Part,  Chapter

 1 Eslo,  1   |          Jolán elszíntelenült.~Szótlanul és szenvedő arccal nézett
 2 Masod,  6  |       és az ajtót.~A két apáca szótlanul követte Bogárt ki a boltból,
 3 Masod,  6  |     Gyere csak a szobámba.~Ida szótlanul követte az apját az ebédlőn
 4 Masod,  7  | beszéltünk semmit, csak ettünk szótlanul. Ő mintha az üzleti ügyein
 5 Harmad,  4 | klastromi kihágás.~Utaztak hát szótlanul, mint az előbbi napon.~Eső
 6 Harmad,  5 |        Uzsonnázzunk talán.~Ida szótlanul csukta be a könyvét.~Átmentek
 7 Harmad,  6 |     érzett a lelkén. Csak állt szótlanul s csokrát bámulva.~- Holnap -
 8 Harmad,  8 |        hegyezte volna a fülét.~Szótlanul igazgatta magát a tükörben,
 9 Harmad,  8 |   sétáltak. Ida csodálkozva és szótlanul hallgatta.~Egy söröskocsi
10 Harmad,  10|       vagy holnap.~A két férfi szótlanul és mosolyogva hallgatta
11 Harmad,  16|   mégis, hogy ha eltávozik, ne szótlanul cselekedje. A barátaim azt
12 Harmad,  18|         A színházban is mindig szótlanul ült Csaba mellett. Víg játékokra
13 Harmad,  18|     kedveskedett. Tette mindig szótlanul az asztalra, Ida tányérja
14 Harmad,  18|   ahogy asszonyok szokták.~Ida szótlanul engedelmeskedett.~Betértek