Part, Chapter
1 Masod, 1 | emlékezik?~- Két leányra. Egyik különös, csipogó beszédű. Együtt
2 Masod, 6 | mondta Ida.~A zsidókról neki különös fogalmai voltak. Az apácákhoz
3 Masod, 7 | hiszen azok megvannak. Különös, hogy az apja nem adta eddig
4 Masod, 7 | édesanyáméval.~~Április 18.~Atyám ma különös szótlansággal ült az asztalnál.~
5 Masod, 7 | az én kasszámon. Igazán különös vagy: más nők szinte fúriái
6 Masod, 7 | emésztése rendes.~No, csúnya!~De különös, hogy épp ott a nyírás.~
7 Harmad, 1 | Az ön édesatyja kissé különös ember... Véltem, hogy előbb
8 Harmad, 5 | De vannak ám köztük kissé különös emberek. A festők osztálya
9 Harmad, 6 | Idának az első percekben különös volt a társaság, a nagyobbrészt
10 Harmad, 6 | Ez a Csaba mindig olyan különös volt - csóválta mosolyogva
11 Harmad, 6 | nem is festő... Valóban különös ember. Mikey is mondta:~-
12 Harmad, 6 | Ez a Csaba mindig ilyen különös volt.~Hát különös. De meg
13 Harmad, 6 | ilyen különös volt.~Hát különös. De meg kell vallani, hogy
14 Harmad, 8 | asztal körül. Az előbbin egy különös nőalak: a két karja széjjel,
15 Harmad, 8 | képgondolatokkal: nem győzöm jegyezni. Különös, hogy amint ide München
16 Harmad, 8 | nekem jó barátom. Kissé különös ember. Bocsánatot kérek,
17 Harmad, 8 | egy megjegyzése volt.~- Különös, hogy ebben a városban egyetlenegy
18 Harmad, 9 | egyebet hamunál.~De micsoda különös, fekete hamu? Mint valami
19 Harmad, 10| festők és festőnék kissé különös vendég-polgárai voltak Münchennek.
20 Harmad, 11| társult.~S miért?~És a levél különös tapintatú is, mintha kulcs
21 Harmad, 14| és ő marad özvegyen...~Különös volt neki, hogy a mellében
22 Harmad, 15| Aggódva tapasztalom ama különös nap óta, hogy kedvetlenebb,
23 Harmad, 15| levegőbe. Az arcán valami különös sugár játszott. Vélhető
24 Harmad, 17| Templomban.~A siketnéma különös beszéde, torka mélyéből
25 Harmad, 18| választott.~- Nincs ma semmi különös itt.~- Hát akkor ide jöjjön
26 Harmad, 18| gondolkodik kissé. Az ügy különös. Mi szükség arra, hogy Csaba
|