Part, Chapter
1 1, 1 | 1~János kertész víg ember volt.
2 1, 1 | oldalba rúgta.~Attól fogva János kertész nem volt többé víg
3 1, 6 | fejét rázva -, nekem is János a nevem.~S fölkelt, és fölvette
4 1, 6 | elcsillapította az éhségét.~János barát be-bepillantott az
5 1, 6 | kápája olyan volt, mint János baráté, csak a skapuláréja
6 1, 6 | mintha két karón lebegne.~János fráter meghajolt. Hogy az
7 1, 6 | Azt mondtuk, böjtölünk.~János fráter a fejét csóválta,
8 1, 6 | vélekedett alázatosan János fráter.~Marcellusz sóhajtott:~-
9 1, 6 | azért is tér majd vissza, János. Micsoda kokas az ottan?~
10 1, 6 | fráter elgondolkodva evett. János fráter meg hallgatva nézte.~
11 1, 6 | Marcellusz száraz fahangon, János vastagon, mintha a hasából
12 1, 7 | megvallva -, de tartott János baráttól, hogy meglátja
13 1, 7 | fordított. Visszatekintett, hogy János barát nem ötlik-e elõ valahonnan.
14 1, 7 | hajnali harangszó zendült.~János barát intett Jancsinak,
15 1, 8 | aznap délelõtt átkísérte János barát Budára.~Mert azt végezték
16 1, 8 | Jancsi vígan lépkedett János fráter mellett a hegyen
17 1, 8 | népe õk e földi világban.~János barát is így gondolkodott.~-
18 1, 8 | Egy-egy gyermek hozzáfutott János fráterhez, és kezet csókolt
19 1, 8 | Ágnes.~- Nem gazdag az mán, János.~- Dehonnem, Balázs. A fõdjét
20 1, 8 | értették a latin nyelvet.)~János fráter ismét a füle mellé
21 1, 8 | kívánságoskodott a papné.~János a fejét rázta.~- Bajos.
22 1, 8 | Jaj be igen szeretném...~János fráter fontoskodva vonogatta
23 1, 8 | Te talán jobban érted, János.~S adja a levelet János
24 1, 8 | János.~S adja a levelet János fráternek.~János bepillant
25 1, 8 | levelet János fráternek.~János bepillant a levélbe, s õ
26 1, 8 | vóna - felelte vonakodva János fráter -, nálunk van írástudó
27 1, 8 | volt a ház egybeépítve. János fráter ott megállt.~Az utca
28 1, 8 | és kenyeret falatozott.~János fráter odakiáltott nekik:~-
29 1, 8 | beszéltek, a klastrom orvosáról.~János fráter megrántotta a csengõgombot.~
30 1, 8 | pillantással végigmustrálta.~Aztán János fráterre mosolygott:~- Milyen
31 1, 8 | szigeten?~- Zöld - felelte János barátságosan. - Az a sok
32 1, 8 | Hát a kis királyi virág?~János fráter fölemelte a kezét
33 1, 8 | pedig... Ájtatos? Komoly?~János fráter éppoly magasztaló
34 1, 8 | Ha itt ér a dél - felelte János barát.~Ott már halkabban
35 1, 8 | már halkabban beszéltek. János barát arca alázatossá vált.
36 1, 8 | Mintha üres volna a ház.~János barát megállott az elsõ
37 1, 8 | panaszos férfihang belülrõl.~János megnyitotta az ajtót. Beléptek
38 1, 8 | a szakálla helye deres.~János letérdelt egy pillanatra.
39 1, 8 | hoztam, prior atyám - felelte János alázatosan. - A generális
40 1, 8 | Jancsinak különös volt János barátnak a hangja. Ránéz,
41 1, 8 | végigsétáltatta a fiún. Aztán János barátra nézett.~- Hát valami
42 1, 8 | Tizennyolc, prior atyám - felelte János anélkül, hogy a szemét fölemelné.~-
43 1, 8 | azóta áldozópap volnál.~János mosolyogva tekergette a
44 1, 8 | valaki húst eszik? Hiszen János fráter is evett. És mi a
45 1, 8 | rajta, nem fekete, mint János fráteré. A fejét lehajtva,
46 1, 8 | lesütve állott, mint az elõbb János fráter. S lihegett. Látszott
47 1, 8 | ment kifelé, mint az elõbb János barát.~De Jancsi már nem
48 1, 8 | ilyen látás, hogy a Szent János egyháza leesnék. Melyet
49 1, 10| Jancsi bámulva látta, hogy János fráter is ott van a fekete
50 1, 10| szólíthatjuk tanúságtevésre...~János fráter hangja szólalt meg:~-
51 1, 10| hogy Ábris fráter mellett János fráter is ott ül az ebédlõ
52 2, 1 | enyém Rudolf. A társamé János.~- Rudolf? Te talán az orvos-barát
53 2, 1 | mellett, Szent Pál és Szent János mártírok napján. Irtózatos
54 2, 2 | klastromból ott találta János frátert, Dezsõ lektort,
55 2, 2 | sunyorgóbb. A szakács az öreg János fráter a szigeten. Annyiszor
56 2, 2 | foltozgatta a csuhákat. János fráter meg szótlanul nyírt
57 2, 2 | meg az anyja mellett:~- János fráter - szólalt meg a szemét
58 2, 2 | Isten áldjon meg, fráterek! János fráter, kérlek Istenre,
59 2, 3 | Margit is. Aztán az idõsebbik János fráter leszállt Jakab fráterrel
60 2, 6 | Szomorú idõ volt az, János fráter, az a tatárjárás.
61 2, 7 | tegnap a kertben ifjabbik János fráternek.~Jancsi megrezzent.
62 2, 7 | ítéletet.~- Húsz ostor, ifjabb János kezébõl! - mondotta a prior.~
63 2, 8 | társaság megint lóra ült. A János vitézek várának szemléletére
64 2, 9 | mindenki, még az idõsebb János fráter is.~- Szamár vagyok,
65 2, 9 | a fiú felelt:~- Máté fia János, irsai.~- Nem ismerem. De
66 2, 10| szemét Jancsira.~- Köszönöm, János fráter, a jóságodat. Az
67 2, 10| lesz, neked is, jóságos János fráter, csak izenjetek be,
68 3, 2 | kellenek, amiket az ifjabb János fráter írogatott és adott
69 3, 3 | Vélte, hogy a nagy étvágyú János fráter dugott el megint
70 3, 3 | nézett oda. Tudta, hogy csak János fráter lehet. A fráter azon
71 3, 3 | éri egy megvetõ pillantás!~János fráter csakugyan megindult
72 3, 3 | Jancsi keserû humorral.~János fráternek olyanná vált a
73 3, 3 | Semmit.~- Semmit?~- Semmit.~János fráter keresztet vetett,
74 3, 3 | Jancsi fráter neheztel rám.~- János fráter - szólt a prior az
75 3, 3 | méhes elõtt.~Az idõsebbik János fráter épp a lektort eresztette
76 3, 3 | ajtóboltozat alatt megjelent.~János fráter bezárta az ajtót,
77 3, 3 | Vagy egyéb gonosztevõ?~János fráter erre megint keresztet
78 3, 4 | püspökhöz is könyörgött:~- János püspök, add vissza a fiamat!~
79 3, 4 | add vissza a fiamat!~És János püspök azon az éjjel meg
80 3, 6 | Jancsira nézett:~- Hiszen te, János fráter, úgyis szívesen beszélgetsz
81 3, 8 | fülét...~Ebbõl értheted, János fráter, hogy a priorisszánktól
|