Part, Chapter
1 Eslo, 1 | teáját.~- Nem tűröm, hogy engem valaki, ha indirekte is,
2 Eslo, 3 | Hát akkor mért éppen engem választott ön?~- Mert ön
3 Masod, 1 | konyhán: nem lehetne-e, hogy engem is...~- Mi az a dombérozás?~-
4 Masod, 1 | Hogy hogyan szólított engem...~- Bizony...~S felvonta
5 Masod, 1 | a napokban.~- És értesít engem - kérlelte megfénylő szemmel
6 Masod, 1 | hogy nem alkalmazhatna-e engem is? Alkalmazott. Azóta csupa
7 Masod, 5 | vacsora volt nálatok, s engem átkérettek, hogy danoljak.
8 Masod, 6 | gondol apukám: ne féltsen engem. Nem kell énnekem semmiféle
9 Masod, 6 | Gyere, pajtás.~- Megvetsz te engem - nyögte búsan az elefánt.~-
10 Masod, 7 | Édes jó apukám, szeress engem!~A szeme elvizesedett. Fölkelt,
11 Masod, 7 | mindent megéreznek előre. Engem is valami rossz érzés émelyített,
12 Masod, 7 | Irma érettségi után. Ők engem bámultak a nyugodtságomért,
13 Masod, 7 | legényember volt akkor.~És engem se fotografáltatott le soha.
14 Masod, 7 | titulázott ostoba embernek engem soha senki!~Alig hallottam:
15 Masod, 7 | És atyám két szeme!~És engem kiforgat itt minden jogomból
16 Masod, 7 | válaszolhat, se nem ajánlhat ő engem. Elmutogatja majd a levelemet
17 Masod, 7 | nem az apácát nézik, tehát engem néznek, bámulnak, tehát
18 Masod, 7 | ágyba tántorogtam.~Hogy engem vásárra visz az apám, mint
19 Harmad, 1 | pontja: A polgári esküvő engem csak a világ előtt köt önhöz.~-
20 Harmad, 3 | Becsületszó biztosít engem arról - folytatta szigorúan -,
21 Harmad, 3 | ne érezzen koloncnak engem...~- Hát pedig ez másképp
22 Harmad, 10| tanulhat tovább Münchenben, de engem meg nem bír elhagyni. Hát
23 Harmad, 11| Azt mondják, nem adnak engem galambomnak...~A társaság
24 Harmad, 11| korrekte?~- Mit jelent az, hogy engem korrekt viselkedésre figyelmeztet?
25 Harmad, 12| igen kellemesen lep meg engem... és máskülönben nem értené...~
26 Harmad, 12| értékes. A művelt nők. Hát engem igazán hálára kötelez, ha
27 Harmad, 12| szeme azonban...~- Nem: Engem, kérem, hagyjon ki a gondolataiból.
28 Harmad, 14| álljon fegyver elé, mert engem nyugtalanít az a gondolat,
29 Harmad, 14| urad?~- Két festő. De hát engem mégis nyugtalanít. Hogyan
30 Harmad, 14| Hát akkor költsön fel engem is, Kati, de úgy, hogy az
31 Harmad, 14| És a törvényszék még engem is szorongat majd, hogy
32 Harmad, 15| árának.~- De Tinyakov úr, engem a zsűri árszabása nem kötelezhet
33 Harmad, 15| az, ami kedvetlenít, nyom engem ama nap óta! Én nem Balogh
34 Harmad, 15| Hiszen éppen ez köt gúzsba engem. Ezért nem merek belenyúlni
35 Harmad, 15| mégis hát ne a fejemre. Engem belső kényszerítés vitt
36 Harmad, 15| hát miért vett ön el engem?~Csaba az orrán fújta ki
37 Harmad, 16| a nevemre, mint amennyi engem illet, ha ugyan illet csak
38 Harmad, 16| fogadhatok el olyan pénzt, amely engem nem illet.~- Mi nem illeti
39 Harmad, 16| hiszen azok nem ismernek engem.~- Próbálja meg, hogy nem
40 Harmad, 17| tiszteletteljesen.~- Csak engem fogadjon meg, kisasszony,
41 Harmad, 18| megint mondott valamit, ami engem a hetedik égbe röpít!~-
42 Harmad, 18| kicsaptak. Mert kicsaptak engem is. Másnap már engem is.
43 Harmad, 18| kicsaptak engem is. Másnap már engem is. Meg is írtam-sírtam
44 Harmad, 18| az apácák kezébe került. Engem is kicsaptak, őt is. Voilŕ
45 Harmad, 18| előtt.~- Miért nem szeret engem senki a világon!?~Az utcáról
46 Harmad, 18| egyetlen szív mellett, amely engem szeretett!...~Az ajtón akkor
|