Part,  Chapter

 1 Eslo,  2   |            hova hajtják.~Végre ott állt egy boltocska előtt. Állt.~-
 2 Eslo,  2   |          állt egy boltocska előtt. Állt.~- Mégiscsak valami nem
 3 Eslo,  2   |         Jolán hangja:~- Ments meg!~Állt sápadtan. Bámult egy cigarettavégre,
 4 Eslo,  2   |           le is ragasztja.~Aztán ő állt az asztalhoz.~Megmártotta
 5 Eslo,  2   |          találhatsz!...~Csaba alig állt már a lábán a kálváriája
 6 Masod,  1  |         éves forma, fiúsarcú leány állt és nézett a megnyíló ajtóra.
 7 Masod,  1  |         bizony ha még másvalaki is állt volna mögötte, olyan valaki,
 8 Masod,  1  |          De hát az a másvalaki nem állt Ida mögött, s Ida elégedett
 9 Masod,  1  |            az órára. A mutató ötön állt. Uzsonnára csengettek. Az
10 Masod,  3  |    szokásos intelmeket. Ida is ott állt az apácák között - szélről
11 Masod,  4  |            a fényben az ajtó előtt állt egy pompás fehér strucctollas
12 Masod,  5  |            Menjen előlem!~Ida csak állt emelt fejjel, színtelen
13 Masod,  5  |            méltóságos asszonyom!~S állt fölvetett fejjel, sápadtan,
14 Masod,  6  |       virágos plüssből való dívány állt abban, és a székek is olyanok:
15 Masod,  6  |   Bosszantotta az ügy. A tükör elé állt, és megvárta, míg a színe
16 Masod,  6  |            és hideg csodálkozással állt Idán.~- Jó napot - rebegte
17 Masod,  6  |  klastromból való. Kiáltó betűkkel állt a borítékon az Expressz
18 Masod,  6  |           zöld, selyem napernyő is állt az egyik sarokban, azt is
19 Masod,  6  |          szeme azon a boás leányon állt. Kellemes, szelíd arcú leány
20 Masod,  6  |          de mégis abbahagyta, csak állt kipirosodott képpel.~- A
21 Masod,  7  |            A szeme a könyvesbolton állt meg. Betért.~És válogatta,
22 Masod,  7  |     drapp-szín télikabátban. S ott állt a Bodokynak nevezett sima
23 Masod,  7  |            az apjára.~Ó Péter csak állt. A szemöldöke egyre összébb
24 Masod,  7  |          szőke zsidó már akkor ott állt a pult mögött, az asszony
25 Masod,  7  |             Ida szinte megdermedve állt ott. Vakmerőségnek érezte,
26 Masod,  7  |      gyűrűt.~Egy papirosbolt előtt állt meg, s hogy a néma leány
27 Harmad,  1 |  eltöffögött a ház előtt.~Távolabb állt meg, a Városi közfürdő előtt.
28 Harmad,  1 |           Mért ment előbb Nórához?~Állt az ablakban, és nézett.
29 Harmad,  1 |             Fölkelt, s az ablakhoz állt.~A nyugovásra hajló nap
30 Harmad,  1 |        akkor nem gondolt reá. Csak állt az utcai ablaknál, és bámult
31 Harmad,  1 |        bámult a háztetőkre.~De nem állt ott egy miatyánk-hosszat,
32 Harmad,  1 |             szinte káprázó szemmel állt a leány előtt.~Ida mozdulatlan
33 Harmad,  1 |        feje lecsüggedt.~Csaba csak állt. Állt. Az arca már nyugodt
34 Harmad,  1 |       lecsüggedt.~Csaba csak állt. Állt. Az arca már nyugodt volt.
35 Harmad,  1 |             El!~Csaba azonban csak állt, mintha kővé vált volna.
36 Harmad,  1 |            mintha kővé vált volna. Állt, és bámult a méltóságosan
37 Harmad,  1 |        egymás után. Még mindig ott állt.~- Bocsánat - mondta végre -,
38 Harmad,  2 |            esernyőt. Az apa is ott állt. Unatkozó szemmel nézett
39 Harmad,  2 |            szemű ökörre, amely ott állt kötélen. Mit mondott volna
40 Harmad,  3 |         házaspár szeme oly hidegen állt egymáson néhány percre,
41 Harmad,  4 |            Hm.~A vonat még meg sem állt. Csaba intett egy fekete
42 Harmad,  4 |          állomás tornáca előtt ott állt Jolán is. Sötétkék bő kabát
43 Harmad,  4 |           jó Istennek!...~Ida csak állt mögöttük hideg-egykedvűen.
44 Harmad,  6 |      nyomást érzett a lelkén. Csak állt szótlanul s csokrát bámulva.~-
45 Harmad,  8 |          készül ott.~Két rajztábla állt már a két állványon. S rajtuk
46 Harmad,  8 |          Ida azonban a háta mögött állt, a zsebkendője az orrán.~-
47 Harmad,  8 |          egy lakatosműhely mellett állt meg, rántott a kapucsengőn:~-
48 Harmad,  8 |             mondtam. S ő éppen ott állt a boltban. A kezét nyújtotta.
49 Harmad,  10|    asszonyok.~Csaba még mindig ott állt, s bámult a feleségére.~-
50 Harmad,  10|        Lázárja másodszor is talpra állt volna tőle. Még a szobámat
51 Harmad,  10|            a műhelyébe.~Két vászon állt ott a két állványon. Egyiken
52 Harmad,  10|       valami.~Az öreg elmosolyodva állt meg:~- Hetvenéves koromban
53 Harmad,  11|        kakas. A lába térdig sáros. Állt, és olyan komolyan nézett
54 Harmad,  11| ékszerboltok.~Ida nem felelt.~Csak állt, az ajkait összecsukva.
55 Harmad,  12|         nem szólhatott többet. Ott állt kissé, aztán bement a műhelyébe.~
56 Harmad,  12|           vázlatkönyvnek egy képén állt meg a figyelme: egy hétéves-forma
57 Harmad,  12|  megfontoltam volna.~Ida hallgatva állt, mint ahogy az iskolában
58 Harmad,  13|           az ajtón. Egyszer oda is állt Csaba mögé. Nézte: micsoda
59 Harmad,  14|          borral csapta pofon.~Csak állt. Csak mozdult, és járt egyik
60 Harmad,  14|           az asztalra.~Az ablakhoz állt. Nézte az Angolkert odalátszó
61 Harmad,  14|          se járhatott, Ida már ott állt a kis tükörrel az itatósnál:
62 Harmad,  14|            érkezett. A malom előtt állt meg. Ida lépett ki belőle.~-
63 Harmad,  14|         közelében csakugyan meg is állt a fiáker. Négy úr szállott
64 Harmad,  14|           és ott a kerítés mellett állt a két orvos is a műszer­
65 Harmad,  14|           volt. Mindenki dermedten állt Ida körül. A malom népe
66 Harmad,  14|        érzi.~Ida mindjárt lábra is állt. Meg is indult Csaba karján
67 Harmad,  15|           Ráillett.~Elgyönyörködve állt rajta a szeme.~Soha neki
68 Harmad,  16|            De a nagy állványon ott állt már rajzban, helyenkint
69 Harmad,  16|     fogasra kerültek, amely üresen állt ott.~Meg se köszönte, csak
70 Harmad,  16|             Csaba azonban borongva állt a képe előtt. Nem azt várta
71 Harmad,  18|            hajtson!~A kocsi meg se állt, már kiugrott belőle.~-