Part, Chapter
1 Eslo, 1 | lehetünk világ korrektora. Mégis hát... tudja ménkű... igaz,
2 Eslo, 1 | úgy egy-két vonással, s mégis mindenki rájuk ismert. Gimnáziumos
3 Eslo, 2 | erkölcsök!~A nap folyamán mégis elő-előötlött az eszében
4 Eslo, 2 | hirdetés.~Hátha igaz? Hátha mégis igaz? Lehet, hogy valami
5 Eslo, 2 | mindenképpen gyanús. De ha mégis nem bent koholt hirdetés,
6 Eslo, 2 | újságírás vékony kenyerén, mégis hát nem azt sírdogálja-e
7 Eslo, 3 | maturált.~- Hát mi a hibája? Mégis hát, mi a hibája a kisasszonynak?~-
8 Eslo, 3 | órában a közjegyző előtt. Mégis engedje meg, hogy megkérdezem:
9 Eslo, 3 | nyugodt lehet.~- De hátha mégis?~- Ó, dehogy.~- Annyira
10 Masod, 1 | cipellős, ki mezítlábas. Mégis hát örömmel hagyta félben
11 Masod, 1 | is csak alig a széle. Ida mégis azonnal tudta, hogy Mária
12 Masod, 1 | Bizony nemigen...~- De hát mégis mire emlékezik abból az
13 Masod, 1 | és hegyes, de a két arc mégis egyezett valamiképpen. A
14 Masod, 3 | Termetre csak közepes, de mégis nyúlánk, mint a méltóságos
15 Masod, 3 | nemigen kívánta a nyájába. Mégis hát ha jókora a móring,
16 Masod, 3 | betonlapjait olvasná.~Ida mégis örömmel sietett feléje.
17 Masod, 3 | magasra nyomhatta, hogy mégis ne legyen olyan, mint a
18 Masod, 4 | bizonyosan szerelmese is van már. Mégis hát a színpad: az apácák
19 Masod, 5 | apácák beszélgetéseiből, mégis homályos valami volt neki.
20 Masod, 5 | Tanítóképzőintézeti tanuló.~- Mégis hát ír valami olyat?...~-
21 Masod, 5 | Feljelent?~- Nem. De mégis látni akarom. A lány elsietett.~
22 Masod, 6 | Fülöpszállás táján aztán mégis megszólalt Paula testvér,
23 Masod, 6 | Mit vesztettem vele?~- Mégis hogy így kerül haza...~-
24 Masod, 6 | futó telegráfoszlopokat. De mégis érdekes volt neki a nagy
25 Masod, 6 | szék. Hideg a szobában. Mégis furcsa, hogy kisebb a szoba,
26 Masod, 6 | annyiféle illatszerrel mosdott.~Mégis hát a maga fészkében érezte
27 Masod, 6 | aztán arra gondolt, hogy mégis egyszerre nem ugrik úgy
28 Masod, 6 | Fölkelt.~- Megbocsáss, de mégis a rendhez tartozik, hogy
29 Masod, 6 | vásárol, rendez majd holnap. Mégis az az egy éj volt az egyetlen
30 Masod, 6 | portékák a kirakatokban.~Idának mégis volt mindezekben a rútságokban
31 Masod, 6 | Mészkuthynak és egyet Paulának, aki mégis legbizalmasabb volt iránta
32 Masod, 6 | ijedjen, kedves.~Ő azonban mégis megijedt. Mindjárt másnap
33 Masod, 6 | hódsapkás leány -, Istenem, hát mégis vannak jó lelkek is a világon.~
34 Masod, 6 | kezet csókoljon Idának, de mégis abbahagyta, csak állt kipirosodott
35 Masod, 7 | Idát.~Ida nem nézett rá, mégis látta féltekintettel, hogy
36 Masod, 7 | apja ha nem is úriember, de mégis apja. „Dorbézol” - hát férfi.
37 Masod, 7 | újság-novellát is, mindent. Mégis előbb végigforgatta. Egy
38 Masod, 7 | arra gondolt, hogy neki mégis jobban illenék alkalmazkodnia
39 Masod, 7 | egymást, mint a magunkféle.~- Mégis hát micsoda pár!?~- Akik
40 Masod, 7 | hogy őt küldtem el.) Végre mégis hazaliheg. Hozza az újságot.~
41 Masod, 7 | Összeraktam a kofferbe mindenemet. Mégis nem távozhatok úgy, hogy
42 Harmad, 1 | leányra.~- Engedje meg, de mégis megmondhatná talán, hogy
43 Harmad, 1 | Fegyházban nem ült.~- És mégis így házasodik? - Csaba fölvetette
44 Harmad, 3 | emberfiától nem félek. Csak mégis az a tájékozatlanság...
45 Harmad, 6 | velünk.~A hosszú utazás mégis megbágyasztotta Idát. Az
46 Harmad, 6 | férjének modellül áll. Csak mégis annyit kiérzett a beszédből,
47 Harmad, 6 | egy kivetni való cserép. Mégis van hát valami értékes abban
48 Harmad, 6 | tiporjon. De hát ha van benne mégis valami érték, mért hogy
49 Harmad, 6 | tószt-kellemetlenséget leszámítva, az est mégis kedves volt. Hogy Csaba
50 Harmad, 7 | mennyei arcú szépség. S mégis a kép... szinte megdöbbentő.
51 Harmad, 8 | fekszik, hol csak üldögél. Mégis inkább csak fekszik mostanában.~-
52 Harmad, 8 | Madarász Viktor is rezet árult, mégis visszatért. Szinyei-Merse
53 Harmad, 8 | Szinyei-Merse birkát nyírt, mégis visszatért.~- S hogy dolgoznak!
54 Harmad, 8 | hogy elmúlt, ami elmúlt, de mégis kedves, hogy visszahozza.~-
55 Harmad, 10| történetet koholjon, ha netán mégis... Hát megint elbágyadt,
56 Harmad, 10| hallgatott: leste, mint mond hát mégis az öreg?~Végre fölemelte
57 Harmad, 10| eksztázis.~- Az eksztázis? Hát mégis az eksztázis!~- Az eksztázis.
58 Harmad, 10| rázott a fején...~- De hát mégis azt érzi, hogy ingyen. Ingyen
59 Harmad, 11| az asztaltól.~~De aztán mégis elmentek.~Meghallották ugyanis,
60 Harmad, 11| undorodással a Denevérre. Mégis hát, ha már annyi dolga
61 Harmad, 11| akinek eléje tették, hogy mégis hát egye meg: már nincs
62 Harmad, 11| Ida a lábára tekintve -, mégis hogy elporosodott a cipőm.~
63 Harmad, 11| ne köszönje meg Csabának?~Mégis hát érezte, hogy bizalmas
64 Harmad, 12| együtt reggeliztek. Aznap mégis kellemetlen volt neki.~Végiggondolta-fontolgatta
65 Harmad, 12| szorongással rosszallta, hogy mégis hát az este nem olyan hangon
66 Harmad, 12| könnyes és halvány arcát. Mégis hát, akármint szól a szerződésük:
67 Harmad, 12| biztattam, hogy táncoljon.~- Mégis jogos a megjegyzése, hogy
68 Harmad, 12| szívére még az árnyékát is.~Mégis hát a legelső ebéd után,
69 Harmad, 12| szemben különben én is. De mégis örülök, hogy beszélhetek
70 Harmad, 12| alig merem kérdezni, de mégis hát megkérdezem: nem volna-e
71 Harmad, 12| mellém ül. Vagy sétálgat. Mégis hát levegőn van, és szórakozik.~
72 Harmad, 12| bőrről beszél meg vonalakról. Mégis hát a meztelen képek előtt
73 Harmad, 13| vásznat áttetsző pirossal.~Mégis dél volt, mikorra csak úgy
74 Harmad, 14| vértelen, fehér arcot, amelyben mégis rezeg az élet valamicske
75 Harmad, 14| csaltad, nem csináltad, de mégis a haragod sejteti velem,
76 Harmad, 14| hű és jóságos szívednek mégis van titkolni valója előttem,
77 Harmad, 14| végre rá.~- De hát kérem, mégis mi történt?~Kati háromszor
78 Harmad, 14| nem látta a képet készen, mégis azt mondta rá, hogy magyar
79 Harmad, 14| bordájából megalkotta a Teremtő.~Mégis hát hogy ugyanaz a Szent
80 Harmad, 14| Két festő. De hát engem mégis nyugtalanít. Hogyan szokás
81 Harmad, 14| kérdezte, hogy azt mondja: mégis furcsa, hogy Borberekyhez
82 Harmad, 14| amerikai regény lapjain.~Mégis hát nem aludt el olyan mindjárt,
83 Harmad, 14| hézagain jól rájuk láttak. Mégis, hogy ott tárgyaltak, rendelkeztek,
84 Harmad, 14| márka.~Gondolta, ha Isten mégis csodát cselekszik, utána
85 Harmad, 15| ahogy itt aránylik.~- És hát mégis hát körülbelül mennyi lesz
86 Harmad, 15| Még nem volt tárlaton.~- Mégis.~- Tízezer márka.~Az orosz
87 Harmad, 15| dobja ki az ablakon. Csak mégis hát ne a fejemre. Engem
88 Harmad, 16| csak számolótábla.~Karolin mégis egy kocsigyárost emlegetett,
89 Harmad, 16| viszonozhatnak.~Ida gondolkodott.~- Mégis kérem hát: vegye ki azt
90 Harmad, 16| ahogy eddig. Csak arra kérem mégis, hogy ha eltávozik, ne szótlanul
91 Harmad, 16| kártyázott. Nem is igen vesztett: mégis főbe lőtte magát. Mert a
92 Harmad, 18| Hova maradt? De reggel mégis mindig tudta, hogy férfitársa
93 Harmad, 18| látszik, oly fiatal, de mégis asszony, mert hosszabb a
94 Harmad, 18| hogy akár holtunkig...~- Mégis hát... bocsáss meg a kérdésért,
95 Harmad, 18| szoktam ilyesmit kérdezni, mégis hát teérted érdekelne, hogy
96 Harmad, 18| kissé megnyugodtam. De hát mégis furcsa, hogy tegnap egy
97 Harmad, 18| Még várok kissé, de aztán mégis hazafutok Jolánkáért. Azóta
98 Harmad, 18| színésziesen Csaba. De a hangja mégis megindultságtól rezeg.~Ida
99 Harmad, 18| nyugtalanul pillogott, de aztán mégis visszatért, felöltötte a
|