Part, Chapter
1 Eslo, 3 | Kisgyermek kora óta élt a klastromban. Ott nőtt fel.~Csaba bámult.~-
2 Masod, 1 | Tizenkilenc éves volt. A klastromban már csak úgy maradhatott
3 Masod, 2 | Az utolsó karácsonyest a klastromban! - gondolta Ida, mikor már
4 Masod, 3 | megbetegedett valamelyik klastromban valamelyik ismerős apáca.
5 Masod, 3 | hogy ne tétlenül maradjon a klastromban, helyettes tanár lesz közöttük:
6 Masod, 6 | levelet, se egyéb titkokat a klastromban. - Ez a nyilacska Paulának
7 Masod, 6 | hogyan, tízféleképpen is, a klastromban, csak persze ha az apáca
8 Masod, 6 | legutoljára ott jártam a klastromban - mondta az orrát törülgetve -,
9 Masod, 6 | jelentkezőket? Úri leány... A klastromban az a felfogás, hogy úri
10 Masod, 6 | én itt majd meg?~- Ezt a klastromban kérdezted volna: nem kívánkoztál
11 Masod, 7 | idegenkedik Nórától. De a klastromban belenevelték, hogy rosszat
12 Masod, 7 | apjukkal. Hányszor látta a klastromban, hogy egyik-másik leány
13 Masod, 7 | gyűrűkre. Nem volt gyűrűje. A klastromban csaknem minden szombaton
14 Masod, 7 | három, aki naplót írt bent a klastromban - Végh Mariska titkos írással,
15 Harmad, 3 | másutt. Tudja talán, hogy klastromban laktam.~- Mondta az édesatyja,
16 Harmad, 5 | egyedül. Tanulták talán a klastromban, hogy tisztességes asszony
17 Harmad, 6 | olyan szép az ő szeme? A klastromban gyakorta hallotta. De más,
18 Harmad, 8 | idejárjon. Mert az én feleségem klastromban nőtt fel, és az ő erkölcsi
19 Harmad, 9 | Millnerné is tudta már, hogy Ida klastromban nevelkedett, és hogy az
20 Harmad, 10| beszél legkevesebbet. A klastromban nagy gyakorlatai vannak
21 Harmad, 11| benne semmi nehézséget. Mi a klastromban minden vasárnap játszottunk.
22 Harmad, 11| de hát... Úgy látom, a klastromban merőben másfélék voltak
23 Harmad, 11| életem úgyis olyan volt a klastromban, mint az árnyékon nőtt fűszálé.
24 Harmad, 11| hallotta, hogy Ida olyan klastromban nevelkedett, amelyben grófné
25 Harmad, 12| épp hátrafésülve, mint a klastromban szokták.~- Parancsol valamit?~-
|