Part,  Chapter

 1 Eslo,  1   |  viszontlátás első perceiben azt gondolta, hogy talán családi örömök
 2 Eslo,  1   | azidőtájt. Nem is írt a húgának: gondolta, meglepi őket, s karácsony
 3 Masod,  1  |          játszásra való bútornak gondolta. A hosszan lelógó, zöld
 4 Masod,  1  |      értette ezt. A gazdasszonyt gondolta, hogy váltogatja az apja -
 5 Masod,  2  |    karácsonyest a klastromban! - gondolta Ida, mikor már nyolcadikos
 6 Masod,  4  | Bizonyosan megtalálta a helyét - gondolta -, kellemesebb is fiatalemberek
 7 Masod,  6  |     inkább ragályosnak odabent - gondolta -, csak én meg azt mondhassam:
 8 Masod,  6  |      lesz az első, amit veszek - gondolta boldogan -, aztán új ruha,
 9 Masod,  6  |            Nem a legjobb fajta - gondolta egyben -, de nem is rossz
10 Harmad,  9 |         illőeknek érezte. Nem is gondolta azelőtt, hogy német nyelven
11 Harmad,  9 |        előbbi estén is fűtöttek. Gondolta: talán valamelyik kályhába
12 Harmad,  10|          Repülj fecském nótáját. Gondolta: mikorra annak a hosszú
13 Harmad,  11|   szereti az ordináré tréfákat - gondolta Ida -, vagy hogy az a délelőtti
14 Harmad,  12|          Kati elbámult. De aztán gondolta: talán Magyarországon így
15 Harmad,  14|       amennyi aprópénz van nála?~Gondolta, kivesz egy ötvenmárkást,
16 Harmad,  14|           Itt van rá húsz márka.~Gondolta, ha Isten mégis csodát cselekszik,
17 Harmad,  15|             Feleségem nem lesz - gondolta -, annyi bizonyos, de ha
18 Harmad,  15|   asztalomra is fizetett.~De hát gondolta: így szokás. Hát csak benyúlt
19 Harmad,  15|     leveleket írtam?~- Láttam.~- Gondolta, hogy önnek szól az egyik
20 Harmad,  16|         ő arcánál, bár ezt nem ő gondolta; csak a két Rupprecht-kiasszony
21 Harmad,  18|     szerencsés napra virradtam - gondolta -, és még tán nincs is vége.~