Part, Chapter
1 1, 2 | új tornyot?~- Látjuk.~- No hát oda viszlek benneteket.
2 1, 2 | maga lábát áztatta alább.~- No, itt leszállunk - mondotta
3 1, 3 | keresztes házhoz vezette õket.~- No, itt a beteg-házban rakodjatok
4 1, 3 | tornácra be ne verje a sarat.~- No - szólt ismét a deák -,
5 1, 3 | sörtebajuszon, és kezet nyújtott.~- No, ne szorítsd úgy a kezemet! -
6 1, 3 | reá, lábszárvédõ vasat. No, ügyes kezû ember.~Jancsi
7 1, 3 | Vélte, hogy rádõl a templom! No, nem dõlt rá, se õ nem dõlt
8 1, 3 | feszületet a fal mellé állítják. No, szép életnyi nagyságú Krisztus
9 1, 3 | asszony.~- Hun vagy mán, no! - kiáltott a fiára. - Bontsd
10 1, 3 | anyja is kezet csókolt.~- No, asszony - mondta nyájasan
11 1, 3 | kérdezték volna tõle.~- No hát csak dolgozzatok - bólogatott
12 1, 4 | Hát az ott a királyfi? No, nem vélte volna. Pedig
13 1, 5 | királynak a kisebbik fia.~No, nem látszott hercegnek.
14 1, 5 | szentek képei ékeskednek. (No, szépen kipingálta az a
15 1, 6 | Megállj csak, rusnya!~No, egyszeribe meg is tette
16 1, 6 | itthagytak bennünket?~- Ne félj, no, mindjárt visszajönnek.~-
17 1, 6 | vagy befalazottan találja. No, akkor elkoppant az ebéd!~
18 1, 6 | a kalapácsot:~- Törjed, no, én meg tisztítom.~Ugyane
19 1, 6 | csenhetett a pecsenye-zsírból. No bánta, hogy olyan meleg
20 1, 6 | felágaskodik a paripája. No mindjárt leveti! Nem veti
21 1, 6 | tartó leánykán áll meg. No, az szép leánygyermek, az
22 1, 6 | Jancsi a kertben maradt. No nem sugárzott boldogabb
23 1, 6 | mögötte bezárult az ajtó.~No, ez kellemetlen ügy - gondolja
24 1, 6 | hogy én idevaló vagyok.~No de semmi. Van kapu hátul
25 1, 6 | cserépkorsó volt rajta, no meg egy cipó. A tányéron
26 1, 6 | keresztet vetett a kancsóra.~- No, most már ihatsz.~Jancsi
27 1, 6 | keresztet a pecsenye fölé.~- No, most már ehetsz.~Jancsi
28 1, 6 | Hát már meghalt?~- Meg.~- No persze, ezt gondolhattam
29 1, 6 | Aztán megint megkövesült.~- No hát eljössz velem ma estefelé
30 1, 6 | rút rozsdás fog az is.~- No, ne ríjj - biztatta nyájasan. -
31 1, 6 | rendje és módja vagyon. No, mégis rísz?~- A süvegem -
32 1, 6 | azért én se viselek süveget. No, csak nyugodjál meg. Bogarássz
33 1, 6 | mosnia arcát, kezét, lábát.~No, rosszul is aludt. Vánkost
34 1, 7 | De végre is kitárult.~- No, gyertek be hát!~A három
35 1, 7 | hogy átszállítsa õket. No, töméntelen ember! A budai
36 1, 7 | sebten: felkapja a labdát. No, finom szõrlabdácska, tehénszõrbõl
37 1, 8 | olvasásra, azt mondják. No de, hogy ne soká késsek,
38 1, 8 | fontoskodva vonogatta a nyakát:~- No, hát az nem éppenséggel
39 1, 8 | hogy még ott állnak.~- No, elmehetsz - mondotta jóságosan
40 1, 8 | hosszú volt neki és bõ.~- No, még ilyen kurta barát nem
41 1, 8 | Az öreg bólogatott rá.~- No, hát akkor Isten küldi -
42 1, 8 | parancsolták, hogy ide jöjjek... No hát szabok neked ebbõl az
43 1, 8 | legénynek érezte Jakabot.~No, ebben is meglett az öröme.
44 1, 8 | mindenfélérõl elmélkedjünk. No, most gyere: megtanítlak
45 1, 8 | asztalnál ültem a királlyal. No, de hát elég, hogy Jordán
46 1, 8 | hajtva, figyelmez édesdeden.~No de még aznap haza is kellett
47 1, 8 | kislány elkedvetlenedik:~- No hát akkor arra kérem a jó
48 1, 8 | neked a jó Isten.~- Nem? No, majd meglátjátok, hogy
49 1, 8 | Rá egy nagy dördülés.~- No - mondok Herbartnak -, ránk
50 1, 8 | dugta át rajta a fejét.~- No, most vigyázz: a két lábad
51 1, 8 | mondta Jancsi.~- Nem hiszed? No, majd meglátod.~Az ajtó
52 1, 8 | letörölte a nevetõ könnyeit.~- No, most hallgasd meg a vétségeket.
53 1, 8 | tudtam... - mentegetõdzött.~- No jó, hát ne járjon a szád.
54 1, 8 | aztán azon gyakorolhatod. No hát hallgass tovább: akkor
55 1, 8 | feküdnie a kórus ajtajában, no meg az ebédlõ küszöbén,
56 1, 9 | beszél neki.~Jakab rászólt:~- No, ne málészkodj! Gyere!~Átsiettek
57 1, 10| olyat, amit még nem evett. - No, aszongya Ambrus fráter,
58 1, 12| mákos rétesvég... Vedd el, no, bátran. Nem szabad? Ki
59 1, 12| volt a csuprokra kötve.~- No, majd küldök át - mondotta
60 1, 12| konyhából, és ráront a rétessel.~No nem fogadja el, bizonyos!
61 2, 1 | meg-megbiztatta a lovait:~- No, Isten álgyon...~S nyomban
62 2, 1 | meghadarta az ostorát:~- No, Isten álgyon... Gyû te!
63 2, 1 | Aztán újra kezdõdött a No, Isten álgyon meg, a gyíhekelés,
64 2, 1 | is fölkelt a helyérõl.~- No, mi az? - dörmögte - nem
65 2, 1 | tûz égesse meg!~- Az.~- No és...~- Stájerországot bizony
66 2, 1 | Tudtam! Hej, azt az atya...~- No, csak ne káromkodj - szólt
67 2, 1 | keresztet vetett magára.~- No, csak beszélj - mondta csendesebben
68 2, 1 | kiközösítik az egyházból.~- No, ez valamennyire megnyugtató -
69 2, 1 | lépett, és poharat fogott:~- No, Isten hozott benneteket!
70 2, 1 | való.~- Nem lehet az.~- No, de bizonyosan tudom. Hiszen
71 2, 1 | bólintott rá az orvos.~- No, azt hittük, nem is lesz
72 2, 1 | nem gonoszkodik ellenünk. No, mondok, szögre csákány!
73 2, 1 | rá alkalma.~Folytatta:~- No hát akkor meg is vakarództunk.
74 2, 1 | fehér zászlós kis csapat. No, megette a kefe!~- Nem békülünk! -
75 2, 1 | lepattogott minden nyilunk. No, akkor Kardra! Kardra! Az
76 2, 1 | szögzi a szarvát.~- Gyere, no - mondok.~S kinyújtom a
77 2, 1 | Jancsinak.~Bajcsy fölkelt.~- No, a kutyafáját a barátjának,
78 2, 1 | a barátjának, hát gyere, no! Lássuk!~Ledobta a bõrköntösét
79 2, 1 | csak tréfából beszélt...~- No ugye! Veled hídon is könnyebb
80 2, 1 | kedvetlenség nem kél utána.~- No hát esküszöm neked, hogy
81 2, 2 | napos?~- Harmadnapos.~- No, azon könnyen segítünk.~
82 2, 2 | kívánom - felelte a legény.~- No, hát abban vedd be. Erõs
83 2, 2 | járása maradt nehézkes. No, megõszült, mióta Jancsi
84 2, 2 | hívat.~A prior köhécselt.~- No, mi az? - szólt az orvos. -
85 2, 2 | asszony. - Másutt nem szabad.~No jó. Bebocsátjuk a beteg-házba.
86 2, 2 | pogány könyvbõl olvasott!~No, akkor aztán én is rá! Úgy
87 2, 4 | oly rimánkodva kérte...~- No de ez szörnyûség! - dörgött
88 2, 5 | már elfûtötte a meleg is.~No, ottfelejtette az imádságot
89 2, 5 | a maga asztalára tette.~No, ebbõl baj lesz! Pontos,
90 2, 6 | hevernie az imádságnak.~No de a kertben is volt még
91 2, 6 | végignézett a kertjén:~- No, most már - mondotta - csak
92 2, 6 | Pali megijedt. Magam is.~- No - azt mondja -, ezt jelentened
93 2, 8 | ám a királynak, ha kérdi. No, csak menjetek érte most
94 2, 9 | kell mennie az apácákhoz.~No de hát nem egyedül megy
95 2, 9 | mikor arról van szó, hogy no most légy okos, Domokos!
96 2, 10| testõrök a klastrom felé.~No, most már befellegzett a
97 2, 10| mennyi templomot építhet.~- No és?...~- Befogja a fülét.
98 2, 10| hívatja, nem jön elõ.~- No, csak mondd neki, hogy én
99 2, 10| És Jancsira nézett, hogy no, mondja el hát azt a vigasztaló
100 2, 10| felszökött a szeme közé.~- No - döbbent Jancsira -, ha
101 3, 2 | imádságról beszéltek.~- No hát, hogy akkor egyszer
102 3, 3 | csakugyan meg volt fordítva.~...No, ez mégse járja! - gondolta
103 3, 3 | nincs az ügy befejezve.~- No - szólalt meg Szikárdusz -,
104 3, 3 | állni az ajtóhoz támasztva. No, attól is éri egy megvetõ
105 3, 3 | idejekorán megtudtátok! No, néhány nap múlva izenek
106 3, 3 | zsoltáros könyvét is.~- No, fogd ezt a zsákot. Induljunk
107 3, 4 | hevederjét, aztán felemeltem.~- No - mondok -, húzd ki a lábad!~
108 3, 4 | búcsúzatlanul távoztál.~- No hát azt gondoltam. Fel is
109 3, 4 | odabenn, meg más efféle.~- No hát akkor iszunk veled,
110 3, 5 | maguk kontárkodtak benne.~- No, hát akkor itt maradhatsz -
111 3, 8 | is van a történetnek!~- No, és aztán mi történt? -
112 3, 8 | akkor volt szándéka...~- No és...?~- Margit megelõzte.
113 3, 9 | volt a mondanivalójuk...~No, lesz ezeknek mise után!~
114 3, 11| engedte másnak senkinek.~- No, és imádkoztatok, Kinga?~-
115 3, 11| a beteg? Milyen betegek? No, megnézzük õket. Eredj elõre:
116 3, 11| oda futott a vízen által.~No, zavaros nap volt!~S még
117 3, 12| mint az égi csillagok.~- No, és mi történik az én hadammal?~-
118 3, 14| liliombimbók már megjelentek.~No de már karácsonyra mégse
119 3, 14| aztán megnyílik a kelyhe.~No hát gyertyaszentelõre bizonyosan
120 3, 17| már semmi baja sincsen.~- No, hál’ istennek!~Az az est
|