Part,  Chapter

 1 Eslo,  1   |       Csaba - hálálkodott könnyes szemmel a leány -, te mindig jó
 2 Eslo,  1   |           Jenő?...~Jolán elborult szemmel vont vállat:~- Valahol a
 3 Eslo,  2   |   Megírható itt is. - És mosolygó szemmel mutatott a pultra.~A tiszt
 4 Eslo,  3   |          ne nézzen olyan gyanakvó szemmel reám: nem vagyok lókupec.
 5 Masod,  1  |     egyszerre úgy néznek, elnyílt szemmel, pillantástalan nézéssel,
 6 Masod,  1  |       testvér szokott, elhidegült szemmel, pillantástalanul.~- Örülök,
 7 Masod,  1  |         formákat és színeket értő szemmel vizsgálja, azt mondta volna
 8 Masod,  1  |           mögött, s Ida elégedett szemmel nézegette magát a tükörben.~~
 9 Masod,  1  |        nyomorúság.~Ida sajnálkozó szemmel hallgatott. Tudta, hogy
10 Masod,  1  |        engem - kérlelte megfénylő szemmel az apa -, hogy beszélhetek-e
11 Masod,  2  |        örömhírt hallotok.~Ragyogó szemmel énekelték valamennyien.~
12 Masod,  3  |     ókuláján át gondolkodó, hideg szemmel nézett Ida arcára. Mert
13 Masod,  3  |   édesatyám - rebegte Ida könnyes szemmel -, csak az érzésem nyilatkozott
14 Masod,  4  |       jércére.~Ida szinte káprázó szemmel közeledett.~- Ella, maga
15 Masod,  4  |           Ó Péter, s mögötte tárt szemmel a mindenes apáca.~Mind a
16 Masod,  4  |         volt? - kérdezte álmodozó szemmel.~- Úgy.~- Az óra is? A barát...~-
17 Masod,  4  |         tied.~Jókedvű volt. Vidám szemmel nézegetett a leányára és
18 Masod,  5  |  akkordokat, ő a háta mögött mohó szemmel mélyedt a levél olvasásába.
19 Masod,  5  |       amoda.~S a főasszony fagyos szemmel fordult Idának:~- Mért nem
20 Masod,  6  |           A gazdasszony nyiladozó szemmel követte, mintha éjféli szellemet
21 Masod,  6  |            S örömtől káprázó, kék szemmel nézett Idára.~- Ide - rendelkezett
22 Masod,  6  |      raboskodást.~Ella vizsgálódó szemmel hallgatta. Látszott rajta,
23 Masod,  6  |           folyt tovább. Ida hűvös szemmel hallgatott, s közben a szeme
24 Masod,  6  |              Kérem - mondta meleg szemmel -, fogadja el tőlem. Nem
25 Masod,  6  |           rebegte hálától könnyes szemmel a hódsapkás leány -, Istenem,
26 Masod,  7  |          Ida még mindig nyiladozó szemmel. - Ó Péter úr házába.~S
27 Masod,  7  |         az ablaknál ült, és vizes szemmel bámult ki a tavaszi felhőkre.
28 Masod,  7  |          Lógatta a fejét. Könnyes szemmel bámuldozott. Sápadozott.
29 Masod,  7  |       imádkozott egyre könnyesebb szemmel a Mária-kép előtt, mint
30 Masod,  7  |            Hallgatott. Gondolkodó szemmel eddegélt.~- Hát, csak használd
31 Masod,  7  |            Ott álltak, és sóvárgó szemmel nézték: más gyermekeknek
32 Masod,  7  |       huszárt vettem meg. Káprázó szemmel nézte, aztán elfutott vele.~
33 Masod,  7  |           el! És ha te csak görbe szemmel is nézel reá, meglátod az
34 Masod,  7  |       mondott el?~Már akkor olyan szemmel nézett rám, mint ahogy a
35 Harmad,  1 |         elképedve, szinte káprázó szemmel állt a leány előtt.~Ida
36 Harmad,  1 |         után elválna.~Ida behunyt szemmel állott. Nem felelt.~Csaba
37 Harmad,  1 |      derült arccal, de csodálkozó szemmel lépett a szalonba.~- Csupán
38 Harmad,  2 |         apa is ott állt. Unatkozó szemmel nézett az esernyője alól
39 Harmad,  2 |         Mehetünk - mondta könnyes szemmel. Egyenesen az állomásra
40 Harmad,  3 |    megakadt. Gondolkodott. Borult szemmel pillogott maga elé.~- Leülhet,
41 Harmad,  4 |        birtokos asszony elédesülő szemmel vizsgálja őket.~- Mindjárt
42 Harmad,  4 | udvariassága.~A birtokosné nevető szemmel fordult az urának:~- Ugye,
43 Harmad,  4 |       csókolta meg Csabát könnyes szemmel, majd sírva omlott Csabának
44 Harmad,  6 |           szemérkedett Ida tétova szemmel a ballon-keblűre és a kis
45 Harmad,  6 |            A fejét rázta.~- Ilyen szemmel nem ábrázolhatod Magdolnát.
46 Harmad,  6 |        valóban olyan hideg sugarú szemmel vizsgálta mindig, hogy lehetetlen
47 Harmad,  6 |         se nézegette soha örvendő szemmel. Hát a nyaka is szép, most
48 Harmad,  6 |      villamoskörtéit, és álmodozó szemmel szedte elő a hálóingét,
49 Harmad,  6 |        kulcsát vette elő, s álmos szemmel emelt elő a kofferból egy
50 Harmad,  7 |       mormogta maga elé merüldöző szemmel.~De hát ott van Szinyei-Merse:
51 Harmad,  8 |        egypár percre is, mosolygó szemmel tekintett Csabára.~A leány
52 Harmad,  8 |      szurokkeverést, és örvendező szemmel kalapot Csabának.~- Aggyisten,
53 Harmad,  8 |          öreg hang.~Ida nyiladozó szemmel fülelt. Csaba hegedül? Egy
54 Harmad,  10|            mutatta be gyönyörködő szemmel Idának -, kissé a torkocskája
55 Harmad,  10|      nyájas-halkan.~És csodálkozó szemmel tekint az ajtó mellett való
56 Harmad,  10|           kezében.~Csaba várakozó szemmel hallgatott: leste, mint
57 Harmad,  10|          már.~- De hát hetvenéves szemmel már azt is megértem; ha
58 Harmad,  11| söröspalackból.~A leányka elnyílt szemmel bámult Petire.~- Cigarettázott -
59 Harmad,  11|        volt a táncban. Csorba égő szemmel leste Csabát, hogy ő ragadja-e
60 Harmad,  12|          De kérem - rebegte nyílt szemmel Ida -, önnek teljesen igaz
61 Harmad,  12|         állnak bambán, sajnálkozó szemmel.~A bambán és a sajnálkozó
62 Harmad,  12|          A bambán és a sajnálkozó szemmel persze még csak a fejében
63 Harmad,  12|            Az aktokat már nyugodt szemmel nézte, s tudta, mi a jelentősége
64 Harmad,  14|          sóhajtott szinte könnyes szemmel Csaba -, nincs énnekem szerencsém.
65 Harmad,  14|        szekerén, aki után könnyes szemmel nézne?~Erre nem talált választ.~
66 Harmad,  14|  galambgyilkos Hanzi, álmos-vörös szemmel lépett elő. Még gallér se
67 Harmad,  14|       Meghalt már - vélte könnyes szemmel a molnárné -, éppen így
68 Harmad,  15|       feje szinte gőzölt.~Haragos szemmel tűnődve fordul megint a
69 Harmad,  15|       csak nézett várakozó, hideg szemmel: mi a mondanivalója az idegennek?~
70 Harmad,  16|      Meteor - rebegte elnedvesült szemmel -, „Meteor”... Ida! Hogy
71 Harmad,  16|       akasztom - mondta kedvetlen szemmel Ida. - Csaba az első percben
72 Harmad,  16|       törvények is...~Ida becsülő szemmel nézett Csaba arcára.~- Szép
73 Harmad,  16| támaszkodva. Nézett Csabára vizes szemmel.~- Ön kiadta nekem az utat.~-
74 Harmad,  17|       mostohaanyját. ~Ida szomorú szemmel vont a vállán.~- Nincs mit
75 Harmad,  18|         és hálától meleg, szerető szemmel.~Ida mosolyogva nézett rá.~-
76 Harmad,  18|   szenvedtél...~És könnybe lábadt szemmel mosolygott Idára.~- Semmit
77 Harmad,  18|       maguk fészke.~Csaba tárongó szemmel hallgatta a beszélgetésüket.
78 Harmad,  18|         nézte könnytől elvizesülő szemmel.~A Kossuth Lajos utcája
79 Harmad,  18|           hol van?~Csaba elvadult szemmel lökte el magától.~- Még
80 Harmad,  18|         nyugodt kézzel és szomorú szemmel. A fejére kis prémsapkát
81 Harmad,  18|      invitálja magát.~Ida nyugodt szemmel nézte Csaba alázatos kínlódását.