Part,  Chapter

 1 Eslo,  2   |        furcsaságok találkoznak: nem lehetetlen, hogy a leányt ha ismerné,
 2 Masod,  3  |            a birtokuk?~- Nem tudom.~Lehetetlen, hogy valamennyire ne tudná.~-
 3 Masod,  4  |           csak Nórán áll a szeme.~- Lehetetlen - bámul -, maga Bogárnak
 4 Masod,  7  |          Ida, a te helyzeted valami lehetetlen helyzet. Mit szólnál arra,
 5 Masod,  7  |           feleltem végre -, hogy az lehetetlen.~- Mi volna abban lehetetlen?~-
 6 Masod,  7  |        lehetetlen.~- Mi volna abban lehetetlen?~- Ötvenéves...~Legyintett.~-
 7 Masod,  7  |             Apukám - fuldokoltam -, lehetetlen! - Elszigorodott az arca:~-
 8 Harmad,  6 |          Még a nónákat is elérem.~- Lehetetlen!~- Egy kis ugratással.~És
 9 Harmad,  6 |      szemmel vizsgálta mindig, hogy lehetetlen volt nem éreznie.~De hát
10 Harmad,  10|             Denevért. Maga az idea, lehetetlen, hogy rossz volna.~Az öreg
11 Harmad,  14|              ha megtudja... Nem, az lehetetlen! Kérem, művelt országban
12 Harmad,  14|         művelt országban az ilyesmi lehetetlen! Nekem persze az uram nem
13 Harmad,  14|             Nem lehet! Teljességgel lehetetlen! Annyi szénport kevertem
14 Harmad,  15|       teljesen idegen maradok... de lehetetlen hallgatásba nyomnom, hogy
15 Harmad,  15| gondozásáról van most szó. Feljebb. Lehetetlen meg nem ismernem, hogy mióta
16 Harmad,  15|              Nem.~- Köztünk ilyesmi lehetetlen!~- De mondom: nem. Éppen
17 Harmad,  16|      mondhatom meg, hogy micsoda.~- Lehetetlen, hogy ne lássatok itt hibákat
18 Harmad,  18|          Nem tisztességes nő talán? Lehetetlen, hogy te olyan nőt végy
19 Harmad,  18|    csökönyösködjön, Ida.~- Nem, hát lehetetlen. Értse meg, kérem: maga