Part,  Chapter

 1   0,  Inc  |    remeg, mint a nyárfalevél.~- Istenem!...~De mennünk kell, hogy
 2 Masod,  1  |   Szabadságot és szerelmet adj, Istenem, mint a kívül lakó, boldog,
 3 Masod,  6  |    szemmel a hódsapkás leány -, Istenem, hát mégis vannak jó lelkek
 4 Masod,  6  |          Kimegyünk-e ma, puskás istenem?~Látszott rajta, hogy nem
 5 Masod,  7  | eddigvaló életem nem volt élet.~Istenem! Aki minden kis virágnak
 6 Masod,  7  |            Boldogságom!~Engedd, Istenem, hogy boldog legyek!~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
 7 Masod,  7  |         tűrni a gazda kedvéért!~Istenem, szabadíts ki ebből a förtelmes
 8 Masod,  7  |    megindult a könnyeim árja:~- Istenem, hát te is Nórát akarod-e,
 9 Harmad,  4 |         a kiszálló állomásuk.~- Istenem - búcsúzott félrehajlított
10 Harmad,  4 |        Csabának a mellére.~- Ó, Istenem - zokogta -, hála a jó Istennek!...~
11 Harmad,  7 |        kénytelen vagyok vele.~- Istenem - mondta a szemét behunyva
12 Harmad,  14|          karácsonyra várhatlak? Istenem: olyan régen nem volt boldog
13 Harmad,  14|       Hogy özvegy és árva... Ó, Istenem!...~Ida fölkelt.~- De kérem,
14 Harmad,  18|        egyszerre csupa könny.~- Istenem - nyögöm -, hát hogyne.~-
15 Harmad,  18|         Csaba? Mi történt vele, Istenem? Hol lakik Csaba?~- Mindjárt