   bársonyszalagos bazári szalmakalap. De a cipője már lábára illő,
 633 Masod,  1  |               lábára illő, fűzős fekete.~A leány már bizalmas ismerősként
 634 Masod,  1  |                  mosolygott reá. Fölkelt a székről, és Ida elé lépett.
 635 Masod,  1  |                 fekete, kopott kabátban. A szeme apró, orra vékony,
 636 Masod,  1  |                  Idácska?~Ella folytatta a szót: - Apám.~Ida már vélte
 637 Masod,  1  |                   Volt valami hasonlóság a kettőn, noha az apa szeme
 638 Masod,  1  |                orra vékony és hegyes, de a két arc mégis egyezett valamiképpen.
 639 Masod,  1  |             mégis egyezett valamiképpen. A ruhájuk szaga is mind a
 640 Masod,  1  |                  A ruhájuk szaga is mind a kettőé olyan, mint a penészes
 641 Masod,  1  |                mind a kettőé olyan, mint a penészes mogyoróé.~- Tessék -
 642 Masod,  1  |              mogyoróé.~- Tessék - intett a székre Ida komolyan. (Mint
 643 Masod,  1  |                meg, hogy nem volt kevély a leánya iránt.~Az apa csakugyan
 644 Masod,  1  |             kezdte, hogy köszönte Idának a szíves érdeklődést a leánya
 645 Masod,  1  |              Idának a szíves érdeklődést a leánya iránt.~- Ez bátorít
 646 Masod,  1  |             mondta tiszteletesen -, hogy a kisasszony jóságát magam
 647 Masod,  1  |            jóságát magam is megkeressem. A leányom most tizennégy éves,
 648 Masod,  1  |              három hónapig csak épp hogy a madaraim tartottak el. Tudja
 649 Masod,  1  |                  vele édes ura-atyjának. A rigó úgy fújta a Rákóczi
 650 Masod,  1  |           ura-atyjának. A rigó úgy fújta a Rákóczi indulóját, hogy
 651 Masod,  1  |         hallgatta. Alt úrnak tetszett is a rigó, s különösen tetszett,
 652 Masod,  1  |                  üzlet előtt. Hallgatták a rigót. És hát persze az
 653 Masod,  1  |                  címtáblájára is fordult a figyelem:~Ó PÉTER BORNAGYKERESKEDŐ~
 654 Masod,  1  |                   Hallja, Bogár, énnálam a hadsereg is rendel, és csupa
 655 Masod,  1  |                 nem taníthatná-e meg ezt a rigót a Gotterhaltéra?~-
 656 Masod,  1  |             taníthatná-e meg ezt a rigót a Gotterhaltéra?~- Igen szívesen -
 657 Masod,  1  |            fizettek egyért. Visszavittem a rigót, és egy fia-rigót
 658 Masod,  1  |              vittem, és furulyáztam neki a Gotterhaltét. Fájt a szívemnek,
 659 Masod,  1  |                neki a Gotterhaltét. Fájt a szívemnek, hogy olyan nótát
 660 Masod,  1  |                 Avval könnyítettem aztán a lelkemen, hogy egy másik
 661 Masod,  1  |                 hogy egy másik rigót meg a kamarában a Jaj, be huncut
 662 Masod,  1  |              másik rigót meg a kamarában a Jaj, be huncut nótára tanítottam.
 663 Masod,  1  |              Három hónap múlva úgy fújta a rigó a Gotterhaltét, mintha
 664 Masod,  1  |             hónap múlva úgy fújta a rigó a Gotterhaltét, mintha csak
 665 Masod,  1  |        hozzákerültem, még akkor Alt volt a neve: megszoktam, és hát
 666 Masod,  1  |                 neve: megszoktam, és hát a régi vevők is csak Alt úrnak
 667 Masod,  1  |                 Harmadnap rákezdi szépen a közepén. Alt úr csak benyúl
 668 Masod,  1  |              közepén. Alt úr csak benyúl a zsebébe, kivesz egy szép
 669 Masod,  1  |                  rendelnek ötven hektót. A rigó akkor is fújja a Gotterhaltét,
 670 Masod,  1  |            hektót. A rigó akkor is fújja a Gotterhaltét, hol elöl,
 671 Masod,  1  |             ahogy szokta, de gyönyörűen. A két tiszt csak bámul. Kérdik
 672 Masod,  1  |                 urat, hogy nem adná-e el a rigót. A tiszti ebédlőbe
 673 Masod,  1  |              hogy nem adná-e el a rigót. A tiszti ebédlőbe tennék.
 674 Masod,  1  |            tiszti ebédlőbe tennék. Abban a pillanatban megszólal az
 675 Masod,  1  |                    Ma sem értem, hogy az a rigó hogy fújhatta azt a
 676 Masod,  1  |                 a rigó hogy fújhatta azt a nótát?! És miért éppen akkor?
 677 Masod,  1  |                 hogy áthallatszott hozzá a kamrából a másik rigónak
 678 Masod,  1  |           áthallatszott hozzá a kamrából a másik rigónak a szava, a
 679 Masod,  1  |                 kamrából a másik rigónak a szava, a haza­fiasé. A rigók
 680 Masod,  1  |                 a másik rigónak a szava, a haza­fiasé. A rigók különösen
 681 Masod,  1  |           rigónak a szava, a haza­fiasé. A rigók különösen szeretik
 682 Masod,  1  |             rigók különösen szeretik azt a nótát, meg azt, hogy Hármat
 683 Masod,  1  |                  azt, hogy Hármat tojott a fürjecske... Semmit se tanulnak
 684 Masod,  1  |                könnyebben. De hát hiába: a kár megvolt. A tisztek kijelentették,
 685 Masod,  1  |                hát hiába: a kár megvolt. A tisztek kijelentették, hogy
 686 Masod,  1  |              tisztek kijelentették, hogy a rendelés meg nem történtnek
 687 Masod,  1  |                  ki kellett hurcolkodnom a házból. Ki is tekertem annak
 688 Masod,  1  |             házból. Ki is tekertem annak a disznó rigónak a nyakát!
 689 Masod,  1  |          tekertem annak a disznó rigónak a nyakát! De hát már hiába!
 690 Masod,  1  |                tengődök, mint Toldi lova a szecskán. Most a gázgyárban
 691 Masod,  1  |              Toldi lova a szecskán. Most a gázgyárban írnokoskodok.
 692 Masod,  1  |                havi százötven korona? Ha a madaraim nem volnának...~
 693 Masod,  1  |                sóhajtott. Aztán megrázta a fejét, mintha ki akarná
 694 Masod,  1  |            mintha ki akarná rázni belőle a kedvetlen emlékeket.~- Hát,
 695 Masod,  1  |         instanciám, hogy ajánlaná be ide a leányomat. Az ilyen egyházi
 696 Masod,  1  |                nyo­san van itt szava. Ha a leányom elvégezhetne csak
 697 Masod,  1  |               négy gimnázimnot is, utána a keres­ke­delmibe járatnám:
 698 Masod,  1  |             teljesen fölvirágoztathatnám a madárakadémiámat. Boltot
 699 Masod,  1  |               Boltot nyitnék itt valahol a belsővárosban. Bizonyára
 700 Masod,  1  |             tészta az ebéd, főtt krumpli a vacsora. Egyik nap főtt
 701 Masod,  1  |                  hallgatott. Tudta, hogy a szerzet igen takarékos.
 702 Masod,  1  |               Kettő apáca-rokon, egy meg a gyóntató atya nénjének az
 703 Masod,  1  |                   mert tanító özvegyének a leánya. Hát nincs több.
 704 Masod,  1  |                  is hát hogyan kérje azt a méltóságos főasszonyt?~-
 705 Masod,  1  |         megpróbálok még ma, vagy ezekben a napokban.~- És értesít engem -
 706 Masod,  1  |                 tudós rigót, amilyen még a római pápának se fütyült.
 707 Masod,  1  |                római pápának se fütyült. A Komáromi-indulót fütyüli
 708 Masod,  1  |                   két évig iskoláztam... A leányom is annyit fütyült
 709 Masod,  1  |                  Már akkor mind elmentek a szülők. Ida is aggodalommal
 710 Masod,  1  |        aggodalommal pillantott az órára. A mutató ötön állt. Uzsonnára
 711 Masod,  1  |                megkönnyebbülten kelt föl a székről.~- A rigó - mondta -
 712 Masod,  1  |   megkönnyebbülten kelt föl a székről.~- A rigó - mondta - nem szükséges.
 713 Masod,  1  |                 éneket - készségeskedett a madár-tanár, azt, hogy:
 714 Masod,  1  |              apácát kérdezett csak meg - a legfiatalabb apácát, akinek
 715 Masod,  1  |                héten tíz cserép virágnak a templomba elhelyezésében
 716 Masod,  1  |             lehetséges volna-e?~Az apáca a fejét rázta rá:~- Ha akarná
 717 Masod,  1  |            vetett.~Ida nyugtalanul várta a vasárnapot. Ella azonban
 718 Masod,  1  |    csodálkozására nem jelentkezett.~Csak a harmadik vasárnapon állított
 719 Masod,  1  |       selyembatiszt; új szoknya, fekete. A kalapja is új, cipője is
 720 Masod,  1  |               Később több. Ha megtanulom a mesterséget, magunk nyitunk
 721 Masod,  1  |             cukrászboltot. Apa igen örül a szerencsémnek.~Csevegett,
 722 Masod,  1  |           szerencsémnek.~Csevegett, mint a madár. S közben hol a cipőjére
 723 Masod,  1  |               mint a madár. S közben hol a cipőjére gyönyörködött,
 724 Masod,  1  |              cipőjére gyönyörködött, hol a kezét nézegette. Már le
 725 Masod,  1  |          nézegette. Már le voltak nyírva a körmei.~- Fiatalemberek
 726 Masod,  1  |                  Fiatalemberek is járnak a boltba; színésznövendékek.
 727 Masod,  1  |                 hunyorított, nevetett.~- A rigó igen tetszik. A Rippet
 728 Masod,  1  |                     A rigó igen tetszik. A Rippet tudja: Ó, drága nőcském...
 729 Masod,  1  |                 drága nőcském... Egyszer a tanárjuk is bejött. Újházy.
 730 Masod,  1  |                   Szerette volna hallani a rigót, de akkor éppen kedvetlen
 731 Masod,  1  |               akkor éppen kedvetlen volt a rigó. Hát odaállok, és rákezdem,
 732 Masod,  1  |                  csücsörítette az ajkát. A rigófüttynek tökéletes utánzása
 733 Masod,  1  |           tökéletes utánzása hallatszott a szájából.~Ida ijedten tekintett
 734 Masod,  1  |             csinálja?~Ella mutatta, hogy a nyelve hegyét összehajlítja,
 735 Masod,  1  |               összehajlítja, odaveregeti a szája-padlásához.~A következő
 736 Masod,  1  |          odaveregeti a szája-padlásához.~A következő szombaton benne
 737 Masod,  2  |                   Az utolsó karácsonyest a klastromban! - gondolta
 738 Masod,  2  |          nyolcadikos volt.~Azon az estén a bent maradt néhány árva
 739 Masod,  2  |           Huszonkilenc teríték összesen. A növendékek leverten ültek
 740 Masod,  2  |                kétméteres karácsonyfa, s a karácsonyfán szép aranyozott,
 741 Masod,  2  |            dobozkák, de mind más és más. A főasszony ajándéka. Kugler-cukorkák
 742 Masod,  2  |                   Kugler-cukorkák vannak a dobozban, s imádságos könyvbe
 743 Masod,  2  |                való, remek kis szentkép. A főasszony a világ legszebb
 744 Masod,  2  |                kis szentkép. A főasszony a világ legszebb efféle újdonságait
 745 Masod,  2  |                örömnek erre az estéjére. A dobozkákon szám van: vacsora
 746 Masod,  2  |               doboz.~Idát Ottilia máter, a francia apáca, ültette maga
 747 Masod,  2  |                 ültette maga mellé, mert a legutóbbi órán Ida németesen
 748 Masod,  2  |               órán Ida németesen ejtette a relief szót, s az apáca
 749 Masod,  2  |                  relief szót, s az apáca a haragja hirtelen lobbanatában
 750 Masod,  2  |            haragja hirtelen lobbanatában a nap (az aznap) szégyenének
 751 Masod,  2  |              kitűnő tanuló, akinek relif a röljef!... Hát akkor mit
 752 Masod,  2  |                     Hát akkor mit várjak a többitől?!~Hirtelen haragú
 753 Masod,  2  |             vacsora közben is élénk volt a csevegés. Az asztalon két
 754 Masod,  2  |                 részesült egy pohárkával a rubin színű, édes italból.
 755 Masod,  2  |              konyakos pohárkák nincsenek a női klastromok pohárszékében.
 756 Masod,  2  |                klastromok pohárszékében. A leányoknak is töltöttek
 757 Masod,  2  |                persze minden növendéknek a szeme a főasszony kezén
 758 Masod,  2  |               minden növendéknek a szeme a főasszony kezén járt: hogyan
 759 Masod,  2  |                  kezén járt: hogyan vesz a tálból? Hogyan kanalaz?
 760 Masod,  2  |              Hogyan villáz? Megcsodálták a keze fehérségét is, noha
 761 Masod,  2  |                 keze fehérségét is, noha a keze nagyobb volt, mint
 762 Masod,  2  |                arisztokratikus arc nincs a világon. Mihelyt valakiről
 763 Masod,  2  |              arisztokratikus, bús vonás. A fogorvos bejárt a klastromba,
 764 Masod,  2  |                 vonás. A fogorvos bejárt a klastromba, de a főnökasszony
 765 Masod,  2  |                  bejárt a klastromba, de a főnökasszony irtózott a
 766 Masod,  2  |                  a főnökasszony irtózott a szerszámaitól.~Akkor este
 767 Masod,  2  |     szerszámaitól.~Akkor este hát látták a növendékek: milyen az előkelő
 768 Masod,  2  |            milyen az előkelő mosolygás. (A tükrök holnap csupa mosolygást
 769 Masod,  2  |                 Vacsora után kisorsolták a karácsonyi dobozkákat. Mindenki
 770 Masod,  2  |                 Mindenki vont egy számot a karácsonyfa lábánál, asztalkendő
 771 Masod,  2  |               lábánál, asztalkendő alól. A növendékek is. Aztán Margit,
 772 Masod,  2  |             növendékek is. Aztán Margit, a legfiatalabb apáca, rendre
 773 Masod,  2  |                 apáca, rendre aggatta le a dobozkákat, s kezdte:~-
 774 Masod,  2  |             kezdte:~- 1! Kinél van az 1?~A boldog nyerők sorra jelentkeztek,
 775 Masod,  2  |       jelentkeztek, s mindjárt nézték is a képet: melyiké, milyen?~
 776 Masod,  2  |                melyiké, milyen?~Az apáca a kis dobozokat váltogatva
 777 Masod,  2  |              dobozokat váltogatva szedte a nagyokkal. Idának a száma
 778 Masod,  2  |               szedte a nagyokkal. Idának a száma 29 volt. Mikor már
 779 Masod,  2  |                 száma 29 volt. Mikor már a huszonharmadik dobozt akasztotta
 780 Masod,  2  |                 csak öt dobozt látna még a fán: három nagyot és két
 781 Masod,  2  |                  kiáltotta Margit apáca.~A vízkóros agg sóhajtva nyújtotta
 782 Masod,  2  |          vízkóros agg sóhajtva nyújtotta a számát.~Ida már bizonyosnak
 783 Masod,  2  |        bizonyosnak látta, hogy csak négy a doboz, tehát egyvalakinek
 784 Masod,  2  |              tehát egyvalakinek nem jut. A szíve elszorult.~- 25! Kinél
 785 Masod,  2  |              elszorult.~- 25! Kinél van?~A főasszonynál volt.~Ida fölkelt,
 786 Masod,  2  |                 szentképét szemlélgették a nyertesek, egy kis bomlás
 787 Masod,  2  |                  kis bomlás keletkezett. A nyereményben a leányok a
 788 Masod,  2  |              keletkezett. A nyereményben a leányok a szerencséjüket
 789 Masod,  2  |                 A nyereményben a leányok a szerencséjüket érezgették.
 790 Masod,  2  |            Karácsonykor az Ég érintkezik a Földdel.~Ida színefakultan
 791 Masod,  2  |                 színefakultan ült vissza a helyérc.~- 28! Az utolsó.~
 792 Masod,  2  |                     28! Az utolsó.~Abban a percben megszólalt az ebédlő
 793 Masod,  2  |            harmóniumja. Hortenzia máter, a zeneprofesszor apáca kezdte
 794 Masod,  2  |                 Idának reggel vörös volt a szeme, s a párnája is nedves.~-
 795 Masod,  2  |             reggel vörös volt a szeme, s a párnája is nedves.~- Mi
 796 Masod,  2  |              sírtál annyira? - faggatták a leánytársai.~- Magának valami
 797 Masod,  2  |                 küldtek neki karácsonyra a szülei - elpanaszolta az
 798 Masod,  2  |               hát, én meg hogy jártam...~A cipő szerencsétlenje azonnal
 799 Masod,  2  |                  hogy egy asszonycseléd, a konyhának egy világi cselédje
 800 Masod,  2  |              világi cselédje cipelte fel a karácsonyfát: az vetett
 801 Masod,  2  |                  karácsonyfát: az vetett a kötényébe titkon egy skatulyát
 802 Masod,  2  |           kötényébe titkon egy skatulyát a sokból, persze a nagyobbféléből.
 803 Masod,  2  |               skatulyát a sokból, persze a nagyobbféléből. Tagadta
 804 Masod,  2  |           leánykája van otthon...~Idának a kárát persze pótolták, háromszorosan
 805 Masod,  2  |               máter is nekiadta az övét, a vízkóros máter is. És simogatták,
 806 Masod,  3  |                 Elvégezte hát lassankint a gimnáziumnak mind a nyolc
 807 Masod,  3  |           lassankint a gimnáziumnak mind a nyolc osztályát.~Az érettségi
 808 Masod,  3  |      bizonyítványában csaknem annyi volt a jeles, amennyi ürmös-szállítmány
 809 Masod,  3  |               ürmös-szállítmány érkezett a klastromba. De ürmös nélkül
 810 Masod,  3  |                  jó éktelenkedett csupán a bizonyítványban: a latin
 811 Masod,  3  |                csupán a bizonyítványban: a latin nyelvből. Nem fájt
 812 Masod,  3  |                neki. Más lánynak se volt a latinból jelese. Más iskolában
 813 Masod,  3  |             Mondták is, hogy mióta világ a világ, és a női gimnázium
 814 Masod,  3  |                  mióta világ a világ, és a női gimnázium is gimnázium,
 815 Masod,  3  |          dicsekedhetett, hogy jelese van a latinból. Nem is csoda:
 816 Masod,  3  |               Nem is csoda: latinul csak a Vatikánban beszélnek, s
 817 Masod,  3  |          Vatikánban beszélnek, s ott sem a nők.~Boldog bizonyossággal
 818 Masod,  3  |               bizonyossággal várta utána a tedeumot.~- Szabadság, szerelem!~
 819 Masod,  3  |                   szerelem!~Be-befordult a hálószobába, s érdeklődéssel
 820 Masod,  3  |            érdeklődéssel szemlélte magát a nagytükörben.~Teljesen kifejlett
 821 Masod,  3  |                   de mégis nyúlánk, mint a méltóságos liliom termete.
 822 Masod,  3  |             szemöldöke kissé magasas, és a szeme már sugaras - távolacskán
 823 Masod,  3  |                 ha ők maguk rajzolhatnák a Teremtő elé, hogy milyet
 824 Masod,  3  |                 milyet óhajtanak. Csupán a finomsága volt nőies az
 825 Masod,  3  |                volt nőies az ajkának, az a vonalka, amely a két ajak
 826 Masod,  3  |             ajkának, az a vonalka, amely a két ajak közé, széphajlású
 827 Masod,  3  |                  és frizurákon kerengett a fantáziája. Bálba is jár
 828 Masod,  3  |                   Fiatalemberekre szabad a tekintet. Udvarlásokat is
 829 Masod,  3  |                  Ezt erősen megfogadta.~„A szerelem mindent pótol -
 830 Masod,  3  |                  Petőfinek egy versét -, a szerelmet nem pótolja semmi.”~
 831 Masod,  3  |             semmi.”~S nem is kételkedett a jövendőjén: tudta, hogy
 832 Masod,  3  |             könnyen megválaszthatják: ki a legméltóbb a kezükre.~A
 833 Masod,  3  |        megválaszthatják: ki a legméltóbb a kezükre.~A tedeumon már
 834 Masod,  3  |                  a legméltóbb a kezükre.~A tedeumon már ott ültek a
 835 Masod,  3  |                 A tedeumon már ott ültek a szülők is. De ő hiába kandikált
 836 Masod,  3  |                  De ő hiába kandikált le a sokaságra, nem látta az
 837 Masod,  3  |               sem írt az apja, hogy örül a jeles bizonyítványnak. De
 838 Masod,  3  |            mozdulnak levélírásra - tudta a leánytársaitól. Csak az
 839 Masod,  3  |                  írnak szorgalmasan, meg a leánytestvérek. Ő soha,
 840 Masod,  3  |               kapott még egy levelet se.~A tedeum véget ért. A folyosó
 841 Masod,  3  |                  se.~A tedeum véget ért. A folyosó megtelt boldog szülőkkel,
 842 Masod,  3  |                  oszlottak. Elcsöndesült a zajgás. Végre egyedül maradt
 843 Masod,  3  |            szívvel követte. S mintha még a járása is súlyos titok volna
 844 Masod,  3  |                 Írógép betűk. Csupa hiba a szavakban:~Kérem, hogy Ida
 845 Masod,  3  |        maradhasson még egy évet. Fizetem a költséget duplán. Nincs
 846 Masod,  3  |          költséget duplán. Nincs asszony a háznál, aki gardírozza.
 847 Masod,  3  |           készséggel beleegyezek. Kiadom a móringját csakúgy, mintha
 848 Masod,  3  |                Szinte megkövülten bámult a telegramra.~? Nincs asszony
 849 Masod,  3  |              telegramra.~? Nincs asszony a háznál. Hiszen éppen azért
 850 Masod,  3  |                  lenni. Dehogy óhajtana! A bejáró növendékeket mindig
 851 Masod,  3  |        szombatonként elgyónni mindezeket a vétségeket. De ha külső
 852 Masod,  3  |                csütörtökön káposzta volt a főzelék. S meg kellett enniük.
 853 Masod,  3  |           főzelék. S meg kellett enniük. A válogatás a hét főbűn egyikébe
 854 Masod,  3  |              kellett enniük. A válogatás a hét főbűn egyikébe ütközik.
 855 Masod,  3  |            Engedetlenség is. Ő többnyire a vasárnapi süteményével fizetett
 856 Masod,  3  |                Juliska megette, néha még a másikét is megette, tíz-húsz
 857 Masod,  3  |                de másnap cukrot hozatott a pénzen, s néha attól is
 858 Masod,  3  |         mindnyájan meggyónták alázatosan a csínyjeiket.~- Mennyi a
 859 Masod,  3  |                  a csínyjeiket.~- Mennyi a móringja? - szólalt meg
 860 Masod,  3  |                arca oly hideg volt, mint a templom kövei. Aranykeretű
 861 Masod,  3  |                  Ida arcára. Mert bizony a növendékekről szóló naplóban
 862 Masod,  3  |              volna megennie, amely ellen a gyomra tiltakozott. Nem
 863 Masod,  3  |         tiltakozott. Nem érezte bűnének.~A főasszony hát nemigen kívánta
 864 Masod,  3  |            főasszony hát nemigen kívánta a nyájába. Mégis hát ha jókora
 865 Masod,  3  |             nyájába. Mégis hát ha jókora a móring, a szerzetben olyan
 866 Masod,  3  |                  hát ha jókora a móring, a szerzetben olyan helyre
 867 Masod,  3  |                  alkalmazkodik.~- Mennyi a móringja?~Ida felvonta a
 868 Masod,  3  |                 a móringja?~Ida felvonta a vállát. Szinte bénult nyelvvel,
 869 Masod,  3  |                  róla?~- Soha.~- Mekkora a birtokuk?~- Nem tudom.~Lehetetlen,
 870 Masod,  3  |            valamennyire ne tudná.~- Csak a pincékre emlékszem, hogy
 871 Masod,  3  |             pincékre emlékszem, hogy sok a hordó benne, megszámlálhatatlan.
 872 Masod,  3  |                   Rég nem voltam otthon.~A főasszony gondolkodva nézett
 873 Masod,  3  |                ha eljön. Addig ott lakik a növendék-szobában. Ilona
 874 Masod,  3  |                  megjelent az apja. Idát a zongorateremből szólította
 875 Masod,  3  |                szinte szédelegve sietett a látogatóterembe.~Az apja
 876 Masod,  3  |                mikor végre hallatszottak a lépései, az igazgatói iroda
 877 Masod,  3  |               arcán friss beretválkozás. A kalapját a kezében lógatta,
 878 Masod,  3  |                beretválkozás. A kalapját a kezében lógatta, s gondolkodva
 879 Masod,  3  |           gondolkodva lépegetett, mintha a folyosó fehér-fekete betonlapjait
 880 Masod,  3  |              sietett feléje. Megcsókolta a kezét, arcát. S az örömnek
 881 Masod,  3  |                  szorongatásai talán még a ruháján is látszottak a
 882 Masod,  3  |                  a ruháján is látszottak a szíve fölött.~- Örülök,
 883 Masod,  3  |              végeztél - kezdte az apa.~S a legcsekélyebb öröm se látszott
 884 Masod,  3  |                fakadt ki Ida - ha akkora a móringom...~- Minek? A diploma
 885 Masod,  3  |            akkora a móringom...~- Minek? A diploma mindig jó. Grófkisasszonyok
 886 Masod,  3  |               közt is van, aki... Ma már a leány is csakúgy lehet minden...
 887 Masod,  3  |             lenni.~- Asszony?~- Asszony. A diploma férfiaknak való.
 888 Masod,  3  |              Idának az ajka már remegett a fájdalomtól.~- Nem vagyok
 889 Masod,  3  |               Szeretnek. Százezer korona a móringod. Negyedét leteszem
 890 Masod,  3  |                 Negyedét leteszem előre. A többit: mikor...~Ida behunyta
 891 Masod,  3  |            többit: mikor...~Ida behunyta a szemét. Alig hallhatóan
 892 Masod,  3  |                akarok apáca lenni.~Aztán a hangja egyszerre megerősödött.~-
 893 Masod,  3  |   növendékruhában. Más leányok már ebben a korban asszonyok és anyák.
 894 Masod,  3  |               szép is vagyok: csak annyi a jogom az életre, mint másnak.
 895 Masod,  3  |              másnak. Vigyen már haza.~És a szeme tele volt könnyel.
 896 Masod,  3  |              ajka fájdalmasan vonaglott. A kezét könyörgőn tette össze.~
 897 Masod,  3  |                 össze.~Az apa összevonta a szemöldökét, és zavarodottan
 898 Masod,  3  |          megismerjük: úrinő-e? Vagy csak a képe szent? Egy se vált
 899 Masod,  3  |              Igaz, hogy fiatalok voltak: a ház unalma nem nekik való.
 900 Masod,  3  |                aki méltóképpen hordozhat a szárnya alatt.~Ida szeme
 901 Masod,  3  |                  szeme ijedtre kerekült. A vén úrinő említésére az
 902 Masod,  3  |                    Ne keressen - rebegte a szemét mélyen behunyva.~-
 903 Masod,  3  |                nem találok. És nekem ezt a szót, akarok, ne mondogasd!
 904 Masod,  3  |                 végeztél, maturáltál is. A sok mindenféle tanulmány
 905 Masod,  3  |                gyermeknek nem szabad ezt a szót kimondani az apjával
 906 Masod,  3  |               érzésem nyilatkozott ezzel a szóval: hamarjában nem választhattam
 907 Masod,  3  |                ajtót kifelé: szokva volt a rendhez, hogy minden levélnek
 908 Masod,  3  |               Láttam - csak úgy mehet ki a levél a klastromból.~Imádkozott
 909 Masod,  3  |                csak úgy mehet ki a levél a klastromból.~Imádkozott
 910 Masod,  3  |               meg is segítette: reggelre a derekán érezte a mentőövet,
 911 Masod,  3  |                reggelre a derekán érezte a mentőövet, amellyel az árt
 912 Masod,  3  |                 sárkányt is visz az apja a házba, a fő az, hogy kiszabaduljon.
 913 Masod,  3  |                 is visz az apja a házba, a fő az, hogy kiszabaduljon.
 914 Masod,  3  |               lesz, majd markába szedi ő a gyeplőt.~Ezen aztán annyira
 915 Masod,  3  |                hatszor is megnézte magát a tükörben.~Mivel nyerte meg
 916 Masod,  3  |              közöttük. Kedvvel hallgatta a pletykáikat - mikor Mária
 917 Masod,  3  |                   mielőtt belépett volna a szerzetbe. Csaknem mindenkiről
 918 Masod,  3  |                  már Ida azt is, hogy mi a kedves nótája, amit titokban
 919 Masod,  3  |               titokban dúdolgat, és hogy a klastromi élete előtt milyen
 920 Masod,  3  |              milyen férfiképet hordozott a szívében. Mert hiszen a
 921 Masod,  3  |                  a szívében. Mert hiszen a bizalmasság melegében mindenik
 922 Masod,  3  |                 az egytől aztán megtudja a többi is.~Idának igen érdekesek
 923 Masod,  3  |               igen érdekesek voltak ezek a susogások, ezek a tereferék.
 924 Masod,  3  |            voltak ezek a susogások, ezek a tereferék. S az is, hogy
 925 Masod,  3  |               teremtések az apácák, mint a katedrán. Egyikről-másikról
 926 Masod,  3  |            orgonahang minden táplálékuk. A ruhájuk alatt szellemi a
 927 Masod,  3  |                 A ruhájuk alatt szellemi a testük, csak épp hogy az
 928 Masod,  3  |           komolyak és tekintetesek, mint a katedrán. Hogy mekkorát
 929 Masod,  3  |                 kacag némelyik komoly! S a legszentebbnek is hogyan
 930 Masod,  3  |         legszentebbnek is hogyan csillog a szeme, ha valami kis megszólást
 931 Masod,  3  |               valami kis megszólást hall a társára, vagy épp egy kis
 932 Masod,  3  |                asszonykák ők is. Még azt a szörnyűséget is hallja tőlük
 933 Masod,  3  |              bennem.~Ki is járhatott már a városba is velük mindennaposan.
 934 Masod,  3  |           legtöbbször Amália testvérrel, a ház gondozójával, egy epedő
 935 Masod,  3  |             tekintetű kis apácával, vagy a kövér derekú, jó Stefániával,
 936 Masod,  3  |                  derekú, jó Stefániával, a szakácsasszony apácával,
 937 Masod,  3  |               oly serény kézzel dolgozik a konyhán, mint valami kocsmároslány
 938 Masod,  3  |          kocsmároslány az apja konyháján a móringja növelésének tudatában -
 939 Masod,  3  |      szilvásgombócokat remekel, hogy még a legyek lába is reszket az
 940 Masod,  3  |           Augusztus végén már levethette a növendékruhát is. A főasszony
 941 Masod,  3  |           levethette a növendékruhát is. A főasszony divatújságot hozatott,
 942 Masod,  3  |          szabásút kellett viselnie, mint a növendékeknek, s felsőkabátot
 943 Masod,  3  |        növendékeknek, s felsőkabátot is. A haját azonban felköthette
 944 Masod,  3  |              mégis ne legyen olyan, mint a növendékeké, akik hátul
 945 Masod,  3  |           selyemcsokorral köthetik egybe a hajukat. Szobát is külön
 946 Masod,  3  |                hogy ne tétlenül maradjon a klastromban, helyettes tanár
 947 Masod,  3  |           helyettes tanár lesz közöttük: a zongora tanításában helyetteskedik
 948 Masod,  3  |               mellett.~Ida örült ezeknek a kis változatosságoknak.
 949 Masod,  3  |              megrezzent, és fülelt, hogy a kapus mellé osztott apáca
 950 Masod,  3  |                  ismeretlen asszony, aki a hatalmaskodást gyakorolja
 951 Masod,  3  |               elzsibbadással hajtotta le a fejét.~Közben megint megnyílt
 952 Masod,  3  |                  megnyílt az iskolai év. A virágocskák besereglettek.
 953 Masod,  3  |          besereglettek. Véniszankte után a nagyteremben gyűltek össze.
 954 Masod,  3  |           igazgató asszony felolvastatta a szabályokat, és elmondta
 955 Masod,  3  |                 szabályokat, és elmondta a szokásos intelmeket. Ida
 956 Masod,  3  |               igazgató asszony bemutatta a növendékeknek:~- Ó Ida kisasszony
 957 Masod,  3  |        növendékeknek:~- Ó Ida kisasszony a zongora-gyakorlásban segédkezik
 958 Masod,  3  |             azonban még nem vétetett fel a szerzetbe, a címe nem kedves
 959 Masod,  3  |                vétetett fel a szerzetbe, a címe nem kedves testvér,
 960 Masod,  3  |                 hanem kedves kisasszony. A növendékek éppúgy engedelmeskedjenek
 961 Masod,  3  |                  engedelmeskedjenek neki a tanítás órájában, mint a
 962 Masod,  3  |                 a tanítás órájában, mint a kedves testvéreknek.~Idának
 963 Masod,  3  |                 hogy ahányszor megjelent a folyosón vagy a zongorateremben,
 964 Masod,  3  |                megjelent a folyosón vagy a zongorateremben, a leánykák
 965 Masod,  3  |                  vagy a zongorateremben, a leánykák csakolyan tisztelettel
 966 Masod,  3  |                 alsó négy osztálybeliek. A járása méltóságosabbá vált,
 967 Masod,  3  |              járása méltóságosabbá vált, a szeme komolyabbá, minden
 968 Masod,  3  |                  kellett mulasztania. De a konyhán is gyakorta helyettesítette
 969 Masod,  3  |             ügyeletes apácát. Ő mérte ki a lisztet, zsírt, fűszert -
 970 Masod,  3  |        példaképét, nagy kedvvel forgatta a főzőkanalat is.~Az iskolában
 971 Masod,  3  |               felelt, meg is feledkezett a méltóságáról:~- Jaj, gyere
 972 Masod,  4  |                 hogy az apja Pesten van.~A kanál szinte zörgött a foga
 973 Masod,  4  |                   A kanál szinte zörgött a foga közt, alig bírt ebédelni.
 974 Masod,  4  |               apjának, hogy megváltozott a gondolata: elfogad akármiféle
 975 Masod,  4  |             valamelyik apácával. Csak ki a ketrecből, ki! Mentül hamarabb!~
 976 Masod,  4  |          ketrecből, ki! Mentül hamarabb!~A délután izgalmas várakozásban
 977 Masod,  4  |             foglalkoztatta. Ida csak ült a katedrán, s feleltetett.
 978 Masod,  4  |                  fülelt: hall-e hangokat a folyosón?~Óra végén csakugyan
 979 Masod,  4  |               reá. Bizonyosan megtalálta a helyét - gondolta -, kellemesebb
 980 Masod,  4  |           meglátogathatja? Az apja talán a vasárnapot várja, mint növendékkorában?
 981 Masod,  4  |              hogy legalább Ella jött el: a gyötrő izgalomra csillapító
 982 Masod,  4  |           balzsam lesz egy kis csevegés.~A folyosó ablakain át beviláglott
 983 Masod,  4  |                  ablakain át beviláglott a nyugvóra hajló nap narancsszínű
 984 Masod,  4  |                  narancsszínű fénye, épp a látogató­szoba elé. S a
 985 Masod,  4  |                  a látogató­szoba elé. S a fényben az ajtó előtt állt
 986 Masod,  4  |                   mint ahogy páva nézhet a szimpla jércére.~Ida szinte
 987 Masod,  4  |            vagyok. De már nem Ella: Nóra a nevem. Erre jártam: eszembe
 988 Masod,  4  |                 megnézem: itt van-e még? A kapusapáca mondja nagy örömömre,
 989 Masod,  4  |                 itt van.~Ida megnyitotta a kilincset, és szimmogva
 990 Masod,  4  |           micsoda parfüm szaglik Ellának a ruhájából?~A társalgóban
 991 Masod,  4  |             szaglik Ellának a ruhájából?~A társalgóban nem volt senki.~-
 992 Masod,  4  |                  olyan közönséges... Már a vicelányok is Ellák. Ugye
 993 Masod,  4  |                Elcsevegte: hogyan került a színésziskolába. Egy vén
 994 Masod,  4  |                   Bent uzsonnázott az is a cukrászboltban - aludttejet.
 995 Masod,  4  |             ilyen csinos pofikának elég. A fő a pofika.~- De hát ruhám
 996 Masod,  4  |              csinos pofikának elég. A fő a pofika.~- De hát ruhám sincs.~-
 997 Masod,  4  |                   jó ember. Nagy művész.~A szemöldökét emelve mondta
 998 Masod,  4  |                szemöldökét emelve mondta a nagy művészt. Aztán nevetve
 999 Masod,  4  |               tette hozzá:~- Nagy kutya!~A fogai fehérek voltak, az
1000 Masod,  4  |                 sok minden történt. Csak a maga helyzete a régi, szegény