Part, Chapter
1 Eslo, 1 | azt mondta, hogy paletta volt az ujjamon, mikor születtem.
2 Eslo, 1 | vagy sehogy.~~Valóban úgy volt, hogy festőnek indult ő.
3 Eslo, 1 | se műterem bérlésére nem volt költsége, sem modellekre,
4 Eslo, 1 | falu jegyzőjének a segédje volt, egy nyalom-bajszú fiatalember,
5 Eslo, 1 | sütött el, és ruhája nem volt több annál a vadászruhánál,
6 Eslo, 1 | Jolánra már gyermekkorában ki volt mondva, hogy csak földbirtokoshoz
7 Eslo, 1 | Az a háromszáz hold föld volt az öregnek a lelke.~Csaba
8 Eslo, 1 | Jolán már akkor húszéves volt, afféle túrós csuszán gömbölyödött,
9 Eslo, 1 | történt. Csendes esküvő volt, a gyászhoz alkalmazott.
10 Eslo, 1 | homloka azelőtt is magasas volt Jolánnak, szinte fiúsan
11 Eslo, 1 | felhőből kilobogó villám volt. Megfordult, és visszatért
12 Eslo, 1 | Megfordult, és visszatért Pestre. Volt még vagy kétszáz koronája.
13 Eslo, 1 | különben is annyira szobrász volt már minden gondolatában,
14 Eslo, 1 | gipszfigurákkal és gipszhulladékokkal volt tele. Olaszföldön jártában
15 Eslo, 1 | Az ő birtokukon nem is volt Rákóczi kora óta egy fillérnyi
16 Eslo, 1 | anélkül is?~Karácsony közele volt azidőtájt. Nem is írt a
17 Eslo, 2 | El-ellegyintette az ügyet, de olyan volt az, mint a bögöly, amelyet
18 Eslo, 2 | éjjel csupa Ó-karikával volt tele a sötétség, fal és
19 Eslo, 3 | Münchenben élt. Szeretője volt négy, de nem egyszerre.
20 Eslo, 3 | védelmében, akinek be se volt mutatva. Ez tetszett legjobban
21 Eslo, 3 | nem választott eddig. Nem volt alkalma se reá. Hát majd
22 Eslo, 3 | lengedezett, éppenséggel nem volt fővárosias, de hát a fővárosban
23 Masod, 1 | a klastromból: még benne volt talán az érzésében, hogy
24 Masod, 1 | leánynak a gyónásában benne volt:~- Novellát olvastam.~Ida
25 Masod, 1 | mindennaposan is. Tizenkilenc éves volt. A klastromban már csak
26 Masod, 1 | De Ida szorgalmas tanuló volt, s érdeklődéssel fogadta
27 Masod, 1 | más nőknek.~Alig hétéves volt szegény lelke, mikor az
28 Masod, 1 | bökje, s két-három kérdés volt minden beszédük:~- Hogy
29 Masod, 1 | Idát. Már akkor ötödikes volt, tizenöt éves. Épp uzsonnáz
30 Masod, 1 | az?~- Azt mondja: dajkád volt.~Ida nem emlékezett a névre.
31 Masod, 1 | annyiban, hogy ki csontos volt, ki gömbölyű, ki Rozi, ki
32 Masod, 1 | hogy milyen jó asszony volt.~- Csak mindig szomorú -
33 Masod, 1 | mondta Mari.~- De hát mért volt szomorú az én édes jó anyám?
34 Masod, 1 | nyugtassa.~- De hát mért volt szomorú?~- Hát... hát...
35 Masod, 1 | búvóhelyet. Micsoda ünnep volt, mikor Bodokyné ott ült
36 Masod, 1 | illik.~S még egy gyermek volt, akire abból a korából emlékezett:
37 Masod, 1 | Bogárnak hívták, de rác volt, s tán Bogdanovics eredetileg.
38 Masod, 1 | Alt-ból Ó-ra. Sváb eredet volt az apja, bácskai sváb. Hát
39 Masod, 1 | még csak lábrakelő kisded volt, örömtől repesett, valahányszor
40 Masod, 1 | lesz. Először csak talán volt a gondolata, később már
41 Masod, 1 | de a főasszonynak grófné volt az édesanyja, igazi grófné,
42 Masod, 1 | Ella. Örülök... Igen kicsi volt még akkor... Nem is emlékezik
43 Masod, 1 | lakott? Mikor még kicsi volt?~A leány elmosolyodott.~-
44 Masod, 1 | későbbi. Boltosnak a fia volt. Cukrot hozott ki nekem,
45 Masod, 1 | gyermek lenni. Tizenöt éves volt akkor Ida. Hallgatva nézték
46 Masod, 1 | lila-szín szoknya és fehér blúz volt megint rajta, s a bársonyszalagos
47 Masod, 1 | Apám.~Ida már vélte is. Volt valami hasonlóság a kettőn,
48 Masod, 1 | noha az apa szeme fekete volt, s az orra vékony és hegyes,
49 Masod, 1 | velük szemben ült le. Az volt az érzése, hogy Ella dicsekedett
50 Masod, 1 | látogatja meg, hogy nem volt kevély a leánya iránt.~Az
51 Masod, 1 | azelőtt történt. Hát az úgy volt, hogy az irodába is bevittem
52 Masod, 1 | foglalkoztam rigókkal: alighogy öt volt. Együtt tanítottam őket.
53 Masod, 1 | hozzákerültem, még akkor Alt volt a neve: megszoktam, és hát
54 Masod, 1 | Alt úr engesztelhetetlen volt. Majdhogynem puskát sütött
55 Masod, 1 | Bogárék óhajtását? Arra nem volt bátorsága, hogy maga beszéljen
56 Masod, 1 | de akkor éppen kedvetlen volt a rigó. Hát odaállok, és
57 Masod, 1 | következő szombaton benne volt Ida gyónásában:~- Fütyültem...~
58 Masod, 2 | Ida, mikor már nyolcadikos volt.~Azon az estén a bent maradt
59 Masod, 2 | Hirtelen haragú stájer nő volt az az apáca, bár az iskola
60 Masod, 2 | vacsora közben is élénk volt a csevegés. Az asztalon
61 Masod, 2 | is, noha a keze nagyobb volt, mint sok vele egytermetű,
62 Masod, 2 | komoly, szinte márványos volt az arca, de még valami szenvedő
63 Masod, 2 | nagyokkal. Idának a száma 29 volt. Mikor már a huszonharmadik
64 Masod, 2 | Kinél van?~A főasszonynál volt.~Ida fölkelt, és körülkerült
65 Masod, 2 | gyógyulnak.~Idának reggel vörös volt a szeme, s a párnája is
66 Masod, 3 | bizonyítványában csaknem annyi volt a jeles, amennyi ürmös-szállítmány
67 Masod, 3 | fájt neki. Más lánynak se volt a latinból jelese. Más iskolában
68 Masod, 3 | Teljesen kifejlett virág volt. Termetre csak közepes,
69 Masod, 3 | óhajtanak. Csupán a finomsága volt nőies az ajkának, az a vonalka,
70 Masod, 3 | pergamen-arca is mosolygással volt teljes.~Csak az ő apja nem
71 Masod, 3 | Idának:~- Olvassa.~Telegram volt az. Írógép betűk. Csupa
72 Masod, 3 | minden csütörtökön káposzta volt a főzelék. S meg kellett
73 Masod, 3 | helyett megette. Éjjel beteg volt tőle mindig, de másnap cukrot
74 Masod, 3 | Pergamen-szín arca oly hideg volt, mint a templom kövei. Aranykeretű
75 Masod, 3 | makacsnak, csökönyösnek volt bélyegezve. Évről évre egyre
76 Masod, 3 | meg soha. Mert csak akkor volt akaratos, makacs, csökönyös,
77 Masod, 3 | látogatóterembe.~Az apja még nem volt ott. Majdnem negyedóra telt
78 Masod, 3 | előbb.~Fekete hosszú kabát volt rajta. Az arcán friss beretválkozás.
79 Masod, 3 | már haza.~És a szeme tele volt könnyel. Az ajka fájdalmasan
80 Masod, 3 | az ajtót kifelé: szokva volt a rendhez, hogy minden levélnek
81 Masod, 3 | mikor Mária testvér nem volt jelen -, különösen amit
82 Masod, 3 | apáca, hogy melyik társa ki volt, mi volt, mielőtt belépett
83 Masod, 3 | melyik társa ki volt, mi volt, mielőtt belépett volna
84 Masod, 3 | egy palackkal. Ürmöse nem volt más klastromnak. Vitték
85 Masod, 3 | testvéreknek.~Idának kellemes volt eleinte, hogy ahányszor
86 Masod, 3 | főzőkanalat is.~Az iskolában nem volt annyira szigorú. Soha senkit
87 Masod, 4 | irodából az újságot. Pöre volt. Valami lengyel borkeres
88 Masod, 4 | újság az igazgatói szobában volt. Ida nehezellte, hogy elkérje.
89 Masod, 4 | hozta most megint?~Szombat volt aznap. Honnan tudja Ella,
90 Masod, 4 | ruhájából?~A társalgóban nem volt senki.~- Tessék. De hát
91 Masod, 4 | a cigaretta. Gyújtója is volt elegáns kis ezüst tokban.
92 Masod, 4 | szobája, ahogy életében volt? - kérdezte álmodozó szemmel.~-
93 Masod, 4 | persze hogy a tied.~Jókedvű volt. Vidám szemmel nézegetett
94 Masod, 5 | ő lakásuk címeres kúria volt valamikor: kertje is van
95 Masod, 5 | Tegnapelőtt nagy vacsora volt nálatok, s engem átkérettek,
96 Masod, 5 | beszélgetéseiből, mégis homályos valami volt neki. A dajkájára gondolt
97 Masod, 5 | zárták, s másnap már nem volt az intézetben.~Hát Ida elszörnyedt.
98 Masod, 5 | Fazekas-leány jámborka, szőke leány volt, neki különösen kedves tanítványa,
99 Masod, 5 | leány szeme már akkor tele volt könnyel.~- Feljelent?~-
100 Masod, 6 | lehelet az utazás kellemessége volt: a vonat, amelyen gyermekkora
101 Masod, 6 | fuvallat meg az az aggodalma volt, hogy mit mondanak majd
102 Masod, 6 | hogy kitették.~Érezhető volt, hogy kicsapták, vagy kivetették
103 Masod, 6 | Ez a nyilacska Paulának volt lőve, aki annyit pletykázott
104 Masod, 6 | telegráfoszlopokat. De mégis érdekes volt neki a nagy tágasság, a
105 Masod, 6 | sárga földszintes ház se volt neki ismerős, amelynek a
106 Masod, 6 | Nem is tudom már, mi nap volt akkor Szent György, csak
107 Masod, 6 | bérkocsi azonban már nem volt ott. Másikat hozatni meg
108 Masod, 6 | hogy kisebb a szoba, mint volt! Csak épp hogy körültekintett
109 Masod, 6 | érezte magát. Az a belső ágy volt az övé, a kályha felől való.
110 Masod, 6 | A bolt bizony még zárva volt. Bogár tehát délután vagy
111 Masod, 6 | vendégszoba ajtaja nyitva volt. A már ismeretes mosdó-parfümök
112 Masod, 6 | nő az urbinói Vénusznak volt legyektől szeplős, olajnyomatú
113 Masod, 6 | rá, hogy fürdőszobájuk is volt. Mindjárt be is csukta az
114 Masod, 6 | lépett be.~Halvány és ijedt volt a képe az embernek. A szeme
115 Masod, 6 | kijössz.~Idának ismerős volt az a náthásforma, fátyolozott
116 Masod, 6 | csak ráhagyta - meglepő volt neki és érdekes -, de itt...
117 Masod, 6 | azsúrselyem-harisnya... Őneki sose volt selyemharisnyája, se lakkcipője,
118 Masod, 6 | millióid lesznek. Szándékom volt, hogy a klastromból valami
119 Masod, 6 | elvörösödött.~- Erről sose volt szó.~- Ez a hiba! Megtanítanak
120 Masod, 6 | alkalmasabb. De rendezd, ahogy volt. Végy bele, amit akarsz.~
121 Masod, 6 | holnap. Mégis az az egy éj volt az egyetlen boldog éje a
122 Masod, 6 | bevásárlásaiban.~A város kissé ködös volt még, a kövezet nyirkos,
123 Masod, 6 | kirakatokban.~Idának mégis volt mindezekben a rútságokban
124 Masod, 6 | szent asszonynak a képe volt látható, és a lobogó tetején
125 Masod, 6 | és a lobogó tetején félre volt bitolyodva az aranyozott
126 Masod, 6 | templom belseje is idegen volt neki. A mise már az evangéliumnál
127 Masod, 6 | karperec, amely láncalakú volt, de a láncszemek apró négyszögűek -
128 Masod, 6 | aki mégis legbizalmasabb volt iránta az utóbbi hónapokban.
129 Masod, 6 | Az ő élete is lakat alatt volt eddig. Most már az ő kezébe
130 Masod, 6 | Kellemes, szelíd arcú leány volt, kissé férfiasan vállas,
131 Masod, 6 | haja csak szimplán hátra volt fésülve, s ezzel valami
132 Masod, 6 | Legutóbb huszonöt koronám volt, csókolom kezét.~- Én többet
133 Masod, 6 | Takarékpénztári tisztviselő volt a gazdája, négy kisgyermek
134 Masod, 6 | helyen az asszony oly gőgös volt, hogy a konyhán a cselédasztalnál
135 Masod, 6 | semmit, és így szokatlan is volt neki, hogy valamit magáénak
136 Masod, 6 | asztalka. A parkett össze volt taposva és karcolva. Az
137 Masod, 6 | felelt. Az ablak már tiszta volt. Egyenkint csukdosta be.~-
138 Masod, 6 | elmosolyodva.~S a hangjában volt valami kellemetlen hangosság
139 Masod, 6 | pedig már vékonyka maradék volt, mint egy ötkoronás.~Ida
140 Masod, 6 | ebédlőben csak két teríték volt. Péter úr vidáman falogatott.
141 Masod, 6 | elvitettem. Láttad? Anyádé volt. A másik ágy gyermekkorodban
142 Masod, 6 | ismerjem.~- Csak három barátja volt. Egy orvosné, aki keresztanyád
143 Masod, 6 | bárónét. Az akkor is részeg volt, mikor beszéltem vele. Egy
144 Masod, 6 | mindjárt az első kérdése az volt, hogy hátaslovam hány van
145 Masod, 7 | akarom.~Ez olyan nyers hangon volt mondva, amilyennel az apa
146 Masod, 7 | elnehezült.~Már a nyelvén volt, hogy megmondja: miért idegenkedik
147 Masod, 7 | felsőkabátját kereste. Olyan volt neki a ház, mintha kevés
148 Masod, 7 | hallja?... Már a nyelvén volt, hogy azt mondja: majd ideküldöm
149 Masod, 7 | Ó Petinek. Olyan azonban volt már, aki nem tudott olvasni.
150 Masod, 7 | pillogott.) Kukinak. De nem Kuki volt persze az igazi neve: Karolin
151 Masod, 7 | lány kísérte. Ha bent nem volt dolga a lánynak, az ajtó
152 Masod, 7 | ebédlőasztalnál. Ismét vidám volt, és melegen szólt a leányának:~-
153 Masod, 7 | Ida a tányérjába -, elég volt a klastromból.~- Nem erőltetlek.
154 Masod, 7 | olvasott, mert Érdekes válópör volt a címe. Az újság utolsó
155 Masod, 7 | sem olyan szép, mint amaz volt.~Valami olyanféle érzés
156 Masod, 7 | gondolkodva nézett a gyűrűkre. Nem volt gyűrűje. A klastromban csaknem
157 Masod, 7 | gyűrűjét.~S néha még pótlása is volt a vallomásnak:~- Fel is
158 Masod, 7 | mennyi mindenféle gyűrűje volt - hiszen azok megvannak.
159 Masod, 7 | gyermekeknek való írószerekkel volt tele. A szeme azonban csak
160 Masod, 7 | Napló. A lányok közt is volt olyan vagy három, aki naplót
161 Masod, 7 | lány ismerte. Őneki nem volt rá kedve.~De ez csak mellékesen
162 Masod, 7 | A fő gondolata a gyűrű volt, hogy hátha az apja haszontalanságnak
163 Masod, 7 | és megvette.~Eleinte az volt a gondolata, hogy az írást
164 Masod, 7 | rajta csillog! Formás keze volt, és fehér, mint az apácáké.
165 Masod, 7 | Az eddigvaló életem nem volt élet.~Istenem! Aki minden
166 Masod, 7 | benyitott. Más nyakkendő volt rajta, pipacs-szín selyem,
167 Masod, 7 | egyszerre megvidámultan -, már volt eszemben, hogy mondom is:
168 Masod, 7 | a Széchenyi utcán. Drága volt.~- Drága? Hogy?~- Nem is
169 Masod, 7 | lehetett olyan igen drága. Hogy volt?~Mondom.~A fejét csóválja.~-
170 Masod, 7 | Bámultam.~- Be szép zongora - volt az első szavam -, bizonyára
171 Masod, 7 | bábos sátornál kellemes volt, hogy egynéhány szegény
172 Masod, 7 | vele.~Annál kellemetlenebb volt a lóvásár és baromvásár.
173 Masod, 7 | szavaiból azt értem, hogy nem volt boldog a házasságuk.~Atyám
174 Masod, 7 | különben, hogy még legényember volt akkor.~És engem se fotografáltatott
175 Masod, 7 | érzése, amilyen az enyém volt abban az órában.~- Apukám -
176 Masod, 7 | fagyott a szó.~Pedig csak az volt még a nyelvemen, hogy nem
177 Masod, 7 | nyugodtan - kedvemre való volt eddig. Nem természetem a
178 Masod, 7 | most már látja, hogy jobb volt itt. Úgy kell neki!~~Április
179 Masod, 7 | száját. De oly jótétemény volt a lelkemnek ez a szava,
180 Masod, 7 | engedelmességére, aki kész volt arra, hogy egyetlen fiát
181 Masod, 7 | bizonyára előrehaladott volt már, hogy annak az egyetlen
182 Masod, 7 | Izsák pedig vagy hülye volt, vagy nem tudott arról,
183 Harmad, 1 | fújdogált. Az ég is felhős volt és borult.~Mindezt Ida az
184 Harmad, 1 | egyenesen? Ha olyan sürgős volt, hogy otthon találja. Mért
185 Harmad, 1 | nézett. A klastromi ruhája volt rajta, s a kezében a Házassági
186 Harmad, 1 | várta. Az apa arca mogorva volt.~Se nem üdvözölte a leányát,
187 Harmad, 1 | Az ebédlő ajtaja nyitva volt: hallotta, hogy az irodában
188 Harmad, 1 | Állt. Az arca már nyugodt volt. Széttekintett. Aztán megint
189 Harmad, 1 | vissza az arcára. Ida sápadt volt. Leült. A feje ismét a tenyerébe
190 Harmad, 1 | zaja. A szoba ismét csendes volt, mint a kripta. Ida bágyadt
191 Harmad, 1 | tagadón. Az ő arca is olyan volt, mint aki a vádlottak padján
192 Harmad, 1 | kilépett.~Az arca olyan volt, mint a vérpadra lépő Stuart
193 Harmad, 1 | szalonba.~- Csupán annyi volt a kisasszony ellenvetése -
194 Harmad, 2 | asztalánál. Annál szembeötlőbb volt a menyasszony és a násznép
195 Harmad, 2 | levelecskét. Csak olyanféle csokor volt, aminőt vasúti állomásokon
196 Harmad, 3 | idegen szót.~- Fölösleges volt, kisasszony: amit egyszer
197 Harmad, 3 | nyilatkozatát. De félbeszakított: az volt még a mondanivalóm az együtt-étkezünk
198 Harmad, 3 | bekandított a fülkébe, s ha férfi volt, rátapadt a szeme Idára.
199 Harmad, 3 | be a rokonainak!~- Nem is volt szándékom. De három napra
200 Harmad, 3 | ki, kedvesem: nekem elég volt. No, csak vedd ki.~- Köszönöm,
201 Harmad, 3 | bámult Csabára.~Valóban az volt a szándéka, hogy sétálgat
202 Harmad, 3 | Bocsánat: csak az érzésemben volt az akarok. Tudom, hogy egy
203 Harmad, 4 | 4~Csabának valóban nem volt szándéka, hogy Idát a házukba
204 Harmad, 4 | esett. De a levegő hideg volt, szinte fagyot lehelő, s
205 Harmad, 4 | kocsisnak. A két koffer oda volt készítve már előre az ajtóhoz.~-
206 Harmad, 4 | Jolán is. Sötétkék bő kabát volt rajta, s a fején szimpla
207 Harmad, 4 | odahajtatott Csaba. A kapu zárva volt. A kutya dühödten ugatott.~
208 Harmad, 4 | szinte megdöbbent: olyan volt az az arc, amilyen csak
209 Harmad, 5 | már akkor csak két hely volt üres, a két középső. A többi
210 Harmad, 5 | egy hamuszín-fedeles könyv volt a kezében. Megnyitotta.
211 Harmad, 5 | idő aznap már tavaszias volt, napos és enyhe. A mező
212 Harmad, 5 | rápillantott Csabára. A gallér bő volt Csaba nyakán, és sárgán
213 Harmad, 5 | valójában Csabának is az volt a nyakán. Mikor először
214 Harmad, 5 | Az étkező csakugyan tele volt uzsonnázókkal - férfiakkal,
215 Harmad, 5 | már megint büszke és hideg volt az arca. Csaba megérezte
216 Harmad, 5 | Készen vagyok.~Friss volt, mint a kékliliom a harmatszállás
217 Harmad, 5 | félretolták.~Idának kellemetlen volt ez. Látta, hogy a nők szinte
218 Harmad, 5 | akkor Ida arca megint hideg volt. Csabáé gondolkodó. Mindenikük
219 Harmad, 5 | Nekem bizony kellemetlen volt.~- Hát máskor azonnal szóljon.~-
220 Harmad, 6 | tizenkilenc éves koromig nem volt pénz a kezemben.~- Hát hány
221 Harmad, 6 | a kis könyvesboltban nem volt más francia könyv, hát megvettem.
222 Harmad, 6 | A klastrombeli kotta be volt kötve, de a címlapját takarékosságból
223 Harmad, 6 | Maria című szerzemény is volt a kezében, egy se az ária.
224 Harmad, 6 | pajtásaival.~- Van szállás? - volt Csabának az első kérdése.~-
225 Harmad, 6 | amilyen Lajos királynak se volt. Kiállítási ágy, barátom.
226 Harmad, 6 | Csaba megtorpant.~De nem volt ideje rá, hogy vakkanjon,
227 Harmad, 6 | az első percekben különös volt a társaság, a nagyobbrészt
228 Harmad, 6 | pompázott, és az abrosz is meg volt szórva ibolyával. A helyiség
229 Harmad, 6 | zsiráfnyakú, elegáns, komoly ember volt a szóló. A gallérjának magassága
230 Harmad, 6 | Csaba mindig olyan különös volt - csóválta mosolyogva a
231 Harmad, 6 | a három arc oly felötlő volt a társaságban, hogy őutánuk
232 Harmad, 6 | Csaba mindig szerencsés volt. Ha sorsjegyet veszek, vele
233 Harmad, 6 | mézeshetüknek a kezdete volt. Éljenek.~Riadó éljenzések,
234 Harmad, 6 | házaspár láthatóképpen meg volt illetődve.~Csaba köszönte
235 Harmad, 6 | akkor klastromi tekintetű volt, mögöttes gondolatok nélkül
236 Harmad, 6 | mindig, hogy lehetetlen volt nem éreznie.~De hát mért,
237 Harmad, 6 | vásáron az a pesti úr! De elég volt annyit látnia, hogy nem
238 Harmad, 6 | villamoslángot.~A haján nem volt semmi rendetlenség. Az arca
239 Harmad, 6 | réklijét, papucsát. Fáradt volt. Az est hangjai és mozgalmai
240 Harmad, 6 | maga elé.~- Mily kedves est volt! Hogy ünnepelték őt, mint
241 Harmad, 6 | folyamán meglátogattok - volt az utolsó szava.~Módos asszony
242 Harmad, 6 | érték, mért hogy éppen ő nem volt csak egy kicsit is kedves
243 Harmad, 6 | Csaba mindig ilyen különös volt.~Hát különös. De meg kell
244 Harmad, 6 | leszámítva, az est mégis kedves volt. Hogy Csaba bekísérte a
245 Harmad, 7 | hiányzott valamicske. A nyelvén volt, hogy ő is kérdezze: Hát
246 Harmad, 7 | az eksztázisra?~No, nem volt: hideg pózok, különféle
247 Harmad, 8 | 8~Olyan szerencséjük volt, hogy még aznap délután
248 Harmad, 8 | után -, a leves is kitűnő volt. Vagy magának nem ízlett,
249 Harmad, 8 | sem. Vastag rajzolófüzet volt nála. Ebéd közben is gyakorta
250 Harmad, 8 | kettő üres. De a falhoz is volt támasztva egynéhány lemezpapiros
251 Harmad, 8 | aki azon a vacsorán is ott volt?~- De hát én nem kértem
252 Harmad, 8 | gyertek el komának. Eddig nem volt feleséged, eszembe se jutott.
253 Harmad, 8 | tavaszi, bolyhos barna ruhája volt rajta, és esernyő a kezében.~-
254 Harmad, 8 | szimpla-színtelenül is, hogy: szép volt. Arra a három oktávos passage-ra
255 Harmad, 8 | a Mikeyt.~~Az idő enyhe volt, esőre lágyuló. Az utcán
256 Harmad, 8 | csak Ida egy megjegyzése volt.~- Különös, hogy ebben a
257 Harmad, 8 | ebben a korban fiatalember volt. Madarász Viktor most kezdi
258 Harmad, 8 | Ferenc rapszódiáit szabad volt játszania, s azokban a Sobri-nóta
259 Harmad, 8 | egyszer, mikor az apáca nem volt a zongorateremben. Meg is
260 Harmad, 8 | zongora előtt ülne.~- Szép volt - köszönte a végén az öreg -,
261 Harmad, 8 | női arcképet, amelyre rá volt festve egy kis pörsenés
262 Harmad, 8 | képét: Szent Pál vagy mi volt alája írva, s nagyjából
263 Harmad, 8 | prédikál. Csak épp az arc volt megfestve meg a keze, amint
264 Harmad, 8 | Nagyobb alkotásokra lusta volt. Valahogy hiányzott nála
265 Harmad, 8 | Magyarországból. Árva parasztgyerek volt. A szülői egy napon haltak
266 Harmad, 9 | kissé a falusi tavaszban. Volt egy leánykájuk is: Tinike,
267 Harmad, 9 | az ura gyarmati ezredes volt Kamerunban, de letette a
268 Harmad, 9 | magyar. Noha csak látásból volt eddig szerencsém, nagy sajnálatomra:
269 Harmad, 9 | olasz leány fázott.~Hideges volt aznap az idő, mint ahogy
270 Harmad, 10| beszélgetés csupán egy-egy kérdés volt, amelyre Ida tompa igen
271 Harmad, 10| Csaba abban az órában nem volt otthon: Ida benézett a műhelybe.
272 Harmad, 10| mennyezeten.~Hát az az egy szoba volt Mikeyéknek az ebédlőjük
273 Harmad, 10| bútoruk más, még szék se volt ott kettő egyforma. De minden
274 Harmad, 10| náluk: milyen - úgy tele volt aggatva képekkel. Mind apró
275 Harmad, 10| kilencedik éve.~Mikey nem volt otthon. Az asszony mindjárt
276 Harmad, 10| szobrásznénak már pompásabb volt a lakása. Négyszobás lakás:
277 Harmad, 10| előkelősége otthon már nem volt annyira szembeötlő. Különösen,
278 Harmad, 10| műhelyszobából, csak azonmód, ahogy volt: a munkászubbonyában. Mentegetőzött,
279 Harmad, 10| pajtáskodó természetű fiú volt. Hogy befordulnak, látom,
280 Harmad, 10| beszélgettem, csak őrajta volt mindig a szemem, és csak
281 Harmad, 10| Idára. Ida arca álmodozó volt. Lehajló fejjel végezte
282 Harmad, 10| sóhajtásban.~- Gyönyörű volt! - tapsoltak az asszonyok.~
283 Harmad, 10| virág.~Csaba még otthon volt, de csak magányosan. Ida,
284 Harmad, 10| ahhoz volna szegezve. Fal volt előbb, mállott istállófal,
285 Harmad, 10| kontármunka lesz. Két éve nem volt ecset a kezemben.~- Hát
286 Harmad, 10| valami újat, ami előtte nem volt. Vagy ha volt is, hát nem
287 Harmad, 10| előtte nem volt. Vagy ha volt is, hát nem olyan tökéletesen.
288 Harmad, 10| járuljunk a paphoz, de már éjfél volt. És másnap reggel már megint
289 Harmad, 10| két szobornak a képével volt tele a lelkem. Az egyik:
290 Harmad, 11| minden kedves társasjátékunk volt. Még az apácák is, a fiatalja,
291 Harmad, 11| Az én életem úgyis olyan volt a klastromban, mint az árnyékon
292 Harmad, 11| esze.~Aznap hát örömnapja volt Idának. S mintha igaz volna,
293 Harmad, 11| S minek?~A kulcs körül volt csavarva fehér papirossal,
294 Harmad, 11| megvallotta, hogy a tiéd volt. A tarsókádat, pénzedet
295 Harmad, 11| gyémántos gyűrű a kulcs fülére volt rákötve belől.~Az ő levelével
296 Harmad, 11| címírás más kéznek az írása volt, s nem is férfiírás. Ida
297 Harmad, 11| még meg, de olvashatatlan volt. Bizonyosan az a drága hölgy
298 Harmad, 11| a gyűrűje visszakerülése volt az aznapi első öröme. A
299 Harmad, 11| zöldben.~A megbeszélés úgy volt, hogy csak Nymphenburgba,
300 Harmad, 11| semmit.~Különben is kedvetlen volt. Mióta az öreg olyan kegyetlen
301 Harmad, 11| társaságnak. Fehér tengerész-sapka volt a fején. Csabának a hátán
302 Harmad, 11| feje is éppoly borostás volt, mint a bajusza és álla,
303 Harmad, 11| szokott.~A vonat persze tömve volt, mint a baromfiszállító
304 Harmad, 11| sávos szatén nyári új ruhája volt rajta. Igen illett neki
305 Harmad, 11| ülésekre, és hát persze rajtuk volt mind a négyük szeme.~- Micsoda
306 Harmad, 11| gyerek kínlódott. No, nem is volt olyan messze a starnbergi
307 Harmad, 11| vígan. A süteményeknek is volt kelete. Aztán egyik a másik
308 Harmad, 11| regina.~Kellemes bariton volt a hangja, hogy elsőrendű
309 Harmad, 11| énekmesterem egy svájci borjú volt.~Sorra térdelte aztán a
310 Harmad, 11| hazai nóták. Idának sose volt efféle mulatságban része,
311 Harmad, 11| nevelkedett, amelyben grófné volt a főasszony? - Ida nem tudta.
312 Harmad, 11| tudta. De attól fogva grófné volt a neve a társaságban. Mint
313 Harmad, 11| Idának persze ez is kellemes volt. A nóta után Borbereky frissbe
314 Harmad, 11| hely.~Valóban, a hely nem volt alkalmas arra, hogy táncoljanak.
315 Harmad, 11| valóban megfesteni való volt is, ahogy a zöld pázsiton
316 Harmad, 11| mind a délután folyamán nem volt olyan csapongó kedvű, mint
317 Harmad, 11| három asszony már benne volt a táncban. Csorba égő szemmel
318 Harmad, 11| esernyőjüket, hogy alig volt védelmük az egy esernyő.~-
319 Harmad, 11| vége.~Idának is csupa sár volt a cipője, de hát ő csak
320 Harmad, 11| Csaba is hallgatott. Olyan volt, mint az ázott kakas. A
321 Harmad, 11| jutottak haza.~Az asztal meg volt terítve: a déli kappan fele
322 Harmad, 11| vacsoráztak.~Idának az ajkán volt, hogy megköszönje Csabának
323 Harmad, 11| is, de kedves, vidám nap volt. S ha idegennek megköszönjük
324 Harmad, 11| a gyűrűt? Tegnap még nem volt gyűrűje! És vasárnap nincsenek
325 Harmad, 12| Aznap mégis kellemetlen volt neki.~Végiggondolta-fontolgatta
326 Harmad, 12| Pedig hát... mégiscsak sok volt az a lúg...~Szeretett volna
327 Harmad, 12| reggelt bólintani Idának. El volt már készülve rá, hogy egy-két
328 Harmad, 12| önnek teljesen igaz és jogos volt a hangja. Nekem való mentegetőznöm,
329 Harmad, 12| No, de hát kénytelen volt vele. Iszen úgy zuhogott
330 Harmad, 12| először történt, hogy férfi volt a táncosom, és érdekelt,
331 Harmad, 12| Mindez hidegen, nyugodtan volt mondva. Ida bókolt utána,
332 Harmad, 12| Aznap délelőttre modellje volt rendelve Csabának: egy bádogoslegény,
333 Harmad, 12| magaviselete minden más volt, csak az nem, amit várt.
334 Harmad, 12| Csakhogy az ő szemrehányásaiban volt valami rút-hideg kulimász,
335 Harmad, 12| ha a nap világítása olyan volt, hogy rajzolni való árnyékot
336 Harmad, 12| felkente, s rámába illesztette. Volt már ötven afféle apró képe
337 Harmad, 12| lelkén.~- Mennyi ötletem volt azelőtt! – mormogta - én
338 Harmad, 12| persze még csak a fejében volt meg, s nem a papiroson,
339 Harmad, 12| mondta aztán -, még nem volt idekint.~Csaba gondolkodott.
340 Harmad, 12| ajtaján nyitott be, s az volt a szándéka, hogy Idát megkérdezi:
341 Harmad, 12| gondoltam...~Annyira meg volt zavarodva, hogy be se tudta
342 Harmad, 12| nehezteljen érte.~- A gyűrű volt ebbe beletakarva - felelte
343 Harmad, 12| De kérem: teljesen jogos volt a kérdése. Férjnek joga
344 Harmad, 12| Csaba gyakorta kimaradozott. Volt úgy, hogy reggel elment,
345 Harmad, 12| festőládikájával is, amelyhez hozzá volt csatolva egy összehajtogatható
346 Harmad, 12| női kórházban. Már úgy is volt, hogy hozzáfogok. De tudja
347 Harmad, 12| Kedves-e?~S a nyelvén volt, hogy mondja: Az én jó húgom.~
348 Harmad, 12| elborult. Fájdalmas emléke volt neki az apja képe.~Csaba
349 Harmad, 12| benne. A legfelsőbe bele volt tűzve a tű és a stoppoló
350 Harmad, 12| fűben. Nyersselyem blúz volt rajta, maga-szín selyem.
351 Harmad, 12| napernyő keretezte, s Piroskás volt a hőségtől. A kalapja mellette
352 Harmad, 12| Zeitungot.~Csabának az a kérelem volt a nyelvén, hogy legalább
353 Harmad, 12| vagy gramofont.~A nyelvén volt néha, hogy megkérdezi: min
354 Harmad, 12| kissé szeles és borultas volt. Csaba hiába tekingetett
355 Harmad, 12| kép! Megvan!~Olyan sugárzó volt, annyira rezgett az örömtől,
356 Harmad, 12| festő szinte részeg. Büszke volt az ideájára, és ő is látta
357 Harmad, 13| áttetsző pirossal.~Mégis dél volt, mikorra csak úgy nagyjából
358 Harmad, 13| kórházakba.~Szokatlanul élénk volt aznap. Enni is olyan gyorsan
359 Harmad, 13| otthon festette. Csak a rajz volt teljes a vázlatokon.~Hát
360 Harmad, 13| egyre-másra bontakozott a kép. Ott volt már az udvar, a vedlett
361 Harmad, 13| parasztok, hogy szinte szűrszagú volt a szoba tőlük.~És ott hevert
362 Harmad, 13| elcsuklón. De ez az arc mégse volt fájdalmas, és semmi mennyei
363 Harmad, 13| én ideám! Ami az én ideám volt, meg is festettem: ami Balázs
364 Harmad, 13| csak a galamb tragédiája volt a rezdülésem. De hát mi
365 Harmad, 13| látása mindig kellemetlen volt, kínos volt. Az elmúlását
366 Harmad, 13| kellemetlen volt, kínos volt. Az elmúlását óhajtottam,
367 Harmad, 14| Luitpoldba.~Ida első gondolata az volt, hogy visszaakasztja a kabátot
368 Harmad, 14| tehet ilyet!~A kéz siket volt, és nem engedelmeskedett.
369 Harmad, 14| Istenem: olyan régen nem volt boldog karácsonyom!~~Csabára
370 Harmad, 14| se nézett Csabára. Hideg volt az ebéd folyamán, és hallgatag.~~-
371 Harmad, 14| lihegett. A szeme vörös volt, mint aki sokat sírt vagy
372 Harmad, 14| hallod, szép kis mulatságban volt részem. A fejét rázta. Mindjárt
373 Harmad, 14| magyar festőknek a címe-sora volt rajta azon a cédulán. Hát
374 Harmad, 14| marad özvegyen...~Különös volt neki, hogy a mellében kétféle
375 Harmad, 14| talált választ.~Csak annyi volt neki a bizonyos, hogy az
376 Harmad, 14| szó.~- Nem mondom.~- Neki volt efféle ügye?~- Nem. Minálunk
377 Harmad, 14| valahogy. Az egyik az ő neve volt, a másik Borberekyé (csakugyan
378 Harmad, 14| következő percben már ott volt Borbereky.~- Parancsoljon.~-
379 Harmad, 14| szándék, de neki elég is volt, hogy nyugodt szívvel térhet
380 Harmad, 14| hálókabinjuk is egymás mellett volt. De hát végre is révbe ér
381 Harmad, 14| hazaérkezett - tán tíz óra volt akkor -, s bizonyára le
382 Harmad, 14| lépett elő. Még gallér se volt a nyakán. Jó reggelt kívánt,
383 Harmad, 14| a fiú arca olyan rémült volt, és a kiáltozása annyira
384 Harmad, 14| senki.~De azért ő is sápadt volt. Mindenki dermedten állt
385 Harmad, 14| molnár is ott bámult, s olyan volt a képe, mint a ripacsos
386 Harmad, 14| A kabátja és blúza fel volt nyitva, az inge is széthasítva.
387 Harmad, 14| hogy a fogantyú a mellén volt, az abroncska éle kissé
388 Harmad, 14| Borbereky annyira bizonyos volt a dolgában, hogy más orvosokról
389 Harmad, 14| feledkeztem!~A telegram csak ennyi volt:~Koporsóra két koszorút
390 Harmad, 15| karjában, a rég keresett arc volt, az elnyaklott, szép arc,
391 Harmad, 15| figyelmesebb, még melegebb volt Ida iránt. És érteni vélte,
392 Harmad, 15| később rávilágosodott: nem is volt herceg, csak gazdag orosz
393 Harmad, 15| Napóleonja kisebb értékű volt, mint Pilotynak a Fáraója.
394 Harmad, 15| áruk?~Még mindig bőszült volt azokra a disznó kapzsiakra,
395 Harmad, 15| akkor hatvannál is több volt az apró kép. De csak három-négy
396 Harmad, 15| megnézte, de hogy a ruha nem volt rajta megfestve, nem kívánta.~-
397 Harmad, 15| Mi az ára?~- Még nem volt tárlaton.~- Mégis.~- Tízezer
398 Harmad, 15| sugár játszott. Vélhető volt vidámságnak is, bizalmaskodásra
399 Harmad, 15| angyali kedvében, amilyen volt, mikor egy percre megengedte,
400 Harmad, 15| Csaba, s a hangja meleg volt -, magának köszönhetem azt
401 Harmad, 15| szóra se. Hiszen éppen ezért volt nehéz megmondanom, mert
402 Harmad, 15| tokból. A karperecen nem volt ugyan gyémánt, de látszott
403 Harmad, 15| lakat-formánál. Egy órácska volt belémunkálva díszül, fillérnél
404 Harmad, 15| mind a kettőjüknek ügye volt: az időnkint megjelenő,
405 Harmad, 15| előtt.~Vagy hogy már meg is volt keresztelve a gyerek, de
406 Harmad, 15| Csaba akármennyire el is volt mélyedve a gondolataiba,
407 Harmad, 15| neki. Egy-egy halk köszönöm volt minden beszédük.~Mikor aztán
408 Harmad, 15| Hirtelen halt meg. Annyi idős volt, mint én vagyok. Szívszélhűdés
409 Harmad, 16| következő napokban alig volt látható. Reggel még ki se
410 Harmad, 16| húgára. Karolin Rupprecht volt az ajtajuk névtáblácskája.
411 Harmad, 16| Teréznek egy drogériás legény volt az udvarlója, és senkinek
412 Harmad, 16| olyankor a karperec is rajta volt Ida kezén. De Csaba is elment
413 Harmad, 16| elment néha velük, mikor esős volt az idő, hogy csak déltájt
414 Harmad, 16| Már akkor a kép kész is volt. Meg is írta Tinyakovnak,
415 Harmad, 16| hát a fő figura.~Szép is volt az a haldokló női arc, szebb
416 Harmad, 16| lecsüngő. Különösen mesteri volt az alól-fordult szárny tollainak
417 Harmad, 16| mondott, mint amennyi oda volt írva. S mosolygott magában:
418 Harmad, 16| eladó.~Idának ezekre nem volt numerusa. Kérte, hogy másnap
419 Harmad, 16| mert az a láda mindig zárva volt előtte.~Hát nem is volt
420 Harmad, 16| volt előtte.~Hát nem is volt abban semmi, csak az aprólékok
421 Harmad, 16| Megsemmisítette?~- Meg. Nem volt rá jogom talán?~- De hát
422 Harmad, 16| tudom, hogy melyik mennyi volt.~- De én tudom, mindeniknek
423 Harmad, 16| hogy havonkint 300 márka volt.~- Annyi nem volt.~- Mondjunk
424 Harmad, 16| márka volt.~- Annyi nem volt.~- Mondjunk kétszázat.~-
425 Harmad, 16| Mondjunk kétszázat.~- Annyi sem volt.~- De annyi volt. A cselédbért
426 Harmad, 16| Annyi sem volt.~- De annyi volt. A cselédbért is beleszámítva
427 Harmad, 16| meg más minden. Több is volt.~- Hát számítson kétszázat.~
428 Harmad, 16| mert hát a móringja nálam volt, láthatja, hogy ez a kénytelenség
429 Harmad, 16| magamat: eszem ágában se volt, hogy bármiképpen is eltávolítsam
430 Harmad, 16| Idának már akkor zsebkendő volt a szemén. Az ágya szélén
431 Harmad, 16| csak a gondolata is távol volt tőlem bármi bántó szándéknak.
432 Harmad, 16| mozdulata annyira természetes volt, mint mikor síró gyermeket
433 Harmad, 16| vacsorával.~Már világos volt neki, hogy Idának nincs
434 Harmad, 16| Persze, azután tétlenségre volt kárhoztatva. Unatkozott.
435 Harmad, 16| Jenő gyereknek a halála volt. Őt csak megvigasztalta
436 Harmad, 17| Délelőtti tizenegy óra volt az érkezésüknek az órája,
437 Harmad, 17| pillantott meg. A hajszál szőke volt, arasznyinál hosszabb. És
438 Harmad, 17| tizenöt-húsz korona.~Legkülönösebb volt a két hálószobának a berendezése.
439 Harmad, 17| igazította a fején, mulatság volt a boltiaknak is.~- No lám -
440 Harmad, 17| Csak egy gazdának a neve volt abba beírva: az ő apjáé.
441 Harmad, 17| igeneket biccegetett. Már dél volt akkor.~Csaba otthon ült.
442 Harmad, 18| teljesen eloszlott. Komolyas volt, mint mindig, de azok a
443 Harmad, 18| férfitársaságban mulatott. Ha gyengébb volt a szivarszag vagy semmi,
444 Harmad, 18| korona a költségekre.~Sápadt volt, de a szeme száraz. A hangja,
445 Harmad, 18| Az egyik a műterem címe volt. A másik az Abbázia kávéházé.
446 Harmad, 18| takarítjuk délelőtt.~Kilenc óra volt akkor. Csaba egy arra haladó
447 Harmad, 18| töröttebb, véresebb, mint előbb volt. Kesze-kuszán borzolódnak
448 Harmad, 18| elvitték. De hát ugye, nem volt baj?~- Dehogyis, Boriskám.
449 Harmad, 18| Balatonnál.~- Ő. Bisi. És az volt, látod, a szerencsém, hogy
450 Harmad, 18| elment, kérdezte, hogy mi volt az a baj, ami miatt az asszonykát
451 Harmad, 18| férjed.~- Rogyasztó nyíltság volt nekem is. De hiszen megmondhatja
452 Harmad, 18| kártyázik. Olyan tolongás volt nálam...~Csaba örömmel hallgatta.~-
453 Harmad, 18| hívtalak?~- Egy fiatal hölgy volt nálam: azt mondta, szedjem
454 Harmad, 18| elegáns hölgy. Olyanforma volt az arca, mint a Meteorodé.~
455 Harmad, 18| szegre. Oly türelmetlen volt már, hogy a két lába reszketett.~-
456 Harmad, 18| Ida akkor már ágyában is volt, a Hungária hotel második
457 Harmad, 18| értem.~Csaba olyan alázatos volt, mint a forró vízzel leöntött
458 Harmad, 18| Csabának még a kezében volt a gyűrű.~- De hát tessék,
|