Part, Chapter
1 Eslo, 1 | szenvedő arccal nézett maga elé.~- A birtok - rebegte fájdalmas
2 Eslo, 2 | vihetik zsákban az oltár elé? Hátha elvehető?~Azelőtt
3 Eslo, 2 | felére odaírta még a neve elé: Tófalusi. S egy futó gondolatban
4 Eslo, 3 | gondolkodva nézett maga elé. Aztán ismét Ó Péterre szemlélődött.~-
5 Eslo, 3 | gondolkodva pillogott maga elé.~- Beszéljünk nyíltan: botlott?
6 Masod, 1 | Fölkelt a székről, és Ida elé lépett. Várta, hogy Ida
7 Masod, 3 | maguk rajzolhatnák a Teremtő elé, hogy milyet óhajtanak.
8 Masod, 3 | zavarodottan pislogott maga elé.~- Hát iszen - mentegetődzött -,
9 Masod, 4 | fénye, épp a látogatószoba elé. S a fényben az ajtó előtt
10 Masod, 4 | elvörösödve siet az apja elé. Ó Péternek azonban csak
11 Masod, 6 | Csak amikor a maguk háza elé értek, akkor látta az első
12 Masod, 6 | Bosszantotta az ügy. A tükör elé állt, és megvárta, míg a
13 Masod, 6 | apja leült az íróasztal elé, Ida a sárga bőrszékbe bocsátkozott.
14 Masod, 7 | ült, és bámuldozott maga elé, mint a szárnyacsüggedt
15 Masod, 7 | fejét, s bámuldozott maga elé. Senki ismerőse, csak a
16 Masod, 7 | tárcából százasok fitultak elé, s köztük ezres is. Kinyálazott
17 Masod, 7 | mondva, már oda is tette Ida elé a kis fekete bársonytokot,
18 Masod, 7 | külön vannak. Kisasszony elé nem tettem volna... Látom
19 Masod, 7 | hogy megint a papirosbolt elé értek, megint megnézte a
20 Masod, 7 | olvas az asztalon atyám elé.~- Mit akarsz? - förmed
21 Masod, 7 | hagyj el! Leültem a zongora elé, hogy az arcomat ne lássák.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
22 Masod, 7 | ember.~De aztán csak maga elé gondolkodott. Legyintett:~-
23 Masod, 7 | kötélre, éhhalálra, vonat elé való fekvésre. Forogtam,
24 Harmad, 1 | üresen tért vissza a fürdő elé. A sofőr leszállt, és egy
25 Harmad, 1 | találjalak - kiment volna az apja elé a vasúti állomásra. De hát
26 Harmad, 1 | Könnyen?~- Nem megyünk oltár elé: csak a polgári házasság
27 Harmad, 1 | szemöldökkel nézett maga elé. Csaba hallgatott.~Behallatszott
28 Harmad, 3 | akkor le is emelte, Ida elé állította, hogy kivehesse
29 Harmad, 3 | a tárcát a zsebéből. Ida elé tette az asztalra.~- Tessék -
30 Harmad, 3 | majonézt. Az asszony maga elé vonta. Kivette az egyiket.
31 Harmad, 3 | Borult szemmel pillogott maga elé.~- Leülhet, ha hosszú a
32 Harmad, 4 | bizonyára nem, hogy törvényszék elé kerülne valaha az ügy. A
33 Harmad, 5 | azonban Salzburgban.~Maga elé gondolkodott. Aztán enyhébben
34 Harmad, 5 | Senkim - felelte maga elé Ida. Aztán fölemelte a fejét.~-
35 Harmad, 6 | néz Csabára. Csaba maga elé mosolyodik.~Ahogy ők is
36 Harmad, 6 | lábát lógatva merengett maga elé.~- Mily kedves est volt!
37 Harmad, 7 | szépsége - mormogta maga elé merüldöző szemmel.~De hát
38 Harmad, 8 | S visszavonult.~Ida maga elé tett egy Liedet, amely jobbnak
39 Harmad, 8 | tanult.~Mindezt csak úgy maga elé mondta el, ahogy hazafelé
40 Harmad, 10| öreg. Csak mikor a kapuja elé értek, s az öreg megint
41 Harmad, 11| képet akasztania a világ elé, amelyen a nő szétvetett
42 Harmad, 11| s térdelt először is Ida elé.~O buona sera, Bella Katharina,~
43 Harmad, 11| urára, hogy a lányát is maga elé karolta, a hosszú nyakú
44 Harmad, 12| fejét, és szinte kiált maga elé:~- A múzsa meghalt! Megvan
45 Harmad, 12| rázta, s búsan nézett maga elé.~- Hát csak vázolgatok,
46 Harmad, 12| javaslatára habozva nézett maga elé. A klastromi és apai ház
47 Harmad, 13| amint egykedvűen méláz maga elé. Szamár nem ismer eget,
48 Harmad, 13| Munkácsynak is - folytatta maga elé tűnődve Csaba - mennyire
49 Harmad, 14| nyájas arccal siet az érkezők elé:~- Isten hozta, Borbereky;
50 Harmad, 14| Ida habozva nézett maga elé, aztán mégiscsak kiment
51 Harmad, 14| Kérem: ne álljon fegyver elé, mert engem nyugtalanít
52 Harmad, 15| vállát vonva tűnődött maga elé:~- Mi árat mondjak ennek
53 Harmad, 16| nevezzük, ami nincs szemünk elé írva, de a műbe beleérezhető.
54 Harmad, 16| talált rá, hogy a fő figurája elé néhány szál laboda, mácsonya,
55 Harmad, 16| vacsora végén odatolja Csaba elé.~- Hát jó lesz útiköltségre -
56 Harmad, 18| nyüstölt, vastag bajusz. Maga elé gondolkodva ballag a Dorottya
|