Part, Chapter
1 1, 1 | mondod... Csak mikor... te is halálodat érzed... mint
2 1, 2 | apáca-kalastromot. Annak a kertjét te fogod megmívelni, beültetni.
3 1, 2 | és mindenféle kerti jót. Te tudod, hogy mi hol áll.
4 1, 3 | költöznek be ebbe a hajlékba. Te is be fogsz öltözni apácának,
5 1, 4 | megtaszította Jancsit:~- Co te kölyök! - susogta - mit
6 1, 4 | nóta végén szól: - Ki vagy te?~Szép volt ezt elgondolnia.~
7 1, 4 | pillantott az asszonyra is.~- Te vagy az oka! - kiáltott
8 1, 5 | hazarendel. Nem való vagy te apáca-életre.~Ott ült, ameddig
9 1, 6 | szeme.~Jancsi köhint:~- Hát te ki vagy?~- Láthatod - feleli
10 1, 6 | fanyalogva.~- Anyád? Hát ki a te anyád?~- Egy asszony...~-
11 1, 6 | királykisasszony felõl.~- Te Bálint - mondotta a kuktának -,
12 1, 6 | mondotta a kuktának -, ösmered te a királykisasszonyt?~- Akit
13 1, 6 | szelíd.~Int Jancsinak:~- Te fiú!~- Tessék.~- Gyere csak
14 1, 6 | fiúra:~- Mit kiabálsz ott, te?~- Anyámnak - felelte panaszosan
15 1, 6 | panaszosan Jancsi.~- Ki a te anyád?~- Julis asszony.~-
16 1, 6 | talán innál! Kitõl tanultál te enni? És törüld meg elõbb
17 1, 6 | kancsót.~- Tán kun vagy te?~- Nem vagyok kun - hebegte
18 1, 6 | micsoda háznál nevelkedtél te? Nem félsz az ördögtõl?~
19 1, 6 | hallottam.~S nagyot nyelt.~- Te talán nem is hiszed az ördögöt?~
20 1, 6 | apád?~- Az én apám?~- A te apád.~- Hát izé... hótt
21 1, 6 | sárga három fogat.~- Hát te azt hiszed, hogy a prépost
22 1, 6 | székre.~- Hát mit tudsz te? - kérdezte nyájasan. -
23 1, 7 | az egyik asszony szeme.~- Te fiú - mondta neki -, hol
24 1, 8 | vezetett tegnap hozzám. És te mégis bõgtél. Megtanulod
25 1, 8 | csak könyves írást olvasok. Te talán jobban érted, János.~
26 1, 8 | Igaz, hiszen láttam is. Ha te úgy tudnál latinul, Jánoskám,
27 1, 8 | prior azonban rászólt:~- Te, fiacskám, itt maradsz.~
28 1, 8 | méltóság. De hát mit keresnél te ott?~- Ott lakik édesanyám
29 1, 8 | nekik: mind szakállas. Ha te megnõsz, te is prédikálsz.~
30 1, 8 | szakállas. Ha te megnõsz, te is prédikálsz.~Jancsi a
31 1, 8 | szerzetesnek éktelenül nevetnie.~- Te mindig nevetsz.~Jakab összerezzent:~-
32 1, 8 | mosolygok. Mosolyogni szabad. Te, ne mondj ilyeneket, mert
33 1, 9 | egyhe se! - intette Jakab. - Te csak a padlót söpörd!~S
34 1, 11| senkitõl semmit, se pedig te nem adhatsz senkinek semmit.
35 2, 1 | No, Isten álgyon... Gyû te! Hé! Azt a hét imádságos
36 2, 1 | Talán valami bûnben forogsz te azzal a liszttel?~- Nem
37 2, 1 | rábámult.~- Nem igaz a’ te! - mondta az idõsebbik.~-
38 2, 1 | társamé János.~- Rudolf? Te talán az orvos-barát vagy?~-
39 2, 1 | annyi maradt. Mit értesz te a gazdaságban? Nem miatyánk
40 2, 1 | békesség ideje. A pápa kinevezte Benedeket esztergomi érseknek.
41 2, 1 | netán erõsebb vagyok...~- Te? Erõsebb? Nálamnál erõsebb?~-
42 2, 1 | Helyette Jancsi mordult meg:~- Te talán nem vagy istenhivõ?~-
43 2, 1 | olyan klastromi okosságok. Te még az anyád kötényibe vótál,
44 2, 1 | tapasztaltam, ezerszer annyit, mint te, és mint kilenc kalastrom
45 2, 1 | bókolt Jancsi. - De ha te, uram, mind e világot bejártad
46 2, 1 | mégiscsak többet láttam, mint te, uram.~- Isten nyomait?~-
47 2, 1 | minden-minden! De legkivált te magad honnan vagy? Neked
48 2, 2 | Jancsi megint megszólalt:~- Te igen okos, tapasztalt ember
49 2, 2 | Ugyan mondd meg nekem: te sohase kívántad a...~- Asszonyi
50 2, 2 | tenyészt bennünket, mint te a tököt, vagy mint Bajcsy
51 2, 2 | Jancsi elámult:~- Vajon te is hiszed a reinkarnációt?~
52 2, 2 | ördög?~- Bizony az voltál te is. Ki tudja, micsoda fajtalan
53 2, 2 | szólalt meg halkan -, te talán nem is hiszed az ördögöt?~
54 2, 2 | Másod örömöd lõn, mikoron te szép tengeri csillag az
55 2, 2 | nem úri.~- Hát tudsz te olvasni, néném? - kérdezi
56 2, 4 | vállát a prior - hát mér vagy te kertész? Szólj a tehenesnek,
57 2, 4 | hátrafordult:~- Derék fiú vagy te, Jancsi fráter! Láttam a
58 2, 4 | rázta:~- Nincs itt rend! Te vagy felelõs! Jelenteni
59 2, 5 | elveszendõ életében! Én a te szent palástodba kapasz
60 2, 5 | nyögéssel keseredett életemen.~Te is, míg e Földön jártál,
61 2, 6 | szólalt meg Jancsi -, te világban forgott ember vagy.
62 2, 6 | fráter, azt mondják, hogy te nemesember vagy, és hogy
63 2, 6 | Mikor én gyermek voltam, te szakadást vezekeltél. Emlékszem
64 2, 6 | Jancsira, és bólogatott:~- Te jó fiú vagy. Nem is tudom,
65 2, 6 | éppolyan ember volt, mint te vagy, fráter. Hogy azt hittem,
66 2, 6 | csak azt mondaná, hogy te vagy.~Az öreg Nagy Pali
67 2, 7 | és nem vétek adnod. És te, fráter, oly bölcs vagy,
68 2, 7 | Kérlek, világosíts engem a te nagy világosságoddal!~Ábrahám
69 2, 7 | ifjúra.~- Haj, hol vagy te, Jancsi? Hát nem tanultad,
70 2, 7 | Vagy a századik?~- Hát te is azt gondolod...~- Azt
71 2, 7 | Nõt! Ember-kígyót. Ismered te is. A nevét persze nem tudod
72 2, 8 | aszongya -, minek gondolsz te a hiú világi ruhákra? Elrongyolódnak
73 2, 8 | aszongya: „Honnan tudod te, hogy mirûl gondókodok!”~
74 2, 8 | Jancsin állt meg a szeme.~- Te jössz majd be velem a klastromba.~
75 2, 8 | hogy amikor én meghajlok, te is meghajolj - ismételte
76 2, 8 | ajtót én nyitom meg nekik. Te megvárod, míg mind belépnek,
77 2, 8 | belépnek, akik idejönnek. Aztán te lépsz be utoljára. A királyi
78 2, 8 | vesz macskát? Mit értesz te a politikában, csacsi? Csak
79 2, 10| Erre én besietek hozzád, te is jól nyilatkozol. Búcsúzáskor
80 2, 10| bocsátanunk üres kézzel. Nem tudod te ezt megérteni, hogy mi minden
81 2, 10| Lásd, mi csúfságba keversz te engem! Teéretted hagytam
82 2, 10| beszélj vele. Megengedek. Te okos ember vagy. Beszélj
83 2, 10| pártfogót küldött nekem a te jóságos személyedben.~S
84 2, 11| el! Csöppig olyan, mint te vagy! Ábris...~- Nem igaz! -
85 2, 13| lett. De hiszen nem vagy-e te is csakolyan apáca, mint
86 2, 13| vánkos.~- Miért aludnál te vánkoson? Apácatársaid feljebb
87 2, 13| Micsoda jogon kívánsz te inget? Hiszen nem vagy beteg!
88 2, 13| óta evett.~- Miért akarsz te különb tányérról enni a
89 2, 14| rendíthetetlenül Jordánusz -, és oda te is bejuthatsz, de ide nem.
90 3, 1 | szerelmére kérlek: cselekedd meg! Te vagy a legerõsebb valamennyi
91 3, 2 | bánatok világából jössz te, ahol még a gondolat is
92 3, 2 | életének tavasza óta!~A te fehér arcod úgy fénylik
93 3, 2 | fráternek:~Õ, Szûzanyám, te tudod, hogy lelkemet nem
94 3, 2 | a szívnek is.~Olyan vagy te a lánytársaid között, mint
95 3, 2 | Szomszédságomban élsz, te, velem egy lélek! Te lánnyá
96 3, 2 | élsz, te, velem egy lélek! Te lánnyá vált galamb! Te eleven
97 3, 2 | Te lánnyá vált galamb! Te eleven álom! S elérhetetlen
98 3, 3 | klastromban maradt.~- Hogy mersz te Szent Ferenc nevére imádság
99 3, 3 | nyilatkozatom után merõben a te lelkiismereted ügye, ha
100 3, 3 | nem tudod még? A sátán a te alakodat öltötte fel. Tegnapelõtt.~-
101 3, 4 | gyöngyház nyelû tõr.~- Iszol-e te is? - kérdezte vígan.~Abban
102 3, 4 | szeme, s megkérdi tõle: Hát te ki fia vagy? Mi neved? Mit
103 3, 4 | rázogatta Jancsinak a vállát.~- Te fráter! Ha jeleskedtek a
104 3, 6 | író fráteré.~- Miket írsz te? Csak nem vagy tán író?~-
105 3, 6 | magasra vetette -, mióta te elmentél, úgy beletanultam
106 3, 6 | Hát aztán miket írsz te?~- Miket? Hát gazdasági
107 3, 6 | Nagy tudományú ember vagy te, fráter! Miképp háláljam
108 3, 6 | Jancsira nézett:~- Hiszen te, János fráter, úgyis szívesen
109 3, 6 | felelte neki: Volnék én a te bajodban, ugye, ápolnál
110 3, 6 | velem történt volna ez, és a te húgod maradt volna életben!
111 3, 6 | Margitnak a múlt héten is -: te adhatsz. - Mink is segítenénk,
112 3, 6 | ölelgetõm vala én karjaimmal, te pedig szorítod kemény vas-szegekkel!
113 3, 6 | takargatám lágy ruhában, te pedig öltözteted önnön vérének
114 3, 6 | Tudod-e, mért? Viselnéd te azt a derekadon, amit õ,
115 3, 6 | derekadon, amit õ, majd te is megváltoznál.~Jancsi
116 3, 11| De hát minek? Nem vagy te olyan ájtatos, mint õ.~-
117 3, 11| Szûzanyám! - fohászkodott fel - te tudod, hogy soha hazugság
118 3, 11| mondja a cselédjének:~- Te Ágnes, kint hagytad, ugye,
119 3, 11| Kint ám - feleli Ágnes.~- Te rendetlen! - szólt rá kedvetlenül
120 3, 12| akinek hada van.~- Hiszen te nem láttad az én hadamat
121 3, 12| téged látlak imádságban, te úgy elváltozol, úgy megszépülsz...
122 3, 12| érte a szerzet elõtt:~- Te mindig a földet túrod az
123 3, 12| Bizony azért haragszol te, hogy az én skapulárém tiszta
124 3, 12| De ha megbékülsz vele, a te lelked is megcsendesedik,
125 3, 12| hogy micsoda ruhában jársz te! Királyanyád, úgy hallom,
126 3, 12| ba. Szólt is Margitnak.~- Te Margit, tûz van a fejeden!~
127 3, 12| Micsoda dolog ez? Hol vagyon a te könyörületességed és irgalmasságod?~-
128 3, 12| imádkozom érted. De imádkozzál te is, és megszabadulsz, Jézus
129 3, 14| meddel! Gyógyítsd meg a te miköztünk élõ szentedet,
130 3, 16| beszél.~- Hát mit beszélsz te a temetésedrõl? - dorgálta
131 3, 17| Uram, ne fedj engemet te haragodban... Irgalmazz
132 3, 18| imádkozásra tanítójaként. S épp te sajnálsz-e, hogy nem palotában
133 3, 18| éltem? Avagy nem helyezed-e te is a méltóságos szép liliomot
134 3, 18| liliom nemes fehérségét? De a te liliomod elhervad, én pedig,
|