Part, Chapter
1 1, 1 | Intett a fiúnak, hogy ássa ki.~A földbõl négy liliomhagyma
2 1, 2 | kormányozta. Õ rendelte el: ki dolgozzék a tanyán, ki dolgozzék
3 1, 2 | ki dolgozzék a tanyán, ki dolgozzék bent a városban.
4 1, 2 | kövér házból kiteszik õket, ki, valami sovány tanyára.~-
5 1, 2 | mennél-e a király elejbe? Hozd ki tüstént az ollót meg a széket!~
6 1, 2 | megcsiklandozták volna. - Meg aztán ki venne el engem?~És szemérmesen
7 1, 2 | két templomtorony nyúlott ki a még leveletlen fák közül.
8 1, 3 | meszes-bûzû folyosóra jutottak ki. Sok kis ajtónyílás egysorjában.
9 1, 3 | Terpentin-szag áramlott ki belõle. Jancsi bevizsgálódott.~
10 1, 3 | azon a kis ajtón illant ki, hanem egy nagyobbon. Megint
11 1, 3 | nagyságú Krisztus függ rajta! Ki van pingálva a vér a fején,
12 1, 3 | lebbent elõ. Ásót hozott ki az asszony.~- Hun vagy mán,
13 1, 4 | majd által a kisudvart. Ki is mérték madzaggal az utat.
14 1, 4 | és a nóta végén szól: - Ki vagy te?~Szép volt ezt elgondolnia.~
15 1, 4 | fa körül. Egy mélyedést ki is tapogatott a fától vagy
16 1, 5 | deszkára festett Mária-kép, ki kancsal, ki meredt szemû.
17 1, 5 | festett Mária-kép, ki kancsal, ki meredt szemû. A kép fölött
18 1, 5 | tudták mire vélni, hogy ki lakik majd benne.~Egyik
19 1, 5 | ablak szárnya nyitva van. Ki lehet látni rajta a budai
20 1, 5 | fontra való szalonnát hozott ki neki. Azt is megette, de
21 1, 6 | Csak annyi hallatszott ki, hogy az érsek éneket kezd:
22 1, 6 | a kórusra. Onnan lesett ki, mint egér a lyukából.~Hát
23 1, 6 | konyhából idegen hangok verõdnek ki, s friss kenyér-illattól
24 1, 6 | Jancsi köhint:~- Hát te ki vagy?~- Láthatod - feleli
25 1, 6 | fanyalogva.~- Anyád? Hát ki a te anyád?~- Egy asszony...~-
26 1, 6 | pecsenye-szag illadozik ki az ajtón. A küszöbön egy
27 1, 6 | Jancsinak majd a szeme sült már ki a pecsenyés pokolban. Az
28 1, 6 | Itt a megváltó pillanat! Ki innen gyorsan, ahogy csak
29 1, 6 | konyhát, szakácsságot! Uccu, ki a kapun! Nyargal a fák és
30 1, 6 | vékony fekete keresztet von ki a szekérbõl. Odanyújtja
31 1, 6 | keresztet, s elsõnek ugrik ki. Széttárt karral repül a
32 1, 6 | Hiszen a szakács úr hívott. - Ki mondta? - Az a fiú...~Mindez
33 1, 6 | vitéz? Vajon nem rohan-e ki valamelyik egy erõs pálcával?~
34 1, 6 | felelte panaszosan Jancsi.~- Ki a te anyád?~- Julis asszony.~-
35 1, 6 | elé. Hát hol él õ ezentúl? Ki ad neki szállást? Kenyeret,
36 1, 6 | nézett rá.~- Micsoda tinó! Ki nevelt? Miféle ember az
37 1, 6 | bizonyosan imádság nélkül ment ki aznap a házból. Az ördög
38 1, 6 | szóror azt mondta, hogy adjam ki a tisztelendõ frátereknek.~-
39 1, 6 | mondta.~- Hát akkor add ki. Majd megmondom Marcellusz
40 1, 6 | Hiszen a kaput nem nyitották ki. Sem azon a lyukon nem férhetett
41 1, 6 | azon a lyukon nem férhetett ki a kakas.~A barát fogta a
42 1, 7 | mondott Lukács úr? Csakugyan ki van-e hát õ zárva végképpen?
43 1, 7 | visszaküldik-e Fejérvárra? De ki ad ott neki ennie?~A folyosó
44 1, 7 | Az anyja épp akkor lépett ki álmos, dagadt szemmel. Két
45 1, 8 | amelybõl fakanalak kandikáltak ki, s egy kis vas-serpenyõ.
46 1, 8 | Bajos. Ha csak egyenként ki nem hívatjátok õket a társalgó
47 1, 8 | kantáron. Vastag, õsz bajusza ki volt viaszkolva, mintha
48 1, 8 | feküdt. Csak az orra látszott ki, mert a feje is párnák közé
49 1, 8 | kapusra, hogy nem löki-e ki, amiért annyira fiatal.
50 1, 8 | mondják, hogy jól beszéltem. Ki a magisztrájok?~- Katarina
51 1, 8 | föl, csak kézzel tapogatta ki az ajtófélfát.~Jancsi a
52 1, 8 | fiúra.~- Kidobta a labdát?~- Ki. Aztán felmászott az ölfa
53 1, 8 | Magyarországon - mormogta az öreg. - Ki ez a gyerek? Honnan pöttyent
54 1, 8 | Timó fráter van bent.~- Ki az? - kérdezte Jancsi szomorún.~-
55 1, 8 | negyvenéves forma barát lépett ki. Maga elé mélázó szemmel
56 1, 8 | urat láttam egyszer...~- Ki az?~- A prépost úr deákja.~-
57 1, 8 | széles vállú barát hátrált ki rajta. Bevonta lassan az
58 1, 8 | és susogva kérdezte:~- Ki az a...~Jakab szinte rácsapta
59 1, 8 | lehetett volna vélni, hogy soha ki nem mozdult a szobájából.
60 1, 8 | kiket hova helyeztek át; ki halt meg; hol hány új ember
61 1, 8 | udvaron a hosszú asztal köré, ki a padra, ki a szalmaszékre,
62 1, 8 | asztal köré, ki a padra, ki a szalmaszékre, és beszélgettek.~
63 1, 8 | vonta a beszélgetõktõl.~- Ki az a sebhelyes? - kérdezte
64 1, 8 | Jézus a keresztfán.~- Ki az a Jézus?~- Istennek szent
65 1, 8 | kéri Istent, hogy engedje ki a napot. A minap valósággal
66 1, 8 | Hanem bizony alig értünk ki a városból, elhomályosodik
67 1, 8 | mondotta, fölemelve a fejét - ki volt az a vörös barát...~-
68 1, 9 | volna fel õket, úgy ugrottak ki az ágyból.~Jakab az ajtóhoz
69 1, 10| aszongya: Nem facsartátok ki a levét a gombának.~Erre
70 1, 10| van még a fenekin. Kotord ki, aztán mosd meg a bögrét
71 1, 10| pohárral az odúba. A sok méh ki: rá Bernátra. Bezzeg szaladtunk,
72 1, 10| fráter szó nélkül mondta ki, és a rábízott fiúcska elõtt
73 1, 11| hallgatni, hátrálva menni ki az ajtón. Reggeltõl estig
74 1, 12| földrõl. - Mióta megjöttünk, ki nem állt a fejébõl, a hátából
75 1, 12| no, bátran. Nem szabad? Ki mondta, hogy nem szabad?
76 1, 12| mondta, hogy nem szabad? Ki az a regula? Ó, bizony ezt
77 1, 12| egy fiatal apáca lépett ki. A barátok láttára alázatosan
78 1, 12| Lassú mozdulattal vonta ki a tulipánt a hajából, és
79 2, 1 | csakhamar világosság áramlott ki, s megjelent egy fiatal
80 2, 1 | Bajcsy vitéz küldött. - Ki a fene az a Bajcsy vitéz? -
81 2, 1 | Hogyne hinném. De nem nézné ki belõled senki ezt az erõt.~-
82 2, 1 | jön. Mán mondok, nem térek ki. Ordítok a bikára:~- Hõk!
83 2, 1 | jó.~Jancsi már vonta is ki a fejét a skapuláréjából.
84 2, 1 | tengerébe? Micsoda kéz emeli ki reggel újra a sötétségbõl,
85 2, 2 | Bizony az voltál te is. Ki tudja, micsoda fajtalan
86 2, 2 | beszélt? Vagy csak vélekedés? Ki világíthat be a teremtés
87 2, 2 | megütközve nézett reá:~- Ki mondta, hogy nem hiszem?~-
88 2, 2 | Jakab fráter kukkantott ki. Mosolygó arca éppen kapusnak
89 2, 2 | Aztán másnap nagypénteken ki nem mozdult a templomból.
90 2, 3 | elõzik. Vállal magaslik ki közülük egy nagy termetû,
91 2, 3 | mért nem ennék:~- Bizony ki napon eendöl az gyümelcstül,
92 2, 4 | elégedett pillantással fejezte ki a tetszését.~Azonban egyszer
93 2, 4 | talán, hogy...~- Csak nyisd ki - felelte Marcellusz -,
94 2, 4 | másik ügyébe.~Akkor lépett ki a folyosóra a priorissza:
95 2, 4 | képedezett Marcellusz. - Ki parancsolta neked ezt a
96 2, 4 | járása szinte katonás volt.~- Ki az a fehér páva? - kérdezte
97 2, 5 | magasban és a csillagok fölött! Ki a legnagyobb Szeretet szent
98 2, 5 | szemmel kérve kérlek: ments ki az én kínjaimból! Könyörülj
99 2, 6 | Akkor hát gyerünk talán ki, s vágjunk néhány vesszõt.
100 2, 6 | petrezselymet ültették ki, s bizony szakadozottak
101 2, 6 | fráter ablakán fény verõdik ki az udvarra. Az ablak nyitva
102 2, 6 | háza volt. Egyik vendég ki, a másik be. Vagy mink látogattunk
103 2, 7 | foglaltan. Most. Érted? Most. De ki tudja, mikor lehelt ki engem
104 2, 7 | De ki tudja, mikor lehelt ki engem Isten? Ez-e az elsõ
105 2, 7 | szemmel nézett Jancsira.~- Ki volt az az apáca, akit a
106 2, 8 | törte ott kezét, lábát, s ki lett a gyõztes. Aztán a
107 2, 8 | kilenc gyöngyös boglár rajta; ki viseli? És azt sóhajtottam
108 2, 8 | tisztelettel kérdezte:~- Ki ez a szép szent?~- A húgom -
109 2, 8 | Ottokár reménységét fejezte ki, hogy Margitnak ez a szándéka
110 2, 8 | ajtajának mind a két szárnya ki volt tárva.~Amint beléptek,
111 2, 9 | érkezett. Õk nem léptek ki a falak közül soha, s bármennyire
112 2, 9 | pillantott, hogy meglássa, ki a kísérõje Marcellusznak.~
113 2, 9 | meggondolni való - fakadt ki fájdalmasan Margit. - Ha
114 2, 10| sok karattyolás - fakadt ki türelmetlenül a király. -
115 2, 10| az égi dicsõségben bontja ki a bimbaját.~- „Szenvedés
116 2, 13| délután, hogy az udvarra ültek ki dolgozni, Margit letérdelt
117 3, 1 | az esze, hogyan túrhatná ki az öreget a maga maradék
118 3, 1 | Halicsból nem dobhatta ki a vejét. Se Lengyelországból
119 3, 2 | ajtónyitás hallatszott.~Fülelt: ki az?~Csakhamar megértette,
120 3, 2 | vádolta is magát vele.~- Ki lehet az az apáca? - kérdezte
121 3, 2 | Elõször is nyomozzátok ki, hogy levéltöredékek-e ezek
122 3, 2 | anyja látogatására, hogy ki szokta az anyját bekísérni.~-
123 3, 2 | szokott a’.~- Nem nyújtotta ki a kezét valamelyik apáca
124 3, 2 | Csak azt kérjük, hogy adja ki azokat az imádságokat, amiket
125 3, 3 | öreg, hogy hogyan mászik ki a csávából!~Hát haragos
126 3, 3 | egy kis fejtegetést, hogy ki a szabad ember. Aki a testén
127 3, 3 | sugallta gondolatok! - fakadt ki a prior. - Valld meg, hogy
128 3, 3 | gondolatokba mélyedve hányta ki a földbõl a gyökereket.~
129 3, 3 | Azt is lassan nyitotta ki, s még vissza is nézett.~
130 3, 3 | épp a lektort eresztette ki az ajtón Mihály fráterrel,
131 3, 3 | öltötte fel. Tegnapelõtt.~- Ki mondta ezt a butaságot?~-
132 3, 4 | recsegõ nagy hangon, de hogy ki, nem lehetett látni, olyan
133 3, 4 | felemeltem.~- No - mondok -, húzd ki a lábad!~Aszongya nem bírom,
134 3, 4 | s megkérdi tõle: Hát te ki fia vagy? Mi neved? Mit
135 3, 4 | kezébõl mindig romlottan kerül ki a világba a fiú. Ha egészséges,
136 3, 4 | szétnézõen kancsal vitéz vált ki a csoportból, és hozzájuk
137 3, 5 | Az öreg király lovasai ki akarták szabadítani. Eget
138 3, 6 | s egy jó kápát küldött ki neki. Másszor az új kámzsáját
139 3, 6 | Másszor az új kámzsáját küldte ki egynek, hogy varrasson belõle
140 3, 6 | A lektor ügyesen emelte ki a leíró részekbõl Jézus
141 3, 6 | keménységes keresztfa! Ki löttél eznapon énfiamnak
142 3, 7 | nem is behányták, hanem ki. Ami belõl volt a kertben,
143 3, 7 | De hogyan leveledzhetett ki? Bizonyára télen is hajtott.~
144 3, 7 | között egy liliom nyitotta ki fehér kelyheit.~Hogyan került
145 3, 8 | hogy a cselédek nem vitték ki a dézsát, megfogja, és vinné,
146 3, 9 | megrogyó lábbal fordult ki az oltártól, és hallgatta
147 3, 10| kapaszkodjon, hogy vergõdjön ki a veszedelembõl. Keserûségében
148 3, 10| csengõ.~Jancsi megrezzent.~Ki lehet? Mit akarhat?~Fölkelt,
149 3, 10| sötétségben nem lát senkit.~- Ki van itt?~- Jancsi fráter! -
150 3, 10| Meghalt a fiam! - szakadt ki a fájdalmas szó Ábris mellébõl.~
151 3, 11| a vízben.~Futnak tovább ki a folyosóra. Ott is víz.
152 3, 11| szubpriorisszánál voltak. Sietünk ki. Hamar a vedret, kötelet!~
153 3, 12| mikor Marcellusz emiatt ki is fejezte a kedvetlenkedését,
154 3, 12| Nem tudta, hogyan vonja ki a fazekat a tûzbõl. Margit
155 3, 12| elsötétült.~Mindezek a hírek ki is szivárogtak a klastromból.
156 3, 12| tehetetlent õ egymaga emelget ki az ágyból. A többi olyankor
157 3, 14| egy szál liliom nyílott ki húsvét felé. Az is illattalan
158 3, 14| át be se lehetett látni. Ki kellett nyitnia az ajtót,
159 3, 15| éjjelenkint félrebeszél.~- Ki van mellette?~- Olimpiádesz
160 3, 16| ilyeneket beszélsz! - fakadt ki könnyekben a makonyai hercegleány
161 3, 17| nélkül elõzgetve tolongtak ki a kápolnából.~Az apácáknál
162 3, 17| A rács kettõs ajtaja már ki van tárva. Hogy a fráterek
163 3, 17| Tehozzád emelem föl szememet, ki a mennyekben lakozol!~Miképpen
164 3, 17| gyöngeségünknek oltalma, terjeszd ki segedelmednek erejét a mi
165 3, 18| vannak bütykei, vadhajtásai! Ki kellett volna õt venni onnan
166 3, 18| látná, álmodó arccal lépett ki az ajtón.~A klastrom néma.
|