Part, Chapter
1 Masod, 4 | Igen kedves, jó ember. Nagy művész.~A szemöldökét emelve mondta
2 Harmad, 6 | pörköltet.~Egy széjjelálló fülű művész, a görög-frizurás asszony
3 Harmad, 6 | fülű, harmincéves forma művész mintha valami koplalóintézetből
4 Harmad, 6 | nagybajszú, már jó negyvenes művész vonta magára a szemét, egy
5 Harmad, 6 | zsiráfnyakú, hidegen egykedvű művész rávizsgálódott Ida arcára.
6 Harmad, 7 | szépségére nem is gondolt a művész. Az ácsbárd a falon, valóban:
7 Harmad, 8 | vagy árnyék, ami az igazi művész kezére vall. Nagyobb alkotásokra
8 Harmad, 9 | volna, hanem népmulattató művész. A hölgyek minden szaván
9 Harmad, 10| És ami fő: minden igazi művész hoz magával valami újat,
10 Harmad, 10| a rezgést örökíti meg a művész. Mert annyira gyönyörködik
11 Harmad, 10| világnak, továbbra is. Hát a művész is, hogy meglegyen, megmaradjon.
12 Harmad, 10| hogy ezt mondta.~- De hát a művész olcsóbban jut a maga kincséhez,
13 Harmad, 10| papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi művész!
14 Harmad, 10| marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi művész! Mentül
15 Harmad, 10| művész! A művész, az igazi művész! Mentül igazibb művész,
16 Harmad, 10| igazi művész! Mentül igazibb művész, antul sikerültebben. Legsikerültebben
17 Harmad, 10| sikerültebben. Legsikerültebben az a művész, aki azt a szép-rezgést
18 Harmad, 10| szép-rezgést érzi, amelyet a művész érzett, mikor a műve fogant,
19 Harmad, 11| krómsárgával festhet-e igazi művész? Vagy csak a piacnak dolgozó?
20 Harmad, 12| jelentősége annak, mikor a művész bőrről beszél meg vonalakról.
21 Harmad, 13| bolygott vagy üldögélt.~- Művész vagyok-e vagy kontár? Ha
22 Harmad, 13| kiteremteni ezt az ideát? Ha művész vagyok, mért hogy épp a
23 Harmad, 13| elméjében is a világosság:~- Művész, ha rezdülést érez, valami
24 Harmad, 14| Télen feketét. És nagy művész. Nekem is ígérte, hogy lefest
25 Harmad, 14| Mikey -, festő nem válogat. „Művész hazája széles e világ!”~-
|