Part, Chapter
1 0, Inc | kígyóra lépünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél.~- Istenem!...~
2 Eslo, 1 | kefehaja szinte tüskézett, mint a megérinteti sündisznó
3 Eslo, 1 | újságírók gazemberek?!~S áll, mint valami rézkakas.~- Kérem,
4 Eslo, 1 | kérek. Hangosabban beszélek, mint szeretném. Rossz szokás,
5 Eslo, 1 | arca olyan színűvé vált, mint a húsvéti zsidólaska.~-
6 Eslo, 1 | odanyújtva, de hangosabban, mint ahogy két ember egymásnak
7 Eslo, 1 | megjegyzéseket nem is halljuk. Mint ahogy a fiáker-dübörgést
8 Eslo, 1 | volna, megfordult az érzése, mint ahogy a lokomotív megfordul
9 Eslo, 1 | legalább tízezer koronám!~Mint ahogy Kolumbusz töprengett
10 Eslo, 1 | legyen azon a birtokon, mint az ősök. A húgát - egy nálánál
11 Eslo, 1 | ikrek. Úgy nézik egymást, mint az ikrek. Úgy egyek, mint
12 Eslo, 1 | mint az ikrek. Úgy egyek, mint az ikrek mindholtukig.~-
13 Eslo, 1 | úgy rendített a lelkén, mint Nagy Konstantin lelkén az
14 Eslo, 1 | kész, másiknak a feje csak mint valami kis madártojás, de
15 Eslo, 2 | ügyet, de olyan volt az, mint a bögöly, amelyet hiába
16 Eslo, 2 | Pestre, és szegénykedünk, mint ezernyi ezrek itten. És
17 Eslo, 2 | ezrek itten. És robotolok, mint más ezernyi ezrek az utcaseprőtől
18 Eslo, 2 | elválaszthatatlan tőlünk, mint testünk valamely tagja,
19 Eslo, 2 | testünk valamely tagja, mint lelkünk valamely része.
20 Eslo, 2 | Boltok, üzletek ott is, mint minden lépésre a fővárosban.
21 Eslo, 2 | Ment beljebb, feljebb. Mint ahogy a vágóhíd néma barma
22 Eslo, 2 | is annyit érjen-e ezután, mint az a cigarettacsutak?~De
23 Eslo, 2 | Csabát vizsgálta szemszögből. Mint ahogy olyan valakire nézünk,
24 Eslo, 2 | Jövőm bizonyára különb, mint bármelyik jelentkezőé. A
25 Eslo, 3 | nevem.~Csaba nézett rá, mint aki pisztoly legyén át néz
26 Eslo, 3 | Nem púpos?~- Egyenes, mint a lénia.~- Nem sánta?~-
27 Eslo, 3 | Nem sánta?~- Úgy jár, mint valami huszártiszt.~Csaba
28 Eslo, 3 | ember arcán.~- Karcsú?~- Mint a nádszál.~Csaba gondolkodva
29 Eslo, 3 | még a lovak is?...~- Szép, mint az égi angyalok.~- Az ön
30 Eslo, 3 | és nyugodt minden szava, mint a gyakorlott üzletes embereké.
31 Eslo, 3 | az újság ne olyan legyen, mint a többi.~- „Ne legyen olyan,
32 Eslo, 3 | többi.~- „Ne legyen olyan, mint a többi.” Jó. Fundamentumnak
33 Masod, 1 | ismeri, nem ismerheti úgy, mint aki valamennyi versét olvasta.~
34 Masod, 1 | szerelmet adj, Istenem, mint a kívül lakó, boldog, más
35 Masod, 1 | csak úgy képlett előtte, mint valami régi álom. Tágas,
36 Masod, 1 | és kerek pofikája piros, mint a rózsa. Ida szinte mindennaposan
37 Masod, 1 | Bizony nincs olyan jó soruk, mint...~- Találkozott? Él még
38 Masod, 1 | ujján, egyik pirosköves, mint a piros bor. Vót egy citromszín-selyem,
39 Masod, 1 | nem vót olyan jó a sorom, mint maguknál. Igen komisz vót
40 Masod, 1 | úgy, hogy nem is pillant. Mint ahogy a múzeumi baglyok
41 Masod, 1 | beszél és nem úgy hallgat, mint Mária testvér, az olyan
42 Masod, 1 | ismeri meg. Csak nézett, mint az ijedt hal - a szeme is
43 Masod, 1 | nem kisanyukám...~Nézett, mint a grófi-szemű Mária testvér
44 Masod, 1 | sugarak. A termete még csak mint valami nyurga fiúé. A szája
45 Masod, 1 | is mind a kettőé olyan, mint a penészes mogyoróé.~- Tessék -
46 Masod, 1 | a székre Ida komolyan. (Mint ahogy Mária testvér szokott
47 Masod, 1 | Azóta csak tengődök, mint Toldi lova a szecskán. Most
48 Masod, 1 | szerencsémnek.~Csevegett, mint a madár. S közben hol a
49 Masod, 2 | iskola termén kívül olyan, mint valami alvajáró. Ida sírt.
50 Masod, 2 | noha a keze nagyobb volt, mint sok vele egytermetű, közönséges
51 Masod, 2 | szemlélgették az arcát is, mint ahogy az iskolateremben
52 Masod, 3 | közepes, de mégis nyúlánk, mint a méltóságos liliom termete.
53 Masod, 3 | klastromi színű persze, mint az oltár virágai, szemöldöke
54 Masod, 3 | valamivel férfiasabbak, mint amilyet leányok szabnának
55 Masod, 3 | Pergamen-szín arca oly hideg volt, mint a templom kövei. Aranykeretű
56 Masod, 3 | nem mehetek én is haza, mint más leányok? Most már tizennyolc
57 Masod, 3 | annyi a jogom az életre, mint másnak. Vigyen már haza.~
58 Masod, 3 | más teremtések az apácák, mint a katedrán. Egyikről-másikról
59 Masod, 3 | komolyak és tekintetesek, mint a katedrán. Hogy mekkorát
60 Masod, 3 | kézzel dolgozik a konyhán, mint valami kocsmároslány az
61 Masod, 3 | szabásút kellett viselnie, mint a növendékeknek, s felsőkabátot
62 Masod, 3 | hogy mégis ne legyen olyan, mint a növendékeké, akik hátul
63 Masod, 3 | neki a tanítás órájában, mint a kedves testvéreknek.~Idának
64 Masod, 3 | tisztelettel bókoltak neki, mint az apácáknak, különösen
65 Masod, 3 | komolyabbá, minden mozdulata: mint ahogy Mária testvér szokott.~
66 Masod, 3 | bizonyára gondosabban, mint maga az apáca. Rendelkezett,
67 Masod, 4 | talán a vasárnapot várja, mint növendékkorában? De hát
68 Masod, 4 | Idát, s büszke nyakkal, mint ahogy páva nézhet a szimpla
69 Masod, 5 | suttogás. Kelt valahol, mint mikor a nádasban susogás
70 Masod, 5 | keletkezik egy helyen, s mint valami láthatatlan lélek,
71 Masod, 5 | ilyeneket ír: „Úgy szeretlek, mint a nap a tengert, mint az
72 Masod, 5 | szeretlek, mint a nap a tengert, mint az ég felhője a szép Balatont.”
73 Masod, 5 | végére, hogy: „Csókollak, mint gerlice a párját.”~Ida édes
74 Masod, 5 | benne: Úgy szeretlek... mint az ég felhője a szép Balatont.
75 Masod, 5 | édes remegés minden szó, mint ahogy a rét virágai rezegnek,
76 Masod, 5 | levél végén: Csókollak, mint gerlice a párját. Ez a mondat
77 Masod, 5 | Különösen égette az arcát az a mint gerlice a párját... Micsoda
78 Masod, 5 | fejjel, sápadtan, de büszkén, mint valami kémtiszt, aki ellenséges
79 Masod, 6 | érzések között ült a vonaton, mint akinek valami kísértet hideget
80 Masod, 6 | asszonyság is - kerek arca, mint a lövőházi céltáblák, csak
81 Masod, 6 | furcsa, hogy kisebb a szoba, mint volt! Csak épp hogy körültekintett
82 Masod, 6 | oly szaporán pillogott, mint a mozifényképező masina
83 Masod, 6 | éppúgy tele van hordóval, mint gyermekkorában. Két sáros
84 Masod, 6 | szeme szinte kétszer akkora, mint szokott lenni.~Ida boldogan
85 Masod, 6 | tehát szőkébbre festi, mint amilyen. Látott már festett
86 Masod, 6 | széket. De távolabb ült, mint ahogy kedves vendéggel ülni
87 Masod, 6 | rajta, hogy többet mondott, mint amennyit szándékolt.~Idának
88 Masod, 6 | levegő...~S hunyorgott, mint aki olyan illatot szagolt,
89 Masod, 6 | mondta mosolyogva.~És mint valami színpadi grófné,
90 Masod, 6 | már csakúgy cigarettáznak, mint a férfiak.~- Nem kívánom,
91 Masod, 6 | tudom most már, hogy lesz, mint lesz. Mindig kerestem neked
92 Masod, 6 | sapkás úri leány mögé.~... Mint pátronánkhoz,~édesanyánkhoz,
93 Masod, 6 | hevert. Bámuló fekete szeme: mint a küszöbön fekvő vizsláé,
94 Masod, 6 | már vékonyka maradék volt, mint egy ötkoronás.~Ida csak
95 Masod, 7 | olyanformán érezte világát, mint aki hosszú sóvárgás után
96 Masod, 7 | és bámuldozott maga elé, mint a szárnyacsüggedt hattyú.~
97 Masod, 7 | A szeme vörös szegélyű, mint aki sírt vagy álmatlankodott.
98 Masod, 7 | mindig gyors a változás. Mint a moziban. „Hazahozom a
99 Masod, 7 | maga okosabbnak látszik, mint az eddigiek. Mink azt hittük:
100 Masod, 7 | száll olyan könnyen lépre, mint az apjának a cinke. Ravasz,
101 Masod, 7 | Ida hát csak üldögélt, mint valami rab. Lógatta a fejét.
102 Masod, 7 | szemmel a Mária-kép előtt, mint ahogy a hódprémes cselekedte.~
103 Masod, 7 | vehetsz. Ne zsugoriskodj, mint anyád. - Étel-szünetben
104 Masod, 7 | olyan egységes szívű vele, mint ahogy más leányok egységesek
105 Masod, 7 | leány úgy fut az apjához, mint a csirke, mikor a két szárnyát
106 Masod, 7 | csakugyan dacos természetű, mint ahogy az apácák mondogatták?
107 Masod, 7 | egyik sem olyan szép, mint amaz volt.~Valami olyanféle
108 Masod, 7 | ő nem olyan szeleburdi, mint más nők: soha ő semmit el
109 Masod, 7 | Formás keze volt, és fehér, mint az apácáké. Nyolcféle krémet
110 Masod, 7 | minden l, t, d, b és k, mint nyírott sövényből a vékony
111 Masod, 7 | adj az én szívemnek is! Mint ahogy más nők szívének megadod.
112 Masod, 7 | asztrahánkabátos gácsot. (Mint valami felfújt hólyagember,
113 Masod, 7 | selyem, bajusza is hegyesebb, mint előbb.~- Apukám - mondom
114 Masod, 7 | lógna, s az arca nyájassága, mint amilyen az anekdotabeli
115 Masod, 7 | nem kapkodom a lábamat, mint a macska a tüzes sparherden.
116 Masod, 7 | valakire ránézek, nem pislogok, mint akinek por ment a szemébe.
117 Masod, 7 | mert úgy néz az mindig, mint az ijedt ló. Várja a kapu
118 Masod, 7 | Jobban megértik egymást, mint a magunkféle.~- Mégis hát
119 Masod, 7 | annyira keresztülnéztem rajta, mint valami üres uborkás üvegen...~
120 Masod, 7 | vizű regénynek látszik, mint amilyeneket eddig könyvekben
121 Masod, 7 | mégiscsak közelebb ver, mint akárkié. Elváló férj mindennapos,
122 Masod, 7 | szép fiú: olyan a feje, mint a kabócáé. De csak sírt.~
123 Masod, 7 | Bizonyára azért, hogy - mint a dajkám mondta - egy az
124 Masod, 7 | gyermek. Ha akkora is, mint te vagy, értem az idegenkedésedet:
125 Masod, 7 | Csak néztünk egymásra, mint két bősz tigris. Végre fölkel
126 Masod, 7 | vidámság az a nő. Olyan, mint a napsugár ebben a rideg
127 Masod, 7 | olyan szemmel nézett rám, mint ahogy a menazséria oroszlánja
128 Masod, 7 | Kész voltam a halálra, mint Néró keresztényei a Colosseumban.~
129 Masod, 7 | jogomból és vagyonomból, mint ahogy kifordított atyám
130 Masod, 7 | Bogárék néznek, néznek majd, mint valami alkalmatlan kuvaszra,
131 Masod, 7 | Előre tudom, hogy úgy jár, mint a hódsapkás Ida, szegény.~
132 Masod, 7 | engem vásárra visz az apám, mint valami állatot! Mint azt
133 Masod, 7 | apám, mint valami állatot! Mint azt a szelíd szemű ökröt...~~
134 Masod, 7 | asszonya! - El is kotródott, mint a leforrázott kutya.~Az
135 Masod, 7 | olyan tulajdona a szülőnek, mint a vágómarhája?~A szülőnek
136 Masod, 7 | a lelkemnek ez a szava, mint a pokolbeli dúsnak lehetett
137 Harmad, 1 | haját szimplán hátrafésülte, mint a klastrom utóbbi idején.
138 Harmad, 1 | A lépése, magatartása, mint valami polgári ruhába öltözött
139 Harmad, 1 | minden hajaszála különálló, mint a kefe sörtéi.~A tekintete
140 Harmad, 1 | bemutat...~Ida csak bámult rá, mint valami tengeri szörnyetegre,
141 Harmad, 1 | amellyel bemutatott.~Ida mint valami haldokló emelte föl
142 Harmad, 1 | szoba ismét csendes volt, mint a kripta. Ida bágyadt mozdulattal
143 Harmad, 1 | leány arcán.~Ida megszólalt, mint ahogy szigorú vizsgálóbíró
144 Harmad, 1 | Az ő arca is olyan volt, mint aki a vádlottak padján ül,
145 Harmad, 1 | kilépett.~Az arca olyan volt, mint a vérpadra lépő Stuart Máriáé.
146 Harmad, 1 | kérem.~- Merőben fölösleges. Mint ahogy az Ön nevét felírnom
147 Harmad, 1 | Ida behunyta a szemét, mint a regebeli Lukrécia, mikor
148 Harmad, 1 | éppoly egyenesen szólok, mint ön, kisasszony. Nekem is
149 Harmad, 1 | csak nézett egykedvűen, mint aki olyasmit hall, ami nem
150 Harmad, 2 | nem keltett az egybekelés, mint amennyit egy pár csirke
151 Harmad, 2 | által, mindvégig boldogok, mint ebben az órában, amidőn
152 Harmad, 2 | eleinte csak nézett rá, mint ahogy olyan papra nézünk,
153 Harmad, 3 | vízpatakocskák az ablaktáblán - mint a könnyek az emberi arcon.~
154 Harmad, 3 | eljárjunk egymás mellett, mint két automata. Hiszen együtt
155 Harmad, 4 | Utaztak hát szótlanul, mint az előbbi napon.~Eső már
156 Harmad, 4 | mellé.~A fiúcska - pufók, mint a farsangi fánk - Idát bámulta
157 Harmad, 4 | szívesebben vagyok itt, mint volnék a hotelban.~- Egy
158 Harmad, 5 | fejem most is olyan még, mint a bomlott malom. Gondoltam:
159 Harmad, 5 | édesanyánkról maradt. Éppolyan, mint az enyém. Szeretném, ha
160 Harmad, 5 | Készen vagyok.~Friss volt, mint a kékliliom a harmatszállás
161 Harmad, 5 | viselkedjen éppolyan bizalmasan, mint ahogy más asszonyok viselkednek
162 Harmad, 5 | vegyes a mindenféléből, mint a vendéglői imbisz. Előkelőség
163 Harmad, 5 | és az asztalra könyökölt. Mint valami fotografáló gép szegeződött
164 Harmad, 6 | meresztette a szemét Idára, mint ahogy Ádám bámulhatott,
165 Harmad, 6 | választottál magadnak.~- Szebb-e, mint ők - mondta a nagyszakállú
166 Harmad, 6 | hogy több hegedűt komponál, mint képet: Stradivariusnak a
167 Harmad, 6 | vendéglőbe járnak majd, mint ketten is közülük?~- Erről
168 Harmad, 6 | bennünket olyan barátainak, mint Csaba, és boldogítsa őt
169 Harmad, 6 | mind a ketten oly boldogok, mint az első áldott percben,
170 Harmad, 6 | meglátták egymást (éljenzés), mint az első nap, amelyen ujjukra
171 Harmad, 6 | végtelenség arany szimbólumát; s mint az első héten, amely mézeshetüknek
172 Harmad, 6 | van a feleséged szemére, mint a falat kenyérre. Azt csak
173 Harmad, 6 | látnia, hogy nem olyan szép, mint ő, idősebb is tán. Ez a
174 Harmad, 6 | azonban szebbnek látszott, mint akármikor is. Hosszasan
175 Harmad, 6 | volt! Hogy ünnepelték őt, mint valami királynét. Még a
176 Harmad, 6 | táncmester. Az udvariassága, csak mint a máz a bögrén: lepattan
177 Harmad, 6 | is mért viselkedik úgy, mint a vásári paripa, amely szinte
178 Harmad, 7 | ameddig szeretik egymást, mint más házasoknál. Korhely
179 Harmad, 7 | Külön-külön rendeltek, mint mindig, bár néha nekem is
180 Harmad, 7 | és persze úri berendezés, mint otthon.~- Egy szóval se
181 Harmad, 7 | a villát, hol fölvették. Mint ahogy izgalmas üzleti ügyet
182 Harmad, 7 | fehér csirke.~Ida habozott, mint aki küzd magával, hogy mozdítsa-e
183 Harmad, 8 | persze azt gondoljátok... mint a hazatérő méh. És hogy
184 Harmad, 8 | Fürtjei összetapadtak, mint aki legalábbis egy hónapja
185 Harmad, 8 | nap nincs baja, akkor fal, mint valami vadászkutya, amelyik
186 Harmad, 8 | kezében látszott napernyő, mint Idánál is.~A Terézia úton
187 Harmad, 8 | szennyes ing, de a tekintete mint valami sárkányölő vitézé
188 Harmad, 8 | szusz még bennem időzgél, mint az összelaffadt hólyagban.~-
189 Harmad, 8 | Ugyan, ne beszélj már, mint valami haldokló cigányprímás,
190 Harmad, 8 | fiatalember ne lógjon, mint a gazdátlan kutya... A család
191 Harmad, 8 | öreg hangja olyanná vált, mint aki álmodozva beszél:~-
192 Harmad, 9 | magyar nők mind ilyen szépek, mint maga?~- Nem - felelt helyette
193 Harmad, 9 | eldermedt? A két szeme, mint aki éjféli kísértetre borzad...~
194 Harmad, 9 | Hideges volt aznap az idő, mint ahogy májusban gyakorta
195 Harmad, 9 | micsoda különös, fekete hamu? Mint valami kis háztető. És valami
196 Harmad, 9 | valami kapocsforma is oldalt, mint a tűzben megbarnult sárgaréz
197 Harmad, 10| szárny vonul le a sarkáig, mint a denevér szárnya. A feje
198 Harmad, 10| többször vetkőzik egy nap, mint ahányszor fürdik egy esztendőben.~
199 Harmad, 10| Teljesen az anyja kicsiben, mint ahogy a rózsabimbó hasonlít
200 Harmad, 10| olyanformás került össze Mikeyvel, mint a halász a nagy hallal,
201 Harmad, 10| van?~Csaba csak nézett, mint az iglói fakutya.~- Nem
202 Harmad, 10| szemmel hallgatott: leste, mint mond hát mégis az öreg?~
203 Harmad, 10| hogy szétterpeszkedik, mint valami X. Ez, Csabám, pecsét
204 Harmad, 10| javítom.~Felkelt. Sóhajtott, mint az öregek szoktak, akik
205 Harmad, 10| nincs annyi joga az életre, mint az épnek. De hát nehogy
206 Harmad, 10| tovább indulva folytatta:~- Mint ahogy a veleje-szegény gazdag
207 Harmad, 10| Csaba úgy érezte magát, mint Saul, mikor a felső világosság
208 Harmad, 11| nem visel ön ékszereket? Mint más asszonyok.~- Minek az?~-
209 Harmad, 11| mert idegennek érez -, mint ahogy én is idegen hölgyül
210 Harmad, 11| hogy a festők olyanok, mint a gödölyék, mikor kiszabadulnak
211 Harmad, 11| olyan volt a klastromban, mint az árnyékon nőtt fűszálé.
212 Harmad, 11| Úgy kell viselkednünk, mint férj és feleség. Nevetnünk
213 Harmad, 11| csak úgy nézett a képre, mint ahogy arra az anekdotabeli
214 Harmad, 11| is éppoly borostás volt, mint a bajusza és álla, mint
215 Harmad, 11| mint a bajusza és álla, mint aki csak ollóval beretválkozik
216 Harmad, 11| közeledett, mind úgy elképedt, mint Ida, és Borbereky senkinek
217 Harmad, 11| köszönt neki, s beszélt vele, mint szőrös korában szokott.~
218 Harmad, 11| vonat persze tömve volt, mint a baromfiszállító láda.
219 Harmad, 11| folyosóról a fülke ablakán át, mint ahogy a macska les féloldalt
220 Harmad, 11| starnbergi tó senkinek, mint annak a két kicsinek.~De
221 Harmad, 11| volt a neve a társaságban. Mint ahogy Borberekynek Sörbereky,
222 Harmad, 11| Mikey.~S az asszonyok is, mint festőnéknek illik, a felhőkre
223 Harmad, 11| volt olyan csapongó kedvű, mint a többi, csak éppen hogy
224 Harmad, 11| hallgatott. Olyan volt, mint az ázott kakas. A lába térdig
225 Harmad, 11| nevetgélnének is az asztalnál, mint házastársak szoktak.~S nemhogy
226 Harmad, 11| szinte tüzet fújt az orrából, mint a mesebeli sárkány.~- És
227 Harmad, 12| nyitott be. Az arca halavány, mint este látta. A szeme bús.
228 Harmad, 12| haja csak épp hátrafésülve, mint a klastromban szokták.~-
229 Harmad, 12| Idának a szíve olyan is, mint pecsétje-bontatlan levél,
230 Harmad, 12| már rámában látta a falon, mint Mikeyéknél is szokták.~Balázs
231 Harmad, 12| én most olyan vagyok, mint szüret után a szőlőhegy.
232 Harmad, 12| meghalt.~Egyszer csak megáll, mint a kakas, mikor kukorikolásra
233 Harmad, 12| volna.~Ida hallgatva állt, mint ahogy az iskolában a tanítvány
234 Harmad, 12| zsebkendőjével a cipőjét, mint Csorba Matyi.~De szinte
235 Harmad, 12| itthon meg beszélgetnénk, mint két jó cimbora szokott.
236 Harmad, 12| Csaba többet cseveg már, mint amennyi idegennek megengedhető,
237 Harmad, 12| útján adja el a szívét, mint valami varrógépet vagy gramofont.~
238 Harmad, 12| maradnak, Csaba megszólal, mint aki bortól mámorosan lelkesedik
239 Harmad, 13| értékű képe a Siralomház, mint a Sztrájk. A művésznek se
240 Harmad, 13| mennyei vonás benne. Csak mint valami színészlány, aki
241 Harmad, 13| megmenteni kívántam volna, mint valami kincset magamnak
242 Harmad, 14| hátha Csaba többet költ, mint amennyi aprópénz van nála?~
243 Harmad, 14| Olyanok voltak a betűi is, mint a haja. Többnyire címek:
244 Harmad, 14| aggódok, hogy úgy élsz, mint az az öreg festő barátod,
245 Harmad, 14| lihegett. A szeme vörös volt, mint aki sokat sírt vagy virrasztott.~-
246 Harmad, 14| a szememnek, szívemnek, mint az Olimposz minden lakodalma.~-
247 Harmad, 14| kétféle mozdulást érez. Mint mikor utcasarkon két szél
248 Harmad, 14| éppoly bőrrel ebédel otthon, mint ahogy ma ebédelt.~- Csaba
249 Harmad, 14| alig fél év, és elválnak, mint két idegen, aki együtt hajózott
250 Harmad, 14| aludt el olyan mindjárt, mint máskor. Aggodalmai keletkeztek,
251 Harmad, 14| akkorára nyílt a szeme, mint a partra rántott potykáé,
252 Harmad, 14| kerítésen, és odaálljon közéjük, mint valami élő tilalomfa.~-
253 Harmad, 14| Csak rádőlt Hanzira, mint a zsák. A napernyője, tarsókája
254 Harmad, 14| bámult, s olyan volt a képe, mint a ripacsos tök a szárítón.~-
255 Harmad, 15| magassága. A szélessége: mint ahogy itt aránylik.~- És
256 Harmad, 15| elijedve rázogatta a szakállát.~Mint később rávilágosodott: nem
257 Harmad, 15| Napóleonja kisebb értékű volt, mint Pilotynak a Fáraója. S bizonyára
258 Harmad, 15| Rembrandtnak egy magaarcképéért, mint adott volna egy kirakati
259 Harmad, 15| vonalig egyeztek a szélei, mint a levélpapirosé.~- Ha becsületszavára
260 Harmad, 15| kedves jó Ida, maga jobb, mint amilyennek mutatkozik. És
261 Harmad, 15| úgy érzem most magamat, mint akin szűk a ruha, s nem
262 Harmad, 15| csak olyan rosszul jár, mint minden női órácska, de hát
263 Harmad, 15| Megint úgy viselkedett, mint szoktak: némán bólintott
264 Harmad, 15| Luitpoldba. Éjféltájt tért haza, mint rendes házasembernek illik
265 Harmad, 15| csendben vacsoráztak. Csaba, mint mindig, gondolatokba mélyedt
266 Harmad, 15| halt meg. Annyi idős volt, mint én vagyok. Szívszélhűdés
267 Harmad, 15| pillantott vagy hármat, mint a bagoly szokott, mikor
268 Harmad, 15| orrán fújta ki a füstöt, mint ahogy a tűzokádó sárkányokat
269 Harmad, 16| alkonyat után tért haza. Evett, mint a farkas. S alighogy elszívta
270 Harmad, 16| finom parfümjei a városban, mint őneki. A két udvarlóból
271 Harmad, 16| bájos gyermekleányarc... mint ahogy a Laokoon szobor gyermekeinek
272 Harmad, 16| kétszer-háromszor annyi árat mondott, mint amennyi oda volt írva. S
273 Harmad, 16| pénzt tett be a nevemre, mint amennyi engem illet, ha
274 Harmad, 16| Ida olyanokat pillantott, mint akinek pisztolycsövet irányoznak
275 Harmad, 16| fölkelt. Sápadtan, meredten, mint valami márványszobor.~-
276 Harmad, 16| férfival egy lakásban?~- Mint eddig.~- Ha azt mondja,
277 Harmad, 16| annyira természetes volt, mint mikor síró gyermeket vigasz
278 Harmad, 16| érkezett, gyászkeretes, mint az előbbi levél, és a címen
279 Harmad, 16| olyan ember lett volna, mint az apja. De mi gondolat
280 Harmad, 17| rá Csaba. Beszélgettek, mint két régi, jó ismerős.~A
281 Harmad, 17| bezárta a közbül való ajtót, mint amikor először szálltak
282 Harmad, 17| mondtak egymásnak jó éjszakát. Mint két régi, jó ismerős.~Pestre
283 Harmad, 17| voltam, de ki szeret úgy, mint én téged? Ne bánts!~- De
284 Harmad, 18| eloszlott. Komolyas volt, mint mindig, de azok a nehéz
285 Harmad, 18| borongott. Néha a szeme is, mint a temetőből kijövő özvegyé,
286 Harmad, 18| és nem annyira hanggal, mint inkább az ajka mozgatásával
287 Harmad, 18| akkor, világított volna, mint a villamoskörte. Ida folytatta:~-
288 Harmad, 18| szeme száraz. A hangja, mint mikor katonatiszt rendelkezik
289 Harmad, 18| csakolyan része van benne, mint nekem. Holnap már a másikon
290 Harmad, 18| nazarénus-kép. Úgy vet világosságot, mint a villámlobbanás a sötét
291 Harmad, 18| is töröttebb, véresebb, mint előbb volt. Kesze-kuszán
292 Harmad, 18| mindig kisebb árakat szabnak, mint külföldön.~- Hát mondjon
293 Harmad, 18| már neve van. Úgy ismerik, mint Verescsagint vagy Rjepint.
294 Harmad, 18| Olyanforma volt az arca, mint a Meteorodé.~Csaba a székre
295 Harmad, 18| elájulok.~De az érzéketlen, mint a bitófa.~- Van önnek férje?~-
296 Harmad, 18| történt? - De ő csak áll, mint valami jégszobor.~- Ne ijedezzen -
297 Harmad, 18| oka. Csaba oly egészséges, mint ahogy tegnap látta. A kisleányát
298 Harmad, 18| Darabig csak állok itt, mint akit altában rántanak fel
299 Harmad, 18| Csaba csak ült, kókadozott, mint a „haldokló gladiátor”.~-
300 Harmad, 18| ijedt képpel. Annyit se tud, mint a néma.~- A feleséged -...
301 Harmad, 18| Hosszú l-ek és hosszú b-kkel, mint valami telegráf oszlopokkal
302 Harmad, 18| visszatántorult. Fejéhez kapkodott, mint a bolond.~- Ó, az én Meteorom!
303 Harmad, 18| s kerengett a folyosón, mint a ketrecbe zárt medve.~-
304 Harmad, 18| Csaba olyan alázatos volt, mint a forró vízzel leöntött
305 Harmad, 18| már csaknem toporzékolt, mint az ingerülten síró gyermek.~-
306 Harmad, 18| húgát?~- A húgomat, Jolánt. Mint valami őrült, úgy várt ott
|