Part,  Chapter

 1 Masod,  1  |   szemmel, pillantástalanul.~- Örülök, hogy látom - rebegte végre -,
 2 Masod,  1  |       végre -, üljön le, Ella. Örülök... Igen kicsi volt még akkor...
 3 Masod,  3  |   látszottak a szíve fölött.~- Örülök, hogy jól végeztél - kezdte
 4 Masod,  3  |        Inkább aggodalom.~- Hát örülök. Mármost hát kétfelé ágazik
 5 Masod,  6  |        sietett Nórához.~- Igen örülök, hogy Idával találom. Már
 6 Masod,  7  |        Van szeren­csém... Igen örülök. S te ilyen gyári gyűrűt
 7 Harmad,  10|        Gyere, ülj le. No, igen örülök.~- Hát van, de nem sok -
 8 Harmad,  10| képednek jó az ideája.~- Ó, be örülök!~- És boldog ember vagy,
 9 Harmad,  10|  köszönöm, jó Balázs bátyám.~- Örülök, hogy megértesz. Más fiatal
10 Harmad,  12|       Bocsánat, hogy láttam.~- Örülök, hogy látta. Semmi titkolni
11 Harmad,  12|       különben én is. De mégis örülök, hogy beszélhetek valakivel
12 Harmad,  18|        fején mosolyogva Ida -, örülök, hogy boldog vagy.~- Ó,