Part, Chapter
1 Eslo, 3 | leányomat. Ő maga nem választott eddig. Nem volt alkalma se reá.
2 Masod, 6 | élete is lakat alatt volt eddig. Most már az ő kezébe került
3 Masod, 6 | s választanál közülük... Eddig nem találtam. Pedig hát
4 Masod, 7 | Különös, hogy az apja nem adta eddig elő. Gyémántgyűrűre azonban
5 Masod, 7 | semmiképpen nem helyes, ahogy eddig viselkedett!~Örömmel gondolt
6 Masod, 7 | az a hideg árnyék, amely eddig elválasztott bennünket.~
7 Masod, 7 | látszik, mint amilyeneket eddig könyvekben olvastam. És
8 Masod, 7 | Apámat nem kérdezhetem. Eddig elejtett szavaiból azt értem,
9 Masod, 7 | nyugodtan - kedvemre való volt eddig. Nem természetem a cifrálkodás.
10 Masod, 7 | szülői házból. A pénz, amit eddig adott atyám, rész az én
11 Harmad, 5 | életemből teljesen hiányzott eddig a vidámság, a világi társaság.
12 Harmad, 6 | embereket. Csak Mikeyt látta eddig, az energiás arcú, barna
13 Harmad, 6 | tizedik múzsát, kinek eddig a festő- és faragó-művészet
14 Harmad, 6 | festem, és nem találtam eddig szemet neki. Nagyságos asszonyomat
15 Harmad, 6 | olyan igen azt a Csabát? Ő eddig megvetette: vélte, hogy
16 Harmad, 7 | szinte lélegzet nélkül. - Eddig is gyakorta sajnáltam, hogy
17 Harmad, 8 | mondtam: gyertek el komának. Eddig nem volt feleséged, eszembe
18 Harmad, 8 | Hát miért nem zongorázott eddig? Nehogy azt vélje, hogy
19 Harmad, 8 | Egy szóval se említette eddig.~A hegedű tovább nyünyükölt-nyányákolt.
20 Harmad, 9 | Noha csak látásból volt eddig szerencsém, nagy sajnálatomra:
21 Harmad, 11| női órát.~- Nem kellett eddig.~- Vennie kell: órát, karperecet,
22 Harmad, 11| tűnődött. Miért nem viselte eddig a gyűrűjét? Miért mondta
23 Harmad, 12| változtatással. Nem mertem kérni eddig.~Ida ijedten kelt fel a
24 Harmad, 14| Borbereky, hogy az a két úr eddig nem jelentkezett.~Ida a
25 Harmad, 15| Nem tudom. Nem gondoltam eddig reá.~- Mindenre jó gondolnunk.
26 Harmad, 16| kötött, akkor maradunk, ahogy eddig. Csak arra kérem mégis,
27 Harmad, 16| férfival egy lakásban?~- Mint eddig.~- Ha azt mondja, hogy elmehetek.~-
28 Harmad, 18| amelyet meg se köszönhettem eddig érzésem szerint, és a nekem
29 Harmad, 18| esdeklőn nézett reá.~- Hát ahol eddig, Ida.~- Csak nem gondolja,
|