Part, Chapter
1 Eslo, 1 | Nagy ember vagyok! - rebegte boldogan - csak egynéhány
2 Eslo, 1 | nézett maga elé.~- A birtok - rebegte fájdalmas ajkkal - meg van
3 Masod, 1 | Örülök, hogy látom - rebegte végre -, üljön le, Ella.
4 Masod, 1 | Nem tudom, lehet-e? - rebegte végre - mindent megpróbálok
5 Masod, 3 | szemét. Alig hallhatóan rebegte:~- Nem akarok apáca lenni.~
6 Masod, 3 | otthon is?...~- Ne keressen - rebegte a szemét mélyen behunyva.~-
7 Masod, 3 | Bocsánatot kérek, édesatyám - rebegte Ida könnyes szemmel -, csak
8 Masod, 5 | elsápadt.~- Nincs nálam - rebegte.~S a szeme gyűlölettel villant
9 Masod, 6 | állt Idán.~- Jó napot - rebegte tétován.~- Isten hozta,
10 Masod, 6 | pénznek, kevesebb is elég - rebegte hálától könnyes szemmel
11 Masod, 7 | bajod?~- Engedelmeskedek - rebegte Ida -, kötelességem, hogy
12 Harmad, 3 | Nincs senki ismerősöm - rebegte végre -, és tájékozatlan
13 Harmad, 7 | elkövült.~- Nem fogadom el - rebegte szinte lélegzet nélkül. -
14 Harmad, 10| enyeleg...~- Köszönöm - rebegte Csaba -, értem.~- Itt ez
15 Harmad, 11| Nem, ne menjünk el - rebegte aztán a fejét rázva. S fölkelt
16 Harmad, 11| abban a szerencsében! - rebegte végre Csabára is kérőn tekintve.~
17 Harmad, 11| Korrekte viselkedjék - rebegte Ida, hogy nem hitt a hallásának.~
18 Harmad, 11| Kérem, ne mondja tovább - rebegte Ida remegő ajkkal. S könnyek
19 Harmad, 12| megbocsátana.~- De kérem - rebegte nyílt szemmel Ida -, önnek
20 Harmad, 12| Bizonyára kedves önnek - rebegte egykedvű színnel. Csaba
21 Harmad, 15| ellophatják. (Füst.)~Ida ámulva rebegte: - Köszönöm.~Várta, hogy
22 Harmad, 16| borzadozott.~- Meteor - rebegte elnedvesült szemmel -, „
23 Harmad, 16| asztalhoz.~- Csak ha megígéri - rebegte Ida a könnyeit letörölve -,
24 Harmad, 18| házastársak volnának:~- Máskor - rebegte - ilyen ostobaságokat ne
|