Part, Chapter
1 Eslo, 1 | mint valami rézkakas.~- Kérem, kérem, dehogy... - hebegi
2 Eslo, 1 | valami rézkakas.~- Kérem, kérem, dehogy... - hebegi a pohos
3 Eslo, 1 | hallatára!~- Nem úgy értettem, kérem... Csak itt ez a hirdetés -
4 Eslo, 1 | mellett, hogysem azt mondja: - Kérem...~S különben is annyira
5 Eslo, 2 | kiadóhivatalnak írt levél mellé:~„Kérem a t. kiadóhivatalt, szíveskednének
6 Eslo, 2 | kávés is elhárította:~- Kérem, ez nem az én szakmám...~
7 Eslo, 3 | nekem. Ez igen szép...~- Kérem, csak a tárgyról.~- Tehát
8 Eslo, 3 | hogy én vagyok az apja. Kérem, ne nézzen olyan gyanakvó
9 Masod, 1 | kedvetlen emlékeket.~- Hát, kérem, édes jó kisasszonyom, az
10 Masod, 3 | Csupa hiba a szavakban:~Kérem, hogy Ida maradhasson még
11 Masod, 4 | él az én öreg jó barátom? Kérem, csak szívja tovább a cigarettáját:
12 Masod, 4 | korona a havi fizetése.~- Kérem, Nórácska, csak mondja meg
13 Masod, 5 | Tehát Bisi Mihály.~- Nem, kérem: Putnoky Mihály.~- Ide nem
14 Masod, 5 | fuldokolva rázta a fejét:~- Nem, kérem legmélyebb alázattal: ő
15 Masod, 6 | előbb is hazakerül.~- Hát kérem, vezessen fel bennünket.
16 Masod, 6 | Köszönöm, most már tudom. Kérem, ha szíveskedne... hogy
17 Masod, 6 | bérkocsisnak is fizessen meg, kérem, atyám kasszájából.~S megnyitotta
18 Masod, 6 | mintha álomból ocsúdna.~- Kérem a szekrények kulcsát.~-
19 Masod, 6 | Fordítsa el a kulcsot, kérem. Atyám bezárt, bizonyára
20 Masod, 6 | tolt egy százkoronást.~- Kérem - mondta meleg szemmel -,
21 Masod, 7 | utcájukba értek.~- Adja be, kérem, a könyveket ide a boltba -
22 Masod, 7 | gyűrűt, s az árát kérdezte.~- Kérem, azt majd elintézem kedves
23 Masod, 7 | vissza az ékszerészhez.~- Kérem: ne írjuk apám kontójára
24 Masod, 7 | délelőtt behozom a pénzt. Kérem, törölje ki a könyvből.~-
25 Masod, 7 | Csak ennyit mondtam:~- Kérem, távozzék!~De a hangomban,
26 Harmad, 1 | Elfogadom.~- Írja fel, kérem.~- Merőben fölösleges. Mint
27 Harmad, 4 | Van itt hölgykupé is, kérem - szólalt rá Csaba, a hüvelykujjával
28 Harmad, 4 | sajnálom, hogy miattam...~- De kérem: megmondta előre. És én
29 Harmad, 4 | mondom: remélem.~- Jó. És kérem: ne nyugtalankodjék miattam.
30 Harmad, 5 | De egy kis várakozásra kérem, míg a kőszénport lemosom
31 Harmad, 5 | karjába fogóddzak.~- De kérem - felelte meglepődve Csaba -,
32 Harmad, 5 | csiságból. Ne üssön meg, kérem, senkit.~- De ha oly szemtelen!~-
33 Harmad, 6 | van a keresés kérdésén. Kérem: semmi nyilatkozata nem
34 Harmad, 6 | szívetek nemes melegét. Kérem különösen művésztársaságunk
35 Harmad, 7 | Csaba a küszöbön -, hát kérem: rakja be minden apróságát
36 Harmad, 7 | és amit én költök. De hát kérem, mit bámuldozik ezen? Mondom:
37 Harmad, 8 | Üljön inkább addig künn, kérem, itt az ajtó mellett. Nézegesse
38 Harmad, 9 | No hát most az egyszer én kérem, csak öt percre. De oly
39 Harmad, 10| látogatásukat is elhárította Ida.~- Kérem - mondta Csabának -, mentsen
40 Harmad, 11| A fülbevalót engedje el, kérem.~- Hát akkor órát, karperecet.~
41 Harmad, 11| hogy már azt vártam...~- De kérem!...~- És meleg kézszorítás,
42 Harmad, 11| forró kézcsók... és...~- Kérem, ne mondja tovább - rebegte
43 Harmad, 11| megint búcsúzásul! Hol vette, kérem, azt a gyűrűt? Tegnap még
44 Harmad, 12| is érdemes reá. Feledjük, kérem. És bocsásson meg, hogy
45 Harmad, 12| lát.~Csaba fölkelt:~- De kérem, csak maradjon, ha beteg.
46 Harmad, 12| Visszavonult. Csaba utána lépett.~- Kérem, kisasszony.~Ida megállt
47 Harmad, 12| szavakkal mondtam volna el. Kérem, csillapuljon le a keserűsége.
48 Harmad, 12| idegennek, megbocsátana.~- De kérem - rebegte nyílt szemmel
49 Harmad, 12| figyelmességeit...~- De szabad, kérem.~- És esernyőjét...~- No,
50 Harmad, 12| érdeklődik a munkáim iránt... Kérem, engedje meg, hogy megmagyarázzam...
51 Harmad, 12| akkor szólalt meg:~- De kérem, ez igen szép idea. - Csabának
52 Harmad, 12| különösen ideges vagyok. Kérem: ne nehezteljen érte.~-
53 Harmad, 12| nem neheztelek.~- De kérem...~- De kérem: teljesen
54 Harmad, 12| neheztelek.~- De kérem...~- De kérem: teljesen jogos volt a kérdése.
55 Harmad, 12| Nincs miért.~- De igen, kérem: szíve mélyéből bocsásson
56 Harmad, 12| beszélhetek a művészetemről.~- De kérem, erről teljesen idegenek
57 Harmad, 12| azonban...~- Nem: Engem, kérem, hagyjon ki a gondolataiból.
58 Harmad, 13| Köszönöm, Ida, kedves jó Ida! Kérem, most az egyszer ne haragudjon,
59 Harmad, 14| találnak: Mi az az Union, kérem, valami művész-egyesület?~-
60 Harmad, 14| hogy nem találták itthon. Kérem, mondja meg neki, Borbereky,
61 Harmad, 14| megtudja... Nem, az lehetetlen! Kérem, művelt országban az ilyesmi
62 Harmad, 14| Istenem!...~Ida fölkelt.~- De kérem, ön talán... - Az asszony
63 Harmad, 14| visszaroskadt. Kókadozott.~- Hát kérem, elmondom akkor elejétől:
64 Harmad, 14| már lefeküdt.~- De hát, kérem, hogy kerül ebbe az ügybe
65 Harmad, 14| vágott a szavába:~- De hát kérem, arról szóljon már: mit
66 Harmad, 14| magyart, Balogh nevűt. Juj, kérem, aztán a délelőttöm mind
67 Harmad, 14| találtunk végre rá.~- De hát kérem, mégis mi történt?~Kati
68 Harmad, 14| idegen a másik idegennek:~- Kérem: ne álljon fegyver elé,
69 Harmad, 14| Mikeynek se szólhat:~- Kérem: tekintse meg nem történtnek,
70 Harmad, 14| tarsolyából egy névjegyet, ráírta: Kérem egy szóra.~Küldte Katival
71 Harmad, 14| Parancsoljon.~- Üljön le, kérem. Bocsásson meg, hogy zavarom
72 Harmad, 14| mi a szándékom.~- De én kérem, Borbereky, igen erősen
73 Harmad, 14| és beszélgettünk. Ezt, kérem, becsületszavára kell megígérnie.~-
74 Harmad, 14| a malomba. S mondanák:~- Kérem, molnárné asszony, fektesse
75 Harmad, 15| ára?~- Ezek csak vázlatok, kérem.~- Nem azt kérdeztem, mik,
76 Harmad, 15| képet a falról.~- Szignálja, kérem.~Csaba készséggel fogott
77 Harmad, 15| zárkózottabb a szokottnál. Kérem: mondja meg egyenesen, ha
78 Harmad, 15| Csaba a szemébe.~- Hát, kérem, mondja - rándított a vállán
79 Harmad, 15| Ida felpattant:~- De kérem, én nem szenvedtem! Éppen
80 Harmad, 15| kedves, jó Ida... De igen kérem, ne szakítson félbe... Hát
81 Harmad, 15| a kezét.~- Ne menjen el, kérem, ne menjen el: mindjárt
82 Harmad, 16| szőke női fejet meg tegye, kérem, valahová félre, hogy ne
83 Harmad, 16| Hanem ha már itt van, arra kérem: a ládámban felül, az apróságok
84 Harmad, 16| Ida gondolkodott.~- Mégis kérem hát: vegye ki azt a pénzt,
85 Harmad, 16| a bankókat: fizet.~- Hát kérem, honnan tudja ön, hogy én
86 Harmad, 16| könyvet.~- Ide van rajzolva, kérem, az arcképe.~Ida kivette
87 Harmad, 16| ahogy eddig. Csak arra kérem mégis, hogy ha eltávozik,
88 Harmad, 16| egymásnak. Csak arra...~- Kérem: minden pontjára emlékszem
89 Harmad, 16| Csaba megrendült.~- De hát kérem... Ida... édes jó lélek...
90 Harmad, 16| vett annyira a szívére?~- Kérem, hagyja el a szobámat!~-
91 Harmad, 16| magának könnyeket okoztam.~- Kérem, menjen a helyére.~S fölkelt,
92 Harmad, 16| hozzásietett.~- De ha én kérem rá, hogy maradjon.~S ezt
93 Harmad, 18| Csengetett a poháron.~- Fizessen, kérem, és gyerünk.~Csaba azonban
94 Harmad, 18| megőrülök.~- Mondja hát, kérem - esdeklek neki -, mi történt
95 Harmad, 18| emberi rész a mellében.~- De kérem - csillapít emberségesebb
96 Harmad, 18| vette:~- Szíves bocsánatát kérem, hogy magamnak külön vettem
97 Harmad, 18| telefon? Portás!~- Mindjárt, kérem.~- De nem mindjárt, hanem
98 Harmad, 18| Metropol!... Halló... Kérem, hogy Ó Ida nevű vendég
99 Harmad, 18| Nyissa meg hát az ajtót, kérem.~Ida csak nézi a kilincset,
100 Harmad, 18| megvárom, míg felöltözik. Igen kérem: fogadja el a látogatásomat,
101 Harmad, 18| kilincs reszket.~- Igen kérem, mély tisztelettel kérem...~-
102 Harmad, 18| kérem, mély tisztelettel kérem...~- Mindjárt - feleli végre
103 Harmad, 18| végre Ida -, menjen le, kérem, a társalgóba. Ott várjon
104 Harmad, 18| ismerős meglát bennünket. Kérem, vegye fel, mintha az utcáról
105 Harmad, 18| hát lehetetlen. Értse meg, kérem: maga tudja legjobban, hogy
|