Part,  Chapter

 1 Eslo,  2   |        esik oda, otthagyom. De a húgom élete!... És történetesen
 2 Harmad,  12|      volt, hogy mondja: Az én jó húgom.~De nem mondta.~Ahogy a
 3 Harmad,  14|         éppen így halt meg az én húgom is 83-ban. Adélnak hívták.
 4 Harmad,  18|        Vár a kocsi, a vacsora. A húgom!...~S a karjába kapott Idának,
 5 Harmad,  18| ingerülten síró gyermek.~- Hát a húgom: Jolán. Iszen ismeri.~-
 6 Harmad,  18|     meredezett rá.~- A húga?~- A húgom! Hogy miért nem említettem
 7 Harmad,  18|           gyerünk.~- A húga?~- A húgom, édestestvér húgom, no.~-
 8 Harmad,  18|             A húgom, édestestvér húgom, no.~- De hát...~- Gyerünk,
 9 Harmad,  18|       álmélkodott.~- A húga?~- A húgom, no, Jolán. Hányszor mondjam
10 Harmad,  18|    amennyi egy kolibrinak van. A húgom már agyonvert, és széttaposott,