Part,  Chapter

 1 Eslo,  1   |      valami kis betegség. Nem is szólt róla.~- Csakhogy látlak
 2 Masod,  2  |         Ida sírt. Az apáca ugyan szólt neki, hogy ne vegye annyira
 3 Masod,  3  |       zajongtak, olyan szigorúan szólt rájuk, hogy jobban megrettentek,
 4 Masod,  6  |        kutyaszőrmuff. A boltosné szólt nyájasan:~- Majd küldök
 5 Masod,  6  |             És süteményeket is - szólt a cukrászkisasszonynak jólelkűen.~
 6 Masod,  7  |    válasz is bement.~- Bodoky! - szólt bele a boltos a telefonba -
 7 Masod,  7  |     Idára is sandított.~Bent nem szólt egy szót se, de amint leléptek
 8 Masod,  7  |     Ismét vidám volt, és melegen szólt a leányának:~- Még mindig
 9 Harmad,  1 |    utálattal.~- Nekem is ügyem - szólt aztán férfiasan. - És arra
10 Harmad,  2 |     akkor szólalt meg. A vejének szólt:~- Hova utaztok?~Csaba kérdően
11 Harmad,  4 |   kandikált a könyvnek.~- Jani - szólt az anyja -, micsoda illetlenség!~
12 Harmad,  4 |         soká várass, jó Csabám - szólt utána a húga.~Csaba fölsegítette
13 Harmad,  5 |     beszemlélődött:~- Van hely - szólt hátra Idának -, a túlsó
14 Harmad,  5 |          kéri, Csaba azonban nem szólt többé semmit.~Így értek
15 Harmad,  5 |            Azért.~- Hát mért nem szólt?~- Jobb, hogy nem szóltam.
16 Harmad,  6 |        Ha óhajtja, oda ülök át - szólt akkor Ida magyarul.~- Mért
17 Harmad,  6 | elkomolyodva pillogott.~- Hol? - szólt végre Csaba - hát egy zongora
18 Harmad,  6 |           Csaba szinte bosszúsan szólt rá:~- Ugyan, ne beszélj
19 Harmad,  6 |         még. Soha a nyakáról nem szólt senki a klastrom­ban. Ő
20 Harmad,  7 |       mögötte.~- De hát mért nem szólt?~- Gondoltam: zavarom talán...~
21 Harmad,  8 |         a csuszából, s utána nem szólt egy szót sem. Vastag rajzolófüzet
22 Harmad,  8 |     kértem tőled egy garast se - szólt közbe egy sértődött férfihang -,
23 Harmad,  8 |          bele.~- Ha netán unja - szólt vissza Csaba -, lent is
24 Harmad,  11|          légy hát olyan bornyú - szólt az anyai megrovás.~- Udvarolj
25 Harmad,  11|   házastársak szoktak.~S nemhogy szólt volna, de szinte nyugtalankodott,
26 Harmad,  12|          azt nem künn festette - szólt végre -, azt a szőke nőt...~
27 Harmad,  12|        szobában.~- Kisasszony! - szólt hangosan a hálószoba felé.
28 Harmad,  12|      Ritkábban történt, hogy Ida szólt Csabának, Csaba néha oly
29 Harmad,  12|       előtt nemigen időzött.~Hát szólt egy-két szót valamelyik
30 Harmad,  14|      asztal is, szék is. Hanzi - szólt be a szobába -, vezesd le
31 Harmad,  14|    Fizetem a lova meghajtását! - szólt vállról a fiákeresnek. Az
32 Harmad,  15|      egyik levél?~- Nem.~- Önnek szólt. Három levelet írtam. Az
33 Harmad,  15|    levelet írtam. Az egyik önnek szólt. Mind a három levelet eltéptem
34 Harmad,  15|       Engedjen meg egy kérdést - szólt végre -, hát miért vett
35 Harmad,  16|   történt, hogy vidámság hangján szólt Idához.~S már öltötte is
36 Harmad,  16|  megszabta. A második pontja így szólt: Akkor válok el, amikor
37 Harmad,  16|   levelet olvasta, de Idának nem szólt róla semmit. Azonnal az
38 Harmad,  16|          gyászkeretű levél arról szólt, hogy Jolánnak az ura megint
39 Harmad,  17|          lesz a lakás, arról nem szólt. Ida persze nem kérdezte.~
40 Harmad,  17|      leszállottak a villamosról, szólt ismét neki:~- Hát még mindig
41 Harmad,  17|  emésztettek meg a lángok. Arról szólt, hogy Ó és Stern borüzletéből
42 Harmad,  18|          enge­delmet se kért, ha szólt neki, úgy beszélt Idával,
43 Harmad,  18|         kulcsot.~Még néhány szót szólt be a konyhába, hogy ha elmaradnának,
44 Harmad,  18|          No, és az édesatyja mit szólt rá?~- Azt mondta, jól tettem.~-
45 Harmad,  18|      Mindjárt megtudja. - És nem szólt többet.~Mikor ideérkezünk,