Part,  Chapter

 1   0,  Inc  |            lépünk, bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban.
 2   0,  Inc  |          bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban. Vakon.
 3 Eslo,  1   |              tudom, hogy hátrál majd tovább is, évről évre, mindholtomig.~-
 4 Eslo,  1   |          művészetemet, nem terhellek tovább.~- Köszönöm, Csaba - hálálkodott
 5 Eslo,  3   |              információk így szólnak tovább: társaságban nemigen forog,
 6 Eslo,  3   |      háziasszonyának nem tartozik. S tovább is így. Amint látja: érdeklődtem
 7 Masod,  3  |            ágazik az utad: tanulsz-e tovább?~- Minek? - fakadt ki Ida -
 8 Masod,  4  |          barátom? Kérem, csak szívja tovább a cigarettáját: magam is
 9 Masod,  5  |      levelezőkártyán.~S várt és várt tovább.~Azonban múlt a karácsony,
10 Masod,  5  |           bizonyisten, hogy nem adja tovább...~- Bizonyisten, no.~-
11 Masod,  5  |        szigorúan.~S míg a kis gömböc tovább baggatta az akkordokat,
12 Masod,  6  |               ha lent volnék.~S hogy tovább haladtak, még sokáig előtte
13 Masod,  6  |              benne, egymás végtében. Tovább azonban nem szemlélődhetett:
14 Masod,  6  |       társalgás aztán vontatva folyt tovább. Ida hűvös szemmel hallgatott,
15 Masod,  6  |      hagyatékából való?~Ella eközben tovább csevegett: elmondta, hogy
16 Masod,  6  |        hidegen, hát a szürke felöltő tovább haladt.~A piactéren megtalálta
17 Masod,  6  |             azonban vidáman eddegélt tovább.~- Az egyik ágyat elvitettem.
18 Masod,  6  |             megint böködött, beszélt tovább.~- Azért kell keresnünk
19 Masod,  7  |           színlelt nyugalommal evett tovább.~- Azt - feleltem végre -,
20 Masod,  7  |               hogy munkámból élhetek tovább.~És majd megtalálom én a
21 Harmad,  1 |        leülne, de megint csak járkál tovább.~Végre Ida fölemelte a fejét:~-
22 Harmad,  3 |           vállat vont:~- Kidobtak.~S tovább olvasta a könyvét.~~Csaba
23 Harmad,  3 |            nem utaztok Idám egyenest tovább a nászúton?~Úgy ejtette
24 Harmad,  4 |              ajtónál, és szivarozott tovább.~Csak déltájban szólalt
25 Harmad,  4 |            közelükben állva olvasott tovább.~Csaba kibontakozott a húga
26 Harmad,  4 |   egyezkedést: úgy olvasta a könyvet tovább, még ott mellettük álltában,
27 Harmad,  5 |           Reggel kilenc felé utazunk tovább. Vagy itt töltene egy-két
28 Harmad,  5 |             Aztán hallgatva haladtak tovább, s be a hotelbe, fel a szobájukba.~
29 Harmad,  6 |                             6~Reggel tovább indultak Münchenbe.~Idán
30 Harmad,  6 |              francia nem érdeklődött tovább Ida iránt.~~Csaba még Bécsből
31 Harmad,  6 |             beszélgetés csergedezett tovább.~Ida csak akkor kezdte látni
32 Harmad,  7 |              kettős szobát - beszélt tovább a lépcsőn Csaba -, bizony
33 Harmad,  8 |              Csaba hangja hallatszik tovább az ablaka felől.~- S jó,
34 Harmad,  8 |            említette eddig.~A hegedű tovább nyünyükölt-nyányákolt. Közben
35 Harmad,  8 |             előre, úgy mentegetőzött tovább:~- Régen nem is láttam...
36 Harmad,  8 |              Csak az utcán folytatta tovább:~- Nemigen barátkozott soha
37 Harmad,  10|   papiros-csomólékkal tért vissza, s tovább dolgozott. Csak alkonyat
38 Harmad,  10|              asszonyok hát csevegnek tovább.~Néha Millnerné is beül
39 Harmad,  10|            megtörik, ha nem tanulhat tovább Münchenben, de engem meg
40 Harmad,  10|             ideáim, de sose haladtam tovább egy-egy arcnál. Az emberi
41 Harmad,  10|         karattyolást. Végre Kenderné tovább száguldott apró szemeinek
42 Harmad,  10|          teljes életére meglegyen.~S tovább indulva folytatta:~- Mint
43 Harmad,  11|             és...~- Kérem, ne mondja tovább - rebegte Ida remegő ajkkal.
44 Harmad,  12|         hanem még maga vádolja magát tovább, ha már a dorgálás megszűnt.
45 Harmad,  12|              Ida nyugodt-komolyan. S tovább olvasta az Illustrierte
46 Harmad,  14|           Hát Ida nyugodtan törölget tovább a műhelyben.~Hallja azonban,
47 Harmad,  14|        szalonjába, és ott szédelgett tovább a végtelen történeten.~Végre
48 Harmad,  14|       föltekintett. Bólintott. Aztán tovább seppegett a tolla a papiroson.~-
49 Harmad,  14|               Nem.~S írt nagysebesen tovább.~Az arcán látszott, hogy
50 Harmad,  14|            megnyitotta a lángot.~Írt tovább.~Negyedóra múlván borítékba
51 Harmad,  14|              malom nyugodtan őrölhet tovább: semmiféle tragédia emléke
52 Harmad,  15|             Csaba - már nem várhatok tovább, hogy mikor találom ismét
53 Harmad,  16| szabadulhatott.~~Csaba hát dolgozott tovább.~Ő maga talált rá, hogy
54 Harmad,  16|           érezte, hogy így nem élhet tovább.~A másik levél, amely könnyeket
55 Harmad,  18|             erről. Várok, csak várok tovább nehéz mellel: hol késel?
56 Harmad,  18|             lógatta bágyadtan.~Jolán tovább faggatta:~- Nem tisztességes
57 Harmad,  18|       reszketett.~- Csak kérdezgesse tovább a hoteleket - mondta -,
58 Harmad,  18|             S hogy Csaba nem felelt, tovább is kérdezett:~- Hát Ida?
59 Harmad,  18|      levegőbe rogyó emberrel, rohant tovább, hogy a járókelők szinte