Part, Chapter
1 Eslo, 2 | Péternek a házasság is üzlet, hideg, cvancigdrájszig-fafcig
2 Masod, 1 | ahogy néz: aranykeretű, hideg okuláréján át... Mintha
3 Masod, 1 | széle.~Teljesen idegen, hideg, bámész arc! Annyira idegen,
4 Masod, 1 | történtnek tekintendő, s hideg köszöntéssel távoztak. Nekem
5 Masod, 3 | Ó Péter~Ida vállában hideg vonaglott. Szinte megkövülten
6 Masod, 3 | Pergamen-szín arca oly hideg volt, mint a templom kövei.
7 Masod, 3 | ókuláján át gondolkodó, hideg szemmel nézett Ida arcára.
8 Masod, 5 | arcuk. A szoba levegőjében hideg vészárnyékok.~A főasszony
9 Masod, 5 | fehérneművel. Mind a két apáca oly hideg arcú, mintha egy órát töltöttek
10 Masod, 6 | kitágult szabad világ. A hideg fuvallat meg az az aggodalma
11 Masod, 6 | háztetőket világította meg. Hideg szél fújt a sáros utcákon
12 Masod, 6 | Nagy asztal, sok szék. Hideg a szobában. Mégis furcsa,
13 Masod, 6 | illat a szoba, noha az is hideg. Csakhamar meg is látta,
14 Masod, 6 | szülőihez.~- Hát azért olyan hideg ez a szoba.~- Azonnal fűttetek,
15 Masod, 6 | szegény anyácskám, künn a hideg földben...~Reggel azonban
16 Masod, 6 | megfürdött, csak úgy libamódra, hideg vízben - persze nem hosszasan.~
17 Masod, 6 | a szeme megütközéssel és hideg csodálkozással állt Idán.~-
18 Masod, 6 | Szeme mindig elnyílt, fekete hideg szem, csaknem összeérő fekete
19 Masod, 7 | elmúljon végre közülünk az a hideg árnyék, amely eddig elválasz
20 Masod, 7 | egyszer járt nálam. Oly hideg unalommal beszélgettem
21 Masod, 7 | érthet belőle.~Megmosakodtam hideg vízben, aztán a könyvek
22 Harmad, 1 | nagykendőjét, mert az utcán hideg szél fújdogált. Az ég is
23 Harmad, 1 | hallatszik: teljesen üzleti hideg beszéd. A másik hang idegen
24 Harmad, 1 | Balogh Csaba úr - mondta hideg bemutató mozdulattal Ó Péter -,
25 Harmad, 1 | gonosztevőre néz a vizsgálóbíró: hideg utálattal.~- Nekem is ügyem -
26 Harmad, 2 | és megcsókolta az anyja hideg és vizes kőkeresztjét. Csaba
27 Harmad, 4 | már nem esett. De a levegő hideg volt, szinte fagyot lehelő,
28 Harmad, 5 | akkor már megint büszke és hideg volt az arca. Csaba megérezte
29 Harmad, 5 | mind a kettőnkre jobb, ha a hideg idegenkedés helyett a jó
30 Harmad, 5 | Már akkor Ida arca megint hideg volt. Csabáé gondolkodó.
31 Harmad, 6 | franciának -, itt valami résen hideg szeli a lábamat.~S átült
32 Harmad, 6 | hajú leány valóban olyan hideg sugarú szemmel vizsgálta
33 Harmad, 7 | eksztázisra?~No, nem volt: hideg pózok, különféle állású
34 Harmad, 7 | kellemes az ügyek ilyen hideg megtárgyalása, mert a fekete
35 Harmad, 9 | levetkőzött, de borzongott.~- Hideg van itt, Herr Maler.~Csaba
36 Harmad, 13| Ida megint az idegenség hideg fellegében tanyázott. Csaba
37 Harmad, 14| felelt. Rá se nézett Csabára. Hideg volt az ebéd folyamán, és
38 Harmad, 14| mellett a mező reggeli, hideg illatában, az udvarból kilengő
39 Harmad, 15| vélte, hogy Ida miért vonul hideg felhőkbe. Burkolt szóval
40 Harmad, 15| felelt, csak nézett várakozó, hideg szemmel: mi a mondanivalója
41 Harmad, 17| s vasárnapi utcák képe - hideg, havazó vasárnap.~Megint
42 Harmad, 18| szeme még vizes, de már hideg kérdőjelek meredeznek benne.~-
|