Part, Chapter
1 Eslo, 1 | egészséges, piros-szőke falusi kisasszony. A haját is csak falusiasan
2 Eslo, 3 | csakugyan pénz kell, ha a kisasszony ép és egészséges...~- Ép
3 Eslo, 3 | polgármester szolgám nekem.~- És a kisasszony... hátha nem tetszik neki
4 Masod, 1 | 1~A kisasszony ebéd után kilopta az újságot
5 Masod, 1 | olvashatta volna őelőtte. A kisasszony azonban csak alig néhány
6 Masod, 1 | Eleonóra...~- Én vagyok, kisasszony - felelt a leány. S bókolt
7 Masod, 1 | mosolygás jelent meg. A kisasszony szó kellemetlenül érintette
8 Masod, 1 | tiszteletesen -, hogy a kisasszony jóságát magam is megkeressem.
9 Masod, 3 | a növendékeknek:~- Ó Ida kisasszony a zongora-gyakorlásban segédkezik
10 Masod, 3 | kedves testvér, hanem kedves kisasszony. A növendékek éppúgy engedelmeskedjenek
11 Masod, 4 | izgalmában.~- Apám?~- Nem. Valami kisasszony van itt.~Egyszerre tudta,
12 Masod, 5 | semmi förtelmes ügyről. Ez a kisasszony tizenhat éves. A szabadságait
13 Masod, 5 | volna előbb a jégveremben.~- Kisasszony - mondta Paula testvér -,
14 Masod, 6 | örvendezővé is vált az arca.~- Ida kisasszony...~- Atyám? Nincs itthon?~-
15 Masod, 6 | mozdult a kalapjáért.~- Itt, kisasszony. Hol is lakna másutt? A
16 Masod, 6 | A szekrények kulcsát? A kisasszony ruhái vannak benne.~- Micsoda
17 Masod, 6 | vontatottan.~- Ki az az Erzsi kisasszony?~Julcsa néni megint zavarodottan
18 Masod, 6 | tokáját simogatta.~- Könyvelő kisasszony - mondta végre, mintha maga
19 Masod, 6 | bizonyára ott is hál az a kisasszony abban a rézágyban. És még
20 Masod, 6 | hálhat.~- És hol van az a kisasszony? - kérdezte összevont szemöldökkel.~-
21 Masod, 6 | szoba.~- Azonnal fűttetek, kisasszony...~Ajtónyílás és lábdobogás
22 Masod, 6 | csókolt neki.~- Isten hozta, kisasszony - lihegte.~S örömtől káprázó,
23 Masod, 6 | Hát rakják át abba a kisasszony ruháit. Ezt a sok minden
24 Masod, 6 | Hát az úr, meg Erzsi kisasszony.~Ida bámult, de aztán nem
25 Masod, 6 | szobákat te takarítod?~- Én, kisasszony.~- A kárpit poros a hálószobában.
26 Masod, 6 | tessék, egyezkedjenek, kisasszony.~S érdeklődéssel szemlélgette
27 Masod, 6 | háznál, csókolom a kezét, kisasszony. Kőrösy nagyságos úrnál
28 Masod, 6 | látom, hogy jó leány.~- Ó, kisasszony... csókolom kezét alázatosan.~-
29 Masod, 6 | alázatos szolgálatára, kisasszony.~- Jöhet-e mindjárt, Anna?~-
30 Masod, 6 | szolgálatára se megyek, kisasszony - nevetett a leány.~S leült
31 Masod, 6 | Egy feketeruhás, másik kisasszony lépett be, Idánál valamivel
32 Masod, 6 | szólal meg mögötte:~- Pardon, kisasszony... Ida megfordul.~A hódprémsapkás
33 Masod, 6 | parasztleány, de nem is kisasszony. Ida nem ismerte. A leány
34 Masod, 6 | vagy siket?~- Siketnéma, kisasszony. Ma fogadta a tekintetes
35 Masod, 6 | fogadta a tekintetes úr a kisasszony mellé. Neki is Anna a neve,
36 Masod, 6 | Énmellém? Vagy Erzsi kisasszony mellé?~- Kisasszony mellé.
37 Masod, 6 | Erzsi kisasszony mellé?~- Kisasszony mellé. Erzsi kisasszony
38 Masod, 6 | Kisasszony mellé. Erzsi kisasszony nem tér többé vissza. Ma
39 Masod, 7 | rendelkezett a gazda -, s vigye a kisasszony után.~Bodoky értő kézzel
40 Masod, 7 | megszólalt:~- Hová visszük, kisasszony?~- A Fürdő utcába - felelte
41 Masod, 7 | parfümöket. Mert maga ugye az új kisasszony, aki Erzsinek a helyére
42 Masod, 7 | Mehetünk lassabban is, kisasszony, ha fárasztja a járás. Hát
43 Masod, 7 | de vannak itt szebbek is, kisasszony. Igen olcsók.~- Nekem az
44 Masod, 7 | Csak nyolcszáz korona, kisasszony. De van itt olcsóbb is. -
45 Masod, 7 | Tessék. Ezek külön vannak. Kisasszony elé nem tettem volna...
46 Masod, 7 | enged?~- Egy fillért se, kisasszony. Mert látom én azt is azonnal,
47 Masod, 7 | felrándult meg vissza.~- Nem baj, kisasszony, félretesszük addig. Vagy
48 Masod, 7 | mondta, hogy hozzám jöjjön, kisasszony? Én vagyok az ő szállítója.
49 Masod, 7 | korona. El van intézve, kisasszony.~Ida szinte megdermedve
50 Masod, 7 | könyvből.~- Ahogy parancsolja, kisasszony.~Aztán hogy megint a papirosbolt
51 Masod, 7 | az én leányom hagymaszagú kisasszony legyen.~- Inkább a felesége?~-
52 Harmad, 1 | kisasszonynak szólít.~- Szívesen, kisasszony.~- Mások előtt szólíthat,
53 Harmad, 1 | meghajolt.~- Ahogy akarja, kisasszony.~- Mindez óráig idegenek
54 Harmad, 1 | Csaba azonban nem mozdult.~- Kisasszony - szólott nyugodtan -, engedje
55 Harmad, 1 | egyenesen szólok, mint ön, kisasszony. Nekem is természetem. És
56 Harmad, 1 | szalonba.~- Csupán annyi volt a kisasszony ellenvetése - folytatta
57 Harmad, 3 | vagyunk.~- Nem felejtettem el, kisasszony - felelte nyugodtan Csaba -,
58 Harmad, 3 | vagyunk.~- Attól ne tartson, kisasszony.~- És a koffer leemelésekor
59 Harmad, 3 | szót.~- Fölösleges volt, kisasszony: amit egyszer megígértem,
60 Harmad, 3 | Bocsánat, hogy zavarom, kisasszony - szólalt meg -, félóra
61 Harmad, 3 | Mondta az édesatyja, kisasszony, de nem hittem teljesen.
62 Harmad, 3 | Hány órakor vacsorázzunk, kisasszony?~- Hétkor, ha nincs ellenére.~-
63 Harmad, 3 | Az nem tartozik önre, kisasszony.~S a házaspár szeme oly
64 Harmad, 4 | zörgette meg.~- Én vagyok, kisasszony.~A kárpiton át látszott,
65 Harmad, 4 | elfoglaltságában.~- Köszönöm, kisasszony. Jó éjszakát.~- Jó éjszakát.~
66 Harmad, 5 | vacsorázzunk, s lefekszik, kisasszony?~Még csak alkonyat után
67 Harmad, 5 | Hát akkor mit tanult, kisasszony?~- Mondta talán atyám, hogy
68 Harmad, 5 | Szívesen konstatálom, kisasszony, hogy okos. Mindjárt az
69 Harmad, 6 | hajlama a takarékosságra, kisasszony?~- Nem tudom - vonta a vállát
70 Harmad, 6 | zsebre tette:~- Jó éjszakát, kisasszony.~Mért zárta be a kofferját?
71 Harmad, 7 | tetszik.~- Nem úgy van az, kisasszony: ha bútorozottat bérelünk,
72 Harmad, 7 | akarja.~- Ahogy maga akarja, kisasszony. De hogy visszatérjünk a
73 Harmad, 7 | képedt el Ida.~- Mit nem ért, kisasszony?~- Hogy kétféle költségről
74 Harmad, 8 | Vagy magának nem ízlett, kisasszony?~Ida elmosolyodva felelt:~-
75 Harmad, 8 | dugja be a fejét.~- Itt van, kisasszony?~Ida válaszára beljebb lép.
76 Harmad, 8 | Talán zongorázik is maga, kisasszony?~- Néha.~- Hát miért nem
77 Harmad, 9 | kulccsal zárható, tehát a kisasszony attól tartott, hogy álkulccsal
78 Harmad, 11| engedelmével: egy kérdés, kisasszony.~- Tessék, Balogh úr.~-
79 Harmad, 11| ruhája is... Nem fösvény ön, kisasszony?~- Nem gondolnám. De kinek
80 Harmad, 11| Az embertársainknak, kisasszony. Ahogy én nem jelentem meg
81 Harmad, 11| Engedje megjegyeznem, kisasszony, többé nem viszem társaságba.~
82 Harmad, 12| Csaba utána lépett.~- Kérem, kisasszony.~Ida megállt az ebédlő közepén.
83 Harmad, 12| Balogh úr.~- Parancsoljon, kisasszony.~- Ön mostanában ritkán
84 Harmad, 12| rázta.~- Nyugodjék meg, kisasszony, nem azért történik. És
85 Harmad, 12| grandiózus téma.~- Az volna, kisasszony. És már hozzá is fogtam.
86 Harmad, 12| megnyitotta a kilincset.~- Kisasszony - mondta csak úgy az ajtóban
87 Harmad, 12| nem látta a szobában.~- Kisasszony! - szólt hangosan a hálószoba
88 Harmad, 12| árnyékolta fehér halántékát.~- Kisasszony, szíves engedelmével...~-
89 Harmad, 13| megint jó ötlet. Ida! Pardon: kisasszony. Szamarat festek, amint
90 Harmad, 14| nem a lakás.~- Köszönöm, kisasszony - sóhajtott szinte könnyes
91 Harmad, 14| tiltakozom!~- De mi jogon, kisasszony? - kérdezné talán éppen
92 Harmad, 15| kérését.~- Azt nem tehetem, kisasszony. Minden fületlen gombért
93 Harmad, 15| nekem nem természetem, kisasszony.~- Hát akkor ne mondjon
94 Harmad, 16| írtak valaha férfiak?~A két kisasszony aztán még vagy négy más
95 Harmad, 17| Csak engem fogadjon meg, kisasszony, vagyis hogy nagyságos asszonyom.
96 Harmad, 17| soha többé! Ha akkor kisasszony sír és keres, bizonyisten...
97 Harmad, 17| Előadtam volna, bizonyisten. Kisasszony nem sírt, nem keresett.
98 Harmad, 18| udvariasan mondta néha: kisasszony.~- Még mindig nem nézett
99 Harmad, 18| mindig nem nézett zongorát, kisasszony.~- Ráérünk.~- Tudakozódtam:
100 Harmad, 18| zongorát, magam keresek, kisasszony.~Ida mélázó arca erre se
|