Part, Chapter
1 Masod, 1 | szívleljék meg nyáron is Idát maguk között. Mindig szép
2 Masod, 1 | egy asszony látogatta meg Idát. Már akkor ötödikes volt,
3 Masod, 1 | egymást, s a leányka is Idát. Ida akkor Pistát is. Az
4 Masod, 1 | örömtől repesett, valahányszor Idát meglátta:~- Kisanyukám.~
5 Masod, 1 | látogatóterembe szólították Idát.~- Valami leány keresi magát -
6 Masod, 1 | leányon is látszott, hogy Idát nem ismeri meg. Csak nézett,
7 Masod, 1 | kellemetlenül érintette Idát. Hát már nem kisanyukám...~
8 Masod, 1 | vasárnapon megint szólították Idát:~- Vendéged van - mondta
9 Masod, 2 | jut mindenkinek egy doboz.~Idát Ottilia máter, a francia
10 Masod, 2 | aznap) szégyenének nevezte Idát.~- Egy kitűnő tanuló, akinek
11 Masod, 3 | évre rá megjelent az apja. Idát a zongorateremből szólította
12 Masod, 4 | szépítették.~Mosolyogva várta Idát, s büszke nyakkal, mint
13 Masod, 5 | maga szó szinte meglökte Idát. A növendékeket a felső
14 Masod, 6 | Mármost kinek adják vissza Idát?~- Hát kire bízza ilyenkor
15 Masod, 6 | bele szeretné melegíteni Idát a társalgásba, és így maga
16 Masod, 6 | érdeklődéssel szemlélgette Idát. Ida a leányhoz fordult:~-
17 Masod, 7 | keresztbe vetve szemlélgette Idát.~Ida nem nézett rá, mégis
18 Harmad, 3 | belől. Ákos, engedd belől Idát.~A halat hozták Nagy Ákoséknak,
19 Harmad, 4 | nem volt szándéka, hogy Idát a házukba vigye. S nemcsak
20 Harmad, 4 | nem érezte méltónak arra Idát, hogy Jolánnal összecsókoltassa.
21 Harmad, 4 | mint a farsangi fánk - Idát bámulta néhány percig, aztán
22 Harmad, 4 | Tessék.~A kocsijukra ültette Idát, afféle szénaszagú falusi
23 Harmad, 4 | húga.~Csaba fölsegítette Idát, és fogta a fekete tehénszőr-lábtakarót,
24 Harmad, 5 | nagyasztalnál.~S előre bocsátotta Idát.~Az étkező csakugyan tele
25 Harmad, 5 | hölgy illatos levegőköre. Idát félretolták.~Idának kellemetlen
26 Harmad, 5 | megroppant.~Csaba levonta Idát a kocsiútra, és egy csendesebb
27 Harmad, 6 | utazás mégis megbágyasztotta Idát. Az utolsó órában már álmosan
28 Harmad, 6 | cigarettát vett a tálcából. Idát is kínálta vele.~- Nem szoktál?~
29 Harmad, 8 | ahol laktunk: hátul.~Csaba Idát kereste. Vélte, hogy félre-távolabbra
30 Harmad, 8 | utca másik felére áttérítve Idát -, csak arcokat, fejeket.
31 Harmad, 9 | műhely kályhájába.~De persze Idát se találta a lakásban.~Már
32 Harmad, 11| kínálták.~Hogy azért mondta-e Idát grófnénak, mert valami arisztokratikus
33 Harmad, 11| szobrászné Csorbát ragadta karon. Idát Gyertyán kérte volna, de
34 Harmad, 12| az volt a szándéka, hogy Idát megkérdezi: csakugyan nem
35 Harmad, 12| múlván megint benyitott. Idát nem látta a szobában.~-
36 Harmad, 14| valamennyire megnyugtatta Idát. Odaadta a névjegyét, s
37 Harmad, 14| ruháját.~S lebocsátotta Idát, utána lódult Hanzinak.~-
38 Harmad, 16| virággal kapcsolta ismeretségbe Idát. Délutánonkint muzsikáltak,
39 Harmad, 17| érkezve, Csaba megkérdezte Idát, hogy nem telegrafál-e az
40 Harmad, 18| bizalmaskodása komolyítja Idát? Mert bizony már engedelmet
41 Harmad, 18| vagy kedves jó.~Hát mikor Idát szomorúnak látta, megilletődött,
42 Harmad, 18| búcsúztak el, s Boris kérte Idát, hogy majd, ha falun lesznek,
43 Harmad, 18| rá, ha Balogh Csabáné Ó Idát megtalálja.~S ugrott megint
|