Part,  Chapter

 1 Eslo,  1   |   télen-nyáron vadászruhában járt, noha soha puskát még nem sütött
 2 Eslo,  1   |    Megélhetett volna festésből is, noha csak olyaténképp, hogy köpönyeg
 3 Masod,  1  |           zongorára is emlékezett, noha ő akkoriban csak bújócska
 4 Masod,  1  |           voltak, leginkább mamák, noha már öt óra felé járt az
 5 Masod,  1  |        valami hasonlóság a kettőn, noha az apa szeme fekete volt,
 6 Masod,  2  | Megcsodálták a keze fehérségét is, noha a keze nagyobb volt, mint
 7 Masod,  3  |          évre egyre panaszosabban. Noha Ida éppen ezt az egy hibáját
 8 Masod,  5  |         különösen tetszett Idának, noha sohasem látta, hogyan csókolja
 9 Masod,  6  |            csupa jó illat a szoba, noha az is hideg. Csakhamar meg
10 Masod,  6  |             Jól és boldogan aludt, noha egy kicsit könnyezett az
11 Masod,  7  |         terheli az apja kasszáját, noha maga az apja biztatta rá,
12 Masod,  7  |          leányon, hogy velem érez, noha nem tudhatja: mért sírok
13 Harmad,  6 |          rövidhajú művészleány is, noha kissé irigy. De hát nem
14 Harmad,  8 | dolgozószobája az angolkertre néz, noha csak egy alacsonyabb háznak
15 Harmad,  8 |     senkivel. Festőkkel éppen nem. Noha ugyancsak beszédes természetű.
16 Harmad,  9 |       ember. Látszik, hogy magyar. Noha csak látásból volt eddig
17 Harmad,  10|           értheted, Balázs bátyám. Noha ez már a héten megkészül.
18 Harmad,  17|         Ida szívesen vállalkozott. Noha el nem vélhette, hogy milyen
19 Harmad,  18|            szobácskájában. Feküdt, noha alig múlt még nyolc óra.