Part, Chapter
1 1, 1 | országot?~A beteg szeretettel nézett a fiúra:~- Elmondok neked
2 1, 2 | elfehérült. Ijedten és alázatosan nézett a deákra. Elijesztette az
3 1, 2 | zsákokon. Olykor irigykedve nézett a szekeres nagy, kopott,
4 1, 2 | egyrakáson.~Jancsi elborzadva nézett a városra. Az akkori Pest
5 1, 3 | szidja-e valaki össze?~Nem nézett rá senki. A kõmívesek fütyültek,
6 1, 4 | urakra csak fél szemmel nézett. Látott õ már afféle urakat
7 1, 4 | egyik.~S a kutyás úrfira nézett.~Jancsinak megint eldöbbent
8 1, 4 | öltözve, és egyre csak az égre nézett. A szeme félig be volt hunyva.
9 1, 4 | essen beléd!~Csak akkor nézett végig magán s pillantott
10 1, 6 | szárára a meleget. Hiába nézett jobbra-balra, hol találhatna
11 1, 6 | pillanatra az õ szemébe nézett! És azt mondta: Köszönöm.~
12 1, 6 | fiú már akkor csüggedezve nézett maga elé. Hát hol él õ ezentúl?
13 1, 6 | nyúlt, de közben a barátra nézett, hogy nem kiált-e megint
14 1, 6 | a kancsót. A pecsenyére nézett, de nem mert érte nyúlni.~-
15 1, 6 | A barát megbotránkozva nézett rá.~- Micsoda tinó! Ki nevelt?
16 1, 6 | van a végén.~S borzadva nézett az asztalra.~E nézésében
17 1, 6 | Ijedtre kerekedett szemmel nézett a barátra, és ugyancsak
18 1, 6 | meghajolt. Hogy az öreg kérdõn nézett Jancsira, a fráter a gyerek
19 1, 7 | ivásnak. Aztán gondolkodva nézett a vízre. Arra gondolt, hogy
20 1, 7 | ennie?~A folyosó ajtajára nézett. A kulcs rajta volt, de
21 1, 8 | szinte ijedten.~S aggódva nézett a kapusra, hogy nem löki-e
22 1, 8 | De a kapus barátságosan nézett rá. Harmincesztendõs forma,
23 1, 8 | az elsõ ajtónál. Jancsira nézett.~- Vedd le a süveged - susogta.~
24 1, 8 | beléptek, elõre jött. Jancsira nézett, aztán meg Jánosra.~A tekintete
25 1, 8 | fiún. Aztán János barátra nézett.~- Hát valami húsz apáca
26 1, 8 | teremtett.~Jancsi elámulva nézett a barátra. Soha ilyen beszédet
27 1, 8 | prior gondolatokba merülve nézett maga elé, és bólogatott:~-
28 1, 8 | Húst ettem...”~A levegõbe nézett, és rosszallóan ingatta
29 1, 8 | prior akkor megint rájuk nézett, olyan tekintettel, mintha
30 1, 8 | maradsz.~Jancsi a fráterre nézett. Az nem ügyelt többé reá.
31 1, 8 | érzett.~Hüledezõ arccal nézett a priorra.~De akkor sebes
32 1, 8 | fráter szinte megkövülten nézett a fiúra.~- Kidobta a labdát?~-
33 1, 8 | fráter?~Az öreg a fiú lábára nézett, aztán bement a ruhatár
34 1, 8 | összetette a kezét, és a magasba nézett:~- Tu autem Domine miserere
35 1, 8 | piaci vámot.~S diadalmasan nézett a barátokra.~Valamennyi
36 1, 8 | a skapulárén, s habozva nézett a földre.~Jakab nevetett.~-
37 1, 8 | elõtt. Jancsi gondolkodva nézett Jakabnak a lábára.~- Hát -
38 1, 8 | szemét, és elszíntelenedve nézett a földre.~
39 1, 9 | elunta aztán.~Szórakozottan nézett körül. A szeme megállt az
40 1, 9 | sírt, bühögött. Gyûlölettel nézett Timóra. Aztán a tatár fiúra
41 1, 9 | tisztelje a regulát.~S kérdõn nézett a többi novíciusra.~- Nincs
42 1, 9 | gyermek elõtt.~Jancsi bámulva nézett reá. Így még nem beszéltek
43 1, 10| mi lesz itten! Jakabra nézett, de tudta már, hogy nem
44 1, 11| felpróbálta a csuhát, víg szemmel nézett végig rajta. A csuklyát
45 1, 12| Budán van-e?~S a földre nézett.~- Nincs ott - felelte Szikárdusz. -
46 1, 12| nalatok?~S õ is a földre nézett.~- Az öreg Erzsébet szóror -
47 1, 12| elkedvetlenítette.~A szögletbe nézett. Valami nagy zöld-arany
48 1, 12| leszakított.~Álmodó arccal nézett a fiúra, és a tulipánt egy
49 2, 1 | A két fráter csodálkozva nézett az emberre.~- De hát mért
50 2, 1 | beszélte.~A két fráter egymásra nézett. Megértették, hogy Bajcsy
51 2, 1 | lelkemen.~Rudolf fráter kérdõn nézett Jancsira.~Jancsi vállat
52 2, 1 | Teljességgel bizonyos.~Bajcsy csak nézett. A hangja már barátságosabb
53 2, 1 | orvos elmosolyodott. A falra nézett.~- Szép fegyverek - szólt
54 2, 1 | Jancsi fráter elirtózva nézett a csupa bajusz emberre.
55 2, 1 | ráadásul?~Jancsi megrõkölten nézett az orvosra. Sok bort ivott-e?~
56 2, 1 | vállat vont, és álmosan nézett maga elé. Helyette Jancsi
57 2, 1 | barát szinte elrémülten nézett az emberre. Abban az idõben
58 2, 1 | zenitjéig?~Bajcsy ámulva nézett.~- Hát biz az különös -
59 2, 2 | ördögöt?~Rudolf megütközve nézett reá:~- Ki mondta, hogy nem
60 2, 2 | tudtuk volna?~Aztán Jancsira nézett:~- Ismerted? - kérdezte
61 2, 4 | vidám szemmel.~Meghökkenve nézett õ is a fráterekre.~- Áve! -
62 2, 4 | legfeljebb kétszer be is nézett a klastromba, elõre megizenték.~
63 2, 4 | Marcellusz a priorisszára nézett:~- Megbüntesd õket szigorúan!
64 2, 4 | leírjuk.~Szikárdusz Jancsira nézett, aki lángba borult arccal
65 2, 4 | fekete szeme nyugodtan nézett az õ szemébe.~Olyan volt
66 2, 6 | soha senkivel, s nem is nézett rosszallón soha senkire.
67 2, 6 | végeket. Aztán Ábrahámra nézett.~- Ábris fráter! Mikor én
68 2, 6 | mint a tüzes parázs. Csak nézett, nézett.~Rábámultam, hogy
69 2, 6 | tüzes parázs. Csak nézett, nézett.~Rábámultam, hogy mit néz
70 2, 6 | fehér márványkõ-kép...~Csak nézett, nézett.~Ha háttal fordultam
71 2, 6 | márványkõ-kép...~Csak nézett, nézett.~Ha háttal fordultam neki,
72 2, 6 | ült, és mindig csak engem nézett. Még éjjel is a dormitóriumban
73 2, 6 | vecsernyére is eljárt, és nézett, nézett: szívott magához
74 2, 6 | vecsernyére is eljárt, és nézett, nézett: szívott magához a szemével.
75 2, 7 | elmosolyodott, s nagy fensõséggel nézett az ifjúra.~- Haj, hol vagy
76 2, 7 | Ezt mondva diadalmasan nézett Jancsira.~Jancsi a fejét
77 2, 7 | És sóhajtott, és maga elé nézett a földre.~Kevéssel rá fölemelte
78 2, 7 | összehunyorított szemmel nézett Jancsira.~- Ki volt az az
79 2, 8 | Petronyella szóror úgy elkókadva nézett maga elé, ahogy az olyan
80 2, 8 | Ottokár bólintott, és Margitra nézett:~- De hát akkor Margit hercegkisasszony
81 2, 8 | megváltozik.~Margit a földre nézett.~A terembe négy fiatal apáca
82 2, 8 | szenteltvízzel.~A cseh király bámulva nézett szét a csupa-remek kis templomban.
83 2, 8 | szeme?~Jancsi csodálkozva nézett Marcelluszra. A hangja elevensége
84 2, 9 | megsimította a feje kopaszát, nézett, pillogott.~- Nos, és milyennek
85 2, 9 | lehunyt szemmel, nyugodtan nézett Marcelluszra, mintha azt
86 2, 9 | hogy reád szíves szemmel nézett.~Margit szeme-pillája megrezzent.
87 2, 9 | derekán csüngõ olvasójára nézett. Aztán az arcára.~- Vajon
88 2, 10| rostélynál, és szenvedõn nézett Szikárduszra.~Csak az ajka
89 2, 10| kívánságodat, leányom.~És Jancsira nézett, hogy no, mondja el hát
90 2, 13| királyi család feléje se nézett a klastromnak.~Az apácák
91 2, 14| Aztán Szent Erzsébet képére nézett. Egy mozdulattal összemarkolta
92 3, 2 | Jakab fráter meredt szemmel nézett az írásra.~Friss írás. Legfeljebb
93 3, 2 | Köhintett, és a lap sarkára nézett. Végiglevelezte az iratcsomót.~-
94 3, 3 | különösen elmeresztett szemmel nézett rá az ebédnél, és a lektor
95 3, 3 | Jancsi föltérdelt.~Hüledezve nézett a papirosra.~- Én írtam -
96 3, 3 | A prior várakozó szemmel nézett.~A kapitulumban olyan csendesség
97 3, 3 | megnyikordult.~Jancsi nem nézett oda. Tudta, hogy csak János
98 3, 3 | Jancsi nem felelt neki. Rá se nézett.~Jakab elkomolyodott. Mi
99 3, 3 | Jancsi megfordult, s hidegen nézett rá.~- Mi tetszik?~- Gyûlölsz
100 3, 3 | Jancsi valóban gyûlölettel nézett reá. Csak vártatva felelt,
101 3, 3 | elfordult.~Jakab megdöbbenve nézett rá, aztán sértõdött arccal
102 3, 3 | nyitotta ki, s még vissza is nézett.~Jancsi elfordultan állt
103 3, 3 | átfázlalta.~Megállt. A földre nézett.~A kísérõje is megállt.
104 3, 3 | is megállt, és a földre nézett. Vélte, hogy Jancsi patkót
105 3, 3 | Az öreg fráter megütközve nézett reá:~- Hogy beszélhetsz
106 3, 4 | vissza az apja szívét: sandán nézett az apja kezére.~A két király
107 3, 4 | megösmertem.~Jancsi a szemébe nézett:~- Nem bántad meg?~Ábris
108 3, 4 | vettem.~S a két fráterre is nézett.~- A sógorom - mondta Ábris. -
109 3, 4 | két fráternek, s gyanakvón nézett rájuk:~- Hiába csalogatjátok
110 3, 6 | apáca megjelent, és pislogva nézett rájuk.~- Fráterek - mondotta
111 3, 6 | várnátok kissé...~És Jancsira nézett:~- Hiszen te, János fráter,
112 3, 6 | át az ajkain. A fráterre nézett.~- Megjött-e Marcellusz
113 3, 6 | pergamen-papirost. Margitra nézett.~- Elhoztam a Boldogságos
114 3, 8 | megbüntessék.~Jancsi a kísérõjére nézett. Az öreg György fráter volt
115 3, 10| trónusra.~Urosz meghatottan nézett reá. A szeme megtelt könnyel.~-
116 3, 10| feljebb vonta.~És Ábrahámra nézett.~Az ember beteg arccal,
117 3, 11| összecsapta a kezét, s az égre nézett:~- Ó, mennyei Szûzanyám! -
118 3, 12| kedvetlenkedését, csodálkozva nézett körül.~- Istenem, hát miért
119 3, 12| Eufrozinának a kezét. Kérõn nézett rá, s mivelhogy templomban
120 3, 16| szavad.~Margit szeretettel nézett reá, aztán újra megszólalt:~-
121 3, 16| A priorissza a betegre nézett. Látta, hogy nyugodt az
|