Part, Chapter
1 1, 2 | gondolsz-e férjhõ-menetelre?~- Isten ments - felelte az asszony,
2 1, 3 | még a templom, mégiscsak Isten háza!~Visszafordult, és
3 1, 6 | kezd: Jöjj el Szentlélek isten!~A nép, hogy ezt meghallotta,
4 1, 6 | királyi pár, hogy elvonja Isten e sokat szenvedett hazáról
5 1, 6 | is haragos szemmel nézne Isten ez országra, pillantsa meg
6 1, 6 | ezt gondolhattam volna. Isten adjon neki csendes nyugodalmat.
7 1, 8 | pálya a szerzeti. A barátok Isten választottjai. Vámot, révpénzt,
8 1, 8 | asztaluk minden asztal. Isten népe õk e földi világban.~
9 1, 8 | szent szerzet házában, hogy Isten mindent jóra fordít, amit
10 1, 8 | atyám, hiába, szamár vagyok. Isten úgy teremtett.~Jancsi elámulva
11 1, 8 | bólogatott rá.~- No, hát akkor Isten küldi - motyogta megnyugodtan. -
12 1, 8 | az arcán és az állán.~- Isten hozott, fiacskám - mondotta
13 1, 8 | majdan, akik utánad lépnek Isten akaratából a szerzetbe.
14 1, 8 | páter-t meg egy ávé-t.~- Isten is apácának teremtette -
15 1, 8 | terített a barátokra.~- Adná Isten - szólalt meg a prior -,
16 1, 8 | nem teszi meg neked a jó Isten.~- Nem? No, majd meglátjátok,
17 1, 8 | tagja lesz a szerzetnek.~- Isten engedje - bólogattak a barátok.~-
18 1, 10| tökéletességre törekvõ embereknek. Isten markában van a földi ember
19 1, 10| engedelmességnek nagyszép példája. Isten akaratának engedelmese maradt.
20 1, 10| én nem titkolok semmit. Isten õrizzen. Az ördög annyira
21 1, 11| tüzet nyomtak volna bele.~- Isten õrizz, hogy pénzt érintsek.
22 1, 11| tulajdon volt. A templom: Isten háza - a kõ, amit ellopott,
23 1, 11| háza - a kõ, amit ellopott, Isten köve.~Mi lesz, ha ezt is
24 1, 11| kívánsz? - kérdezte a prior.~- Isten irgalmát és tiédet - rebegte
25 1, 11| Kedves fiacskám. Azt mondod, Isten irgalmát kéred és a miénket.
26 1, 11| irgalmát kéred és a miénket. Isten irgalmát csak Istentõl nyerheted
27 1, 11| már annak a jele, hogy Isten kegyelme veled vagyon. A
28 1, 11| halvány arccal a gyermek.~- Isten tegye lehetõvé neked.~A
29 1, 11| feléje tárták a karjukat:~- Isten hozott!~És valamennyien
30 1, 12| kinek a rabjai vagyunk?~- Isten rabjai, fraterkám.~Szótlanul
31 2, 1 | meg-megbiztatta a lovait:~- No, Isten álgyon...~S nyomban utána
32 2, 1 | meghadarta az ostorát:~- No, Isten álgyon... Gyû te! Hé! Azt
33 2, 1 | Aztán újra kezdõdött a No, Isten álgyon meg, a gyíhekelés,
34 2, 1 | jó szót, könyörgöm. Adjon Isten jó napot. Ha rá nem ríjjog
35 2, 1 | vagy négy futamodás. Az Isten szent nevére kérlek, tisztelendõ
36 2, 1 | újra összetanakodott.~- Isten nevében kért - mondta az
37 2, 1 | menjetek oda mégse, uraim, az Isten áldjon meg benneteket.~-
38 2, 1 | mondta az idõsebbik.~- De Isten szent uccse igaz - felelte
39 2, 1 | neki a bajodat. A többi: Isten gondja.~S megindultak a
40 2, 1 | fráterre. Egyik-másik halk Isten hozott-at mondott. De szinte
41 2, 1 | kellene az elakadt embernek.~- Isten nevében kért bennünket,
42 2, 1 | ott? Apám most is ott van. Isten nyugosztalja. És ott vótam
43 2, 1 | és poharat fogott:~- No, Isten hozott benneteket! Látom:
44 2, 1 | derék emberek vagytok.~- Isten éltessen minden vitéz magyart -
45 2, 1 | volna belõle. Az élet élet. Isten nem azért teremtette az
46 2, 1 | azt a kódis klastromot: Isten szent uccse adok neked egy
47 2, 1 | világot bejártad is, és az Isten nyomára sehol se találtál,
48 2, 1 | láttam, mint te, uram.~- Isten nyomait?~- Isten nyomait,
49 2, 1 | uram.~- Isten nyomait?~- Isten nyomait, keze munkáit, ezer
50 2, 1 | barátnak! Az élet élet! Isten pedig nem azért teremtette
51 2, 1 | tavaszi meleg sugaraival, és õ Isten kék ege alatt a csendes
52 2, 2 | A családos életet is az Isten teremtette.~- A pokolvarat
53 2, 2 | embertenyésztõ hely? Hogy az Isten úgy tenyészt bennünket,
54 2, 2 | munkájában is van logika. Isten munkáiban ne volna!~- Tehát
55 2, 2 | lélek. A végtelen jóságú Isten bizonyára nem bünteti õket
56 2, 2 | Így öltenek az ördögök Isten kegyelmébõl emberi testet.
57 2, 2 | véghetetlen irgalmasságú Isten...~- Ez az. Hát Szent Ambrus
58 2, 2 | szeretettel, megcsókolja.~- Isten hozott, anyám. Köszönöm,
59 2, 2 | Neki szenvednie kell, hogy Isten megbocsásson a nemzetnek.~
60 2, 2 | és csak ennyit felelt: - Isten szeme rajtam vagyon. Ne
61 2, 2 | hogy az ablakra vonja. - Isten áldjon meg, fráterek! János
62 2, 2 | nem szereti, ha hívják. Isten velünk.~S az apáca lebocsátotta
63 2, 3 | Jertek segítségünkre, Isten szentjei! Szálljatok alá
64 2, 3 | milosztben teremté eleve Isten a mi õsünket, Ádámot, és
65 2, 3 | fajának halált evék!~Haraguvék Isten, és veté ût ez munkás világba
66 2, 3 | járó vagyunk!~Imádjuk Urunk Isten kegyelmét ez lélekért, hogy
67 2, 3 | Urunk színe elõtt, hogy Isten û imádságuk miá bolcsássa
68 2, 4 | tenyészett benne, ahogy Isten a teremtés hetében bezöldítette.~
69 2, 6 | most már - mondotta - csak Isten áldása jöjjön.~És Ábrishoz
70 2, 6 | mindenki elfordult Istentõl. Isten ám szenvedéssel nemesíti
71 2, 6 | és egy oratió-t - kérik Isten áldását a házunkra.~Végeztek.
72 2, 6 | gondolom, hogy: a nõt is Isten teremtette!~- A nõt is -
73 2, 6 | szemedet, aztán a lelkedet. Isten helyett õt imádod. És inkább
74 2, 6 | embereknek gyönyörû társasága Isten körül. És ládd, mégis a
75 2, 6 | De errõl nem beszélek. Isten nyugtassa õket. Vérük omlott
76 2, 6 | Vérük omlott a hazáért. Isten bizonyára megbocsátja a
77 2, 6 | azt gondolom, csak mese az Isten, meg az égi világ, õk meg
78 2, 6 | Persze õ se tudott olvasni. Isten nyugtassa. De rágta a kíváncsiság.~-
79 2, 6 | benne. Hogy azt mondja:~Isten nem barátnak teremtett téged.
80 2, 6 | Jövel: Légy az én férjem! Isten akaratát lásd abban, hogy
81 2, 6 | Istentõl? Elfordultam tõle; Isten is elfordult éntõlem. Ez
82 2, 6 | az elsõ csapás, ami ér. Isten várt egy esztendeig, most
83 2, 6 | hogy ránk szakadjon az Isten ítélete?~- Mit akarsz? -
84 2, 6 | Elém térdelt, mint valami isten elé, és úgy esdekelt, hogy
85 2, 6 | nekünk nem ad gyermeket az Isten?~- Magam is azt vélem -
86 2, 7 | homály énbennem. A testet is Isten teremtette...~Ábris fráter
87 2, 7 | mondanád: a csuhámat is Isten teremtette. Mert hiszen
88 2, 7 | birkán terem. A birkát is Isten teremtette. Tehát a gyapjút
89 2, 7 | ilyeténképpen a csuha is Isten teremtése. A csuha nem barát,
90 2, 7 | barát, és a föld nem ember. Isten lehelete az ember.~- Testbe
91 2, 7 | tudja, mikor lehelt ki engem Isten? Ez-e az elsõ testem? Vagy
92 2, 7 | vajon maga elé bocsátja-e Isten, ha elszennyezõdött? Nem
93 2, 8 | élõkép. Nem festõ festette, Isten alkotta. Tiszta szívvel
94 2, 9 | Az országos kérdéseket Isten intézi.~Marcellusz pillanatra
95 2, 10| vagy a cseh királynak? Isten haragja ellenünk fordul,
96 2, 10| be, és imádkozok értetek. Isten meghallgat engem.~- Sürgetni
97 2, 11| amit vettem neki...~- De Isten szentuccse igaz, nemzetes
98 2, 14| két püspökhöz fordul:~- Isten és megváltó Jézus urunk
99 2, 14| a mi urunknak, Jézusnak, Isten szent fiának.~És a leányok
100 2, 14| engem - énekli az érsek -, Isten félelmét tanítom.~Az apácák
101 2, 14| fordult:~- Áldd meg uram Isten e négy szüzet, és méltasd
102 2, 14| énekelt: Jöjj el, Szentlélek Isten.~A kar és a nép folytatta.
103 2, 14| ezennel Jézus Krisztusnak, Isten fiának, hogy néki hív szolgálóleánya
104 3, 1 | papoktól nem tanulta meg az Isten negyedik parancsolatát,
105 3, 1 | csapott.~S elkövetkezett az az Isten haragját kísértõ szörnyûség,
106 3, 1 | atyámért. Talán a mindenlátó jó Isten reám néz, és megkönyörül
107 3, 2 | közülük a hajóra száll:~- Isten hozott! Az Örök-sziget vár
108 3, 3 | és kezet nyújtott neki.~- Isten veled!~Jakab megölelte.~-
109 3, 3 | ezt a zsákot. Induljunk Isten szent nevében!~
110 3, 4 | magukban.~- Nem engedi azt az Isten, hogy a fiú gyõzzön az apján! -
111 3, 4 | legyintett.~- Klastromi frázisok. Isten mindenütt jelen vagyon,
112 3, 6 | cseléd is könyörgött: - Az Isten szerelmére, menj el tõlem!
113 3, 6 | imádkozhattok-e értük, hogy Isten segítsen rajtuk?~S a lektor
114 3, 7 | Micsoda gondolatból alkothatta Isten a virágot? Hiszen ha csak
115 3, 11| is felszáll az imádságban Isten lábához.~S a priorisszához
116 3, 11| Áve, jó Marcellusz atyám! Isten hozott!~S hozzá fut. A két
117 3, 11| kezét, s az ajkához emeli:~- Isten hozott!~Sápadt és lesoványodott,
118 3, 12| aztán maga is elmondta, hogy Isten ünnepein, húsvétkor, úrnapkor,
119 3, 12| mintha a földben lakna az Isten!~Egy rövid hasonlatot is
120 3, 14| igen megijedtünk.~- Szent Isten! Hát hogy engedhettétek!~
121 3, 15| utána a szent kérelmet, hogy Isten gyógyítsa meg õket.~Elmondták
122 3, 15| imádkoztak, hogy távoztassa el Isten a kísérteteket.~
123 3, 17| hangon kezdi az imádságot:~...Isten, emberi gyöngeségünknek
124 3, 18| leányaikat, hogy az én példámra Isten felé nézzen legalább egy
125 3, 18| szívet azért rejtette el az Isten, hogy senki se lássa.~ ~
|