Part, Chapter
1 Eslo, 2 | 96.~Csabának azon éjjel csupa Ó-karikával volt tele a
2 Eslo, 2 | háromszázezer korona nullái is csupa Ó és Ó! S a közepén külön
3 Eslo, 2 | Jolán hatvanezer koronája csupa ÓÓÓÓÓ. A leányra nem is
4 Masod, 1 | egzámen professzorai előtt: csupa szerelem és szerelem a könyv.
5 Masod, 1 | a hadsereg is rendel, és csupa osztrák tiszt jár ide: nem
6 Masod, 1 | engem is? Alkalmazott. Azóta csupa nyalánkságon élek. Fizetésem
7 Masod, 2 | mosolygás. (A tükrök holnap csupa mosolygást próbálnak.)~Vacsora
8 Masod, 3 | Telegram volt az. Írógép betűk. Csupa hiba a szavakban:~Kérem,
9 Masod, 4 | pezseg a vére, hogy olyan csupa élet, szabadság - bizonyosan
10 Masod, 5 | felhője a szép Balatont. Csupa ostobaság, de csupa édes
11 Masod, 5 | Balatont. Csupa ostobaság, de csupa édes remegés minden szó,
12 Masod, 5 | borzolgatja a mezőt. És csupa édes Angyalom, angyali Gyönyörűm -
13 Masod, 6 | plüsstakaró helyett bordószín. De csupa jó illat a szoba, noha az
14 Masod, 6 | kirakatában örömmel látta, hogy csupa regény. Kedve lett volna
15 Masod, 7 | a leánya szeme vörös és csupa víz. Sápadt arcán is a könnyekmarta
16 Masod, 7 | maga műveltségét. Az élet csupa alkalmazkodás. Elmegy készségesen
17 Masod, 7 | Mióta megjöttem, azóta meg csupa örvénykavargás a lelkem.
18 Masod, 7 | Hát mért éppen ő? Hiszen csupa kedvesség, vidámság az a
19 Masod, 7 | sírok. De a könnyeim is csupa imádság.~... Hogy anyám
20 Harmad, 4 | betegesen aggodalmas, a szeme csupa kérdőjel.~Csabához sietett.~-
21 Harmad, 6 | szívednek belseje, amely csupa jóság és nemesség, ezúttal
22 Harmad, 6 | szinte gyermeki szem.~A csupa szőr is a fejét rázta reá.~-
23 Harmad, 8 | civakodó német kisgyermek. Csupa lyuk egyiknek az inge, igen
24 Harmad, 9 | Ida aznap még délelőtt, csupa véletlenül, egy német asszonysággal
25 Harmad, 11| hallani is már a muzsikát.~- Csupa gyepen jártunk - mondta
26 Harmad, 11| Jaj, vége.~Idának is csupa sár volt a cipője, de hát
27 Harmad, 13| ruhájuk, minden valójuk csupa földi. És nem is kell keresnem
28 Harmad, 16| kötelességem...~A műterem csupa rendetlenség és szemét,
29 Harmad, 18| sejtek. A szemem egyszerre csupa könny.~- Istenem - nyögöm -,
|