Part, Chapter
1 Eslo, 1 | közétek.~- Bizony az vagy te, Csaba, újságíró. Meg az
2 Eslo, 1 | könnyes szemmel a leány -, te mindig jó voltál...~A menj
3 Eslo, 1 | szinte ijedten védte:~- Te vigyázz, hogy el ne ítélj
4 Eslo, 1 | túl, csak ezt az egyet. És te is ellene vagy, Isten talán
5 Eslo, 1 | szólalt meg aztán keményen -, te ma is három-ingű jegyzősegéd
6 Eslo, 1 | Meg van terhelve!? És te engedted?...~Jolán könnyekre
7 Masod, 1 | olyan leány közönséges.~- Te közönséges...~Ida hát egyszerre
8 Masod, 3 | is.~- Írj ám.~- Írok, de te is.~Még az igazgató asszony
9 Masod, 3 | tudta megtanulni soha. De te már gimnáziumot is végeztél,
10 Masod, 4 | körültekintett, s elmosolyodott.~- Te, szabad itt cigarettázni?~
11 Masod, 6 | képpel a leány.~- A szobákat te takarítod?~- Én, kisasszony.~-
12 Masod, 6 | Itt nem krajcároskodunk. Te nem arra születtél, hogy
13 Masod, 6 | Gyere, pajtás.~- Megvetsz te engem - nyögte búsan az
14 Masod, 6 | Ráérünk.~- Beteg vagy te, leány. Hívatok orvost.~-
15 Masod, 6 | bárónét vagy grófnét, akivel te rendelkeznél. Néha utazgatnál
16 Masod, 6 | hordozza, téged is. Ahányszor te ruhát rendelsz vagy ékszert
17 Masod, 7 | hogy madarak közt nőtt fel. Te zongoráznál, ő énekelne:
18 Masod, 7 | járt ki.~- Ó, édesanyám, te egyetlen szív, aki szerettél!...
19 Masod, 7 | szerencsém... Igen örülök. S te ilyen gyári gyűrűt mutatsz
20 Masod, 7 | sohase nyargalj! Hacsak te is nem vársz valamit onnan,
21 Masod, 7 | álltában megütve -, játssz te. Hiszen te mestere vagy
22 Masod, 7 | megütve -, játssz te. Hiszen te mestere vagy a zongorának.~
23 Masod, 7 | felé megszólal: - Ida, a te helyzeted valami lehetetlen
24 Masod, 7 | gyermek. Ha akkora is, mint te vagy, értem az idegenkedésedet:
25 Masod, 7 | Nórát veszem el! És ha te csak görbe szemmel is nézel
26 Masod, 7 | szinte fúriái a toalettnek, te meg olyan szimplán viselkedel,
27 Masod, 7 | Bocsánatot kérek.~- De a te ügyed is, kedves gyermekem -
28 Masod, 7 | gyermekem - felelte lágyan -, a te ügyed is. És bizonyára megörven
29 Masod, 7 | nyelvem:... legyen meg a te akaratod.~És akkor megindult
30 Masod, 7 | könnyeim árja:~- Istenem, hát te is Nórát akarod-e, hogy
31 Masod, 7 | nyakamra gázoljon? Nem, te nem akarhatsz gonoszságot
32 Masod, 7 | akarhatsz gonoszságot soha! A te akaratod csak a jóság akarata
33 Masod, 7 | verejtékeztél, add nekem a te lelked erejét, amellyel
34 Harmad, 3 | Nagy Ákos. - Hát mióta vagy te házas?~- Régen: délután
35 Harmad, 3 | majonézból. Jó friss.~- Vedd ki te, angyalom.~- No, csak vedd
36 Harmad, 4 | fordult az urának:~- Ugye, te is milyen udvarias voltál
37 Harmad, 6 | szobrásznéra vélekedve.~- Ma te vagy a legidősebb - mondta
38 Harmad, 6 | még nem láttál, Csaba. A te feleséged arca lett volna
39 Harmad, 6 | legyintett:~- Mit értesz te ebben, Oféliusz!~Más festők
40 Harmad, 8 | Kérdezhetném én is: vajon a te erszényedet kezelem-e, hogy
41 Harmad, 8 | iránt, nem haltunk meg! Te pedig mindig érdeklődtél
42 Harmad, 8 | a zenéért lelkesedtem a te korodban? Aztán egyszer
43 Harmad, 8 | Mégiscsak beteg vagy te, Balázs bátyám. Bölcs ember
44 Harmad, 10| Millnerné Idához -, hiszen a te házasságod még friss történet.
45 Harmad, 10| Hát nem tudsz róla? Nem te mondtad neki?~- Nem. Mit?~-
46 Harmad, 10| szobámat is összerendezte. Te Csaba, téged igen szeret
47 Harmad, 10| színe és puhasága. Láttál te valaha jó arcot képen? Én
48 Harmad, 10| az épnek. De hát nehogy te is ezt érezd, Csaba. Te
49 Harmad, 10| te is ezt érezd, Csaba. Te nem vagy nyomorék, csak
50 Harmad, 10| az öreget az utcán is.~- Te még keresed magadat, Csaba -
51 Harmad, 10| hogy mi lesz az az új, amit te hozol? Hiszen ha tudnám,
52 Harmad, 11| földön is.~- Rosszul vagy te, Peti?~Peti valóban olyan
53 Harmad, 11| habosból. Még tán Klárikáét is te etted meg?~- Csak kettőt
54 Harmad, 14| az irtóztató nagy pénzt, te, aki magad is szinte napszámosmunkán
55 Harmad, 14| lehetnek egymás előtt. És ha a te hű és jóságos szívednek
56 Harmad, 14| Millnernéhez:~- Édesem, értesz te valamit a lovagias ügyekhez?
57 Harmad, 14| lóhalálában! Hozza ide rögtön! Te Gyertyán, orvosnövendék
58 Harmad, 18| megy. Ha villamoson megyen, te is ülsz a villamosra, de
59 Harmad, 18| kedves. A férjem... Látom, te is asszony vagy...~- Hálistennek.
60 Harmad, 18| Köszönöm, hogy tegezel. Te mindig olyan jó voltál...~
61 Harmad, 18| Bámulnak.~- Hogy jutsz te ide, Jolán?~- Hogy jutok
62 Harmad, 18| nagy elbámulással - hát nem te hívtál?~- Én hívtalak?~-
63 Harmad, 18| köpönyegedet... hát csakugyan a te lakásod. Nyitok a másik
64 Harmad, 18| hever itt az asztalon, de a te nevedre. Nem postán érkezett.
65 Harmad, 18| látom a címcéduláján, hogy a te kezed írása, ez is megnyugtat
66 Harmad, 18| talán? Lehetetlen, hogy te olyan nőt végy el!...~Csaba
67 Harmad, 18| gondolsz: hova mehetett? Te asszony vagy: jobban ismered
68 Harmad, 18| megrökönyödve.~- Hát maga?... Hát te - hebegte végre -, itthon
|