Part,  Chapter

 2541 Masod,  7  |           megszólalt:~- Csak úgy mellékesen említem, hogy Bécsben van egy leánypanzió.
 2542 Harmad,  12|                  Denevér-képet se hagyhatta említés nélkül.~- Ezzel nem vagyok
 2543 Masod,  3  |               ijedtre kerekült. A vén úrinő említésére az igazgató asszony szigorúságát
 2544 Harmad,  18|                     A húgom! Hogy miért nem említettem soha? Majd megmagyarázom.
 2545 Harmad,  12|                   éppen hogy festőnéknek ne említse a képeim címét. A képet
 2546 Masod,  1  |                   Ezt meggyónja, Ida! Szent ének rigófüttyre!... rigótáncra!...
 2547 Harmad,  8 |           hegedültem utoljára: a karácsonyi énekeket. Akkor leeresztettem mind
 2548 Masod,  7  |                 nőtt fel. Te zongoráznál, ő énekelne: milyen jól töltenétek az
 2549 Masod,  2  |                   hallotok.~Ragyogó szemmel énekelték valamennyien.~Csak Ida nem.
 2550 Masod,  6  |                    szóval, hogy ő koloratúr énekesnek szeretné kiképeztetni magát,
 2551 Masod,  1  |                   adna az apa: szent éneket éneklő rigót.~Az apáca elszörnyedt.~-
 2552 Harmad,  11|          elhárította:~- Otthon tanultam. Az énekmesterem egy svájci borjú volt.~Sorra
 2553 Harmad,  15|               sikerül soha. Maga szenvedett énérettem...~Ida felpattant:~- De
 2554 Harmad,  6 |                 Csak Mikeyt látta eddig, az energiás arcú, barna fiatalembert,
 2555 Harmad,  10|               alkotásokra robogó kedvvel és energiával dolgozol.~- Még altomban
 2556 Harmad,  18|                 érte jöttem.~Ida elbámul:~- Énértem?~- Magáért! Nyissa meg hát
 2557 Harmad,  18|            komolyítja Idát? Mert bizony már enge­delmet se kért, ha szólt
 2558 Masod,  7  |                    való.~- És az árából sem enged?~- Egy fillért se, kisasszony.
 2559 Harmad,  14|                Loccsantó barátomnak: - Vagy engeded, hogy egy vedernyi borral
 2560 Masod,  7  |                     Csupán a kijáró kabátra engedek fekete bársonygallért és
 2561 Harmad,  12|                     mondta -, hogy csak úgy engedelem nélkül belépek a képei közé.~-
 2562 Harmad,  15|                      És hát ön túlhágott az engedelmen!~- De bocsánatot is kértem
 2563 Masod,  7  |                   Ida -, kötelességem, hogy engedelmeskedjek.~És a szeméből szinte bugyogott
 2564 Masod,  3  |             kisasszony. A növendékek éppúgy engedelmeskedjenek neki a tanítás órájában,
 2565 Masod,  7  |                    a pappal, hogy nem bírok engedelmeskedni, ha olyanhoz kényszerítenek
 2566 Masod,  7  |                 Aztán hát gondoljak Ábrahám engedelmességére, aki kész volt arra, hogy
 2567 Harmad,  3 |                akarok. Tudom, hogy egy évig engedelmességre vagyok kötelezve a világ
 2568 Harmad,  12|               Idával társalgást, hogy előbb engedelmet ne kért volna reá. Viszont,
 2569 Harmad,  14|                  már a kéz olyan illetlenül engedetlen; érezte, hogy a szemének
 2570 Masod,  3  |                     főbűn egyikébe ütközik. Engedetlenség is. Ő többnyire a vasárnapi
 2571 Harmad,  8 |                     a bizalmaskodásnak. Nem engedhet meg semmi bizalmaskodást.~
 2572 Harmad,  15|                   egyszerre? Talán csak nem engedhetem, hogy egymás hajába kapjanak?~-
 2573 Masod,  1  |                    rázta rá:~- Ha akarná se engedhetné meg az igazgató-testvér:
 2574 Harmad,  5 |                 rántjuk! Az olyan nők, akik engedik...~- De én nem láttam. Nem
 2575 Harmad,  14|                    hogy megkéri a családot: engedjék lefesteni.~- Nem sokat bízok
 2576 Harmad,  18|                  levelet a szülőidnek, hogy engedjenek férjhez.~Panni, ha történetesen
 2577 Harmad,  14|                 Csak épp hogy kiállunk. Ezt engednem kell, hogy ők ketten megelégedjenek
 2578 Harmad,  11|                     és apró bizalmasságokat engednünk egymásnak és magunknak.
 2579 Harmad,  5 |                   is, az anyja emlékéért is engedte, hogy Jolán a nyakába kapcsolja.
 2580 Eslo,  1   |                    Meg van terhelve!? És te engedted?...~Jolán könnyekre fakadt:~-
 2581 Masod,  6  |                     Másikat hozatni meg nem engedtek az apácák.~Ida csak azután
 2582 Harmad,  14|                 modellje. Nő modellt én nem engedtem soha. Nem tűröm! Az én uram
 2583 Harmad,  16|              magánál? És miért tart magánál engemet is?~Délben odatette a kulcsot
 2584 Masod,  1  |                    De hát már hiába! Alt úr engesztelhetetlen volt. Majdhogynem puskát
 2585 Masod,  7  |                  kérdeztem volna - feleltem engesztelő alázatosan -, hogy nem mehetnénk-e
 2586 Masod,  3  |                    a főzelék. S meg kellett enniük. A válogatás a hét főbűn
 2587 Harmad,  7 |                      melyik képen érzik hát ennyire az örökkévalóság szent pecsétje?~
 2588 Harmad,  10|                   legényemberek ma már csak enye­legnek, de nem udvarolnak.
 2589 Harmad,  10|                   me. Mondjuk: kismacskával enyeleg...~- Köszönöm - rebegte
 2590 Harmad,  11|                     tudja. Azok igen pajkos enyelgések. A legények úgy intézik,
 2591 Harmad,  10|                    fokozatosan halkultak, s enyésztek az ujjai alatt alig hallható
 2592 Harmad,  5 |             sokadozott a nép az est tavaszi enyhében. Cilinderkalapok, elegáns
 2593 Masod,  7  |                   Az idő közben naposodott, enyhedett.~Ida csak ült a szobájában,
 2594 Harmad,  12|                     egy-két meleg szóval is enyhít a történteken. Valami ilyenfélét
 2595 Harmad,  6 |                idősebb is tán. Ez a látvány enyhített valamit a jelenet utálatos
 2596 Masod,  6  |              nyakába, valami jó szellem meg enyhítő meleget. A meleg lehelet
 2597 Masod,  7  |                   hogy a lelkem gyötrelmein enyhítsek. A képeket tisztítottam
 2598 Masod,  6  |            megsimította a leány arcát, hogy enyhítsen az ijedtségén. Aztán visszatért,
 2599 Masod,  3  |                     a ház gondozójával, egy epedő tekintetű kis apácával,
 2600 Masod,  7  |                    nincs némelyikben:~Fogai épek, emésztése rendes.~No, csúnya!~
 2601 Harmad,  14|           Borberekyné álmodta. Talán nem is épeszű az az asszony? Talán nem
 2602 Harmad,  8 |                     a tyúkketreceket is úgy építik, hogy ha tyúk nincs, festő
 2603 Harmad,  12|                    hogy csalódtam magamban. Építőmesternek éreztem magamat, véltem,
 2604 Harmad,  14|                    az ember valami kastélyt építtetett: vagon­számra veszi a képeket
 2605 Harmad,  8 |                   az újságírásba.~- Ez csak epizód - mondta az öreg -, megint
 2606 Harmad,  10|                     joga az életre, mint az épnek. De hát nehogy te is ezt
 2607 Harmad,  1 |                     érkezett. A fürdő külső épülete vendégfogadó. Tehát oda
 2608 Harmad,  5 |                    fiatal, borotvált képű - érdek­lő­déssel szemlélődött Idára,
 2609 Masod,  7  |                  Micsoda házassági hirdetés érdekelheti annyira atyámat, hogy mindig
 2610 Harmad,  5 |                   Nem gondolom, hogy ez önt érdekelné.~S az ablaknak fordult:
 2611 Harmad,  12|                   férfi volt a táncosom, és érdekelt, hogy a különféle táncok
 2612 Harmad,  10|             pillantott. A vázlatkönyvei sem érdekelték.~Csaba abban az órában nem
 2613 Masod,  3  |                     a többi is.~Idának igen érdekesek voltak ezek a susogások,
 2614 Harmad,  6 |            találkozik valami érdekes.~- Hát érdekesnek érdekes Raoul Pictet-nek
 2615 Harmad,  8 |                     hát őt Csaba dolgai nem érdeklik. Hanem amikor estefelé Csaba
 2616 Harmad,  4 |                     ne sokáig várakoztassa. Érdeklődés nélkül hallgatta az egyezkedést:
 2617 Masod,  6  |                    Minek köszönhetem szíves érdeklődését?~Ella még inkább elképedt.~-
 2618 Masod,  1  |                    köszönte Idának a szíves érdeklődést a leánya iránt.~- Ez bátorít
 2619 Harmad,  8 |                haltunk meg! Te pedig mindig érdeklődtél minden szép iránt. Még a
 2620 Eslo,  3   |                 tovább is így. Amint látja: érdeklődtem ön iránt. Azt is tudom,
 2621 Harmad,  8 |                 haltál, Balázs bátyám. Amíg érdeklődünk valami iránt, nem haltunk
 2622 Masod,  6  |                    évben elköltözött innen. Erdélybe vagy hova mentek. Aztán
 2623 Harmad,  15|              vásznára. Idának persze ez nem érdeme, de Csabának meg olyan szerencséje,
 2624 Harmad,  7 |                     annyit bizonyára meg is érdemel majd.~- Szoba már van -
 2625 Harmad,  6 |                  főhelyre.~- De hát van itt érdemesebb hölgy is - szemérkedett
 2626 Harmad,  11|                      aztán ihol e: szóra se érdemesíti.~- Ne légy hát olyan bornyú -
 2627 Eslo,  3   |                     mielőtt valamely üggyel érdemileg foglalkoznánk. Ön tehát
 2628 Harmad,  14|             tekinteteknél, akkor igazán nem érdemlitek meg, hogy éljetek. Azért,
 2629 Harmad,  11|                 kéklő tó, hegyek és csendes erdők körü­lötte. Kőszénszag helyett
 2630 Masod,  1  |                    nevét Alt-ból Ó-ra. Sváb eredet volt az apja, bácskai sváb.
 2631 Harmad,  18|              megpróbálta, hogy visszatér az eredeti idegen vonalra. Azt már
 2632 Masod,  1  |                     volt, s tán Bogdanovics eredetileg. Akkor vált Bogárrá, mikor
 2633 Masod,  1  |                    mondta egy leánytársa -, eredj.~Ida megrezzent. Egy évben
 2634 Harmad,  11|                   hogy bizalmas beszélgetés eredne a köszönetből.~Bizonyára
 2635 Masod,  6  |              Csakhamar meg is látta, honnan erednek a jóféle szagok: a fehérlő
 2636 Harmad,  12|                    előtt. Aztán, hogy útnak eredt, a lépcsőházban megint megállt,
 2637 Harmad,  7 |                  volna oda... Tehát az idea ereje!...~Tehát az idea minden!...~
 2638 Harmad,  6 |                   színlelés nem került nagy erejébe: a gyomra is émelygett,
 2639 Eslo,  2   |                   már kivergődök én a magam erejéből is! Itt minden üzlet! Üzlet
 2640 Harmad,  16|                   rögös földön, a másik kéz erejehagyottan lecsüngő. Különösen mesteri
 2641 Harmad,  6 |                     szerelemnek csodamívelő erejével kiragadott élő-eleven, bájos
 2642 Masod,  7  |                     de aztán, hogy a végére érek a közleménynek, szinte gépiesen
 2643 Eslo,  1   |                     faragtak! Forró vért az erekbe! S akkor a márvány is meleg
 2644 Masod,  7  |                 viszi, mert elvesztheti. Az érem nem nagyobb egy húszkoronás
 2645 Harmad,  14|                     erős ügyben jött.~- Hát eressze be.~- De azt mondja, hogy
 2646 Masod,  7  |                 mesteremberné-féle asszonyt eresztett be hozzám Panni. Azonnal
 2647 Harmad,  6 |                     Csaba még Bécsből előre eresztette a telegramját: egy barátjának,
 2648 Masod,  7  |                     apácák mondták így. Nem eresztették volna be többé hozzám.~-
 2649 Harmad,  5 |                      hogy érettségim van.~- Érettségije van, és ennyit se tud?~-
 2650 Harmad,  5 |                    Mondta talán atyám, hogy érettségim van.~- Érettségije van,
 2651 Masod,  3  |                     érettségi bizonyítványt érettséginek, ha még pórázra való pincsi,
 2652 Harmad,  10|                     De hát nehogy te is ezt érezd, Csaba. Te nem vagy nyomorék,
 2653 Masod,  2  |                    leányok a szerencséjüket érezgették. S nemcsak az aznapi szerencséjüket,
 2654 Harmad,  16|                    a maga jóságos kezét nem érezhetem idegennek. No, jöjjön vissza:
 2655 Harmad,  16|                  Ida... hát hallgasson meg. Érezheti a hangomon, hogy még csak
 2656 Harmad,  14|                     akkor is kötelességének érezhetné, hogy eltávolítsa róluk
 2657 Masod,  6  |               mintha örülne, hogy kitették.~Érezhető volt, hogy kicsapták, vagy
 2658 Harmad,  14|                    is megállt, mintha az is érezné, hogy valami szörnyűség
 2659 Masod,  1  |                     is, ha valamit sértőnek éreznek, egyszerre úgy néznek, elnyílt
 2660 Harmad,  14|                   azok is a maguk pezsgőjét érezték már az asztalon. A kép azt
 2661 Harmad,  13|                     bizalmas szava után Ida éreztette vele: mennyire nem papiros
 2662 Masod,  7  |              legalább ez legyen! Az ő ujjai érintették ezt a képet! És az ő csókja
 2663 Masod,  2  |         szerencséjükből. Karácsonykor az Ég érintkezik a Földdel.~Ida színefakultan
 2664 Eslo,  2   |                 előtt. Az ő élete is annyit érjen-e ezután, mint az a cigarettacsutak?~
 2665 Harmad,  17|              Délelőtti tizenegy óra volt az érkezésüknek az órája, s vasárnapi utcák
 2666 Harmad,  18|                  hogy Ó Ida nevű vendég nem érkezett-e oda ma délután?~Csaba idegesen
 2667 Eslo,  1   |                     A postán egyre sűrűbben érkeznek a váltó-óvatolások.~Csaba
 2668 Harmad,  14|                     s nyájas arccal siet az érkezők elé:~- Isten hozta, Borbereky;
 2669 Masod,  7  |                   az kellett volna.~- És ma érkeztek gyönyörű, új gyűrűk, divatosak.~
 2670 Harmad,  3 |                     délután 2 óra óta. Most érkeztünk.~- Gra-tu-lá-lok! - örvendezett
 2671 Harmad,  17|                    régi, jó ismerős.~Pestre érkezve, Csaba megkérdezte Idát,
 2672 Eslo,  2   |                    kettősen arat...~- Pesti erkölcsök!~A nap folyamán mégis elő-előötlött
 2673 Harmad,  2 |                  elbámulására -, házasságra érlelte végre fehér virágát. S bizonyára
 2674 Masod,  7  |                    Hogyan megfeledkezett az érmekről. No, pótolja.~Az ajtóhoz
 2675 Masod,  6  |                     hogy a klastromba három érmet küld emlékül: egyet Fazekas
 2676 Masod,  7  |                   volt a klastromból.~- Nem erőltetlek. Van egy másik értesülésem:
 2677 Masod,  7  |                  székemre.~~Délután munkára erőltettem magamat, csak azért, hogy
 2678 Masod,  7  |                bírom annyira összeszedni az erőmet, hogy megmondjam atyámnak:
 2679 Harmad,  1 |                   két szeme a szokottnál is erősebben feketéllt.~Negyedóra múlva
 2680 Masod,  7  |                 hogy a harcban én leszek az erősebbik.~A feketekávénál meg is
 2681 Harmad,  10|            következő részében hangot hangra erősítve jutott az újabb tilinkócifrázatokra.
 2682 Masod,  3  |                      S akkor az apja hangja erősödött meg.~- Muszáj. Valami tisztességes
 2683 Harmad,  11|            késlelteti őket. Dörgés dörgésre erősül. Villámok lobbannak a hegyek
 2684 Masod,  1  |                     az átkozott rigó: őrült erővel fütyüli: Jaj, be huncut...~
 2685 Harmad,  11|                    egy pohár vízért ment az érre; hogy lehajolt, Mikey átugrotta.
 2686 Harmad,  6 |                    regényekben érdekes. Add errébb azt a pörköltet.~Egy széjjelálló
 2687 Harmad,  8 |              Kérdezhetném én is: vajon a te erszényedet kezelem-e, hogy számolásra
 2688 Harmad,  7 |                    még nem olyan idő jár az erszényemre... Elhiheti, hogy szót se
 2689 Eslo,  1   |                   nem zavarja őket többé az erszényükben. Csak a húgát találta otthon.~
 2690 Harmad,  6 |                   ha van benne mégis valami érték, mért hogy éppen ő nem volt
 2691 Eslo,  2   |                    jelentkezőé. A móringgal értékben egyező. Katona voltam. Ha
 2692 Harmad,  16|          Éppenséggel nem hiány, sőt az a fő értéke, az benne az égi vonás.
 2693 Harmad,  12|             magyarázta neki a képek művészi értékeit és gyengéit. A festőismerősök
 2694 Eslo,  1   |              apanázzsal, vagy a birtok fele értékének a megváltásával, ha maga
 2695 Masod,  7  |                  kétszer kaptam rajta, hogy értekezik a némájával. Lelkére beszéltem,
 2696 Eslo,  3   |                   készpénzben óhajtja, akár értékpapirosokban. Az egybekelés előtt való
 2697 Harmad,  15|                    jó gondolnunk. A törvény értelmében ön az örökösöm. A hagyatékom:
 2698 Masod,  1  |                   dombérozás és devernyázás értelmén. Szótárban is kereste, de
 2699 Harmad,  5 |               bölcsesség és ostobaság. Vagy értelmesség a beszédben, oktalanság
 2700 Harmad,  7 |                    hogy őnáluk nem is olyan értelmű az ameddig szeretik egymást,
 2701 Harmad,  15|                 melegebb volt Ida iránt. És érteni vélte, hogy Ida miért vonul
 2702 Masod,  1  |                    ezekben a napokban.~- És értesít engem - kérlelte megfénylő
 2703 Masod,  5  |                   Nóra.~Kedves Idám~Örömmel értesítelek, hogy atyám ismét a régi
 2704 Masod,  7  |                 város nevét. Csak a szülőit értesítem, hogy hova megyünk.~Kerestem
 2705 Harmad,  14|                    a végéig:~Csakhogy végre értesítesz már, hogy szerencsésen megérkeztél,
 2706 Harmad,  11|                 csak gyermeki kötelességből értesítette az apját rövid egy sorban,
 2707 Harmad,  16|                másvilágról nekünk nincsenek értesüléseink. Ez a kép egy eleven meteor.
 2708 Masod,  7  |                   erőltetlek. Van egy másik értesülésem: egy dragonyos ezredesnek
 2709 Harmad,  7 |                     Vagy bútorozatlant?~Ida értetlenül nézett Csabára.~- Hát amilyen
 2710 Masod,  7  |                   olyan megvetés lesz, hogy érthet belőle.~Megmosakodtam hideg
 2711 Harmad,  10|              szimbólum?~- Gondolat. Még nem értheted, Balázs bátyám. Noha ez
 2712 Harmad,  8 |                   Csaba hangja válik megint érthetővé.~- Biztosítlak, hogy a szokottnál
 2713 Harmad,  14|          csodálkozott, hogy az ungar milyen értőn markolja a gyeplőt.~Mikorra
 2714 Masod,  7  |                   vagyok beteg, Panni. Csak értsd meg: férjhez kényszerítenek
 2715 Harmad,  18|                        Nem, hát lehetetlen. Értse meg, kérem: maga tudja legjobban,
 2716 Masod,  7  |                    forrasztja. (Már hát úgy értve az örök szót, ahogyan nők
 2717 Harmad,  3 |                        félóra múlván Pestre érünk. Közölnöm kell önnel, hogy
 2718 Harmad,  15|                      Megértem, hogy magának érzékeny valami az.~- Háthogyisne:
 2719 Harmad,  11|                   borjú minősítés bizonyára érzékenyen érintette: idegesen simított
 2720 Harmad,  8 |                 tisztelnem kell a feleségem érzékenységét.~- Hát az látszik is rajta,
 2721 Harmad,  18|                     hittem, elájulok.~De az érzéketlen, mint a bitófa.~- Van önnek
 2722 Masod,  1  |                     még benne volt talán az érzésében, hogy meg kell gyónnia,
 2723 Masod,  6  |                            6~Ida olyanforma érzések között ült a vonaton, mint
 2724 Harmad,  3 |              pillogott.~- Bocsánat: csak az érzésemben volt az akarok. Tudom, hogy
 2725 Harmad,  11|                       csak tehetetlenségünk érzésének a nyomása a szemünk idegeire.
 2726 Masod,  6  |                     a fejtegetésekre: rossz érzéssel nézte, hogy az apja parasztosan
 2727 Masod,  7  |                  ugye az új kisasszony, aki Erzsinek a helyére jött? Itt mindig
 2728 Harmad,  8 |                élünk, míg valamit becsesnek érzünk. Mit érzek én már becsesnek?...~-
 2729 Masod,  7  |                  magával! Ne hagyjon el!~És esdekelve tette össze a kezét. Megcsókoltam.~-
 2730 Harmad,  18|            megőrülök.~- Mondja hát, kérem - esdeklek neki -, mi történt vele.
 2731 Harmad,  18|               elnedvesült, ahogy bűnbánóan, esdőn nézett Idára.~Ida beleöltekezett
 2732 Harmad,  11|                      hogy otthon hagytad az esernyődet.~- Asszony dolga a gondoskodás! -
 2733 Harmad,  11|                   olyan magasan tartotta az esernyőjüket, hogy alig volt védelmük
 2734 Harmad,  11|               csurog az ég tengere, hogy az esernyők alig bírják. Mikeyné a napernyőjével
 2735 Harmad,  8 |                     Az utcán más férfiak is esernyővel mutatkoztak, csak nők kezében
 2736 Harmad,  1 |                   tudja: hogyan történik az esketés?~- Tudom.~- És rámondja,
 2737 Masod,  7  |                     hogy az oltárnál, mikor esketnek, a kérdésekben benne van:
 2738 Harmad,  8 |           elkotyogta: melyik cigánysátorban eskettek benneteket. No hát mármost
 2739 Harmad,  16|                   egyszer csak hiába minden eskü és becsületre való fogadalom:
 2740 Harmad,  6 |                paripa, amely szinte maga is esküdözik a gazdája mellett, hogy
 2741 Harmad,  1 |                    a férjed. Holnap délután esküdtök.~Sarkon fordult. Visszatért
 2742 Harmad,  3 |                    előtt? Az én uram, mikor esküdtünk, újságot olvasott aznap
 2743 Harmad,  7 |                  elbámult.~- Hát ön meg van esküdve énvelem?~Ida nyugodtan fordította
 2744 Eslo,  1   |                      És hát ő, íme, írásban esküszik Istenre, becsületre és a
 2745 Harmad,  8 |               ételhez. De csak azért is meg­esküszök vele. A száz márkából rászánok
 2746 Harmad,  18|             feltartotta mind az öt ujját:~- Esküszöm.~- Nesze, ceruza, papiros.
 2747 Masod,  2  |                     nagyobbféléből. Tagadta esküvel, átokkal, de hát más nem
 2748 Masod,  6  |                    jólesne neki, de rosszul esne talán Idának. Hát csak nyelt
 2749 Harmad,  2 |                 tudott meg semmit.~A zuhogó esőben kihajtott a gépkocsi a temetőbe.~
 2750 Harmad,  8 |                 Mikeyt.~~Az idő enyhe volt, esőre lágyuló. Az utcán más férfiak
 2751 Harmad,  11|                Bella Katharina,~Meriteresti esse di regina.~Kellemes bariton
 2752 Harmad,  18|                    mosolygott.~- Csak le ne essék...~Csaba nem értette a megjegyzést:
 2753 Masod,  2  |              hozatja meg az örömnek erre az estéjére. A dobozkákon szám van:
 2754 Harmad,  6 |                     legalább, hogyan és hol estél a rózsaverembe?~Csaba kissé
 2755 Harmad,  11|                     a társaság a pályaudvar északi szárnyán, ahol a vasár­napozó
 2756 Harmad,  6 |                  alkalmas világos szoba is, északra ablakos.~Ida zavarodottan
 2757 Harmad,  11|                     minden tréfás büntetést eszelnek ki.~- Annál vígabb. Az én
 2758 Masod,  7  |                   megvidámultan -, már volt eszemben, hogy mondom is: végy egyet-kettőt.
 2759 Harmad,  18|                    áll. Én csak beroskadok, eszemet se tudva. Mióta az a két
 2760 Harmad,  18|            gondolhatsz ilyet!~- Az asszonyi észjárást kérdezted.~- Az nem olyan
 2761 Harmad,  14|                 össze, ami ilyenkor kell.~- Eszmélete?~- Nincs.~- Vér jön a száján?~-
 2762 Masod,  1  |                 nevemet az apácának, azután eszmélkedtem rá, mikor kiment. Csak annyit
 2763 Harmad,  10|                   tilinkó hang. Ő maga alig eszmélt rá, hogy mivé válik így
 2764 Masod,  1  |                Aztán megint nem mutatkozott esztendőn át.~Egyszer egy asszony
 2765 Masod,  7  |                 zsugoriskodj, mint anyád. - Étel-szünetben aztán ismét megszólalt:~-
 2766 Harmad,  15|               Lehetetlenség... Vannak olyan ételek, hogy csak meleg tányéron
 2767 Masod,  6  |                   Ida alighogy érintette az ételeket. S nem bírt ránézni az apjára.~
 2768 Harmad,  5 |                Mindenikük külön rendelte az ételét és sörét. Ida nem rakott
 2769 Harmad,  8 |          vadászkutya, amelyik csak este jut ételhez. De csak azért is meg­esküszök
 2770 Harmad,  16|               műterem ajtaján. Négy-csészés ételhor­dóban emelte szíjon az ebédet.
 2771 Harmad,  6 |                  meg alázatos udvariasan -, étez vous une francaise?~S a
 2772 Eslo,  3   |                    hajú, kerek fej, pirosas étkes arc, lepomádézott, széles
 2773 Harmad,  3 |               együtt kell laknunk, és talán étkeznünk is. Én csak a bizalmaskodásra
 2774 Harmad,  5 |                     vagy három kocsin be az étkezőbe. Az ajtóban Csaba megállt,
 2775 Harmad,  5 |                   Csaba alig nézett reá.~Az étkezőben jócskán ült a vendég, de
 2776 Harmad,  6 |           hallgatott.~Később, ahogy a vonat étkezőjében ebédelnek, magyar szót hallanak
 2777 Masod,  6  |        elszomorodott.~Az apa nagy étvággyal ette a túrós metéltet. Öt-hat
 2778 Harmad,  11|                     Még tán Klárikáét is te etted meg?~- Csak kettőt ettem...~-
 2779 Harmad,  7 |                   Ezen beszélgetés folyamán ettek is: levest, borjúszegyet
 2780 Harmad,  11|             bolondságon vigadtak.~De közben ettek-ittak is vígan. A süteményeknek
 2781 Harmad,  3 |                       Vacsorára lementek az étterembe.~Csaba körülnézett. Nagy
 2782 Masod,  7  |                     beszéltünk semmit, csak ettünk szótlanul. Ő mintha az üzleti
 2783 Harmad,  6 |                  ajtón:~- Wünschen Sie noch etwas, gnádige Frau?~Csaba gondolkodva
 2784 Masod,  3  |            tanításában helyetteskedik majd, Eufrázia testvér mellett.~Ida örült
 2785 Harmad,  6 |                     a pakfon és ezüst ruhák európai egyformaságában úgy össze
 2786 Masod,  6  |                    volt neki. A mise már az evangéliumnál járt. Beült egy padba, egy
 2787 Harmad,  11|       megvigasztalta őt a klastromi kriptai éveiért, hogy a férfiak szeme mindig
 2788 Eslo,  1   |                  ahogy Kolumbusz töprengett évekig:~- Csak hajóm volna! Csak
 2789 Harmad,  2 |                    levegőjében csírázott ki évekkel ezelőtt - folytatta Csaba
 2790 Harmad,  6 |                 Harminc évig semmi. Negyven éven túl minden.~Ida régen vágyott
 2791 Harmad,  12|                      Bizonyára a házasságuk évének a végére. Akkor tán mindjárt
 2792 Harmad,  10|                   gyermeket, kis három-négy éveset, akinek a játékán a figyel­
 2793 Harmad,  16|                      De hát ki hajtja, hogy evésre sincs ideje?~- Eszem én
 2794 Harmad,  1 |              tekintem a magam pénzének. Egy évig-meddig azonban én kezelem. Arra
 2795 Harmad,  18|                        Hányat? Ez a kép egy évnek a munkája.~Disputáltak,
 2796 Harmad,  8 |                 Bútorok, konyha és edények, evőeszközök használatáért háromszáz
 2797 Masod,  7  |                        nagy a bajunk nekünk evvel a leánnyal: egy siketnéma
 2798 Masod,  7  |                  zongora nincs harmóniá­ban ezekkel a színekkel.~Bámultam.~-
 2799 Harmad,  16|                   amelyik nem eladó.~Idának ezekre nem volt numerusa. Kérte,
 2800 Masod,  6  |                   Csak végy. Nesze, itt egy ezerkoronás, hogy ne légy pénz nélkül.
 2801 Harmad,  9 |                  mert annak az ura gyarmati ezredes volt Kamerunban, de letette
 2802 Masod,  7  |                  értesülésem: egy dragonyos ezredesnek az özvegye. Negy­ven­éves.
 2803 Harmad,  18|        Mária-érmecskét amelyet szintén csak ezredrésznyire kicsinyített köszönet­tel
 2804 Masod,  7  |             százasok fitultak elé, s köztük ezres is. Kinyálazott egy ezrest.~-
 2805 Masod,  6  |               borral traktálja. A vétel itt ezresekben forog.~Pislogva beszélt,
 2806 Masod,  6  |             gyönyörű karperec.~Aranyórák és ezüstgyertyatartók is pompáztak a kirakatban,
 2807 Masod,  6  |                göndör szakállt. A zsidó két ezüstórát vett be, s elmúlt onnan.~-
 2808 Harmad,  10|                     kis gyöngyvirág csokor, ezüstpapiros bolti virág.~Csaba még otthon
 2809 Harmad,  6 |                    csupa jóság és nemesség, ezúttal fölülkerült tréfálkozó kedved
 2810 Harmad,  11|               berakták a söröspalackokat. A faágakra rá­aggat­ták a köpönyegeket,
 2811 Masod,  6  |                  tekintetre látta, hogy két faágy áll benne, egymás végtében.
 2812 Harmad,  8 |               elkoszosodott levelű, szegény fácskák. Hátul a padlásfeljáró a
 2813 Harmad,  18|                     bágyadtan.~Jolán tovább faggatta:~- Nem tisztességes nő talán?
 2814 Masod,  2  |                      Mért sírtál annyira? - faggatták a leánytársai.~- Magának
 2815 Harmad,  15|                 mintha minden szavát jégben fagyasztotta volna meg előbb.~Különösen
 2816 Masod,  4  |              fiatalemberek között, kávés és fagylaltos asztaloknál, hogysem az
 2817 Harmad,  4 |                   levegő hideg volt, szinte fagyot lehelő, s az ég borult.
 2818 Harmad,  9 |                 maradhatnak olyan mereven a fagyvonal alatt.~A festőszoba csendes.
 2819 Masod,  6  |                     és a székek is olyanok: fahéj-szín plüss, s rajtuk világosabb
 2820 Harmad,  11|                  Kőszénszag helyett tiszta, faillatos levegő. Még a kutyus is
 2821 Harmad,  16|                   ki maga, ha éppen annyira fáj az a ruha és miegyéb költsége.
 2822 Eslo,  2   |                    az ősi ház is, és minden fája és minden fűszála és minden
 2823 Masod,  5  |                    is. De rabságának minden fájdalma a mellébe gyülem­lett: mit
 2824 Harmad,  1 |           gondolkodásra kérek időt - mondta fájdalmasfehér arccal -, egy órát csak
 2825 Masod,  3  |               Idának az ajka már remegett a fájdalomtól.~- Nem vagyok apáca. Mi
 2826 Harmad,  5 |                   zsidó utasai börze-árakat fájlaltak, és csakhamar átkeltek az
 2827 Masod,  6  |                     percre.~- Nem a legjobb fajta - gondolta egyben -, de
 2828 Harmad,  1 |              viszont nem is az ordináré nők fajtá­jából való. Ezzel a bajocskával
 2829 Masod,  7  |                   soha meg nem növő emberek fajtájából való, akik hátulról nézve
 2830 Harmad,  10|            egyszerre kotkodácsoló asszonyok fajtájától. Persze, néha olyan témákról
 2831 Harmad,  18|                       Hát hogyne szeretne - fakadok ki már majdnem sírva -,
 2832 Harmad,  11|                      Valamennyien nevetésre fakadtak. Maga Csaba is elmosolyodott:~-
 2833 Harmad,  11|                  hogy valami okosat kellene fakajtania. De mit?~- No, elhozhattam
 2834 Harmad,  16|                másik levél, amely könnyeket fakasztott a szeméből: a kis Jenő gyereknek
 2835 Harmad,  12|                     bele a tehenet, fiút és fákat a könyve rajza szerint.~
 2836 Harmad,  1 |                bútorok zöld színét a nap ne fakítsa. De akkor nem gondolt reá.
 2837 Harmad,  16|                   az asztalra - akkor ön is fakupának érzi magát! Bocsánat a szóért,
 2838 Harmad,  10|                  csak nézett, mint az iglói fakutya.~- Nem tudom. Tán a szomszédban.~-
 2839 Harmad,  10|                 férfi elöl, valami várnak a fala alatt.~Egy kis borzeb csahitolt
 2840 Masod,  7  |                   pompás: rózsaszín tapétás falak, fehér bútorok. A villamoskörte
 2841 Masod,  6  |                   csizmahúzó is benne. De a falakon megint meztelen nő, Tiziánnak
 2842 Harmad,  12|                 sarokba tett íróasztalnak a falára.~Ida tűnődve nézegette:~-
 2843 Harmad,  6 |                   feleséged szemére, mint a falat kenyérre. Azt csak megengedheted,
 2844 Harmad,  3 |           tányérjáról áttette az egyik szép falatot.~Közben egyre csevegett.~-
 2845 Harmad,  15|              kedveskedünk egymásnak egy-egy falattal. És fogadná ön is úgy, mintha
 2846 Harmad,  18|               föltekint, s meghőköl, mintha falba ütközött volna.~Csaba mellen
 2847 Masod,  6  |                     rézágy ott csillogott a falnál, s az ágy fölött a nagy
 2848 Masod,  6  |              teríték volt. Péter úr vidáman falogatott. És csevegett.~Ida alighogy
 2849 Harmad,  18|                        Gondolkodva nézett a falra, szinte lyukat fúrt bele
 2850 Harmad,  13|                     már az udvar, a vedlett falú malomoldal, a heverő malomkerék,
 2851 Harmad,  16|                   adta azonnal a birtokot a falubeli földműveseknek, feles haszonra,
 2852 Harmad,  4 |                     ide fáradjon a negyedik faluból. És különösen a mostani
 2853 Harmad,  18|                   kérte Idát, hogy majd, ha falun lesznek, látogassa meg őket.
 2854 Harmad,  18|                  Ide telepedtünk addig, míg falura nem mehetünk. És mind a
 2855 Harmad,  17|                   aki bizonyára most jött a faluról, mert csizma van a lábán.~
 2856 Eslo,  1   |                 kisasszony. A haját is csak falusiasan kontyban viselte, s eszébe
 2857 Harmad,  12|                   kijárt Csabával a környék falvaiba, mezeire, s az Isar fűzfás,
 2858 Harmad,  12|          márványarcot. Azt kerestem. Utcán, falvakban, kórházakban. Most már hát
 2859 Masod,  2  |                  csak öt dobozt látna még a fán: három nagyot és két kicsit.~-
 2860 Harmad,  4 |                      pufók, mint a farsangi fánk - Idát bámulta néhány percig,
 2861 Harmad,  6 |               élő-eleven, bájos valóságot a fantázia világából: a tizedik múzsát... (
 2862 Masod,  3  |                   és frizurákon kerengett a fantáziája. Bálba is jár majd télen,
 2863 Harmad,  12|            rómaiakkal! A görögök és rómaiak fantáziájának avas ron­gyai­val! Kacatba
 2864 Harmad,  13|                    belső rezdülés vetette a fantáziám kohójába. Nekem csak a galamb
 2865 Harmad,  13|                     Sem a valóságban, sem a fantáziámban nem láttam úgy, hogy a szeretetnek
 2866 Harmad,  8 |                 erkölcsi finnyássága minden fantáziát meghalad. Igen sajnálom,
 2867 Harmad,  8 |                     unalmának a jóvátételén fárad. Soha beszélgetésbe nem
 2868 Harmad,  11|                  forgalma, ha mentül többen fáradhatnak el a táncban, hát Ida vagy
 2869 Harmad,  4 |                    Nehogy holnap megint ide fáradjon a negyedik faluból. És különösen
 2870 Harmad,  14|                  kellett az Adalbert útjáig fáradniuk, egy Kaffeerestaurant ablakában
 2871 Harmad,  18|                    ő megfizeti a zsűrinek a fáradságát.~- Az nálunk nem úgy peng.
 2872 Eslo,  2   |                   püspökkel beszélt: ingyen farag neki nagyszép márványoltárt,
 2873 Harmad,  8 |              vászonra is. De a szobrász nem faraghatja meg kőből Tölgyessynek a
 2874 Harmad,  6 |                     kinek eddig a festő- és faragó-művészet csak a létezéséről tudott,
 2875 Eslo,  1   |             embereket, portrékat és pózokat faragtak! Forró vért az erekbe! S
 2876 Harmad,  8 |                 egyszer kimondtam: kőbe van faragva.~Hallatszott aztán, hogy
 2877 Harmad,  15|               értékű volt, mint Pilotynak a Fáraója. S bizonyára kisebb pénzt
 2878 Masod,  7  |                lassabban is, kisasszony, ha fárasztja a járás. Hát főzte: zsidóul
 2879 Masod,  6  |                 lépcsőt mutassa meg, ha nem fárasztom, és az ajtót.~A két apáca
 2880 Harmad,  16|                    tért haza. Evett, mint a farkas. S alighogy elszívta a szivarját,
 2881   0,  Inc  |                   csügg? Lábunk előtt talán farkasverem vagy szakadék tátong? Talán
 2882 Harmad,  4 |                     fiúcska - pufók, mint a farsangi fánk - Idát bámulta néhány
 2883 Masod,  6  |               kopott fiáker, szenes kocsik, fás kocsik, lóbőr-csizmás parasztok,
 2884 Harmad,  4 |               posztókalap, csupán a feltolt fátyollal díszítve. Az arca betegesen
 2885 Harmad,  16|                német újságokat olvastam, és fátyolozik a szemem.~S odaadta a ládája
 2886 Masod,  6  |              ismerős volt az a náthásforma, fátyolozott hang, de hirtelenében nem
 2887 Harmad,  12|               szobrot megcsókolja. A fekete fátyolt a fehér ruhán leg­feljebb
 2888 Masod,  5  |                   megjózanult.~- Fusson fel Fazekasért. De ne mondja, mért hívatom.~
 2889 Masod,  5  |                 találta a főasszony előtt a Fazekaslányt meg a Mészkuthy-lányt, s
 2890 Masod,  5  |                    hogy ne könyörülne a kis Fazekason.~Siet. Aggodalommal néz
 2891 Harmad,  9 |                    modellje, az olasz leány fázott.~Hideges volt aznap az idő,
 2892 Harmad,  17|                     éjjel. Háltunk gödörbe. Fáztunk. Brr. Szénába, szalmába.~-
 2893 Harmad,  18|                 tettem.~- Ez történt tavaly februárban.~- Február végén, most egy
 2894 Harmad,  10|                    ült, s rákezdte a Repülj fecském nótáját. Gondolta: mikorra
 2895 Masod,  7  |                  páromat magam. Isten a kis fecskének is megadja a párját apróhirdetés
 2896 Masod,  3  |                    csökönyös, ha ártatlanul feddették vagy büntették, vagy ha
 2897 Masod,  7  |                     olyan rokonuk, akinek a fedele alá húzódjanak.~- Köszönöm -
 2898 Harmad,  15|                  szeg bemélyed, és köztük a fedélkeret megnyílik. Ott a könyve,
 2899 Harmad,  1 |              legalább annyit mondott volna: Fegyházban nem ült.~- És mégis így
 2900 Harmad,  11|                szoknyában. Kenderné elegáns fehér-csíkos tüdőszín zefírben, fehér
 2901 Masod,  3  |                lépegetett, mintha a folyosó fehér-fekete betonlapjait olvasná.~Ida
 2902 Masod,  3  |                titok volna az előtte haladó fehér-kornétás, vén szent árnyékának...~
 2903 Harmad,  18|                        Tehát tiszta asztal, fehérabroszos... Vagy semmi abrosz, csak
 2904 Masod,  4  |                hozzá:~- Nagy kutya!~A fogai fehérek voltak, az ajka piros. Aztán
 2905 Harmad,  4 |                    alól valami összekötött, fehéres csomólékot emelt föl.~-
 2906 Masod,  7  |              sírjához. Azaleát vettem neki, fehéret, és magam vittem ki, mert
 2907 Harmad,  5 |                    de néhány üres asztal is fehérkedett hátul. A szomszéd asztalnál
 2908 Harmad,  6 |                     valami királynét. Még a fehérkötényes, fehérbóbitás frajlák is
 2909 Harmad,  14|                    hogy levélféle papirosok fehérlenek oldalt. Érzi, hogy ahhoz
 2910 Masod,  6  |                  erednek a jóféle szagok: a fehérlő márványmosdón mindenféle
 2911 Harmad,  10|                  befordulnak, látom, hogy a fehérnadrágos jóval fiatalabb nálam. Vázoló
 2912 Harmad,  8 |                   ajtóban? Jó, ha nem olyan fehérnemű van odaterítve száradásra,
 2913 Harmad,  2 |                     Idának minden ruhája és fehérneműje belefért.~- Megírom majd,
 2914 Harmad,  7 |                  elpirulva kapkodta össze a fehérneműjét, s hajtogatta össze. A haja
 2915 Masod,  5  |             nyomukban egy cseléd egy nyaláb fehérneművel. Mind a két apáca oly hideg
 2916 Harmad,  17|                másik hálószoba: csak olcsó, fehérre festett vasmosdó, két olcsó,
 2917 Harmad,  6 |                 éppen elegáns, de az asztal fehérsége és a felszolgáló frájlájnok
 2918 Masod,  2  |                 villáz? Megcsodálták a keze fehérségét is, noha a keze nagyobb
 2919 Masod,  6  |          tapétaajtót is látott. Benyit hát: fehérzománcos fürdőkád, s forraló rézkályha,
 2920 Masod,  7  |                     alattam a padló. Mintha fejbe koppantottak volna mészárostaglóval.
 2921 Harmad,  5 |                    Csaba vonta be, udvarias fejbólintásával.~Néhány perc múlván hallotta,
 2922 Harmad,  16|                  Idának ez sehogy se fért a fejébe.~El is ment mindjárt három
 2923 Harmad,  11|                 mérgeskedik Kender - tedd a fejedre a legyeződet.~- Neked mindig
 2924 Harmad,  18|               ajtóhoz, meg visszatántorult. Fejéhez kapkodott, mint a bolond.~-
 2925 Harmad,  10|                   petróleum­lámpás körül. A fejek csak tehénrépaszín gömbök
 2926 Harmad,  8 |                     Hogy jobban megértsd: a fejemben, tele vagyok képgondolatokkal:
 2927 Harmad,  18|                   hogy a gyászom kimenjen a fejemből, és talán most bővebb lakást
 2928 Harmad,  15|               művészettel festett, szép női fejért.~- Hát mi lesz ez?~- Sajnálatomra,
 2929 Harmad,  12|                    vázolgatta.~Csak a múzsa fejével nem boldogult.~- Ezt modellről
 2930 Harmad,  10|                     eksztázis, amelyet a mű fejez ki, hanem az az eksztázis,
 2931 Eslo,  2   |              visszafizetem, s az ügy be van fejezve.~Belépett. Ezernyi ezer
 2932 Harmad,  15|                   nézve hegedül. A sírhalom fejfáján friss ibolyakoszorú. A legény
 2933 Masod,  6  |               életére.~Egy szürke felöltős, fejfájós homlokú fiatalember erősen
 2934 Harmad,  12|             Hullámjátéka is három különböző fejfestménnyé. A címei lettek volna talán:
 2935 Masod,  1  |                      Egy harcsaképű, fekete fejkendős asszony fogadta. Apró szeme
 2936 Harmad,  12|                 nyakon... Balázsnak ez csak fejkép lett volna. Ha Kaulbachnak
 2937 Harmad,  15|             hiányzik.~A kép, Ida elnyaklott fejképe, már másnap ott fehérlett
 2938 Harmad,  4 |                 Csak Csabának a megnyugtató fejmozdulatára tárta szét a két karját,
 2939 Harmad,  12|               Müller Júliáját is csupán két fejnek. S így aprózódott volna
 2940 Harmad,  11|                    tehát csakúgy tudja. Mit fejtegessem? Ha csak magunknak öltöznénk,
 2941 Masod,  6  |               ékszert veszel...~- Ezt ne is fejtegessük.~- No ugye? És aztán a két
 2942 Masod,  6  |                     már nem is hallgatott a fejtegetésekre: rossz érzéssel nézte, hogy
 2943 Harmad,  16|                     is az a hibájuk, hogy a fejük nem gyermekfej. Ha valaki
 2944   0,  Inc  |                Lépünk. Meg-megállunk vakul. Fejünk felett talán kőszikla csügg?
 2945 Harmad,  6 |                    a felszolgáló frájlájnok fekete-fehér tisztasága kedves a szemnek.~-
 2946 Harmad,  1 |                   valakinek.~Az ajtóban egy fekete-redengotos fiatalember jelent meg,
 2947 Masod,  6  |             bizonyos, hogy azt mondja.~- Ha feketébbnek nem festik az ügyet. De
 2948 Harmad,  12|                  rokon gyászának lehetett a feketéje, mert Csaba csak éppen összevonta
 2949 Harmad,  15|                szinte fájt.~~Csaba másnap a feketekávé után megszólalt.~- Szíves
 2950 Masod,  7  |                   én leszek az erősebbik.~A feketekávénál meg is kezdtem:~- Édesatyám,
 2951 Harmad,  9 |                  korommá égett felső táblán feketén-fényes betűkkel olvasható:~NAPLÓ.~
 2952 Harmad,  14|                     fehér nyakkendőt. Télen feketét. És nagy művész. Nekem is
 2953 Harmad,  10|                  gyakorlatai vannak a nyelv fékezésének, s aki ott nőtt fel, mindig
 2954 Masod,  5  |                     zongorán. A többit mind fékeznie kellett a hosszú hangjegyeknél,
 2955 Harmad,  16|                       Ha kijön maga is. Nem fekhetek le azzal a tudattal, hogy
 2956 Harmad,  14|                    Kérem, molnárné asszony, fektesse le őnagyságát: egy kis baj
 2957 Harmad,  10|               szédülés fogta el: le kellett feküdnie, s hogy a férje is majd
 2958 Harmad,  18|                   Nem vagyok felöltözködve. Feküdtem már.~- Hát megvárom, míg
 2959 Masod,  7  |                   éhhalálra, vonat elé való fekvésre. Forogtam, fetrengtem az
 2960 Harmad,  18|              megszakad.~A kezemet tördelem. Fel-alá futkosok. Kapkodom a ruhámat.~-
 2961 Harmad,  10|         udvariasságával köszönt neki, ahogy fél-idegen­nek szokás. Ült az asztalnál,
 2962 Harmad,  18|                  télikabátját ugyanis Csaba felakasztotta este az előszobában, a ruháját
 2963 Masod,  7  |                    arra, hogy egyetlen fiát feláldozza az Istennek.~Nem áldoztam.
 2964 Harmad,  15|                 hálát érzek ön iránt...~Ida felbámult.~- De hát ezt már elvégeztük.~-
 2965 Harmad,  15|                    igen kérem, ne szakítson félbe... Hát kedves, jó Ida, akár
 2966 Masod,  1  |                   az úr miatt...~Pillogott. Félbehagyta a szót. Megint csak az emlékezésekre
 2967 Masod,  1  |                    Mégis hát örömmel hagyta félben a kávéját, és sietett le
 2968 Masod,  5  |               Idának remegett a keze, mikor felbontotta. Az alul írt név: Nóra.~
 2969 Harmad,  15|                   érte? ~Az orosz már előre felbőszült az undok kapzsiságon, hogy
 2970 Masod,  1  |                 kalapja is új, cipője is új félcipő, sárga. Az arca telt és
 2971 Harmad,  12|            szoknyájához igen illett a sárga félcipőcske. A fűz lombjai közül hosszúkás
 2972 Harmad,  14|                    barátom vagy!~És annyira feldühödött, hogy az arcába loccsantotta
 2973 Harmad,  16|                    is összevissza a min­den­féle festőszer, ecsettörlő rongyok,
 2974 Eslo,  1   |                     De mind csak elnagyolt, felében-harmadában kész figura. Némelyiknek
 2975 Harmad,  14|                    járjak: nehogy nagyságod felébredjen.~- Hát úgy költsön fel,
 2976 Eslo,  2   |            megvetéssel dobta volna az ügyet feledésbe, de háromszázezer korona!...
 2977 Harmad,  12|                 napját. Nem is érdemes reá. Feledjük, kérem. És bocsásson meg,
 2978 Masod,  3  |                  kislány jól felelt, meg is feledkezett a méltóságáról:~- Jaj, gyere
 2979 Harmad,  3 |                   bezárásáról bizonyára nem feledkezik meg. A cipőt ki szokták
 2980 Harmad,  1 |                      Azt azonban nem szabad felednie, hogy ameddig a nevemet
 2981 Masod,  3  |                   parancsolgatott. És néha, feledve Mária máter méltóságos példaképét,
 2982 Harmad,  11|               öltöttek.~- Holnapig csak nem felejted el - vigasztalta Csaba.~
 2983 Eslo,  1   |                     végén.~Csaba nem nézett feléjük. Betegségével is van úgy
 2984 Harmad,  12|                     nekem: Pardon. Erre azt felelem: Semmiség. De kezet nem
 2985 Harmad,  11|                   Hát inkább megrettenve, a félelem és csodálkozás vegyes érzésével
 2986 Masod,  7  |                      Készen vagy, Idám?~Ida felelet helyett a kalapjáért nyúlt.~
 2987 Harmad,  10|                    Elámulva látta, hogy egy féléletnyi nagyságú, meztelen női figura
 2988 Masod,  6  |                   nincs vendég. Kedvetlenül felelgetett, és gyanakodón pillogott
 2989 Harmad,  12|             Bocsánat, de nem bírtam azonnal felelni. Tessék: atyám levele. Ez
 2990 Masod,  4  |                  Ida csak ült a katedrán, s feleltetett. De nem is hallgatott rá:
 2991 Harmad,  12|                      Vagy a féloldalt dűlő, félembernyi kis korhadt tilalomfa, rajta
 2992 Masod,  6  |                Aztán ide férfitársaság jár: felerészben szinte minden­naposan más.
 2993 Masod,  6  |                  hódprémes. S az utca túlsó feléről visszatekintettek. Már akkor
 2994 Harmad,  16|                    falubeli földműveseknek, feles haszonra, amely az ő távollétében
 2995 Masod,  7  |                   És szemrehányón fordult a felesé­gének:~- Hogy gondolsz ilyet...
 2996 Harmad,  18|                 mintha én ettem volna meg a feleségedet! Kérdeztél: feleltem.~-
 2997 Harmad,  10|                     azt a keveset is csak a feleségednek köszönhetem. Azért is jöttem,
 2998 Harmad,  14|                öregúr.~- Hamar, orvos úr! A feleségemet átlőtték. Él-e? Meghalt-e?
 2999 Masod,  7  |                 Kötelessé­ged!~- Kihez?~- A feleségemhez. Második anyádhoz, Nórához. -
 3000 Harmad,  6 |           telegrafált:~Este nyolcra érkezem feleségemmel. Szerezz hotelben két egymásba
 3001 Harmad,  10|                 mindig ott állt, s bámult a feleségére.~- Hozza a hegedűt is! -
 3002 Harmad,  6 |              Kíváncsiak voltak, hogy milyen feleséget választottál magadnak.~-
 3003 Harmad,  13|                   hogy Magyarországon nem a feleségüknek mondják az ilyesmit a férjek.~~
 3004 Masod,  7  |               Akinek kötél van a nyakán, és feleútján lóg már a fának, amelyre
 3005 Harmad,  16|                eszébe, hogy azt is meg kell felezniük. Azután a napernyője, azután
 3006 Harmad,  7 |                     kell, annak a költségét felezzük. Arról még nem is beszéltünk,
 3007 Harmad,  10|                   keltett bennem, amilyen a felfedezők gyönyörűsége, amikor olyasmire
 3008 Harmad,  5 |                   nem palatáblára van nálam felfirkálva.~- Köszönöm ezt a nyilatkozatát.
 3009 Masod,  6  |                 leány... A klastromban az a felfogás, hogy úri leány elfogadhatja
 3010 Harmad,  15|                attól a muszkában még inkább felfortyant a vétel dühe.~- Éntőlem
 3011 Harmad,  6 |                     jó neki.~Ida mindezeket félfüllel hallgatta. Körülötte az
 3012 Masod,  7  |       asztrahánkabátos gácsot. (Mint valami felfújt hólyagember, amilyeneket
 3013 Harmad,  4 |                   külső ablakot is. A kabát felhajtott gallérját bal kézzel összefogja
 3014 Harmad,  15|                ördögöt ábrázol a kép, amint felhőasztalon kártyáznak. A tét előttük
 3015 Eslo,  1   |                  pedig...~S a nézése fekete felhőből kilobogó villám volt. Megfordult,
 3016 Harmad,  14|                      Ahogy tiszta égen néha felhőcskék jelennek meg, hogy azt se
 3017 Harmad,  15|                  hogy Ida miért vonul hideg felhőkbe. Burkolt szóval se kérdezte
 3018 Masod,  6  |                     hogy ha legyezte magát, felhőkben szállt róla a liszt. Egy
 3019 Harmad,  11|               pohárba:~- No, hát ilyen szép felhőket évek óta nem láttam! - lelkesedett
 3020 Harmad,  12|                rozsdaszínt a hold mellett a felhőn. Bekente, letörölgette.
 3021 Harmad,  3 |                  volna lehető? A reggelijét felhozatja. Ebédre lemegy oda, ahol
 3022 Eslo,  2   |                   hiszen az élete megmarad. Felhozom Pestre, és szegénykedünk,
 3023 Masod,  7  |                    lóg már a fának, amelyre felhúzzák, csak annak lehet olyan
 3024 Masod,  7  |                     őt nézik, mert az apáca félig-meddig mennyei nő. Itt azonban
 3025 Eslo,  3   |                   fővárosban is élnek ilyen félig-urak.~- És a kedves leánya is
 3026 Harmad,  16|                   három órakor. Belépett. A feliratok csakugyan eligazították.
 3027 Harmad,  1 |                      Mint ahogy az Ön nevét felírnom fölösleges, vagy az atyja
 3028 Harmad,  18|                     számát. Érted?~- Értem. Felírom.~- Megvárod, míg kijön.
 3029 Masod,  5  |                  akkor tele volt könnyel.~- Feljelent?~- Nem. De mégis látni akarom.
 3030 Harmad,  10|             tizenhárom éves fiú mellé.~- Ne féljen - biztatta a fiú -, felrúgom
 3031 Masod,  7  |                  üdvözöltem, hogy az ebédre feljött. Eleinte nem is beszéltünk
 3032 Harmad,  18|                    a húgának.~- Bizonyisten felkapom, és úgy viszem le a lépcsőn,
 3033 Harmad,  18|                    Futott a kocsiállomásra. Felkapott egyre.~- Fiume hotel! Az
 3034 Harmad,  12|                  hogy kimegy.~Csaba azonban felkapta a levelet, és visszanyújtotta:~-
 3035 Harmad,  12|                vázlatát otthon színekben is felkente, s rámába illesztette. Volt
 3036 Harmad,  14|                   bizonyosra várhatom, hogy felkölt?~- Hogyne, ha muszáj.~-
 3037 Harmad,  14|              kérdezném (bocsásson meg, hogy felköltöttem), csak azt, hogy az úr mikorra
 3038 Masod,  1  |                  Bogár úr. De a télen ők is felköltözködtek Pestre. Találkoztam velük
 3039 Masod,  3  |            felsőkabátot is. A haját azonban felköthette már hátul különféle szimpla
 3040 Harmad,  5 |                  gubbaszkodó, közepes korú, félkopasz osztrák érdeklődéssel sandítgatott
 3041 Harmad,  14|                    Borberekynek! Valamiféle félkótya müncheni némber!~Elő se