Part, Chapter
1 1, 8 | remegett a keze?~- Az a beteg? Szikárdusz fráter. Tót ember, igen
2 1, 12| intette Jancsit:~- Lemégy Szikárdusz fráterrel anyádhoz.~A tót
3 1, 12| tiszta gyapjúból készült.~Szikárdusz szótlanul ballagott a hegyrõl
4 1, 12| Elszontyolodva lépegetett tovább Szikárdusz mellett, s még arra is alig
5 1, 12| süppedt belé.~Jancsi röhögött. Szikárdusz fráter megállt, és hátratekintett.
6 1, 12| Hogyne - felelte nyugodtan Szikárdusz -, hiszen látjuk: sarban
7 1, 12| kövektõl.~- Látod - mondta Szikárdusz -, pompa rabjai.~Jancsi
8 1, 12| Mindenki - bólintott Szikárdusz.~- A király is?~- Király
9 1, 12| tovább.~A révhez értek. Szikárdusz ottvártukban rámosolygott
10 1, 12| nézett.~- Nincs ott - felelte Szikárdusz. - Beteg megvan valaki nalatok?~
11 1, 12| honn, gyóntatót kérjünk.~Szikárdusz abba a szobába vezette be
12 1, 12| amilyen a cellákban is.~Szikárdusz leült a padra, Jancsi is
13 1, 12| Megismerte, hogy rózsabogár.~- Szikárdusz fráter - szólott halkan -,
14 1, 12| ért.~- Gyerünk - mondotta Szikárdusz.~Az ajtón azonban Marcellusz
15 1, 12| de õ maga kívül maradt.~Szikárdusz is ott maradt a kórház tornácán.
16 2, 2 | mellett való szobába.~A prior Szikárdusz fráter volt abban az esztendõben.
17 2, 4 | veres hajút. S átmentek. Szikárdusz is velük.~Az idõ csepegõs
18 2, 4 | riadt rájuk bosszúsan Szikárdusz. Holnap átküldöm regulák,
19 2, 4 | növendék-apáca:~- Az ebédlõben.~Szikárdusz sietõn indult az ebédlõnek.~
20 2, 4 | De nem szólt. Tudta, hogy Szikárdusz gyönge ember, s egyik prior
21 2, 4 | mondott Szikárdusznak. ~Szikárdusz pislogott, aztán bosszankodva
22 2, 4 | Marcellusz Szikárdusznak.~Szikárdusz még mindig bosszúsan a vállát
23 2, 4 | hercegnek a leánya, Erzsike.~- Szikárdusz atyám - mondja Margit kérõn -,
24 2, 4 | engedd, hogy mink leírjuk.~Szikárdusz Jancsira nézett, aki lángba
25 2, 5 | Pontos, rendes ember volt, és Szikárdusz prior ugyancsak becsülte
26 2, 7 | fráter, mind Marcellusz vagy Szikárdusz vagy Dezsõ vagy az öreg
27 2, 8 | egy másik. De miért nem Szikárdusz lesz az a másik? Talán,
28 2, 8 | beszélték már az ügyet, mert Szikárdusz egykedvû arccal hallgatta
29 2, 8 | kon minden gyertya égett.~Szikárdusz ünnepi palástban állt a
30 2, 8 | meghajlást.~A fõoltárnál Szikárdusz áldásra emelte a kezét,
31 2, 9 | náluk ebédelt, ebéd után Szikárdusz mégis elõpendítette az ügyet.~-
32 2, 10| már a házasság elputtyant.~Szikárdusz örvendezett.~- Ha Margit
33 2, 10| járt bent megint. Nóna után Szikárdusz Jancsit hívatta:~- Eredj
34 2, 10| annak a jele - tûnõdött Szikárdusz -, hogy Margitot nem könnyû
35 2, 10| jelentse, mit végezett.~Szikárdusz mindestig várta Marcelluszt.
36 2, 10| csúfot cselekszik magával.~Szikárdusz is megijedt.~- Jezsus Mariam,
37 2, 10| velem.~A két apáca távozott.~Szikárdusz a halántékát a két kezébe
38 2, 10| bizonnyal nem tenné meg.~Szikárdusz kapott ezen.~- Hát beszélj
39 2, 10| kezdte a fejét csóválva Szikárdusz. - Szolgálok neked, leányom,
40 2, 10| engem hercegkisasszonynak?~Szikárdusz rámordult:~- Micsoda bolondok
41 2, 10| Sürgetni fogok - felelte Szikárdusz. - Beszélni fogok Marcellusz
42 2, 10| a kárpitot lebocsátotta.~Szikárdusz hazatérõben hümmögött-bümmögött.
43 2, 11| 11~Szikárdusz várt egynehány napot, hogy
44 2, 11| hátára, másikat Ábrahám. Szikárdusz is velük ment, hogy meglátogassa
45 2, 11| hágdosott fel az utcán. Szikárdusz lihegett.~- Ne siessetek
46 2, 11| az asszony.~- Távozzatok.~Szikárdusz is fölemelte a botját:~-
47 2, 11| régi kapus nyitotta meg. Szikárdusz mindjárt a provinciális
48 2, 11| klastromba.~- Jó - felelte Szikárdusz -, azt is megbeszélek Marcellusz
49 2, 11| már elmenték - mondotta Szikárdusz. - Mi izenet vihették mást
50 2, 11| Haragudni látszott, hogy Szikárdusz annyira együgyû.~- Csúfot
51 2, 11| magával, azt mondta! - hebegte Szikárdusz - azt mondta, hogy lemetszi
52 2, 11| Jordánusz frátert küldjétek ide.~Szikárdusz aztán elbeszélte, hogy Ábris
53 2, 12| Istennek! - fohászkodott Szikárdusz a két kezét is az égnek
54 2, 12| leányt hadd lássuk örülni is.~Szikárdusz szeme ragyogott. A tenyerébe
55 2, 12| Érthetõ, érthetõ - bólogatott Szikárdusz.~És leveregette a köpönyegérõl
56 2, 12| odaát a klastromunkban.~Szikárdusz elmeresztette a szemét.~-
57 2, 14| templom közepén Olimpiádesz és Szikárdusz parancsa szerint mozgott
58 3, 2 | Csakhamar megértette, hogy Szikárdusz járja a cellákat. Halkan
59 3, 2 | iratcsomó a szemükbe ötlött. Szikárdusz nézi, lapozza. Neki is megfogja
60 3, 2 | Olvasd hangosan - mondotta Szikárdusz.~Alkonyat száll a szigetre.
61 3, 2 | már! - türelmetlenkedett Szikárdusz. És aggodalmasra vált az
62 3, 2 | bámult.~- Hm! - mondotta Szikárdusz - tehát folytatja.~A lektor
63 3, 2 | az az apáca? - kérdezte Szikárdusz.~- Azt nem a frátertõl való
64 3, 2 | Találtál valamit? - kérdezte Szikárdusz Mihálytól, aki a mestergerenda
65 3, 2 | jóhírüket.~Hát azért rémült el Szikárdusz is a bûnös iratok fölfedezésekor.
66 3, 2 | emlékszek rá - mondotta Szikárdusz. - Valami imádságot adott
67 3, 2 | gúnyosan pöfögve nevetett.~Szikárdusz azonban aggodalmasan rázta
68 3, 2 | amiért visszatartottam volna.~Szikárdusz hallgatott.~- Ezek valóban
69 3, 2 | Különös.~- Különös - mondotta Szikárdusz is.~Elbúcsúztak.~Kimentek. -
70 3, 2 | tud semmit - szólalt meg Szikárdusz az út közepén megállva.~-
71 3, 3 | megbûzölte valahogy az ügyet. Szikárdusz különösen elmeresztett szemmel
72 3, 3 | is meggyónta benne. S még Szikárdusz mondta is:~- Ezért külön
73 3, 3 | terült a prior lábához.~Szikárdusz elõvonta a kebelébõl az
74 3, 3 | befejezve.~- No - szólalt meg Szikárdusz -, nincs több vallani valód?~-
75 3, 3 | magáról a csuhát. Talán Szikárdusz is emlékezett valami efféle
76 3, 4 | vagytok? Él-e még az öreg Szikárdusz? Nézd a fiamat. Kölyök,
77 3, 5 | prior - azon az évben ismét Szikárdusz - elmondta, amik a szigeten
78 3, 8 | hallatszott a csevegés.~Szikárdusz is hallotta, és nemegyszer
79 3, 9 | elmondhatja-e Szikárdusznak? Szikárdusz meg se merne mukkanni a
80 3, 9 | A mise megszakadt. Maga Szikárdusz is megrogyó lábbal fordult
81 3, 9 | egy szót sem érdemelnek!~Szikárdusz könyörgésére aztán mégiscsak
|