Part,  Chapter

 1 Masod,  6  | halhatsz meg majdan, ha akarod, remélem, hosszú vénség után. Anyád
 2 Masod,  7  |   valami üres uborkás üvegen...~Remélem, nem alkalmatlankodik többé.~~
 3 Harmad,  3 |        őket. A rokonaim is...~- Remélem, nem mutat be a rokonainak!~-
 4 Harmad,  3 |      kedvesem? Az enyém Margit. Remélem: kellemes barátság kezdődik
 5 Harmad,  4 |   holnapra már nem. Holnapután. Remélem: nem hosszabbodik még a
 6 Harmad,  4 |       se tudhatok. Csak mondom: remélem.~- Jó. És kérem: ne nyugtalankodjék
 7 Harmad,  5 |     előtt maga feleségem nekem. Remélem, hogy többé nem ismétlődik.~
 8 Harmad,  6 | csókolództak, mikor elváltak.~- Remélem, még a hét folyamán meglátogattok -
 9 Harmad,  7 |   erősen zajonganak ott, de hát remélem, hamarosan megtaláljuk a
10 Harmad,  8 |      Meg.~- Okosan cselekedted. Remélem, magad is érzed?~- Érzem.~-
11 Harmad,  12|       Valami ilyenfélét mond:~- Remélem, jól aludt, s nem nehezíti
12 Harmad,  14| megérkeztél, és lakásod is van. Remélem, hogy azóta megcsillapodott
13 Harmad,  15|      mennyi lesz majd az ára?~- Remélem: úgy ötvenezer márka körül.~-
14 Harmad,  16|         könyvét, hogy megvan-e? Remélem: nincs benne hiány?~- Sőt
15 Harmad,  18|    jöttem ide, mert olvastam!~- Remélem: meg van velem elégedve.~-
16 Harmad,  18|    vagyunk.~- De lehetünk, Ida; remélem, lehetünk. Meghalnék, ha