Part, Chapter
1 Eslo, 1 | lelke a fehér árnyék, amely együtt jár a fiú fekete árnyékával
2 Eslo, 2 | kölcsönüzletnek. Ha lakhatik valaki együtt tyúkkal, tehénnel, disznóval,
3 Eslo, 2 | disznóval, mért ne lakhatnék én együtt egy talán nem is rút és
4 Masod, 1 | különös, csipogó beszédű. Együtt jártunk haza a dedóból.~-
5 Masod, 1 | rigókkal: alighogy öt volt. Együtt tanítottam őket. Többnyire
6 Masod, 4 | bodorított a szivarjából.~Aztán együtt mentek el Nórával.~
7 Masod, 6 | jó kis faluban megélnek együtt. De annyi a nőtanító, hogy
8 Masod, 7 | afféle ledér leány. A szívük együtt maradt volna.~És sok volna,
9 Masod, 7 | minden délután Nóráéknál, s együtt autóznak. Én nem bírom annyira
10 Harmad, 1 | számítandó egy év folyamán mindig együtt laktak. Halálom után persze
11 Harmad, 3 | mint két automata. Hiszen együtt kell laknunk, és talán étkeznünk
12 Harmad, 3 | gondoltam. Azontúl nappal mindig együtt lát bennünket a világ. Együtt
13 Harmad, 3 | együtt lát bennünket a világ. Együtt reggelizünk, ebédelünk,
14 Harmad, 3 | eljövök nyolc-kilenc között. Együtt reggelizünk. Figyelmeztetem
15 Harmad, 3 | közöttük.~- Tehát egy évet együtt töltünk. Megígértem, hogy
16 Harmad, 5 | szállásán, csak épp asztalnál együtt. Aztán ismét vonatra ültek.~
17 Harmad, 5 | dokumentumok, hogy mindvégig együtt laktunk. ~Kocsiztak a Magyar
18 Harmad, 5 | valamivel nagyobb szélű kalappal együtt. Kopogtatott, és megnyitotta
19 Harmad, 6 | Mert mink úgy jöttünk, hogy együtt vacsorázzunk. Hacsak egy
20 Harmad, 6 | Soha nem mosolygott, mióta együtt vannak, ha csak nem gúnyosan.
21 Harmad, 9 | Millnerné -, hogy mindjárt együtt első vizitnek írhassuk be
22 Harmad, 10| vízbe. Lányokkal uzsonnázott együtt egy fonyódi kertben, s a
23 Harmad, 11| jó az idő, vasárnaponként együtt van a társaság a zöldben.
24 Harmad, 11| gyep a hazánk nekünk, mikor együtt vagyunk, müncheni magyarok.
25 Harmad, 11| készségesen mozdult.~- Menjetek együtt - mondta Mikeyné -, legalább
26 Harmad, 12| is történt már, hogy nem együtt reggeliztek. Aznap mégis
27 Harmad, 12| legelső ebéd után, amelyen együtt ültek, megszólalt:~- Engedjen
28 Harmad, 12| lenne, ha jó barátokként együtt járnánk ki a környékre,
29 Harmad, 13| malmot a zajával és szagával együtt. Csaba nem is csodálta:
30 Harmad, 14| elválnak, mint két idegen, aki együtt hajózott át az Óceánon az
31 Harmad, 14| Óceánon az Óvilágból az Újba. Együtt ebédeltek, egymás mellett
32 Harmad, 15| társaság. Szép időben mindig együtt vacsoráztak kint, kívül
33 Harmad, 16| kettőjük ügye. Aztán hát, mióta együtt vagyunk, mennyi ruhát vettem
34 Harmad, 16| könyvecskével és kulccsal együtt. Hogy majd vacsora végén
35 Harmad, 17| Ha kedve van rá, keresünk együtt. Legalább járkál.~Ida helyeselte
36 Harmad, 17| ő nem kérdezte. De mikor együtt ültek a vacsora-asztalnál,
37 Harmad, 17| ül vagy nyolc cseléddel együtt, egy bamba falusi leány
38 Harmad, 17| És Pistád?~- Ő is.~- Hát együtt szöktetek?~- Együtt.~- Hol
39 Harmad, 17| Hát együtt szöktetek?~- Együtt.~- Hol vetted rá a pénzt?~-
40 Harmad, 18| iderendeltél Budára, hogy együtt legyünk a tavaszig, hogy
41 Harmad, 18| malacot. Ha éjfélkor is, de együtt vacsorázunk!~S rohant ki.~
42 Harmad, 18| De hát mi ügyünk van még együtt? - rebegi végre.~- Majd
|