Part, Chapter
1 Eslo, 1 | az ikrek mindholtukig.~- Jolán - mondta a húgának este
2 Eslo, 1 | gyermektelenül hal meg, Jolán se gondoljon a birtok eladására.~
3 Eslo, 1 | festeni tanult. De csak Jolán tudott róla. Az apjuk szeme
4 Eslo, 1 | meghomályosodott akkor: Jolán olvasta el neki Csabának
5 Eslo, 1 | havipénzek utalványait is mindig Jolán írta meg, Budapest helyett
6 Eslo, 1 | dong, hanem a tányérodat.~Jolán azonban szinte ijedten védte:~-
7 Eslo, 1 | Magadnak választod, nem nekem.~Jolán már akkor húszéves volt,
8 Eslo, 1 | legbecsültebb vagyonom maga Jolán.~Még aznap útnak indult.~
9 Eslo, 1 | a húgát találta otthon.~Jolán arca annyira megváltozott,
10 Eslo, 1 | kedvesem! Hát Jenő?...~Jolán elborult szemmel vont vállat:~-
11 Eslo, 1 | azonnal megértette, hogy Jolán nem a szerencse csillaga
12 Eslo, 1 | Nem tudott többé róla. Jolán csak a nevenapján írt neki,
13 Eslo, 1 | pólyás már nyolchónapos.~Jolán lesütötte a szemét, mikor
14 Eslo, 1 | eljár a városba - felelte Jolán a padlóra pislogva -, de
15 Eslo, 1 | tízezer koronát adjatok. - Jolán elszíntelenült.~Szótlanul
16 Eslo, 1 | terhelve!? És te engedted?...~Jolán könnyekre fakadt:~- Mit
17 Eslo, 1 | birtok másik felét is engedje Jolán nevére: akkor az adósság
18 Eslo, 1 | a kezébe.~A levél alján Jolán írása:~Jenő megesküdött
19 Eslo, 1 | jogosítást, hogy az ő részét is Jolán nevére írják a telekkönyvben.
20 Eslo, 1 | Március végén megint írt Jolán:~Édes jó Csabám!~A poklok
21 Eslo, 2 | és Ó! S a közepén külön a Jolán hatvanezer koronája csupa
22 Eslo, 2 | fulladozott belé.~- Vajon, ha Jolán életét csak egy recept mentheti
23 Eslo, 2 | Jolánt elhozza is, és ha Jolán el is tengődik vele az újságírás
24 Eslo, 2 | megint megsiramlik a fülében Jolán hangja:~- Ments meg!~Állt
25 Masod, 5 | belső növendék, Mészkuthy Jolán nevű, egyszer csak az akkordok
26 Masod, 5 | Mészkuthy-leányt aggodalmasan.~Jolán vonakodott:~- Nem mondhatom
27 Harmad, 4 | kocsi az állomásra jöjjön. Jolán bizonyosan otthon várja:
28 Harmad, 4 | Aztán hát ebéddel is várja Jolán. Három órája. Töpörtős túrós
29 Harmad, 4 | van oda. Otthon aztán majd Jolán mentegeti az urát, hogy
30 Harmad, 4 | állomás tornáca előtt ott állt Jolán is. Sötétkék bő kabát volt
31 Harmad, 4 | kibontakozott a húga karjaiból.~- Jolán - mondta, s a hangja remegett -,
32 Harmad, 5 | emlékéért is engedte, hogy Jolán a nyakába kapcsolja. S azóta
33 Harmad, 14| Az írás alján ez a név: Jolán~No, hát Ida nemhogy parancsolhatott
34 Harmad, 14| csak épp egy keresztnevet: Jolán. Se a helynév, se az előtte
35 Harmad, 15| vénembert ábrázolt. No meg Jolán képe. Azt az orosz csak
36 Harmad, 16| Ida, csak ami közbül van. Jolán képére nem írt semmit. Ida
37 Harmad, 16| De aztán megértette, hogy Jolán képéről szól.~- Jó oda is.~
38 Harmad, 16| előbbi levél, és a címen Jolán írása. Ida ismerte már azt
39 Harmad, 18| megroggyan. A szalon közepén Jolán áll a villamoslámpás világosságában,
40 Harmad, 18| bútorillatától szaglik.~És Jolán is bámulva mereszti őrá
41 Harmad, 18| Bámulnak.~- Hogy jutsz te ide, Jolán?~- Hogy jutok ide? - s megint
42 Harmad, 18| Hát hogyan? Mit mondott?~Jolán a vállát vonogatva, ujjait
43 Harmad, 18| csak lógatta bágyadtan.~Jolán tovább faggatta:~- Nem tisztességes
44 Harmad, 18| képedezik még egyre Jolán -, s énelőttem titkolja!...~
45 Harmad, 18| nem a Dunába? - képedezett Jolán. Csaba elhőkölt.~- A Dunába?
46 Harmad, 18| Készítsd a vacsorát, Jolán! Főzzétek a malacot. Ha
47 Harmad, 18| gyermek.~- Hát a húgom: Jolán. Iszen ismeri.~- Én? A húgát?~-
48 Harmad, 18| A húga?~- A húgom, no, Jolán. Hányszor mondjam még? Mindent
|