Part, Chapter
1 Eslo, 2 | aranygalléros tisztre is tekintett.~- Nem itt lakik - felelte
2 Masod, 1 | a szájából.~Ida ijedten tekintett az ajtóra.~- Jaj, hallgasson
3 Masod, 6 | ismerősnek vélné. Ida kérdőn tekintett rá, de hidegen, hát a szürke
4 Masod, 6 | elfordult. A többi leányra tekintett. Nevetett.~- Hogyisne...~
5 Masod, 6 | leány közé. Érdeklődéssel tekintett az ajtóra.~Egy feketeruhás,
6 Masod, 6 | diktálta Ida, s érdeklődéssel tekintett a hódprémsapkás leányra -,
7 Masod, 6 | volna, még csak hátra se tekintett. A belső ablakszárnyakat
8 Masod, 7 | a tavaszi felhőkre. Nem tekintett vissza az apjára.~Ó Péter
9 Harmad, 1 | ajtaja megnyílt. Az apja tekintett be:~- Itt vagy?~S egyben
10 Harmad, 3 | arcon.~Aztán a kofferjára tekintett. Fölkelt, és fölhágott az
11 Harmad, 6 | Ida meglepődve.~És kérdőn tekintett Csabára.~Csaba csak épp
12 Harmad, 7 | szattyánpapucsra és az ágyra tekintett, amelyen Ida hálóinge és
13 Harmad, 8 | percre is, mosolygó szemmel tekintett Csabára.~A leány akkor tálalta
14 Harmad, 10| a fejét, és a két képre tekintett meg Csabára.~- Mind a két
15 Harmad, 11| vagyok.~De egyben hátra is tekintett: megvont egy zsinórt, amelynek
16 Harmad, 12| már indulnék.~Ida az órára tekintett.~- Már három óra. Majd csak
17 Harmad, 12| vitt magával.~Csaba oldalt tekintett, s a szeme rajta maradt
18 Harmad, 14| kezdte németül, s Katira tekintett -, be se mutatkozhatok addig...~-
19 Harmad, 14| visszatükröződött a képe, kedvvel tekintett reá. A kigombolt, barna
|