Part,  Chapter

 1 Eslo,  2   |        vörösképű pincemesterféle, aki épp akkor billeg elő a pincéből.~-
 2 Eslo,  2   |               lánya is hát... Azonban épp akkor egy cilinderes fiatalember
 3 Masod,  1  |          ötödikes volt, tizenöt éves. Épp uzsonnáz­tak, mikor az apáca
 4 Masod,  1  |               Idácska, nem szép. Csak épp hogy orra, szeme rendes.
 5 Masod,  1  |         voltam, és három hónapig csak épp hogy a madaraim tartottak
 6 Masod,  1  |          talán, hogy kedves ura-atyja épp ezért dobott ki...~- Nem,
 7 Masod,  3  |         nagyocska, nyugodt szem. Csak épp hogy az ajkai valamivel
 8 Masod,  3  |               szellemi a testük, csak épp hogy az arcuk földi. És
 9 Masod,  3  |       megszólást hall a társára, vagy épp egy kis pletykát. Közelről
10 Masod,  4  |               nap narancsszínű fénye, épp a látogató­szoba elé. S
11 Masod,  4  |              ő is olyan kalapot vesz, épp olyat, csak tollára kisebbet.~-
12 Masod,  5  |             legjobb barátságban. Csak épp hogy nem ott lakunk már
13 Masod,  5  |              Nem is valami szép, csak épp hogy orra, szája rendes.
14 Masod,  5  | lovászlegénnyel való barátság például épp a főasszony múltjában. S
15 Masod,  6  |     rejtegette volna a leány.~- Talán épp azért rejtegette. Az vessen
16 Masod,  6  |             lövőházi céltáb­lák, csak épp hogy fekete pont helyett
17 Masod,  6  |              a szoba, mint volt! Csak épp hogy körültekintett benne.
18 Masod,  6  |         szalon bútorait találta, csak épp hogy a zongora maradt ott.
19 Masod,  7  |              és rossz könyveket, csak épp a címük szerint válogatva -
20 Masod,  7  |          német kertészkönyv is - csak épp mert színes virágképeket
21 Masod,  7  |           mégsem illő tán, hogy mikor épp most ajándékozta meg az
22 Masod,  7  |     Elültettem az azaleát, Panni csak épp a lyukat vájta meg. Nincs
23 Masod,  7  |               és szemérmetlenül. Csak épp hogy az nincs némelyikben:~
24 Masod,  7  |              csúnya!~De különös, hogy épp ott a nyírás.~Nézem a többi
25 Masod,  7  |            keresi így a párját. Talán épp Fiszd úr? De hát mérthogy
26 Harmad,  5 |               Csaba a szállásán, csak épp asztalnál együtt. Aztán
27 Harmad,  5 |              aki egy lovagnak nyújtja épp most szépen a kezét?~Csaba
28 Harmad,  6 |         tekintett Csabára.~Csaba csak épp a feje és szeme mozdulatával
29 Harmad,  6 |        göndörített útitársnak.~- Csak épp hogy értek franciául - folytatta
30 Harmad,  6 |             estét.~De a kammerjungfer épp akkor nyitott be az ajtón:~-
31 Harmad,  7 |               kiment belőle. Hát csak épp ezért a karfiolért siettem
32 Harmad,  7 |              a lakás. Mert az asszony épp a házban lakik. Az asszony
33 Harmad,  7 |               követeltem semmit. Csak épp hogy a külön magam szobácskája...~-
34 Harmad,  8 |          minden. Még zongora is. Csak épp hogy a műhelynek való szobából
35 Harmad,  8 |            meg is haltam, Csaba. Csak épp hogy egy kis szusz még bennem
36 Harmad,  8 |               ráncolva prédikál. Csak épp az arc volt megfestve meg
37 Harmad,  9 |           udvarias sárgaszakáll, csak épp hogy a felső fogai hosszúak,
38 Harmad,  9 |          díványán, és unatkozó arccal épp akkor köti a derekán szennyes
39 Harmad,  9 |            kis maradék papiroson csak épp a kezdőszavak olvashatók.
40 Harmad,  10|               de már semmi baja, csak épp hogy ma még fekszik.~A leányka
41 Harmad,  10|            gondoltam házasságra, csak épp hogy megmutatom a lányoknak:
42 Harmad,  11|            nem is férfiírás. Ida csak épp a rábélyegzett helynevet
43 Harmad,  11|         vereshagymával vegyesen. Csak épp hogy a só bizonyult kevésnek.~-
44 Harmad,  11|       szívesen hallgatták volna, csak épp hogy nüánszok nélkül való.~
45 Harmad,  11|             Peti, légy gavallér!~Peti épp akkor lopott ki két cigarettát
46 Harmad,  11|               is.~- Gyerünk, gyerünk!~Épp az orruk előtt robogott
47 Harmad,  11|               öltözködött. Csaba csak épp hogy megtöröltette a lánnyal
48 Harmad,  12|            Bekente vele a képet, csak épp a hold sárgáját hagyva szabadon,
49 Harmad,  12|              A szeme bús. A haja csak épp hátrafésülve, mint a klastromban
50 Harmad,  12|               tespedt a sütőben. Csak épp hogy a reggelijét itta meg.
51 Harmad,  12|            falusi kisasszonyfej, csak épp hogy a homloka kissé férfiasan
52 Harmad,  12|             éves félparaszt-forma fiú épp akkor céloz a flóbertjével
53 Harmad,  13|              a parasztok csoportja is épp azért illik az angyal köré,
54 Harmad,  13|              művész vagyok, mért hogy épp a főfigurával nem boldogulok!?~
55 Harmad,  13|          persze: az arcok rajzán csak épp egy-egy folt, az árnyékszín
56 Harmad,  14|         Nálunk, ha összevesznek, csak épp hogy hangoskodnak, vagy
57 Harmad,  14|              Csaba már otthon ült. De épp az íróasztalnál. Írt. A
58 Harmad,  14|         Strasse 7). A harmadikon csak épp egy keresztnevet: Jolán.
59 Harmad,  14|       kezeskedem. Nyugodjon meg. Csak épp hogy kiállunk. Ezt engednem
60 Harmad,  14|              még. Aztán fölkelt.~Csak épp hogy a köpönyegét kapta
61 Harmad,  14|            még, ahogyan hagyták, csak épp hogy a molnárné ölében nyugodott
62 Harmad,  14|              odalépő orvosnak -, csak épp hogy szivárog.~Ahogy elvette
63 Harmad,  15|               ha rágondolt.~Csaba meg épp ellenkezőleg mély és meleg
64 Harmad,  15|          orosznak.~A többi képen csak épp hogy átfutott a szeme.~-
65 Harmad,  16|      szertárában, könyvekben is. Csak épp hogy a képe világításának
66 Harmad,  17|        először szálltak hotelbe. Csak épp hogy nyájasabban mondtak
67 Harmad,  18|        temetőből kijövő özvegyé, csak épp hogy ő gyászfátyolt nem
68 Harmad,  18|           szobába: egy üres ágy, csak épp a szalmazsák benne.~Keresem,